A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 48. szám - Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. Folytatás

192 A JOG téves átalakítás ellen fellépni, mivel pedig a kereset csak 1901. január 21-én, tehát nyilván elkésetten nyújtatott be a telekkvi hatósághoz, ez itt a hivatkozott hirdetmény 3. p. érteim, többé figyelembe nem vehető, mert e bejegyzéseket csakis a törv. rendes utján támadhatják meg, ami alatt figyelembe véve a hirdetmény 1. és 2. p(.ntját,nem a tkvi hatóság értendő. Ezek alapján felperesek keresetét illetékesség hiányából elutasítani s őket annak folyományaképpen az okozott költségek viselésére is kötelezni kellett, stb. A bpesti kir. ítélőtábla (1902 dec. -23-án 70 tkvi sz. a.) az elsö'foku bíróság mint tkvi hatóságnak a végzését, helyesen ítéletét helybenhagyja, az alábbiakkal nem ellenkező egyéb indokaiból és azért inert felpereseknek keresete nem az elsőfokú felvétel, hanem az 1892: XXI. t.-c. 2. §-ának 1. p. érteim, a tjkvi bejegyzések helyesbítésével kapcsolatosan foganatosító t birtokrendezési elj. utján eszközölt tkvi bejegyzéseknél állítólag előfordult hibák kiigazítása ellen irányul, ily esetben pedig az llitólag elkövetett hibáknak kiigazítása tkvi hatóságnál csak a •Avatkozott törv. 8. §-ában meghatározott hirdetményi határidőn kelül az ott feltüntetett módon eszközölhető, ellenben a hirdetm. blj. eltelte után bármely hibának a kiigazítása iránt a per csak ez 1881:L1X. t-c. 6. §-a szerint illetékes birtokbiróságnál tehető aolyamatba, stb. A m. kir. Kúria (1903 szeptemb. 10-én 2,037/903. P. sz. a.) A másodbiróság Ítélete, helyesen végzése, az elsőbiróság végzésével együtt megváltoztattatik és a jelen kiigazítási keresetre nézve az eljárt kir. tszék, mint tkvi hatóság illetékessége megállapittatván, ugyan az a perben további szabályszerű eljárásra és a per érdemi eldöntésére utasittatik. Indokok: Abban az esetben, ha az 1882: XXIX. t.-c. 2. §. 1. b) pontja érteim, a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzésével és a tkvi bejegyzések helyesbítésével kapcsolatosan a tagosítás vagy úrbéri rendezés folytán avagy a volt úrbéreseknek közösen kiadott illetőségek egyénenkénti felosztása folytán történik a tkvek átalakítása, az átalakításkor közbejött téves bevezetésből származott hibák kiigazítására nézve a 24,366/893 sz. rendelet 112. §-a szerinti hirdetmény 3. p-ban meghatározott törv. rendes utja alatt, a tkvi kiigazitási perut értendő, mert az átalakításra vonatkozó 2,579/869. sz. szabályrendelet 27. §-nak 2. bek. a 24,366/93. sz. rendelet által nem módosított ez idézett 27. §. 2. bek. szerint pedig épp ugy mint az első tkvi felvételre vonatkozóan a tkvi hatóság előtt indítható kiigazitási keresetnek van helye. Minthogy ezek szerint a felperesek kiigazitási keresetének eldöntése, melyben az átalakításnál állítólag előfordult hibák kiigazítása kéretik, az eljárt kir. tszék, mint tkvi hatóság hatáskörébe tartozik: mindkét alsóbiróság végzésének megváltoztatásával az illetékesség megállapítandó és a további szabályszerű eljárás eszközlésével a per érdemi eldöntése elrendelendő volt. A végrehajtási foglalás csak létező vagyontárgyra s igy követelés foglalása esetében csak akkor lehet hatályos, ha a követelés a lefoglalás idejében már tényleg fennállott, de nem birhat hatállyal még csak jövőben teljesitendö szolgáltatásokból keletkezendő követelésre. (Budapesti kir. tábla 190>5- június 26. I. G. 94,^03. sz. a.) A peres felek közt lsfolytatott sommás visszahelyezési perben hozott Ítélettel a szolgalomra nézve csak a tényleges birtoklás állapíttatván meg és az előbbeni állapot visszahelyezése rendeltetvén el, ezen ítélet alperes szolgalmi jogának megszerzése tekintetében ítélt dolgot nem képez. (A m. kir. Kúria 1903. május 19. 