A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 48. szám - Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. Folytatás

346 A JOG egy biróra vagy köztisztviselőre azt mondja, hogy gyáva, mert valakivel nem mérte össze kardját, tisztviselői minőségében vele szemben semmi sértést sem követett el, sőt bizonyos esetben, ha pl. idősebb korban van, egyáltalán nem képez a polgárra sértést, viszont katonával szemben a gyávasággal való je'zés becsületsértésre és rágalmazásra egyaránt alkalmas. Vitás kénJést képez még, hogy jogi személlyel szemben követhető-e el rágalmazás és becsületsértés. E tekintetben magával a jogi személlyel szemben ma is ingadozó a gyakorlat, mig a régi judikatura nemlegesen felelt. A Kúria egy vádlottat felmentett, ki egy takarékpénztárról azt állította, hogy az árva pénzét elsikkasztotta, mert a közkereseti társaság mint nem-fizikai személy, bűnvádi eljárás alanya nem lehet s mert ennélfogva a nevezett társaság nevében s nem annak intézői által saját személyükben benyújtott rágalmazási panasz, vádló ellen a bűnvádi eljárás megindítására nem alkalmas.*) Ellenben kétségtelen, hogy amennyiben a sértés a jogi személy vezetőségét, ily minőségben érinti, nevezetteknek ugy egyenkint mint kollektív inditványozási joguk van a B kv. 114. §-ának**) figyelembevételével. (A jogi személy, vezetőség, a magánjog ill. ker. törv. értelmében értendő.) Azonban a btkv. 113. §-ábó! kitünőleg teljesen kétségtelen, hogy kiskorúság, gyámság vagy gondnokság alatt álló személyek becsületét a törvény az önrendelkezéssel birokkal teljesen egyenlő mértékben védi. Végül az élővel egyenlő jogvédelemben részesül a halott becsülete s mindezek természetesen rágalmazás és becsületsértés esetén egyaránt. Mint már emiitettük, különös fontossággal bír a megindításra, hogy a magánmditványnak a Btkv. 112. §-ában jelölt 3 havi határideje a sajtó-megjelenés napján kezdődik, miután sajtó-ügyekben az a vélemény, hogy a sajtó nyilvánossága mellett a sértettnek a sértés a megjelenés napján jut tudomására, s igy azt, hogy a sértett később tudta meg, neki kötelessége igazolni, s az inditványozási jog elévülésének kifogásával a terhelt, illetve vádolt az ítélet hozataláig a sajtóbünper bármely stádiumában védekezhetik, sőt a bíróság s illetve a kir. ügyészség, amennyiben az iratokból kitűnik, hogy a magáninditvány elkésett, hivatalból megszüntetik az eljárást, illetve az ügyészség megtagadja a vád képviseletét. A magáninditvány idejét a Btkv. 112. §-a, az indítványra jogosultakat pedig a Btkv. 113. §. és a Bpts. 47. §-a részletesen felsorolja.***) A holtak ellen elkövetett rágalmazás és becsületsértés esetére a Bprts 49. §-a két esetet különböztet meg, természetesen általánosságban szólva a magánvádló jogairól. Ha a bűntett vagy vétség kártérítési igényeket is vonhat maga után, az elhaltnak örökösei, egyéb esetben pedig a magánvádra jogosult halála esetén 30 nap alatt fel- vagy lemenő ágbeli rokonai, testvére vagy házastársa tehetik meg az indítványt az elhalálozástól számított 30 napon belül, természetesen a Btkv 112. és a sajtótörvény 28. §-ának korlátai között. A magánvád tekintetében nem kardinális szabály, hogy a magánvádról való lemondás nem vonható vissza, továbbá hogy : A lemondással egyenlő hatályú, ha a magánvádló oly tárgyalásra, melyri szabályszerűen megidézték, meg nem jelenik, illetőleg amennyiben képviseltetésének helye volna, magát nem képviselteti, vagy oly határidőt, mely számára az