A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 47. szám - A szövetkezetek ellenőrzéséről szóló osztrák törvény

190 A JOG azok tagjai, küldöttségei ellen elkövetett cselekményekre nyerhet alkalmazást; s tekintve, hogy az iskolák általában véve nem halóságok-, s a felekezeti iskolák a törvény által az állam felügyelete alá helyezett intézmények, de nem testületek: a felekezeti iskola tanítója ellen elkövetett cselekményre a btk. 262. §. alkalmazást nem nyerhet. E szerint mindkét alsóbiróság tévesen alkalmazta a vádbeli cselekmény minősítésénél a btk. 262 § át és ez okból a bp. 437. §. 3. bek. érteim, mindkét alsóbiróság Ítélete e részben megsemmisítendő és ehelyütt megfelelő Ítélet volt hozandó. Minthogy a bp. 437. §. első bek. szerint a kir. Kúria határozata a kir. ítélőtábla által valóknak elfogadott tényekre alapítandó, s minthogy a kir it. tábla tényként állapította meg, hogy vádlott a sértettet nemcsak becsületsértő szavakkal illette, hanem azt állította felőle az iskolában együtt volt tanulók, tehát többek előtt, hogy az iskolás gyermekeket rabolni és lopni tanítja; s minthogy ez az állított tény, valódiság esetén közmegvetést, sőt fegyelmi megtorlást vonna maga után: a vádbeli tett nem csupán a btk. 261. § szerinti becsületsértésnek, hanem az a btk. 258. §-ban meghatározott bűncselekmény tényálladékának felelvén meg, e §. szerint volt ehelyütt minősítendő, s ennélfogva a kir. it. tábla által a cselekmény súlyának megfelelően kiszabott büntetést e §. alapján kiszabottnak kellett nyilvánítani. Vádlottnak az a tette, amely szerint egy engedély nélkül házról-házra kolduló, sőt magánlakba tolakodó egyénnel szemben, ennek megszókése és ellenszegülése folytán magát hivatali kötelességének foganatosítása végett tettlegességre ragadtatta, tekintettel arra, hogy a bántalmazásnál nem lépte tul a határt, mely sértett ellenállásának leküzdésére szükséges volt, nem foglalja magában a bántalmazásnak azt a mérvét, s igy nem képez oly okozatot, mely a hiv. hat. való visszaélésre mint okra lenne visszavezethető. Eme körülményeknél fogva a vád alapjául szolgáló tett ebben az esetben bűncselekmény tényálladékát alanyi kellékének hiányából meg nem állapítja. A temesvári kir. tszek (19l>3 febr. 6-án 1,096/B. sz. a.) hatóság elleni erőszak büntette, illetve hivatali hatalommal való visszaélés vétsége miatt vádlott S. János és K. János elleni bűnügyben következőleg ttélt: S. János I. r. vádlott ellen a btk. 165. §-ban meghatározott hatóság elleni erőszak büntette miatt folyamatba tett eljárás a bp. 323. §. alapján megszüntettetik. K. János Ií. r. vádlott a btk. 473. §-ba ütk. hivatali hatalommal való visszaélés vétségében bűnösnek mondatik ki, mit az által Követett el, hogy Temesvárott 1902. febr. 28-án délben G. Gyulát hiv. gyakorlatában tettleg bántalmazta és e miatt a btk. 470., 484. és 91. §§. alapján az Ítélet foganatba vételétől számítandó 3 napi fogházra és a viselt hivatalának elvesztésére ítéltetik, stb. Indokok: S János I. r. vádlott ellen a btk. 165. §-ban meghatározozott hatóság elleni erőszak büntette miatt folyamatba tett eljárás a bp. 323. §. alapján megszüntetendő volt, mert a kir. közvádló a főtárgyalás során vádját indokoltan elejtette. K. Ján. II. r. vádlottra vonatkozólag a főtárgyalás során következő tényállás állapíttatott meg: 1902. febr. 28-án délben F. orvos dr. telefon értesítésére, hogy egy kolduló suhanctól nem tud megszabadulni, K. János II. r. vádlott, akkor még rendőr, F. dr.