A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 51. szám - Adalék a haszonbérleti joghoz

Huszonkettedik évfolyam. 51. szám. Budapest, 1903 december 20. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP ÍZ IGAZSÁGÜRY ÉRMEINEK KÉPZELETÉRE. A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZ! ÉS KÖZJEGYZŐI KAR ! Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MÓR dr. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 3 korona Fél « _ 6 « Egéax « —18 • Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. Megjelen minden vasárnap. Ax előfizetési pénsek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM : Adalék a haszonbérleti joghoz. Irta Csipkés Árpád> csíkszeredai tszéki biró. — A bűnvádi perrendtartás 313. §-a. Irta Ullman István dr, Budapesten. — Az uj örökösödési eljárás köréből. Irta Fejér Vilmos, kir. közjegyzőjelölt. — Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. Irta Ö d ö n fi Miksa dr. budapesti ügyvéd. Belföld (Az uj bűnügyi statisztikai kimutatáso ;.) — Külföld (A francia judikaturából. Közli Wittmann Ernő dr. Párisban. Uj váltótörvény Oroszországban) — Irodalom (Kelemen Samu : Védőbeszéd. — Flórián Károly dr: A törvényhatóságok és az önkéntes adófizetés ex-lexben. — Döntvénytár. — Magyar Jogászegyleti Értekezések. — A Jogállam döntvénytára). — Vegyesek. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Adalék a hasxonbérleii joghoz. Irta CSIPKÉS ÁRPAD, csíkszeredai kir. törvényszéki biró. M. L. kereskedő. Cs. községtől árverésen haszonbérbe vette H fürdőt, 10 évi időtartamra évi 1,050 K. 50 f. haszonbérért, amely összeg félévenkint volt fizetendő és ezenkívül arra kötelezte magát, hogy a község által átengedett italmérési jog gyakorlásáért járó adókat fizetni fogja ; a község pedig köteles volt a fürdőhöz két év alatt járható utat készíttetni, addig is a jelenlegi utat az eddigi rendszer szerint évenkint javíttatni és az eddigi állapot szerinti karban tartani; felek továbbá megállapodtak abban, hogy a haszonbérlő a fürdőn három év alatt egy épületet fog saját költségén emeltetni, melyben egy közös étkezőterem, vendégszobák és egyéb helyiségek lesznek és hogy a község ezen építkezéshez a szükséges fát ingyen fogja adni. Arra az esetre, ha a haszonbérlő a szerződési feltételek valamelyikét nem teljesítené, a községnek felmondásra és ujabb árverés tartására nyílt joga, a haszonbérlő pedig bánatpénzét veszítette; egyébiránt a kártérítés joga mindkét fél részére fentartatott, amelyet a szerződés megszegése miatt érvényesíthet. Minthogy a haszonbérlő a haszonbérrel hátralékban maradt és az adókat sem fizette meg, a község keresettel lépett fel ellene, ezek megfizetése és a haszonbéri szerződés megszüntetése iránt. Alperes a perben azzal védekezett, hogy ő a fizetésre előlegesen felszólítva és vele az adók összege közölve nem lett, hogy továbbá ő a lejárt összegeket perindítás előtt letétbe helyezte; egyszersmind viszontkeresetet támasztott azon az alapon, hogy felperes az útnak javítása iránti kötelezettségnek nem tett eleget és az emelendő épülethez szükséges fát sürgetés után sem adta ki, aminek folytán a fürdő látogatottságában visszaesés állott be; ezért kár, illetőleg elmaradt haszon címén 1,700 K.-t számított fel. A járásbíróság tárgyalás és bizonyitásfelvétel után alperest a kereset értelmében marasztalta és viszontkeresetével elutasította. Alperes felebbezése folytán a peres ügy a törvényszék, mint felebbezési bíróság elé kerülvén, ez a bizonyitásfelvétel kiegészítése után az elsŐbiróság ítéletét megváltoztatta, felperest keresetével elutasította, alperes viszontkeresetének helytadott és 702 K. 29 f. kereseti követelés beszámításával felperest 997 K. 71 f. tőke, ennek kamata, a per- és felebbezési eljárási költség megfizetésére kötelezte. A felebbezési bíróság ítélete ellen felperes felülvizsgálati kérelemmel élt, ennek következtében a kir. Kúria folyó évi június 20-án I. G. 213. polg. sz. a. a következő ítéletet hozta: Felperes felülvizsgálati kérelmével annyiban, amennyiben azzal a felebbezési bíróság Ítéletének a peres felek közt megkötött haszonbérleti szerződés megszüntetése iránti kereset elutasító része támadtatott meg, elutasittatik; ellenben felperes felülvizsgálati kérelem következtében a felebbezési bíróság ítéletének alperes kártérítési viszonkeresetére vonatkozó része megváltoztatik és alperes viszonkeresetével elutasittatik. Ennek következtében pedig alperes arra köteleztetik, hogy felperesnek 702 K. 29 f. tőkét Lapunk mai száma