A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 52. szám - Hites könyvvizsgálók Németországban

382 A JOG tando meg. Folyó reviziö alkalmával a könyvvizsgálónak utáaszámitási rendszeréi iehelőleg változtatni kell. 7. §. Minden alkalommal megvizsgálandó, hogy az üzleti könyvek ve.etése és a zárószámadások (leltár, mérleg, nyereségveszteség-számla) felállítása a törvény követelményeinek megfelel-e. 8. §. A könyvvizsgáló köteles naplót vezetni, melybe minden revízió alkalmával bejegyzi a megbízás nemét és terjedelmét s munkálkodásának eredményét; különösen bejegyzendők a megbízó által netán kikötött megszorítások. A naplóba eszközölt bevezetések a könyvvizsgáló által sajátkezüleg aláirandók, a megtelt naplók legalább tiz évig megörizendök s kívánatra az illetékes kamarának bemutatandók. 9. §. A vizsgálat eredményéről a könyvvizsgáló a megbízónak írásbeli jelentést tarozik átadni, amelynek meg kell egyezni a naplóba eszközölt bevezetésekkel. A megbízó kívánatára az eredmény a mérlegre is rávezetendő'. 10. §. A könyvvizsgáló szigorúan eltiltatik attól, hogy a vizsgálatok alkalmával tudomására jutott dolgokat saját j .vára vagy másnak előnyére, illetve hátrányára értékesítse és azokról harmadik személynek közléseket tegyen. 11. §. A jelen szabályzat ellen a könyvvizsgáló által elkövetett vétségek ügyében az illetékes kamara végérvényesen határoz. A szövetséghez tartozó középnémetországi kereskedelmi kamarák és az ezek területén tennálló kereskedelmi tesíületek eddig mintegy 400 egyént neveztek ki hites könyvvizsgálókul. Ezek közt vannak könyvelők, a könyvvitelt előadó kereskedelmi iskolai tanárok, bankigazgatók, gyárosok, csődtömeggondnokok, speditőrök, kereskedők, cégvezetők, kereskedelmi ügynökök, stb. Irodaiom. A visszaesés dogmatikai és büntetó'polkikai szempontból. A m. kir. tud. egyetem által jutalmazott pályaműnk"). Irta Bernolák Nándor dr. Budapest, 1903. Politzer Zsi mond és fii kiadása. (A Balogh Jenő dr. egyetemi tanár által szerkesztett Jogi Értekezések 10. tüzete). A bevezetést követi az állam küzdelme a visszaesők ellen a múltban és jelenben és ezt a visszaesés elleni küzdelem politikája. A munka dicséri a szerző szorgalmát és az idevágó anyag összehordozásával és rendszires teldolgozásával jó szolgálatot tesz mindazoknak, akik e lontos kérdéssel tüzetesebben foglalkozni kívánnak. Az egyházjog tankönyve. Irta K é r é s z y Zoltán dr., debreceni jogtanár. I. rész. Budapest, .1903. Politzer Zsigmond és fia könyvkereskedése. Ami ezen tankönyvet kiválóan becsessé teszi, ez azon körülmény, hogy benne a mult évtizedben -iko ott nagyfontosságú egyházpolitikai törvények feldolgozva vannak, ami az ezen törvények alkotása előtt megjelent Kőnek és Szeredy-téie tankönyvekből teljesen hiányzik. Szerző a joganyagot 5 főrészre csoportosítva tárgyalja. 1. Az egyházalkotmány s az állam és egyház közötti viszony története; 2. az egyházak (felekezetek) és az állam közti s intercon.fessionalis viszony; 3. A jogforrások. Ez képezi az I. kötet tartalmát. A második részben tárgyalva lesz 4. az egyházalkotmány és 5. az egyházigazgatás. Ez képezi az I. kötet tantételeit. Szükségtelen hangsúlyozni, hogy szerző — protestáns léte dücára — anyagát politikai és vallási pártfelekezet) szempontoktól menten tárgyalja. Előfizetés a yogra. Vidéki t. előfizetőink mai számunkkal postautalványt kapnak. Kérjük, hogy mentül előbb méltóztassanak lejárt "löjizetésüket megújítani. A lejárat idejét az utalvány hátsó lapjára ragasztott cimszalag tünteti föl. A Jog kiadóhivatala. Értesítés. A rendes kamarai értekezlet, amely folyó évi december/ hó 9-én Kezdődött folyó 1903. évi decemberhó 30-án d. u. 6 órakor fog folytattatni. Tárgy: 1. Halász Aladár dr. előterjesztése. Ügyvédek szerepe az ipari tulajdonjogok terén. 