A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 51. szám - Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. Folytatás

870 A JOG latukból merített hasznos tapasztalataikkal támogatni kegyeskedjenek. Az 1894. évi XVI. t.-c. 65-ik §-a igy szól : «Ha a köteles részre jogosított a hagyaték tárgyalására szabályszerűen meg volt idézve, de meg nem jelent: amennyiben kötelesrészhez való joga nem vitás, egy ujabban kitűzendő határnapra azzal idézendő meg a tárgyalást vezető kir, közjegyző által, hogy meg nem jelenése esetében a részére az eljáró közjegyző által az idézéssel egyidejűleg kinevezett ügygondnokkal fogják a tárgyalást megtartani)), stb. Tekintettel arra, hogy négy járásbíróságtól kapunk Temesvárott hagyatéki ügyekben megbízást s a kir. játásbiróságok eljárása nem egyöntetű — kérdem, mily eljárás követendő akkor, ha az örökösök nem kótelesrészre jogosítottak. hanem mondjuk oldalági rokonok ? Szerény véleményem szerint — s ezen felfogásnak hódol a temesvári kir. járásbíróság is — a törvényhozó intenciója az volt, hogy a hagyatékok a jogos örökösöknek átadassanak s főleg, ha ingatlan vagyon is van — a telekkönyvi állás rendeztessék ; ennélfogva miért lehet, illetve kell ügygondnokkal csak akkor rendezni a hagyatékot, ha «kötelesrészre jogosított))-ak vannak érdekelve ? Az én nézetem az, hogy rendezhető a hagyaték ügygondnok- kirendeléssel, — sőt tovább megyek — rendezendő minden esetben, vagyis ha az örökösök oldalági rokonok, örökhagyó hátrahagyott házastársa, vagy ha egyátalán nemis rokonok, de végrendelet alapján vannak hivatva a hagyatékot örökölni. Szolgáljon például a következő eset: A. kereskedelmi utazó Temesvárott elhal. Csekély ingói birói letétbe vétetnek. Egyetlen örököse nővére B., aki Morvaországban lakik. A tárgyalásra IS. megidéztetvén, nem jelenik meg. Erre a 65. §. értelmében újólag megidéztetik, de nem jelenvén meg: a tárgyalás az ügygondnokkal megtartatván — befejezést nyer. A hagyaték átadatik s a kir. közjegyzőhez értékesítés végett kiutalványoztatik, aki az értékeket elárvereli, költségeit, dijjait levonja s a maradék pénzt az örökösnek posta utján megküldi. Helyes-e eljárásunk ? S ha nem, miért nem ? S m'ly eljárás volna ily esetben foganatba veendő ? Végül — magánjogi tekintetben — nem történt-e illetéktelen beavatkozás ? Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. Irta ÖDÖNFI MIKSA dr., budapesti ügyvéd. (Folytatás.*) A feljelentésben magában biztosan kell kerülni azt, hogy határozott személy ellen tegye meg a panaszos feljelentést, különösen magánvádas cselekmény esetén, ha nem bizonyos, hogy a közlemény tőle származik. Mert addig, míg a sajtótörv. értelmében felelősségre vonandó személy ellen teszi csupán meg a feljelentést. — a nyomozat vagy vizsgálat során a felelős személy majd meg lesz állapítva, inditványi jogától azonban nem esik el. Ha azonban téves személy ellen teszi meg a feljelentést, a nyomozat és vizsgálat alatt az inditványi határidő lejárhat s a valódi felelős személlyel szemben az inditványnyal elkésik.**) Az ügyészség a feljelentést a sajtótörvény 28. §-ában jelzett elévülési határidőn belül bármikor és bármely hatóságnál megteheti ugyan, de a legritkább esetben lesz vitás, hogy nem az illetékes hatósághoz adta be, vagy még ritkább esetben lesz a hatáskör vitás, miután mindezeket tételes törvény szabályozza. Ugy, amint csak a vizsgálóbíró rendelheti el a nyomtatvány lefoglalását, éppúgy csak neki van joga személymotozást vagy házkutatást is elrendelni, ha ugyan nyomtatvány utján elkövetett büntettek vagy vétségek nyomozása esetén ilyen előfoi dúlna, miután mindezek a nyomtatvány lefoglalásával lehetnek kapcsolatosak. A lefoglalás, személymotozás és házkutatás minden esetben irott határozattal mondandó ki, ezekre is csak a sajtóvizsgálóbiró illetékes; esetleg más bíróság vagy járásbiióság ha a késedelemmel veszély jár. E nyomozó közigazgatási hatóság csak oly lefoglalást, személymotozást vagy házkutatást rendelhet el s csak legsürgősebb esetben, mely a nyomtatvány lefoglalásával semmi nemű összefüggésben nincs, miután a bpts. 567. §-a a nyomtat*) Előző közlemény az 50. számban. **) Hivatalból történt megsemmisítés, mert az alsóbiróság nem vette észre, hogy az inditványi idő már letelt. (A m. kir. Kúria 1901. máj. ló-én 2,905. sz. a.) vány lefoglalására vonatkozó intézkedéseket kifejezetten a bíróságnak (vizsgálóbírónak), tartotta fenn. Hogy levél, távirat es egyéb postaküldeményeket, közigazgatási hatóságoknak a sajtónyomozat során nincs joguk lefoglalni, az a bpts. 171 §. és 172, §-aiból