eljárás meg*) E d v i Illés Károlv dr: a Btkv. Maoy. H, 300. oldal **) 114. §. Ha ugyanazon bűntettre vagy vétségre vonatkozólag az indítványozás joga több magánszemélyt illet: az egyiknek mulasztása vagy elállása a többiek jogát nem szünteti meg. ***) Btkv. 112. §: A magánfél indítványa azon naptól számított 3 hó alatt terjesztendő elő, amely napon az elkövetett bűntett vagy vétség és annak elkövetője az indítványra jogosítottnak tudomására jutott, ha a cselekmény büntethetősége időközben elévülés által el nem enyészett. Kivétetnek azon esetek, melyekben rendszerint csak a magánfél indítványára üldözendő eljárás megindítása hivatalból indítványozandó. Btkv. 113; §. EzenJ indítványozásra jogosítva van ; a sértett fél ha életkorának tizenhatodik évét már betöltötte, ellenkező esetben annak törvényes képviselője. Kiskorúak és gondnokság alatt levő pazarlók helyett, a vagyon ellen irányzott büntettek és vétségek esetében, az indítványt azoknak törvényes képviselője terjeszti elő A gondnokság alatt levő más egyének helyett s egyéb büntettek és vétségek esetében is, az inditványoiás joga azoknak törvényes képviselőjét illeti. Ha azonban a sértett fél ellen ennek törvényes képviselője vagy gondnoka követte el a büntettet vagy vétséget: a bűnvádi eljárás hivatalból indítandó me» Bpts. 47. §-a: A 41. és 42. §§-ok (magánvád és pótmagánvád, 1. Bpts. 41. és 42. §§-ai eseteiben a sértett helyett, aki a 16-ik életévét be nem töltötte, vagy aki az 1877. évi XX. t.-c. 28. § ának a) b) d) vagy e) pontja alapján gondnokság alatt van, kizárólag törvényes képviselője ; a 16-ik életévét betöltött kiskorú helyett, valamint a vagyon ellen irányzott bűncselekményekre nézve, a pazarlás miatt gondnokság alatt lévő sértett helyett törvényes képviselője is, végre olyan testületek társaságok vagy egyesületek helyett, amelyek polgári pereket folytathatnak, azok képviselhetik a magánvádat, akik az illető jogi személyt magánjogi jogviszonyaiban képviselik. szüntetésének terhe alatt van kitűzve, meg nem tart. (Bpts 49. §. utolsó pont.) , a sajtóeljárásban is teljes érvénnyel bír. Ugyanily hatályú, ha az ügyészség értesítésétől számított 9 nap alatt mint pótmagánvádló a vádat nem veszi át. (Bpts. 43. §.) Addig az ideig, mig az elhaltnak örököse jelentkezik, ha az időn belül elévüléstől vagy a magáninditvány elkésésétől lehet tartani, a magánvádló jogait jogosított és köteles az ügyben eljárt ügyvédje (képviselője) gyakorolni, vagy ha ilyen nem volna, a bíróság köteles részére e célból ügygondnokot rendelni. (Bpts. 49 §. 3. p.) A bűnvádi prts ezen intézkedése módosította a btkv 273. §-ának erre vonatkozó intézkedését.*) Amennyiben megjelölte az időt, mely alatt a holtak ellen elkövetett becsületsértés esetén a hozzátartozók a vádat átvehetik, s hogy kik helyettesitik őket, addig mig ők e jogukkal élhetnek. A bűnvádi eljárás megindithatása szempontjából 3 esetet kell a becsületsértés és rágalmazás sajtóvétségeinél megkülön böztetni. Az első eset, midőn tisztán magánvádra indul meg az eljárás ; a második tset, midőn a btk. 62. és 461. §-ában jelzett személyeken követtetik el a rágalmazás vagy becsületsértés és ekkor közvádra, és pedig felhatalmazás alapján ; harmadik eset, midőn közvád alapján kívánatra indíttatik meg az eljárás a btkv. 272 ik §-ában jelzett személyek ellen elkövetett rágalmazás és becsületsértés esetén. Legegyszerűbb természetesen az első eset, midőn a fentebb ismertetett magáninditványra jogosult magánszemély vagy közhivatalnok, de csak magánviszonyaira vonatkozólag ellene elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés miatt teszi meg a feljelentést akár rágalmazás, akár becsületsértés miatt. A hatáskör szempontjából azonban már kétféle hatóság lesz hivatva ítélkezni. Mert ha a magánszemély az 1897 : XXXIV. t.