A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 41. szám - Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. Folytatás

164 A JOG jelen esetben alperes tuladonképp csak ezt és nem a vételár leszállítása iránti jogát érvényesíti. De különben is a vételár leszállításának követelése nemcsak önálló kereset, hanem kifogás utján is érvényesíthető, s így, ha alperes jelen perbeli védekezése a vételár leszállítása iránti jog érvényesítésének tekintetnék, ugyanannak jelen per keretén beiül kifogás alakjában helye van s a kifogás utjáni érvényesítést még a keresk. törv. 349. §-ában megszabott 6 havi elévülési idő sem érinti, mely csakis az önálló keresetindítás idejének korlátozása céljából van megállapítva. Egyébként is a jelen per a felperes által megjelölt átadási naptól 1899 július 20-tól számított 6 hó alatt megindulván s ez idő alatt alperes védekezése is elleniratában előterjesztetvén, a 6 havi elévülési időről már ez okból sem lehet szó. Mindezekből kifolyólag felperest keresetével elutasítani, s mint pervesztest alperes perköltségének megfizetésében marasztalni keilelt, stb. A budapesti kir. ítélőtábla (1902 április 4-én 9,342/901 sz. a.) az elsőbiróság Ítéletét helyben hagyja stb. Meg okol ás: Felperes alperestől, az utóbbinak gőzmalmába szállított gőzgép és kazán vételárának hátralékaként követeli a kereseti 950 frtot. Alperes beösmerte, hogy a szóban forgó és összegére nézve nem kifogásolt vételárból a kereseti összeget ki ntm fizette, s védekezésének döntő része abban foglalható össze, hogy ezt felperes ezidőszerint azért nem követelheti, s ő (alperes) azt addig meg nem fizetni azért nem tartozott, mert felperes a maga részéről nem felelt meg teljesen szerződési kötelezettségénél;, amennyiben az általa vállalt jótállás ellenére a gőzgép működése nem kifogástalan, amiről a felperes a kellő időben értesíttetett, de tanúskodik erről az előleges szakértői szemléről felvett s a periratokhoz csatolt jzőkönyv is. Az alperes előadását a felperes által a gőzgép kifogástalan működéséért vállalt jótállást illetően, a peres felek közötti jogügyletről kiállított és az tllenirathoz mellékelt okirat, a gép nem kifogástalan működését és felperesnek erről történt értesítését illetően pedig az előleges szakértői ízemléről felvett idézett jkv. és a per folyta alatt kihallgatott tanuk bizonyítják. Felperes a szóban forgó gőzgép mŰKÖdésénél észleltetnek mondott rendellenességeket a gép nem kellő szakértelemmel való kezelésének írván fel, tekintve, hogy az alperes kérelmére foganatosított előleges szakértői szemle alkalmával meghallgatott szakértők a gép működésénél észlelhető csupán egyes jelenségekre nézve hallgattattak meg, ez a szemle azonban nem nyújtott elegendő alapot annak kellő elbirálhatására, vájjon az észlelt rendellenes jelenségek dacára is a gép megíelel-e a rendszerint kívánható módon rendeltetése céljának ? és vájjon nem következhetik-e be időelőtti romlása ? a szóban forgó gép egészbeni működésének és felszerelésének megállapítására az eljáró elsőbiróság a per folyta alatt ujabbi szakértői szemle foganatosítását rendelte el, s mint bizonyításra kötelezett felet a felperest hivta fel a szemlével járó költségnek az előlegezésére. Felperes azonban a költség előlegezését megtagadta, az elrendelt szemle foganatosítása mellőztetett. Az előadottak szerint az alperesi kifogásokkal szemben nem lévén bizonyítva az, hogy a felperes által szállított gép mindenben megfelel a jogosan támasztható igényeknek, vagyis nem lévén bizonyítva az, hogy felperes a maga részéről a peres felek közölt létrejött szerződésnek kellőkép megfelelt: annál a jogszabálynál fogva, mely szerint \alamely viszterhes szerződés alapján az ellenszolgáltatásnak teljesítését jogosan csakis az a szerződő fél követelheti, aki a maga részéről annak a szerződésnek eleget tett, az elsőbiróságnak felperest hátralékos vételár iránt támasztott keresetével elutasító és öt az alperesnek okozott perköltségben marasztaló Ítéletét a most előadott indokokból helyben kellett hagyni. A m. kir. Kúria (1903 szept. 