-hoz sietett és onnan G. Gyulát elvezette, ez azonban az utcán a rendőrtől megugrott és a H. ut 34. sz. kapujába berohant, ahol S. János lakik, itt a rendőr G.-t, tettleg bántalmazta, mert az nem akart neki engedelmeskedni és a városházára menni, e közben nagy lárma fejlődött, ennek következtében az utcán többen a tett színhelyére futottak. K. János vádlott, hogy G.-t. a városházára vihesse, kiment a kapu alól, hogy segítséget hívjon, amire G. ismét megugrott. K. János II. r. vádlott tagadja, hogy ő hivatalos eljárása közben G.-t bántalmazta volna és azt adja elő, hogy G. ől, midőn megkötözni akarta, kétszer arcul ütötte s hogy a lakásból kijövő S. János és az elősiető Sch. M. G.-t védelmükbe vették és őt a kapun kilökték. Tekintve azonban, hogy K. János vádlott beismerte azt, hogy G.-t F. dr.-tóí elhozta, s hogy az a H. ut 31. sz. házba beszökött, ahol őt meg akarta kötözni; tekintve, hogy a kihallgatott S. János vádlott s több tanuk egybehangzóan vallják, hogy K. János vádlott a kapu alatt tényleg ütlegelte G.-t, mert az nem akart neki engedelmeskedni; tekintve, hogy a kihallgatott Sch. Márton és tsai tanuk az ott levőktől hallották közvetlenül a bántalmazás után, hogy K. János vádlott megverte G.-t; tekintve, hogy azon körülmény, hogy K. János vádlottat S. J. és Sch. M. a kapun kilökték volna, egyáltalán bizonyítást nem nyert: a kir. tszék K. János vádlott tagadásával szemben a kihallgatott tanuk vall. alapján a btk. 473. §-ba ütk. hivatali hatalommal való visszaélés vétségének tényálladékát fenforogni látván, őt abban bűnösnek kimondani stb. az Ítélet rendelkező részében reá kimért büntetés indokolt stb. A temesvári kir. ítélőtábla (1903. ápril ló-én 896/B. sz. a.) az elsőbiróság Ítéletének K. Jánosról rendelkező felebbezett részét helybenhagyja akként kiigazított indokainál fogva, hogy Sz. J.-né tanú is azt, hogy K. János vádlott G-t ütötte, meg nem hallotta, hanem főtárgyalási vallomása szerint szemlélte s hogy jóllehel a vádlottnak az a védekezése, hogy G. őt előbb arcul ütötte, mivel nincs támogatva, ehhez képest az a körülmény, hogy előzően bántalmaztatott volna, enyhítőül nem vehető, nyomatékos enyhítő körülményt képez, hogy G.-nek csak a bekisértetés elleni ellenszegülése K. Jánost felindulásba hozhatta s a cselekményt ily állapotban követte el. A m. kir. Kúria (1903. okt. 7-én 8,176/B. sz. a.) Mindkét alsófoku bíróság ítélete a bp. 385. §. 1. aj p-ban foglalt okból a bp. 437. §. '•>. bek. érteim, megsemmissittetik, vádlott az ellene emelt vád alól iclmentetik. Indokok: A megállapított tényállás szerint Temesvártt 1902. febr. 28-án délben F. dr. orvos telefon értesítésére, hogy egy kolduló suhanctól nem tud szabadulni, a vádlott mint rendőr F. dr. házához sietett, hogy innét a koldust elvezesse; ez azonban az utcán a rendőr elől megugrott és egy másik ház kapuja alá menekült, hol a rendőr őt elfogta és tettleg bántalmazta, mivel ez engedelmeskedni és a városházára menni nem akart. Vádlottnak ez a tette, amely szerint egy engedély nélkül házrólházra kolduló, sőt magánlakba tolakodó egyénnel szemben, ennek megszökése és ellenszegülése folytán magát hivatali kötelességének foganatosítása végett tettlegességre ragadtatta, tekintettel arra, hogy a bántalmazásnál nem lépte tul a határt, mely sértett ellenállásának leküzdésére szükséges volt, nem foglalja magában a bántalmazásnak azt a mérvét, s igy nem képez oly okozatot, mely a hiv. hat. való visszaélésre, mint okra lenne visszavezethető. Eme körülményeknél fogva a vád alapjául szolgáló tett ebben az esetben bűncselekmény tényálladékát, alanyi kellékének hiányábólj me§ nem állapítja. Amért is vádlott az Ítéletek mcgsemmissitésével a vád alól felmentendő volt, stb. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A kolozsvári tszéknél Akontz Márton szamoslalvi bérlő ellen, bej. nov. 28, fsz. dec. 10, csb. Jékey Dániel dr., tg. Bokros Béla. — A gyulai tszéknél Gruber Ferenc és Gruber Ferencné csorvási kereskedők ellen, bej. dec. 31, fsz. jan 20, csb. Nyisztor Adorján dr., tg. Schiff Jenő dr. — A nagyváradi tszéknél Csatrió Gábor és társa helybeli cég ellen, bej. dec. 20, fsz. jan. 4, csb. Bőhm Jenő, tg. Adorján Emil dr. — A miskolci tszéknél Soóvari és Guttman békéscsabai cég ellen, bej. jan. 9 fsz. febr. 6, csb. Bálás Elemér, tg. Majzler Jób dr. - A miskolci tszéknél Pollatsek Ármin helybeli lakos ellen, bej. dec. 31, fsz. jan. 29, csb. Bálás Elemér, tg. Kéréssy Barna dr. — A temesvári tszéknél Vigder Viktor helybeli cég ellen, bej. jan. 28, fsz. febr. 25, csb. Pavlovits Márk dr., tg. Niamessny Mihály dr. — A veszprémi tszéknél özvegy Lówenstein Bernátné helybeli cég ellen, bej. jan. 11, fsz. febr. 8, csb. Misley Sándor dr., tg. Sándorfi Kázmér dr. — A veszprémi Iszéknél Friebert A. H. siófoki cég ellen. bej. jan. 11, fsz. febr. 3, csb. Misley Sándor dr., tg. Bélák István. — A gyulafehérvári tszéknél Weisz Ida helybeli kereskedő ellen, bej. jan. 21, fsz. jan. 28. csb. Balló Lázár, tg. Adorján Sámuel dr. — A fehértemplomi tszéknél Krancsun Traján temesmiklósi kereskedő ellen, bej. jan. 12, fsz. febr. 11, csb. Reichel Frigyes dr., tg. Nedelko György. Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek j ölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Beszterce U. A. dr. Borgó—Felsőszászujfalu (5343/992. előa. Istvánffyj nov. 11 csat. — Csorna S. A. dr. Varga—Funtik (8377/902) nov. 17 hh. — Halmi N. J. H143/902. és 3532/903. n. e. — Hódságh L. F. dr. Hódsági Takarékpénztár—Diener érk. 1334/903. v. sz. a. előa. Jókuthy, n. e. — Kalocsa W. S. dr. Szrenkó—Sánta érk. 8371/903. p. sz. a. előa. Oroszi. n. e. — Kőszeg M. J. 2439/903. n. e. előa. Kovács Antal. — Léva N. I. dr. Török—Török érk. 5148/903. p. sz. a. előa. Scherff, n. e. — Nezsider O. B. dr. Oesterreicher—Kohn érk. 1290/903. v. sz. a. előa. Beck, n. e. — Heckenast—Leitner érk. 68y/903. v. sz. a. előa. O'roszy, n. e. — Zombor G. I. dr. Mark—Speiser érk. 563/903. p. sz. a. előa. Klimkó, n. e Közjegyzőhelyettes, családi ügyvéd, állandó helyettesi alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. Vidéki nagyobb kir. közjegyzői irodába helyettes óvadékkal a szláv és német nyelvnek birása mellett — kerestetik. Ugyanoda egy teljesen képzett, jogvégzett és örökösödési és telekkönyvi ügyekben otthonos segéd kerestetik. A megüresedett hely azonnal elfoglalható. Felvételi kérvények e lap kiadó-hivatalába f. hó 28-ig küldendők. Bővebb értesítés e lap kiadóhivatalában kapható. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Több év óta állandó helyettesként működő, német és román nyelvjogositvánnyal biró, szakképzett, nőtlen kir. közjegyzöhelyettes, újévtől kezdve állását változtatni óhajtja. Ajánlatokat közelebbi feltételekkel oÁ 11 a n d ó » alatt a kiadóhivatal továbbit. Ügyvédjelölt, dr. juris, másfélévi praxissal, a magyar és német nyelvet Írásban és szóban teljesen birja, fővárosi vagy vidéki városi irodában alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V„ Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. Ré«2VÉNYTÁR8fcaÁQ NYOMDÁJA BUDAPESTÉ*