A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 48. szám - Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. Folytatás

A JOG 349 ügyvéddel n.-m folytatható. Ha a meghatalmazás ügyvéd részére szól, elég ha a kiáilitó azt sajátkezüleg aláírja. A tanudijakra vonatkozólag: a képviselő ellen az illetmény behajtása végett végrehajtásnak nincs helye. A meghatalmazottakra nézve: azokban a perekben, amelyek nem kikötés alapján tartoznak a járásbíróság hatáskörébe, a gazdatiszt, erdó'tiszt, bányatiszt és az, aki valamely ingatlan kezelésével járó ügyletek kötésére állandóan meg van hatalmazva, a gazdaságból, vagy ingatlan kezeléséből eredő perekben, továbbá a kereskedőnek az üzletben állandóan alkalmazott kereskedelmi meghatalmazottja és az iparosnak üzletvezetője az üzletből származó perekben főnökét, a gazda cselédjét s a gazdatiszt a gazdaságban alkalmazott cselédet mint meghatalmazott képviselheti. A könyvvitel helyének illetékessége tekintetében szükséges volna, hogy a könyvviteli hely illetékességének alapjául ne az alperes személye, hanem a kereset tárgyaként szereplő ügylet szolgáljon; azonban a bizottság nem vonta le ebbeli helyes álláspontjának következményét. Nem orvosoltattak az ügyvédi karnak azon panaszai, amelyek odairányultak, hogy — tekintettel az ügyvédség tekintélyére, és közjogi jellegére, — az ügyvédnek perjogi helyzete és állása külön fejezetben és ne egyéb meghatalmazottakkal együtt szabályoztassék; hogy házassági perekben ki ne zárassék az ügyvéd a békéltetőtárgyalásokról; nem intézkedik a bizottsági javaslat az érdemleges ügyvédi munka megfelelő díjazásáról; sa kar emlékiratában foglalt azon óhajtást, hogy szűnjék meg az átalányrendszer, nem teljesítette. Az állami tisztviselők fizetésrendezésére irányuló mozgalmat felirattal támogatta a kör. Az ügyvédi nyugdíjalapot oly módon óhajtja gyarapítani, hogy azokat az összegeket, amelyeket a kartársak koszorumegváltás fejében jótékonycélta adományoznak, jövőre juttassák a nyugdijalapnak. Tanulságos adatot látunk a jelentésben arra nézve, mennyire tódul az ifjúság az ügyvédi pályára: 1897-ben 1,552 volt az összes ügyvédjelöltek száma, 1901ben már 2,487. A kör tagjainak száma 6-tal csökkent a mult év folyamán; a pénztári fölösleg 685 kor. 33 fillérrel szaporodott. Irodalom. A Nagy Képes Világtörténet, — a Franklin-társulat és Révai testvérek ezen nagybecsű közös kiadmánya — gyorsan halad befejezése felé. Előttünk fekszik immár a 11-ik kötet: A reformok kora, Marczali Henrik fényes, szakavatott tollából. Az alapos, tudományos eseményszámba menő kötet három részből áll. Ezen részeket, fejezeteikkel együtt az alábbiakban azért soroljuk fel, hogy már az egyszerű cimfelirásokkal is feltüntessük azon óriási ellentétet, mely a modern és a régi történetírás módszere közt fennforog. Míg régebben történetíróink csakis a pragmatikus eseményeknek hol hü, hol tendentiósusan ferdített felsorolására, az uralkodók és általok vivott csaták és egyéb nevezetes események ismertetésére szorítkoztak, — addig a történeti iskola oknyomozó és a történt eseményeknek mindenoldalról való megvilágosítására, a társadalmi és erkölcsi rugóknak, a szellemi, anyagi és erkölcsi tényezőknek a befolyására is irányítja figyelmét és száraz chronologiai adathalmaz helyébe szindus és korhű, okadatoló képet nyújt az történtekről és azok szükségképpeni okairól. Hogy Marczali is ezen egyedül célirányos uton halad, az a jelen kötet tartalmából éppúgy, mint az eddigi kötetekből világosan kitűnik. Foglaltatik benne: 1. A szent szövetség kora, melyben a német szövetség, a restauratio Franciaországban, Oroszország és a kelé: i kérdés, Anglia és Amerika küzdelmei lesznek élénkbe tárva és a szellemi mozgalom, Kant elmélete, a fejlődés tana, és a történeti iskola, az irodalomban egymással küzdő classicizmus és romantika, végül a tudomány és a positivizmus lesznek széles ecsettel és nagy szeretettel festve. 