A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 44. szám - Egyszerűsítések az igazságügy terén

Huszonkettedik évfolyam. 44. szám. Budapest, 1903 november 1. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. az. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. A JOG (ezelőtt MAGTAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) ffETILAF AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A MAGYAR ÜGYTÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. üfyvédek. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 3 korona Fél « _ « « Egész « _ 13 c Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen oontautalványnyal küldendők. TARTALOM: Egyszerűsítések az igazságügy terén. Irta R. Gy. kir. járásbiró. — Telekkönyvi kivonatok kiegészítésének bélyegilletéke. rta László Pál, kir. tanácsos, pénzügyigazgató, a m. kir. közp. díj- és illetékszabási hivatal főnöke. — Praejudicium és elévülés a házassáiitörés vétségénél. Irta Oláh Dezső dr., budapesti ügyvéd. — Származik-e egyetemlegesség azáltal, hogy egy követelés egészben terheli az adósok ingatlanait - Irta Horovitz Gyula dr., operjesi ügyvéd. — Külföld (Németbiiodalmi tszéki határozat a tisztességtelen versenyt illetőleg) — Irodalom (Timon Ákos: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Ösmerteti Horváth János dr. — Katona — Lányi-Imling: Dologjog. — Pavlovié Márk dr : A német keresk. tvkvnek a tengeri kereskedelemre vonatkozó része) — Vegyesek. TÁRCA : A nemzetállam. Irta Bárány Gerő dr. MELLÉKLET: Jogesetek tóra. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a l'udapesti Közlöny-bői. Egyszerűsítések az igazságügy terén. Irta R. GY. kir. járásbiró. Az e cim alatt a Jog 39 számában megjelent cikkben foglalt originális eszme, hogy a kontradikció folytán szükséges ügydöntés, mint szorosan vett birói funkció a szakbiráknak rezerváltassék, a testimonium legale fogalma alá eső többi funkció pedig mind a kir. közjegyzői intézmény hatáskörébe utaltassék, — egy más. az igazságszolgáltatásnál uralgó visszás ál apot orvoslásának módjára vonatkozó eszme közlésére indit, t. i. arra, hogy lehet a fővárosban és az ország nagyobb városaiban a járásbíróságoknál az u. n. perfelvételi napokon uralkodó tolongást mizérián segiteni r A hazánk székesfővárosát látogató idegenek a pompás kúriai palotát gyönyörködve szemlélik. Alig akad ezek közt egy olyan is, aki egy fővárosi járásbíróságnál az u. n. elsőtárgyalási petfelvételt megszemlélné. Szerencsénkre, mert evvel ugyan nem parádézhatunk ! Fölöslegesnek tartom egy ilyen birói sokadalmat itt leírni, mert azok. akik e sorokat olvassák, ezt —legalább hallomásból — ismerik, akik pedig abban közvetlenül részt vesznek, azokat az orvoslás módja inkább érdekli. A 41,420/1900 I. M. számú rendelet szerint vezetett járáibirósági ügyforgalmi és tevékenységi kimutatás Sommás perek rovata alatt egy pontnak a cime: Egy napra kitűzött ügyek legnagyobb száma. Ez a pont a fiatal bírákat bizonyos irányban versenyre buzd tja, melynek célja a legnagyobb rekord elérése, eredménye pedig ember-kinzás. A Magyarország igazságügye 1900. évben cimű hivatalos közlemény 55-ik oldalán foglalt: Kir. járásbíróságok ügyforgalma 1900-ban cimű adatkimutatás szerint az egy napra kitűzött ügyek legnagyobb száma 823 volt. Nem tudom, nem-e tollhiba ez. de ha nem az, akkor abszurdum. Ismert tény, hogy a fővárosban az egy napra kitűzött első tárgyalások száma a százat meghaladja. De a vidéken is akadnak versenytársak s így az sem ritka eset. hogy egy vidéki járásbíróságnál, ahol az évi ügyforgalom az 1,000 per számát meg nem haladja, az egy napra kitűzött tárgyalások száma a 100-at szintén túlhaladja. Hogy egy ilyen versenyző biró felügyeleti módon megintve lett, azt alig hiszem. Es ha ez már most igy van, méltán aggodalommal kérdezzük, hogy lesz ez, ha az uj polg. perrendtartás életbeléptetése után az összes, tehát váltóból is eredő 1,000 koronás követelésekből eredő perek a kir járásbíróságok