kétségtelen, miután erre más büntető ügyben nincs jogosultságuk. Egyéb tekintetben a nyomtatvány lefoglalására is a bpts, valamint a sajtóeljárás folyamán netalán szükségessé válandó személymotozás, házkutatás tekintetében a bűnvádi prts. XII. fejezetének intézkedései mérvadók, melyeket röviden következőkben foglalunk össze : Csak bizonyítékul szolgáló tárgyak foglalhatók le, de ha ezek közszolgálati titkot képeznek, csak jegyzőkönyvbe foglalandoks a hatóságnál maradnak. Aki a vizsgálóbíró lefoglalást kimondó határozata dacára a tárgyat ki nem adja, erre elzárásra átváltoztatható pénzbirsággal kényszeríthető, s ha nem használ, letartóztatható, mely letartóztatás 6 hónapig tarthat s megszűnik, ha a tárgyat kiadja. Terhelt és tanuzás alól mentes ellen ez intézkedés nem alkalmazható. A terhelt és hozzátartozói vagy védője közt váltott levelezés csak akkor foglalható le, s ők csak akkor motozhatok ki, ha részesek vagy bűnpártolók, éspedig olyképp, hogy a bűnpártolásért felelősségre is vonhatók s a vétő ellen már vizsgálat van elrendelve.*) Házkutatás sajtóeljárásban ritkán fordul elő s csakis a tettes vagy vétkes kézrekeritése után, vagy a nyomtatvány lefoglalása'céljából (Bpts. 173. §.) mások háza csak akkor kutatható ki, ha a terhelt oda szökött vagy a háztulajdonos rendőri felügyelet alatt áll. A lefoglalás és házkutatáshoz mindig 2 tanú jelenléte szükséges s ha nincs otthon s nincs háznépe, részére szomszédjai közül képviselő rendelendő. A lefoglalás, stb. megkezdése előtt a határozat a félnek vagy képviselőjének meghirdetendő s a lefoglalt tárgyakról, kívánatára, neki másolat adandó. (181— 182 - 183. §.) Iratokról más mint a hatóság tudomást és betekintést nem nyerhet, (184. §), a postaküldeményt pedig a bíróság vagy ügyészség tagja veheti át (185. §.). A postaküldemények szintén 2 tanú jelenlétében bontandók fel sa felesleges levelek továbbitandók. (187. §.) Vitás tulajdoni igényeket a polgári bíróság dönt el, s a vizsgálóbíró határozatait a vádtanács bírálja felül. A sajtóeljárás folyamatba tételével kapcsolatosak még a mentelmi jog, területkivüliség, idézés és a büntető eljárásban szükséges időszámítás, melyeket a következőkben ismertetünk. A mentelmi jogra vonatkozólag a bpts 32 § a csak annyit mond, hogy azt a törvény nem érinti, tehát az országgyűlés 2 házának és a delegáció tagjait, ha ellenük bármily sajtófeljelentés történik, a vizsgálóbíró köteles azon háztól, melynek tagjai, kikérni. A képviselők mentelmi jogát nem tételes törvény szabályozza, hanem az országgyűlés 1867. nov. l8-án hozott elvi határozatán s az ez alapon fejlődött birói gyakorlaton nyugszik s kettős irányban nyilvánul, először : hogy a képviselő a képviselőházban mondott szavaiért a házon kivül felelősségre nem vonható és 2-szor, hogy képviselő ellen bűnvádi ügy és az ezzel kapcsolatos biztonsági és kényszerrel keresztülvihető intézkedések addig folyamatba nem tehetők, mig a képviselő (főrend) ház a mentelmi jogot íel nem függeszti, vagy mint népiesen mondják, ki nem adja. Ha a terhelt területenkívüliséget vagy személyes mentességet élvez, a bűnvádi eljárás folyamatba tehetése az illető állammal kötött s nemzetközi szerződés ily irányú intézkedésétől függ s addig a bűnvádi eljárás egyáltalában folyamatba nem tehető, s illetve az utóbbiak ellen csak a legfontosabb esetekben, ha idegen alattvalók. Ha pedig ez iránt kétség forog fenn, az eljárás az igazságügyminiszter döntéséig nem folytatható. Területen kívüliséggel birnak a külföldi uralkodók és a diplomatia képviselői (Nagykövet, követ, nuncius, ügyvivő s ezek alárendelt hivatalnokai), személyes mentességet pedig a konzulátusok. A határidők tekintetében a btkv. intézkedésein kivül általános szabály, hogy azon nap, melyen valamely intézkedés történt, nem számitható be, s ha az utolsó nap ünnepnapra esik, a határidő másnap jár csak le. (Bts. 11. §.)**) *) Bűnpártolás miatt hozzátartozók nem büntettetnek, csak ha minősített a bűnpártolás, t. i. anyagi érdekből történik. (Btkv. ;S78. §-a.) **) Az 1898. évi V. t.-c. által április havának nemzeti üneppé nyilvánitott 11-ik napjára, a jogcselekményeknek e napra eső teljesítése tekintetében, a vasárnapok és közönséges ünnepnapokra, mint törvényes szünnapokra fennálló jogszabályok alkalmazandók. (A m. kir. Kúria döntvénye 79. szám.) A B. P. 388. §. szerint a semmisségi panasz indokolása a semmisségi panasz bejelentésétől számított 8 nap alatt adandó be; ezen beadás napjának nem az a nap tekintendő, amelyen a semmiségi panasz indokolása a postára feladatott, hanem az a nap tekintendő, a mikor a semmi-