9-én 4,671. sz. a.) Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattat ik, és alperes köteleztetik 1,300 K. tőkét, ennek 1899 okt. 22-LŐI folyó- 5<>/o-os kamatát, és 165 K. 10 fill-ben megállapított perköltséget 15 nap a. végreh. terhe mellett felperesnek feltétlenül megfizetni, abban az esetben pedig, ha felperes perrendszerü időben jelentkezik, és íőesküt tesz arra, «hogy alperes a 4. a. számla követel rovata 3. tétele a. kitüntetett 600 K-án kivül a kereseti követelés apasztására még további 600 K-át nem fizetett*, alperes még további 600 K. tőkét, ennek 1899 okt. 22-ről folyó 5°/o os kamatát és az ezennel 79 K. 15 f-ben megállapított felebbezési költséget is köteleztetik stb. felperes részére megfizetni; a főeskü lenemtevése esetében felperes 600 K. ir. követelésével elutasittatik és alperes a felebbezési költség fizetésében nem maraszUiltatik, stb. Megokolás: Nem vitása peres telek között, hogy felperes az ellenirathoz 2. a. csatolt megállapodás szerint köteles volt alperesnek az ez által megtekintett 30 lóerejü fekvő gőzgépet a hozzá való gőzkazánnal és összes felszerelvényeivel együtt a pétervásári malom helyiségébe szállítva felszerelni, és rendes üzembe hozva átadni, a gépek jó működéséért, valamint az esetleg rosz szerkezet vagy helytelen szerelésből származó törésekért 6 havi jótállást vállalván; és hogy felperes ennek fejében a cserében kapott géprészeken felül 3,150 frtot volt jogosítva alperestől követelni; nemkülönben W. Gy., K B. és G. A. tanuk vallomásával az is bizonyítva van, hogy felperes a gépet és kazánt 1899. július 20-án felszerelve üzembe hozta, alperes megbízottjának átadta, és hogy a gőzgép azóta alperes, illetve bérlője által állandóan üzembe tartatik; ily körülmények között alperesnek az a kifogása, hogy fe'peres szerződési kötelezettségének teljesen nem felelt meg ügydöntőleg bírói figyelembe vehető nem volt; mert uevanis maga alperes e tekintetben csak azt hozta fel, hogy a eép működésénél rendellenességek mutatkoznak, es hogy annak működés* nem kifogástalan, mire nézve azonban az alperes által felhozott egyes jelenségek a per rendén elfogadható módon bizonyítva nincsenek, sőt maga az alperes által kért előleges bírói szemle alkalmával e részben meghallgatott szakértők egyhangúlag az alperes által felhozott egyes jelenségeket részben megcáfolták részben pedig azokat különféle, és felperes terhére teljesen nem róható körülményeknek tulajdonítják; de különben is alperes a szerződéshez ragaszkodván és a gőzgépet üzemben tartván a netaláni hiányok kijavítási költségét a perben meg csak elő'sem adta, és igy a kereseti követelésből e címen mi sem volt leróható. A kereseti követelés mennyisége tekintetében alperes a felperes által felszámított fizetéseken kivül még azt adta elő, hogy a viszonválaszhoz 4. a. csatolt számlában foglalt 300 frton kívül még 300 frtot fizetett az 5. a. nyugtája szerint; felperes azonban az 5. a. nyugta és a számlában foglalt 300 frtos tételt ugyanazonosnak állítván, tagadta, hogy alperes kétszer fizetett volna 300 frtot és e részben alperest főesküvel kínálta meg, mely főesküt alperes visszakínálván, e 300 frtra nézve a per kirnenetelea felperes főesküjétől volt függővé teendő ? Felhozta továbbá alperes, hogy felperes követéléséből 250 frtot az alperes bérlőjének W. Gyulának kárpótlásként kiutalványozott, és igy emez összeg a kereseti követelésből levonandó; tekintve azonban, hogy felperes később az alperes által 3. a. csatolt levele szerint eme utalványozást visszavonta; arra nézve pedig, hogy alperes a visszavonás előtt