A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 5. szám - A polgári perrendjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában

20 A J DG A bpesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék fölebbezési tanácsa (1903 január 15. 1902. E. 340. szám következő végzést hozott: A kir. törvényszék az elsőbiróság végzését az abban felhozott okokból helybenhagyja. Bűnügyekben. A tszék nem állapította meg, hogy a vádlott annyi búzát sem vetettel, amennyit a sértettől kapott; márpedig ha a maga búzájából tartott visza 21/, vékányit: sikkasztásról azért nem lehet szó, mert ez csak idegen ingó dolgon követhető el; de a mennyiben a sértett búzájából vitt is el 21/, vékányit, ezt a hiányt a maga búzájából pótolta s ekként — tekintettel arra, hogy a jelen esetben helyettesíthető dologról van szó, — a sértettől átvett búzamennyiség elvonása szintén nem forog fenn, miértis a sikkasztás, avagy a büntetőtörvény határozmányaiba ütköző egyéb cselekmény tényálladéka ez utóbbi esetben sem állapitható meg. A nagyszebeni kir. jbiróság mint büntető bíróság (1902 febr. 8-án 19/B. sz. a.) sikkasztás vétsége miatt vádolt Gy. János ellen bűnügyben következőleg itélt: Vádlott bűnösnek mondatik a btkv. 355. §-ábi ütköző, a 356. §. szerint minősülő sikkasztás vétségében, elkövetve azáltal, hogy 1901 okt. 20-án ifj. P. István által neki vetés végett átadott búzából 2VJ vékát 4 K. értékben eltulajdonított, s ezért a btkv. 358. §. alapján a foganatbavételtől számított 3 napi fogházra Ítéltetik. A btk. 358. §. 2. bek.-ben meghatározott mellékbüntetés a btk. 54. §.2. bek. alapján mellőztetik, köteles vádlott részére 4 K. kárt stb. fizetni. Megokol ás: Jfj. P. István azt a feljelentést tette, hogy 1901 okt. 20-án 2. zsák búzát adott át felesének, Gy. Jánosnak, elvetés végett, s ez a neki adott magot sem egészen el nem vetette, sem a kimaradt 21/2 vékát neki vissza nem adta, hanem azt saját céljára használta fel; s előadta, hogy a vetésnél nem volt jelen, de a buzavetése, mely más alkalommal hasonló vetó'mag mennyiségtől sürü szokott lenni; feltűnő ritka lett, s hogy Gy. János a vetés után 2i/2 véka búzát hazavitt. Gy. János beismerte, hogy a vetés után 2>/2 véka magot elvitt a sértett földjéről, s ezt más gazda földjébe vetette el, hol szintén feles volt, de azt adta elő, hogy ő a sértettől kapott 2 zsák s az általahozátett 2 zsák, őszesen 4 zsák búzát teljesen elvetette, s az általa elvitt 21/2 véka buza nem ebből való volt, hanem ő ezt egy külön csomóban vitte ki, azért, hogy azt is elveti, ha a 4zsák buza elég nem lenne. Minthogy azonban P. I. érdektelen tar.u esküvel erősítette azon vallomását, hogy ö látta, midőn vádlott a vetéshez kiment s látta, hogy 4 tele zsák búzát vitt ki, s azonfelül több buza a szekéren nem volt, s minthogy vádlott maga is beismerte a tanú által is igazolt azon körülményt, hogy onnan 2*/2 vékányi búzát elvitt s beismerte azt, hogy azt sértettnek vissza nem adta, s minthogy a tanú vallomásával szemben semmivel nem tudta igazolni, hogy 4 zsáknál több búzát vitt volna ki a vetéshez, bizonyítottnak vétetett, hogy a 21l2 véka buza a sértett búzájából való volt. Minthogy pedig vádlott az által, hogy a neki elvetés végett átadott búzából 2Vs vékányit nem vetett el, s azt a visszakövetelésre jogosított előtt eltagadta, s azt elhasználta, a sikkasztás vétségét követte el, abban őt bűnösnek kimondani, s tekintettel bűntelen előéletére, mint enyhitö körülményre, őt a fent kiszabott büntetésre Ítélni, s az okozott kár, s a bp. 380. §-hoz képest a bűnügyi költségben marasztalni kellett. A n.