4,236. sz.) Megállapittatott a kártérítési kötelezettség a munkaadó ellen, mert a munkás a munkaadó gőzmalmában az ott működésben volt felhúzó készüléken a heveder elszakítása folytán lezuhant és oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy örökre nyomorék és munkaképtelen lett. (A m. kir. Kúria 1903. szept. 10. 475. szám a.) Az az inditó ok, mely miatt valamely kétoldalú jogügylet létrejöttére vagy megszűntére vonatkozólag jogilag hatályos akaratkijelentés történik, nem képezi a jogügyletnek alkotó elemét, hacsak abba mint feltétel, cél-, vagy időhatározás fel nem vétetett. (A m. kir. Kúria 1903. szeptember 1. 3,761/902. sz. a.) Ha a törvénytelen gyermek nemzése Erdélyben történt, a gyermektartási kötelezettség kérdése az osztrák polgári törvény szerint bírálandó el. Ebben pedig nem foglaltatik olyan rendelkezés, hogy a törvénytelen gyermeknek nem volna igénye a természetes apától tartást követelni abban az esetben, ha az anya a fogamzási időszakban többekkel nemileg közösült vagy esetleg feslett életet folytatott. ( A. m. kir. Kúria 1903. január 24.1. G. 484. sz.) A kir. Kúria állandó gyakorlata szerint egyesitett perekben az egyesitett per értékéül, a felebbvitel megengedhetősége szempontjából az egyesitett perek összértéke veendő. Az a körülmény, hogy a birtoklásában megháborított fél sommás visszahelyezést nem kért. nem zárja ki azt, hogy a haboritóval szemben közönséges per utján erősebb jogát, tehát i esetleg az elbirtoklást a törvényes elévülési időn belül érvényesíthesse : az pedig, hogy a tulajdonjogának itéietileg megállapítását és bekebeleztethetését egyúttal nem kéri. nem zárja ki azt, hogy a tulajdonjogához alkalmas cimet kimutatván, a háboritóval szemben per utján a tulajdonnal járó birtokot érvényesítse. (A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa 1903 szept. 17. G. 1,901. .-z. a.) A törvénytelen gyermek tartása a vélelmezendő nemzővel szemben törvényen alapulván, amennyiben a törvényen alapuló kötelezettséget egy harmadik magára vállalja, emez átvállalás a jogosult részéről kifejezett elfogadására szoruló egyoldalú ígéret fogalma alá nem vonható. Ha a törvénytelen gyermek gondozását harmadik személyek vállalták el, a gondozás mérve az átvállalók akaratától függővé nem tehető, hanem a törvényen alapuló kötelezettség mérve szintén a törvény alapján a bíróság által lévén megállapítandó, az határozza meg, hogy a gondozásra vagyis a gyermek ellátására mi szükséges. ÍA m. kir. Kúria 1903. szeptember 19. I. G. 195/903. sz. a.) Válóperben alperes távolmaradása nem menti fel a felperest a bizonyítási kötelességtől, annál ke^ésbbé tekinthető az alperes távolmaradása beismerésnek, mert a kifejezett beismerés sem képez önmagában bizonyítékot. Egymagában az a tény, hogy az alperesnő, ki férjétől évek óta különváltan él, a különválás ideje alatt gyermeket szült, nem fogadtatott el bontó okul, mert jogszabály az, hogy a házasság tartama alatt született gyermek a férjétől származónak vélelmezendő mindaddig, amíg ennek ellenkezője nem bizonyittatik. |A m. kir. Kúria 1903. szept. 9. 