2. S u d a János erzsébetfalvai ügyvéd és társainak indítványa az ócsai kir. járásbíróságnak Erzsébetfalvára való áthelyezése tárgyában. Kimutatása a m. kir. Kúria polgári és büntető tanácsainak az 1904. évre. a) Polgári tanácsok: I. Elnök: Szabó Miklós, elnök. Birák: Németh Lajos, Ádám András, Popu József, Z a c h á r Emil, Kovách Antal, Somogyi Mihály, S t a u d Lajos, W i t t László. II. (felülvizsgálati) Élnök: Szabó Albert, tanácselnök. Bírák: Gottl Ágoston (hely. elnök), Mezey Albert. H a v a s s Károly, F i 111 e r Imre, Major Kálmán, D e z s ő f t y Géza. Danilovics Elek. 111. (úrbéri, bánya). Elnök: Vavrik Béla, tanácselnök. Birák: Asztalos Aba, Gyárfás Ferenc, P e c h á t a Endre, Zsembery Kálmán, T ó d o r ií i Domokos, Töttössy Béla, Oroszy Géza, Zsíros Kálmán. IV. (váltó-, keresk., csőd). Einök: Csathó Ferenc, tanácselnök. Bírák: B e c k. Hugó, V é g h János, J ó k u t h y Albert, G r e c s á k Károly, Kovács Béla, L u d v i g János, Tolnai Antal, Wettstein Gyula, Szalacsy Zoltán. V. Elnök :D é c s ey Zsigmond, tanácselnök. Birák: Vaszilievits Vazul, Bene Kálmán, Fráter Imre, Uhlyárik Gedeon, Sár ói Szabó László, Scherff János. VI. Elnök: . . . . . Birák: O e f I n e r Ferenc, F r i n k Eridre, Hűvös Károly, filé s Jenő, I s t v á n f f y József, Báláz sovich József, Piukovits Ödön. VII. Elnök: S ü te ő Rudolf, tanácselnök. Birák: Illyés Károly, Klimkó István, Egry Kálmán, Horváth Kálmán, Kársa László, Vermes Gusztáv, Szász Dénes, Debreczenyi Miklós. Tanácsjegyzők: I. Gaiger Miklós, tvsz. bíró, Vida Zoltán, albiró. II. Kondor Aladár, albiró, Saárossy Károly, t. j. III. Kriesch János, albiró. IV. Mattiassi Alajos, albiró, Körtvélyessy György, albiró. V. B a j k a y Endre, albiró. VI. Szent-Iván y Gyula, t. j., S c h i nd 1 e r Jenő, t. j. VII. O p pl Alajos, t. j., Andrásovich Kálmán, albiró. b) Büntető tanácsok: I. (sajtó). Elnök: Vörösmarty Béla, másodelnök. Birák: Kelemen Mór, tanácsvezetői joggal, Nedeczky Ödön, Zsigmond ovics Mihály, Tarnay János, S z e g h e Ő Ignác, D o g á r i u Tamás, P i c h 1 e r Lipót. II. Elnök: Sebestyén Mihály, tanácselnök. Birák: Vita Sándor, Sze rem 1 e y Lajos, Ne ub e r g e r Ignác, Mikó Miklós, Nyers Lajos, Tóth Gerő, Garam Jenő, O n a c i u Sándor. III. Elnök: Sélley Sándor, tanácselnök. Birák: Losonczy Ödön, V á 1 k a i Bertalan, Nagy Sándor, Szent-Imrey Jenő, Podhorányi Gyula, Janecskó István, Mészöly Lajos, Verovácz Gyuia. IV. Elnök: P a i s s Andor, tanácselnök. Birák: B ő m c h e s Gyula, Tutschner Ágoston, B e r 1 o g i a Ábrahám, Mezey János, Naményi József, Bolgár Emil, Szőcs Ákos. Tanácsjegyzők: I. M I a d o n i c z k y Nándor, tszéki bíró, Éder Kálmán, albiró. II. Hazslinszky Géza, járásbiró, Mariska István, albiró. III. Pance r alstván, tszéki biró, Csengey Miklós, albiró. IV. Schopf Endre, albiró. Percei István albiró. Megjegyzés: A tárgyaiások a büntetőtanácsokban kedden, szerdán és csütörtökön, egyébb ülések pénteken is fognak tartatni. Tanacsbeosztás a kolozsvári kir. ítélőtáblánál az 1904. évre. j. Polgári tanács (polgári, úrbéri), felülvizsg.