2. A második rész a reformok kora, a júliusi forradalmat, Belgium megalakulását, a lengyel forradalmat, az angol reformokat és gyarmati birtokot, Spanyolországot és Portugalliát, a polgár-királyságot, Németországot és a keleti kérdés fejlődését tárgyalja. 3. A harmadik részben különös előszeretettel (362—537., tehát 175 lapon) foglalkozik a szerző Magyarország átalakulásával 1825 körül, az akkori közjogi és alkotmányos, gazdasági és műveltségi állapotokkal, gr. Széchenyi István kora és ifjúsága, fellépése és politikai helyzete és a Hitellel; ezt követi az alkotmány visszaállítása és biztosítása, az alkotmányos küzdelem, az 1825—27-iki diéta, a magyar nemzetiség és az alkotmány Erdélyben, a Stádium, az 1832-36. országgyűlés, a reactió, az 1839—40. országgyűlés, lépések a polgári szabadság felé, haladás az anyagi téren, szellemi fejlődés, a nyelvtörvények és végül a nemzetiségi kérdés. Szükségtelen hangsúlyoznunk, hogy mindeza Marczalitól már megszokott és általunk e helyütt ismételve méltányolt széles látókörrel, éles kritikával és brilliáns irállyal van megírva. Marczali hazánk történetét beleszövi a többi kulturnemzetek történetébe és ezáltal végét veti azon kissé szégyenitő legendának, hogy hazánk — mint Európának védőbástyája a török-uralom és barbarizmus ellen, nemigen vehette ki a maga részét a többi európai államok kulturális munkájából. Kiváló érdeme, hogy ezen szállóigével szakit és megdönthetetlenül azt bizonyítja, hogy hazánk minden irányban kivehette részét a nagy kulturországok munkájából és sikereiből. A jelen kötet is számos nagybecsű képpel és térképpel van diszitve és becsületére válik a kiadók ízlésének és áldozatkészségének. Szebb, tartósabb becsű és magasabb szellemi nivón álló magyar irodalmi vállalat még nemigen látott napvilágot. A kötet ára diszkötésben 16 korona. r- lTársalalomtudományi Könyvtár. I. kötet. Spenc er Herbert synthetikus filozófiájának kivonata. Irta C o 11 i n s F. Howard. Fordították: J á sz i Oszkár dr., Pékár Károly dr., Somló Bódog dr. és V á m b é ry Rusztem dr. Budapest, 1903. Pol itzer Zsigmond és fia kiadása. Nagy 8° LVI. és 752 1. Ára 12 korona. A tudós fordítók S p e n c e r filozófiáját a lefolyt század lcgjelentőségesebb alkotásának tekintik azért, mert alkotása a természettudományi világnézet első, teljesen kiépített filozófiai rendszere. Ő volt az első, ki ezt az irányt az emberi gondolkodás minden terén következetesen keresztül vitte és a vallási és metaphisikai okoskodást teljesen mellőzte. A modern filozófiai okoskodás módszere és iránya tekintetében tehát mindazok találnak a jelen munkában mintára, akik a természettudományi megismerést tűzték fel ismereteik és cselekvőségük egyedüli megbízható iránytűjének. Alig volt bölcselkedés, mely oly szoros összefüggésben lett volna az emberi szükségletek heiyes kielégítésére való törekvéssel. Ez indította a fordítókat arra, hogy Spencer gondolkodását hazai földbe is átültessék, magyar közkinccsé is avassák. Céljuk megvalósításakor azonban nagy nehézség előtt állottak. Spencer rendszere kötetekre megy, ezek lefordítására pedig hiányzott az anyagi és erkölcsi