-c. 16. §-ának 2-ik pontjában jelzettekhez tartozik (nyilvános számadásra kötelezett vállalat igazgatója, vagy tisztviselője, vagy megbízatásban eljáró személy) s a becsületsértés vagy rágalmazás hivatalával járó tettére vonatkozik, úgyszintén minden közhivatalnok panasza tárgyában az esküdtbíróság itél; mig egyéb magánszemélyek ellen vagy a fent elősorolt, az életbeléptetési törvény 16. §-nak 2-ik pontjában jelzett személyek ellen nem hivatalból, hanem tisztán magánéletviszonyaikra vonatkozólag sajtó utján elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés a törvényszék hatáskörébe tartozik. Az eljárás megindítása szempontjából tehát csak az utóbbi eset fog nehézséget okozni, egy nem köztisztviselőnél a határvonalat megvonni, hogy mikor van mint részvénytársasági hivatalnok és mikor mint magánember megtámadva. A közmegbizatásban eljáró magánszemélynél már nem oly nehéz ezen határvonalat megállapítani. Közvádnak van helye a Btkv. 2ó9., 270. ás 271. §-aiban jelzett személyek ellen elkövetett becsületsértés és rágalmazás esetén, a fenti §-okban megjelölt személyek felhatalmazása alapján, mire nézve a hivatolt §-ok teljesen kimerítő rendelkezést tartalmaznak. A Btkv. 269.. 270. és 271. §-ai : 269. §. Ha a rágalmazás vagy becsületsértés az országgyűlés, annak valamelyik háza, a horvát-szlavon-dalmát országgyűlés, azoknak bizottsága, vagy közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottságok, azok egyike vagy valamelyikének küldöttsége ellen követtetik el: a bűnvádi eljárás hivatalból, de csak azon országgyűlési ház, vagy közösügyi bizottság felhatalmazása folytán indítványozható, mely megsértetett, vagy a sértett bizottságot, illetőleg küldöttséget megválasztotta. 270. §. Hivatalból van helye a bűnvádi eljárásnak, ha 1. hatóság vagy ennek küldöttsége ellen (271. §.) vagy 2. közhivatalnok ellen hivatali kötelességeire vonatkozólag állitatott olyan tény, mely valódisága esetében bűnvádi vagy fegyelmi büntetést | vonna maga után; 3.a rágalmazás vagy becsületsértés a közös hadsereg . s a hadi tengerészet, a honvédség vagy pedig ezeknek valamelyik önálló része ellen követtetett el. Ha rágalmazás vagy becsületsértés valamelyik magyar kir. miniszter, vagy cs. és kir. közös miniszter ellen, hivatalos eljárására vonatkozólag követettik el, a bűnvádi eljárás csak a sértett miniszter, ha pedig az az egész kormány ellen követtetik el: csak a minisztertanács, a 3. pontban megjelölt esetekben pedig: a közös hadügyminiszter, illetőleg a honvédelmi miniszter felhatalmazása folytán inditványoztathatik. 271. §. Bíróságok, birák, bírósági hivatalnokok, a kir. ügyészségnek vagy tagjainak hivatali kötelességeire vonatkozó olyan *) 273. §. Holtak ellen elkövetett rágalmazás és becsületsértés is a jelen fejezet szabályai szerint büntetendő. A bűnvádi eljárás megindítása azonban csak a megholtak gyermekei, szülői, testvérei vagy házastársa által indítványozható. Ezen szabály alkalmazandó azon esetben is : ha a rágalmazott vagy sértett a rágalmazás vagy becsületsértés elkövetésekor még életben volt, de a bűnvádi eljárás megindítását halála előtt 1 nem indítványozta.