- és zsellér-perek tanácsa*.) Elnök: Fekete Gábor, a kir. ítélőtábla elnöke, szükség esetén büntető főtárgyalást is vezet. Bírák: Horváth Kálmán, Hosszú László, Mikó Imre, polgári és úrbéri; Pap István dr.,; polgári és váltó. Kisegítő birák: Becsek Lajos, Pozsoni Antal, polgári és váltó. Tanácsjegyzők: Miksa Pompejus dr., Joó Károly dr. Jegyzői iroda vezetője: Schobeln Károly dr., helyettese: Miksa Pornpejusz dr. Váltó, kerest: és csődügyek az I. tanácsban is adatnak elő. II. Polgári tanács (polgári, kereskedelmi váltó, csőd és bánya.) Einök: Heppes Miklós kir. Ítélőtáblai tanácselnök, egyszersmind a som. felülvizsgálati tanács elnökének állandó helyettese. Szükség esetén főtárgyalást is vezet. Bírák: Bocskor Miháiy polgári, Zs akó Isván polgári és bánya, Kain Hugó polgári, Becsek Lajos, P o z s o n i Antal, polgári és váltó. Kisegítő birák: Pap Farkas, InczeGerőpolgári, Pap István dr. polgári és váltó. Tanácsjegyzők: Schobeln Károly dr., F a b r i t i u s Henrik. Ilt. Tanács (és pénzügyi). Elnök: Gál Jenő kir. Ítélőtáblai tanácselnök. Birák: báró Rudnyánszky Béla büntető; szükség esetén főlárgyalásvezető is. Mih ál y i Béla büntető és pénzügyi, Pap Farkas, Incz e Gerő, büntető, pénzügyi és polgári, Sámi László büntető és pénzügyi. Kisegítő birák: Hosszú László Kain Hugó, Mikó Imre, Becsek Lajos, Pap István dr., Pozsoni Antal. Tanácsjegyző: Miksa Pornpejusz dr.; kisegítők főtárgyalásokra az összes tanácsjegyzők. 1. Sommás felülvizsgálati tárgyalások: hétfőn. 2. Polgári tanácsülések: kedden és a következő napokon. 0. Büntető tanácsülések: kedden. 4. Büntető felebbviteii fó'tárgyalások: szerdán és a következő napokon fognak tartatni, éspedig a szükséghez képest csütörtökön és pénteken és két külön tanácsbin. Hi a kijelölt nap ünnepre esik, a tárgyalások a következő napokon kezdőnek. Községgel kötött adásvételtől a magánfél akkor is csak a rendszerint járó illeték felét köteles megfizetni, ha a község a megvett ingatlant rögtön parcellázza és tovább eladja. A m. kir. közig, bíróságnak 1902. évi 19,018. sz. a. kelt határozata: A m. kir. közigazgatási bíróság ennek a panasznak helyet ád s a panaszolt illetéket felére azaz 3,040 kor. 10 fillérre leszállítja. Indokok: Az illeték alapját képező adás-vételi jogügylet P. B. mint eladó s panaszos község mint vevő között költetett. Minthogy panaszos község az 1881. évi XXVI. törvénycikk 22. § ának b) pontja értelmében illetékegyenérték alá eső jogi szeméiy, az 1887. évi XLV. törvénycikk 6. §-ának és az illetékszabályok 13. §-ának kapcsolatos határozmányaihoz képest, ezen jogügylet után, mégpedig a szerződő magánfél által a rendszerint járó illetéknek csak fele fizetendő, a szerző község pedig a szerzés időpontjától kezdve illetékegyenértéket köteles fizetni. Az illeték tekintetében teljesen közömbös körülmény az, hogy a község mennyi ideig volt az ingatlan tulajdonában, mert erre vonatkozólag a törvény semmi megszorító intézkedést sem tartalmaz s a tulajdonjog tartama csakis az illetékegyenérték fizetésére nézve bír joghatállyal, amire nézve a törvény akként intézkedik, hogy ez. t. i. az illetékegyenérték az ingatlan átruházása napjától kezdve törlendő. Panaszos község teljesen törvényes alapon igényli tehát, hogy a magánfelet terhelő, de szerződésben a község által magára vállalt iileték, mely a 141,000 kjr. vételártól 43/10% kai 6,080 kor. 20 fillérben vettetett, ki, felére mérsékeltessék. Mely indokból az itélet rendelkező részéhez képest kellett határozni. MLUU ftttZVÍHY Ttai*4lQ *"OVCjM lUOATMm.