stb. megfizessen; a per, felebbezési és felülvizsgálati eljárás költsége kölcsönösön megszüntettetik stb. Indokok: Felperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróság Ítéletét anyagi és eljárási szabályok helytelen alkalmazása és mellőzése miatt támadta meg és egyebek közt azt panaszolta, hogy a felebbezési bíróság jogszabályok sértésével mondotta ki felperest a szerződésben kikötött kötelezettségek teljesítésében mulasztónak és szerződésszegőnek, ugy a haszonbérbe adott fürdőhöz vezető mostani régi ut fentartása, mint az alperes részéről építeni elvállalt uj épülethez adni kötelezett faanyag kiszolgáltatása tekintetében és e részben a szerződést és az okiratokat helytelenül értelmezte, ennek következtében pedig a ptk. 919. és 1,118. §§ nak rendelkezését helytelenül alkalmazta. Ezek a panaszok részben alaposak, részben azonban alaptalanok. A felebbezési bíróságnak, e részben meg nem támadott tényállása szerint ugyanis felek az A) és B) alatti, valamint a felebbezési eljárásban csatolt és «épitkezési tervezet* cimü okiratokba foglalt haszonbérleti szerződésre léptek egymással és ezek az okiratok alakilag és tartalmilag valók. Ez okiratok tartalma szerint, felperes község haszonbérbe adta alperesnek a H. fürdőt, az 1900. évben megtartott árverés napjától 1909. év végéig tartó időre évenkénti 1,050 K. 50 f. haszonbér ellenében, amely minden év május 1-én és aug. 1-én két egyenlő részletben előlegesen fizetendő és alperes egyéb kötelezettségek közt elvállalta az italmérésből származó mindennemű adót viselni, illetőleg a községnek megtéríteni és elvállalta a B) alatti bérbeadási feltételek 4. és az A) alatti haszonbérleti szerződés 2 pontjában, valamint az építkezési tervezetben emiitett uj ház felépítését, amely épités a bérbeadási feltételek 19. pontja szerint a haszonbérleti idő három első évében teljesítendő. Viszont pedig a haszonbérbeadó község a B) alatti haszonbérbeadási feltételek 20. pontjában és az A) alatti haszonbérleti szerződés 4. pontjában magára vállalta azt a kötelezettséget, hogy az 1900. éven tul két év alatt uj utat fog készitettni, addig is a jelenlegi régi utat az eddigi állapot szerinti karban fogja tartani s az eddigi rendszer szerint évenkint javítani, továbbá a felperes község a B) alatti haszonbérleti feltételek 27. pontjában az alperes részéről építeni kötelezett uj ház felépítéséhez szükséges fát ingyen adni ígérte. A felebbezési biróság ítéletének tényállása szerint alperes az 1902. évi május 1-én lejárt 525 K. 25 f. bérrészietet pontosan meg nem fizette, hanem azt csak 1902. évi július 16-án küldötte meg és annak a felperes község részéről el nem fogadása után, de a kereset beadása előtt birói letétbe helyezte. Ugyan e tényállás szerint alperes az 1900., 1901. és 1902. évekre az italmérési engedélylyel egybekötött és összesen 177 K. 04 f. tevő adókat az ezt kifizető községnek meg nem téritette és ezt az összeget a kereset beadása után helyezte birói letétbe. E tényállás alapján és még azon az alapon is, hogy alperes a B) alatti kaszonbérleti teltételek 26. pontját is megszegte, mert az elöljáróság számára fentartott'szobát az elöljáróság beleegyezése nélkül bérbe adta, kérte felperes község a szerződés megszüntetését és a haszonbérlemény visszabocsátását, hivatkozással a B) alatti haszonbérleti feltételek 23. pontjára, amelyben kiköttetett, hogy ha a haszonbérlő árfeltételek valamelyikét nem teljesiti, a haszonbérlet vele szemben felmondatik és az ő költségére a fürdő árverés utján, haszonbérlő alperes kára és veszélyére másnak haszonbérbe adatik, mig az A) alatti szerződés 11. pontjában a szerződési kötelezettségek valamelyikének be nem tartása esetére a szerződő felek egymás irányában a kártérítési jogot tartották fönn. A B) alatti haszonbérleti feltételek 23. pontjában foglalt általános kikötés azonban a felperes községet nem a szerződés azonnali megszüntetésére, hanem csak annak felmondására jogosítja a feltételek valamelyikének nem teljesítése esetében és ugy a felmondási jognak, valamint a megszüntetési jognak gyakorlásánál is az a jogkérdés döntendő el, hogy alperest mennyiben terheli mulasztás vagy szerződésszegés. Az a tényállásból megállapított körülmény azonban, hogy alperes az 1903 május 1-én lejárt haszonbérrészietet nem pontosan a lejáratkor, hanem 1902 július 16-án küldötte meg és annak élnem fogadása után a kereset beadása előtt birói kézbehelyezte, nem minősíthető olyan jogi beszámítás alá eső mulasztásnak, hogy 12 oldalra terjed.