1,163. sz.) A lakás természetben való kiszolgáltatása iránt kötött szerződés alapján is követelheti a jogosított a természetbeli lakás helyett annak készpénzbeli egyenértékét akkor, ha a lakásnak természetben való élvezete a kötelezett fél összeférhetetlen magaviselete következtében lehetetlenné vált. (A m. kir. Kúria felülvizsg. tanácsa 1903. okt. 3. G. 231. sz. a.) A gyár igazgatója és az alkalmazandó mérnök a szolgálati szerződés szóbeli megbeszélésekor abban a kérdésben, hogy felmondás esetén a felmondási idő mennyi legyen,tárgyalást nem folytattak. Midőn a mérnök a gyár által kiállított szerződésben észrevette ennek az okiratnak a felmondás idejét 3 hónapban megszabó rendelkezését, ezt szóvá tette, mire az igazgató azt felelte, hogy ez csak formaság. Ily körülmények között az igazgató ezen nyilatkozatának csakis az az értelem adható, hogy a felek az írásbeli szerződésnek ezt a kijelentését a köztük létesült jogviszonyban irányadónak nem tekintik, annak a kötelező megállapodás joghatályát nem tulajdonítják : ugyanazért a gyár a felmondás kérdésében a szerződés vonatkozó kitételére nem hivatkozhatik. (A m. Kúria 1903. szeptember 3. 604/3' 3. sz. a.) Az 1894. évi XXX. t.-c. 100. §-a nem írja elő, hogy a házasság felbontása iránt beadott kérelem, amennyiben az a külön élésre megszabott idő letelte után három hónapnak leteltével adatott be, hivatalból visszautasítandó volna, ily a visszautasítást kimondó törvényes rendelkezés hiányában tehát az által, hogy a kérelmet nem utasította vissza, a törvényszék nem követett el oly szabálytalanságot, mely az 1881. évi LIX. t.-c. 39. §-ának valamely pontja alá vonható s ez okból eljárása megsemmisíthető volt volna. (A m. kir. Kúria 1903 okt. 6. 2,036/903. sz. a.) Alperes részére csak akkor rendelhető ügygondnok, ha felperes hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy alperes tartózkodó helyét felfedezni nem sikerült. A kézbesítőnek az alperes ismeretlen helyre költözésére vonatkozó jelentése a hatosági bizonyítvány fogalma alá nem vonható. (A m. kir. Kúria 1903. március 10. 8,361. sz.) A telekkönyvi tulajdonosnak jogában áll ingatlanát tehermentesíteni és ezen cél elérésere az előjegyzett zálogjog igazolásának elmulasztása esetében az előjegyzés kitörlését még akkor is szorgalmazni, ha a zálogjog nem ö ellene, hanem jogelőde ellen jegyeztetett elő: e tekintetben reá nézve az előjegyzett alzálogjogra vonatkozóan ugyanezen érdekeltségi viszony fennáll. (A m. kir. Kúria 1903. szeptember 25. 2,543/903. sz. a.) Az ágy- és asztaltól való különélést elrendelő határozat ellen a hazasságvédő felcbbezéssel nem élhet. (A m. kir. Kúria, 1903. okt. 6. 3,583. sz. a.) Oly esetekben, melyekben az adós a hitelezővel szemben arra kötelezi magát, hogy a szolgáltatást egy harmadik javára teljesiti, az ekként kedvezményezett közvetlenül van jogosítva a teljesítést követelni. (A m. kir. Kúria 1903. május 19. I. G. 20. sz.; Ha az ajándékozó kijelenti, hogy a megajándékozott valamely ingatlanra tulajdonjogát azonnal bekebeleztetheti, annak birtokába azonban csak az ajándékozó halála után léphet, ez a jogügylet nem halálesetre szóló, hanem élők közt történt ajándékozásnak tekintendő. (A m. kir. Kúria 1903. szept. 9. 3,690/903. sz.) Kereskedelmi, csöd- és váltóügyekben. Az igazgatóság tagjai részére a közgyűlésen megállapított díjösszeg az egyes igazgatósági tagoknak külön-külön a megfelelő összegekben utalandó s fizetendő ki s ennek szabályszerű eszközlését illetően az alperes szövetkezetnek felelőssége fennáll. Azzal, hogy a felperes az üzleti év első felében a szövetkezet ügyeinek vezetésében mint az igazgatóság tagja részt vett,