támogatás. Ily körülmények közt szorítkoztak a C o 1 1 i n s-féle kivonat lefordítására, melyet az Spencer beleegyezésével és helyeslésével készített. Ez a S p e n c e r-féle világfelfogás teljes képét foglalja magában, bár csak nagy körvonalakban, de elég arra, hogy általános tájékozást nyújtson. A filozófiai műnyelv megállapítása nem kis nehézséget okozott; néha egészen uj és szokatlan szavakat kellett a fordítóknak alkalmazniok. A szöveg komprimáltsága néhol oly tetemes, hogy a kifejezésmód igen nehézkes, ami néhol a megérthetőség rovására megy. De ez nem a magyar fordítás sajátos hibája, hanem az angol eredetié. A munkát bevezeti a szerző előszava az első és ötödik angol kiadáshoz, Spencer előszava az angol kiadáshoz, Spencer életrajza Pékár Károly dr. tollából és az irodalom. Tartalmát képezik az I. részben: a végső alapelvek, a II. részben a biológia alapelvei, a III-ikban a lélektan alapelvei, a IV-ikben a szociológia alapelvei, az V-ikben az erkölcstan alapelve. Mindezt kiegészíti és a munkát használhatóvá teszi egy bő betűrendes tárgymutató, melynek segélyével kiki feltalálhatja azon kérdéseket, melyek közelebbről érintik. A munki kiállítása is méltó a nagynevű szerzőhöz és egyaránt digséri a kiadó bőkezűségét, valamint a nyomda (Révai és Salamon cég) közelismert ízlését. Vegyesek. A készkiadásos megállapodások tekintetében a Budapest' Ügyvédi Kör választmánya a következő határozat hozta: A m. kir. Kúria 1901 november 23-án, 403. sz. a. kelt határozatával a szabadkai ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának 1901 október 9-én, 488. sz. a. kelt azt a határozatát, amely szerint az ügyvédi tisztességbe ütközik az oly megállapodás, melynek értelmében az alpereseken be nem hajtható munkadijakat az ügyvéd megbízójától nem követelheti, — indoklása alapján helybenhagyta. Tekintettel arra, hogy a budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága is ezt az elvet alkalmazza és ezt a gyakorlatot követi: a Budapesti Ügyvédi Kör választmánya az e téren észlelhető fegyelmi visszaélések megszüntetésére a fegyelmi megtorlás fentemiitett gyakorlásában megfelelő hathatós eszközt lát s ez okból további mozgalom kezdeményezését szükségesnek nem találja. Nők a törvénykezés terén. Az Északamerikai EgyesültÁllamok elnöke, G i 1 m o r e s kisasszonyt a filippini szigetek teljhatalmú meghatalmazottjának titkárává nevezte ki. E kinevezésről eszünkbe jut, hogy a jogi pálya még nem nyilt meg ugyan mindenütt a nőnek, ennek dacára ezek az utóbbi években mégis nem egy sikert tudtak elérni. Franciaországban C ha u v i n kisaszszony esete, akinek az ügyvédi gyakorlatot nem akarták megengedni, törvényhozási intézkedést vont maga után, ugy, hogy Franciaországban most már nyitva áll a nők előtt a jogi pálya. Svédország külön törvényt hozott 1897. november 13-án, mely a nőket az ügyvédi hivatásban teljesen egyenjoguvá teszi a férfiakkal és E s c h e 1 s o n Elza kisasszonynak, aki 1897. évi decemberben mint törvényesen elismert ügyvéd telepedett le Upsalában, számos követője akadt már. A hollandi törvények mindig megengedték, hogy nők a bíróság előtt szerepet vihessenek, de csak ez évben telepedett le Hollandiában Kok Adolfine jogtudor kisasszony, mint az első teljes jogú nő ügyvéd, ki a rotterdami bíróság területén folytatja az ügyvédi gyakorlatot. Svájcban is vannak nő ügyvédek; ezek között az első K emp i n Emilia dr. asszony volt, aki később Zürichből Berlinbe költözött, ahol meg is halt. Anglia és Németország még várakozó álláspontot foglal-