W. Gy -nak a 250 frtot ki nem fizette, — minthogy e körülményről felperesnek tudomása nincsen, — visszakinálhatatlan főesküvel kínálta meg, mely főesküt azonban alperes el nem fogadta, ez a 250 frt eszerint az alperes javára számításba nem vétethetett. Mindezeknél fogva, — minthogy a 6 havi jótállási idő után fizetendő 500 frt a per folyama alatt esedékessé vált: mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával alperest a rendelkező rész szerint nemcsak a kereseti követelés, de mint pervesztest az okozott per és esetleg felebbezési költség fizetésében is marasztalni kellett. Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Felperesnek kötelességében állott a kellő időben megrendelt anyagok minőségi hiányait azonnal a megérkezés után a szállító céggel közölni és a javítást munkába vétetni, miértis a javítási munkák foganatbavétele körüli késedelmet az ö terhére kell a kötbér kötelezettsége megállapításánál számításba venni. Az aradi kir. tszék, mint keresk. bíróság (1902. ápril 18-án 3,459/sz. a.) Rosenberg M. dr. ügyvéd ált. képv. R. Ferencnek, Beér M. dr. ügyv. által képv. Szepesmegyei gazd. szeszt, cég ellen 4,100 K. ir. Keresk. perében következőleg i t é 1 t: Felperes keresetéve! elutasittatik és köteles alperesnek 302 K 80 f. perköltséget 15 nap a. végrehajtás terhe mellett megfizetni. Megokolás: Miután felperes vételárhátralék cimén 4,100 K-át követel alperestől, tehát épp azon összeget, melyet viszont alperes felperes követelésébe, mint ennek késedelme következtében őt megillető kötbérkövetelést beszámítani kíván, vitásnak tulajdonképp azon kérdés tekintendő, hogy alperest felperessel szemben ezen kötbér megilleti-e vagy sem. A becsatolt levelek, a tanuk vallomása és felek előadásából megállapítható tényállás szerint felperes a 2 /. a. értelmében alperessel egy uj szeszfinomitó készülék felállítása iránt szerződött, kötelezvén magát a felállítást és üzembehelyezést a szerelők meghívása után eső 25 napon belül teljesíteni, a netáni késedelem minden egyes napjáért pedig 100 K. kötbért megfizetni. A szerelők meghívása a 6 /. a. levél szerint 1900 július 26-án történt, a készülék felállítása és üzembehelyezése tehát ugyanez év aug. 29-ig volt eszköziendő. Felperes is beismeri, hogy a készülék üzembe 1900 okt. 9-én helyeztetett s ezzel felperes 51 napi késedelme igazolva nincs. Továbbá vitás kérdés most még az, hogy a kétségtelenül fenforgó 51 napi késedelem után járó kötbér követelhetését a vis majornak a szerződésben megállapított valamely esete kizárja-e vagy sem. Felperes álláspontja az, hogy vis major esete forgott fenn, mert a 2 /. a. értelmében k imutatható üzemakadályok a gyártásban, munkás-strikeok és kellő időben megrendelt anyagok elkésett szállítása vis majornak tekintendő, Ő pedig a D. szerint a készüléket a Sch.-féle vasöntöde és gépgyár r. t.-nál 1900 jul. 1-ére meghatározott szállítási határnappal kellő időben megrendelte, a cég azonban az országszerte uralkodott szén-strike következtében csak aug. 2-án szállította a készüléket, mely késedelem a kötbér követelhetését kizárja. Tekintve azonban, hogy a 27. a. idevonatkozó p. helyesen csak ugy értelmezhető, hogy a vis major csak ugy forog fenn, ha az anyagok elkésett szállítása és a beállott késedelem között okozati összefüggés van, oly elkésett száihtás, mely késedelmet nem okozott, vis majornak a 2 /. a. értelmében sem tekinthető; tekintve továbbá, hogy a H. a. szerint a készülék 1900 aug. 1-én lett Bpestről elküldve és a 17. a. szerint aug. 6-án már Lőcsére megérkezett és hogy felek egyező előadása szerint az uj készülék a régi helyére volt fölállítandó s ennélfogva a dolog természetének megfelelően előbb a régi készülék volt leszerelendő, ami alperesnek felperes által kétségbe nem vont állítása szerint 14-napig, vagyis aug. 8-ig tartott s igy