-váradi kir. törvényszék mint felebbviteli büntető biróság (1902 május 9-én 6,682. sz. a.) a kir. jbiróság Ítéletének fölebbezett részét megokolása alapján helybenhagyja, ugyanazon Ítéletnek nem felebbezett részét nem érinti, kötelezi vádlottat a bp. 480. §. alapján, hogy P. István sértett részére a felmerült utánjárási költség fejében 2 K-t végreh. terhével megfizessen stb. Indok. A m. kir. Kúria (1902 november 10-én 9,654 sz. a.) Mindkét alsóbbfoku biróság ítélete, a vádlott elitélését illetően a bp. 385. §. sz. a. pontjában meghatározott anyagi semmisségi oknál fogva a 437. §. 3. bek.-nek rendelkezéséhez képest megsemmisíttetik és Gy. János vádlott az ellene emelt vád alól felmentetik azzal, hogy a bűnügyi költség jelesen a felmerült tanudij az államkincstárt terheli stb. Megokolás: A jbirósági ítéletnek a tszék által elfogadott ténymegállapítása szerint: Gy. János vádlott ifj. P. István sértettnek feles munkása volt s mint ilyen a megmivelendő föld bevetéséhez lőle 2 zsák búzát kapott; vádlott ezt a mennyiséget és a magáéból ugyancsak 2 zsákot ki is vitt a földre, azonban 2< 2 véka búzát nem vetett el, hanem a földről magával vitte és elhasználta. Ez a tényállás a btk. 355. §-ban meghatározott sikkasztás ismérveit nem tünteti fel, mert a tszék nem állapította meg, hogy vádlott annyi búzát sem vetett el, amennyit a sértettől kapott, már pedig, ha a maga búzájából tartott vissza 2i/2 vékányit: sikkasztásról azért nem lehet szó, mivel az csak idegen ingódolgon követhető el; de amennyiben a sértett búzájából vitt is el 2»/s vékányit, ezt a hiányt a maga búzájából pótolta s ekként —• tekintettel arra, hogy a jelen esetben helyettesíthető dologról van szó, — a sértettől átvett búzamennyiség elvonása szintén nem forog fenn, miértis a sikkasztás, avagy a büntetőtörvény határozmányaiba ütköző egyéb cselekmény tényálladéka ez utóbbi esetben sem állapitható meg. Minthogy ezek szerint az alsóbbfoku bíróságok a vádlottat a büntető törv. rendelkezésének téves alkalmazásával ítélték el: az ilyképpen fenforgó, a bp. 385. §.1 a. pontjában meghatározott anyagi semmisségi oknál fogva mindkét alsó birósági Ítéletet megsemmisíteni és vádlottat az ellene emelt vád alól felmenteni kellett, stb. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Ügyvédjelölt, mint ilyen csak addig szerepelhet, mig az ügyvédi vizsga letétele és az ügyvédi oklevél megszerzése által tényleg ügyvéddé nem vált ; ennek bekövetkezte után pedig ugyanazon törvény 2. S. alapján az ügyvédek lajstromába való felvétel iránt íolyamodhatik csupán, de tekintet nélkül arra, vájjon az ügyvédséget önnálloan fogja-e vinni, vagy pedig valamely más ügyvédnél segédkezni. A bgyarmati ügyvédi kamara választmánya (1902 okt. 19-én 452. sz. a.) V. József dr. ügyvédnek az ügyvédjelöltek lajstromába való felvétele iránti kérvénye ügyében következően végzett: Folyamodó kérelmével elutasittatik stb. Megokolás: Habár kérelmező az általa becsatolt és Bpesten 1901 dec. 16. kelt eredi ügyvédi oklevéllel, továbbá S. Béni dr. ügyvéd bizonyítványával ama kellékeket, melyeket az ügyvédjelöltek lajstromába való felvételekhez az 1874. évi 34. t.-c. ll.§-a megkíván, fokozottabb mérvben is kimutatta, miután a dolog természete, maga az elnevezés fogalma, de az 1874. évi 34. t.