hatáskörébe lesznek utalva? Igaz, hogy a beismerés és megnemjelenés esetén alkalmazandó kö'tségmegnyirbálás (polg. perrend jav. 635. §.) miatt a hitelezők elsősorban fizetési meghagyást fognak kérni, de ez i Lapunk mai száma a tárgyalások számát nem fogja apasztani, mert az úgyis ellentmondásra ingerelt adós, ha másért nem, legalább időnyerés kedvéért ezt gyakorolni fogja. Aki külföldön, pl. Parisban egy világkiállítást látott, emlékezni fog arra, hogy ott a nagy néptömegben mily csodálatos a rendfenntartás. Érdekes ott egy közkocsin a ki- és beszállás. Nincs tolongás, nincs lökdösés, miért? Mert mindenki vár, mig rá kerül a sor. Önfegyelemből ? Nem egészen, hanem azért is, mert a beszállni kívánók a megállóhelyen a megjelenés sorrendjében folyó-számot kapnak és a kocsivezető csak azokat ereszti be a közkocsiba, akik szám szerint soron vannak. Ebből tanulhatunk! Nagyon csekély munkatöbblet volna, ha az idéző végzésre az ügyszám mellett még az a sorszám is lenne kiírva, amely a tárgyalási naplóban ki van tüntetve s még csak egy kis módosítás kell, t. i. az, hogy a tárgyalások d. e. 8 órától !/212-ig félóránkint legyenek kitűzve és a sorszám minden félórában 1-től kezdődjék. Ha tehát egy délelőtt 80 tárgyalás lesz kitűzve, minden félórára 10 ügy kerül, 120-nál pedig 15. így az, aki pl. HVa órára 10 vagy 15 sorszámmal jelölt ügyre idézve van. nyugodtan vár az előszobában, mig rá kerül a sor, de a hivatalszolga is csak akkor ereszti be, midőn sorszám szerint az ügyfelhivás megtörtént. Az ügyvéd, vagy ügyvédjelölt pedig, tudva azt, hogy a HVa órára kitűzött tárgyalás sorában az utolsó, nyugodtan vég i másfelé dolgait, mert 10 perccel 12 előtt még elég korán jön a tárgyaláshoz. Két vagy legfeljebb három perc egy tárgyaláshoz, az kevés idő s hogy ily gyors ütem mellett torlódás ne álljon be, ahhoz birói rutin és ügyes jegyzőkönyvvezetői munkaerő szükséges. A tárgyalás csak arra szoritkozhatik, hogy a felek megjelentek-e ? (Az, hogy szabályosan meg voltak idézve, már előtte való nap megállapítandó.) Ha igen, beismeri-e az alperes a kereseti követelést V Ha nem, mi az ellenkérelme ? Ha a biró ezt szóbelileg megállapította, akkor az ügyet a jegyzőkönyvvezetőnek azzal adja át, hogy ezeket és az érdemleges tárgyalásra azonnal kitűzött határnapra való idézését jegyzőkönyvbe foglalja, ezt a felekkel írassa alá. A beismerés, megnemjelenés, egyesség vagy szünetelés alig ad több birói munkát. A költség skála szerint meg lesz állapítva, ezt az ügyvéd tudja, aki pedig nem tudja, ott kifüggesztve láthatja. A fővárosban és oly nagyobb városokban, ahol a sommá^perbirák száma több, a perfelvételre egy vagy több külön alkalmas nagyobb szoba volna berendezendő, ebben a sommásperbirák mindegyike más-más hétközi napon a maga perfelvételeit végezné. Emellett még csak azt tartom szükségesnek, hogy a birák ne gyűjtsék össze több héten át a kereseteket azért, hogy az egy napra kitűzött tárgyalások legnagyobb számában magasabb rekordot kimutathassanak, sőt a szabadságidő után is csak annyi ügyet tűzzenek ki egy napra, (szükség esetén hetenkint két napon) amennyit rendes körülmények közt kitűzni szoktak. Tehát alkalmas tárgyaló-terem és előszoba, ahol állandóan egy hivatalszolga tartózkodik, a tárgyaló terem végén a biró és jegyzőkönyvvezető (esetleg több jegyzőkönyvvezető) részére korlát mögött praktikus blanketszekrénnyel ellátott asztalok, a terem közepében szabad, legfeljebb középkorláttal elválasztott hely, oldalt kisebb asztalok a felek és ügyvédek részére, e mellett a rend fenntartására felügyelő rutinirt tárgyaló biró s jegyzőkönyvvezető, végül lemondás a versenyfutásról a tárgyalások számában és félóránkint ismétlődő sorszám szerinti ügyfelhivások, ebből áll a gyógyszer a jelenlegi uralgó perfelvételi mizériák orvoslására s ha ezt igy fogjuk gyakorolni, akkor a hazánk fővárosát látogató idegenek a kir. járásbíróságoknál a perfelvételt is, mint érdemes látványt, megszemlélhetik. 12 oldalra terjed.