-c. s különösen annak 108. §-a szelleméhez képest is ügyvédjelölt, mint ilyen csak addig szerepelhet, mig az ügyvédi oklevél megszerzése által tényleg ügyvéddé nem vált; ennek bekövetkezte után pedig ugyanazon törvény 2. §. alapján az ügyvédek lajstromába való felvétel iránt íolyamodhatik csupán, de tekintet nélkül arra, vájjon az ügyvédséget önállóan fogja-e vinni, vagy pedig más ügyvédnél segédkezni: kérelmező-, mint képesített ügyvédnek az ügyvédek lajstrcmába való felvétele iránti kérelme már magában ellentmondást tartalmazván, azzal kérelmezőt elutasítani kellett. A m. kir. Kúria (1902 dscemb. 30-án 7835. sz. a.) a bgyarmati ügyvédi kamara választmányának 452/902. számú végzése okainál fogva helybenhagy atik. A kamarai illeték mérsékelt megállapítására vonatkozó kérelem, mint az ügyvédi kamara választmányának hatáskörébe tartozó, ehelyütt figyelembe vehető nem volt. Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök : A kolozsvári tszéknél Goldman Izidor helybeli kereskedő ellen, bej. febr. 28, fsz. márc. 28, csb. Jékey Dániel, lg. Bruckner Antal dr. — A temesvári tszéknél Vehrs testvérek vojteki cég ellen, hej. febr. 25, fsz. márc. 18, csb. Hermann Béla, tg. Szegeti Arnold dr. — A fehértemplomi tszéknél Löbl Bernhard és fia mercsinai cég ellen, bej. márc. 1, fsz. márc. 28, csb. Reichel Frigyes dr., tg. Coca Sándor dr. — A soproni tszéknél Székely István helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 14, fsz. ápr. 21, csb. Thirring Béla, tg. Deszkásy Boldizsár dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Váradi Ede helybeli kereskedő ellen, bej. febr. 24, fsz. márc. 24, csb. Tóth Aurél, tg. Beretvás Farkas. — A budapesti keresk. és váltótszékné! Langer T. helybeli cég ellen, bej. febr. 26, fsz. márc. 26, csb. Ipovitz Károly dr., tg. Bognár Mátyás dr. — A komáromi tszéknél Löwinger Ferenc helybeli kereskedő ellen, bej. febr. 21. fsz. márc. 12, csb. Kéri Miklós dr., tg. Aranyossy László. — A zilahi tszéknél Gámentzi Béla szilágykrasznai kereskedő ellen, bej. ápr. 1, fsz. ápr. 24, csb. Baróthy Zoltán, tg Nádudvary Jenő dr. — A nagyváradi tszéknél Csiszlinszky Albert nagyszalontai kereskedő ellen, bej. márc. 23, fsz. ápr. 3, csb. Böhm Jenő, tg. Czeglédi István dr. — A kolozsvári tszéknél Eisen Izidor helybeli kereskedő ellen, bej. febr. 28. fsz. márc. 28, csb. Jékey Dániel dr, tg. Végk József dr, Pályázatok :A brassói tszéknél aljegyzői áll. febr. 8 (18) — A kőrösbányai jbiróságnál aljegyzői áll. febr. 13 (22) — A kecskeméti tszéknél aljegyzői áll. febr. 13. (22) Kúriai és táblai értesítések. Apatin B. M. dr. Zetovits—Zetovits érk. 1928'902. sz. a. e!őa. Vaszilievics, jan. 22. hh. — Békés I. K. Nyesze—Sas nem érk. — Besztercze P. L. Sárlay-Kincslár érk. 10879/902. sz. a. jan. 15. hh. - Derecske L. J. dr. Mustó—Holczer érk. 8547/902. p. sz. a. előa. Wettstein, n. e. — Déva Sch. Zs. dr. Szentiványi—Barcsay érk. 2752/902. előa. Sárói Szabó, n. e. — Rafael—Czainik érk. 1325/902. v. sz. a. előa. Jókuthy, n, e. — Kiskunfélegyháza V. S. dr. Horváth—Varga érk. 9.039/902. sz. a. előa. Csery, n. e. — Nagybecskerek N. D. dr. Molnár—Thirring nem érk. — Risztin—Risztin nem érk. — Újvidék C. A. M. dr. Szeverini—Szeverini érk. 4,622/902. sz. a. előa. Bene, n. e. B. levelének egyébb részeiről írásban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Gyakorlott ügyvédjelölt, aki több vidéki irodában működött, irodát önállóan is vezetett s a német nyelvet is birja: nagyobb alföldi városban alkalmazást keres. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PAUA8 BEeZVENYTABeASÁG NYOWOAJA BUDAPESTEN.