A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 40. szám - A jog filozófiája és kritikai méltatása a fejlődési elv alapján. Folytatás

280 A JOG hajtás foganatosításával, még akkor is, ha a követelés idő­közben történt részfizetés vagy leszállítás folytán szállott a 100 korona alá. Sokan meséket mondanak a községi közegek által tel­jesített végrehajtások rosszaságáról ; de különös, hogy ezek a rosszaló híresztelések az ügyvédi és végrehajtói körökből szár­maznak. Mindkét részről érthető az ellenszenv, de a legjobban érdekelt végrehajtató felektől, dacára, hogy évek óta ezekkel az ügyekkel foglalkozom, ritkán hallok érdemleges panaszt a községi bíróságokra. Nem azt akarom mondani, hogy a köz­ségi közegek eljárása tökéletes ; visszaélések történtek ott is, talán sűrűbben kibújik az adós a végrehajtás alól, mint a rendes végrehajtási eljárásnál, de mit ér az a szigorú végrehajtás, ha az adósnak elkótya-vetyélik ugyan mindenét, de a hitelezőnek mégse jut belőle semmi, még ráfizet az ügyvéd számlájára, pedig ilyen szegény vidéken, mint pl. a tenkei járásbíróság területe, ez gyakori eset; mert Bihar-megye hegyes vidékein egy volt úrbéres vagyoni exisztenciája átlag 200—400 korona között ingadozik, s ha az eljárás 200 koro­nába kerül, már a végrehajtató ráfizet, mert falukon még árve­rési hiénák sincsenek s így minden potom-áron kél el. Hogy állításaim nem túlzottak, konkrét esetekre hivat­kozhatnám, hogy 10 koronán aluli magánvádlói költség miatt a végrehajtást szenvedő a foglalásnál 70 koronánál többet fizetett. De néhány számadattal szolgálhatok : Csak a tenkei járásbíróság területén (mely a szegényebb vidékek közé tartozik), 14 olyan község van, melynek távol­sága a járásbíróság székhelyétől 40 és 50 km. között van. Tehát 10 korona magánvádlói díjnál 45 km. távolságot véve alapul, a költségjegyzék hivatalból foganatosítandó végrehajtás­nál következőképp alakul : 1. ítéletek kiadása iránti kérvény dija 6 kor. 2. Végrehajtás-kérés dija 15 « 3. Végrehajtó napi, eljárási és 'gényfelhivási dija, becsű, bélyeg, stb. 15 « 4. Fuvardija 45 km. X 2 X 60 fillér = 54 « Összesen 90 korona. Tehát az adós 10 korona helyett már a foglalásnál 100 koronát fizet a legszolidabb számítás szerint. Ezt egy hegy­vidéki ember sohasem heveri ki, adósságba keveredik és tönkre megy. Sokan abban a véleményben vannak : nem baj, ha az eljárási költség a követeléssel arányban nem áll, mert ha valaki csekély tartozását ki nem fizeti, makacsságáért meg­érdemli a büntetést; eltekintve attól, hogy a tönkrejuttatás még a dacolásért is nagyon szigorú büntetés,, a nem-fizetés éppen nem dacolás. Ha megesik is ritkán, hogy a végrehaj­tást szenvedő nem fizet, holott van pénze, ez a felvilágosodás j hiánya, a teljes tudatlanság ; sajnos, gyakran megesik, hogy az | TÁRCA. A jog filozófiája és kritikai méltatása a fejlődési elv alapján. A Jog eredeti tárcája. Irta PLOPU GYÖRGY dr., biró a nagyváradi kir. Ítélőtáblánál. (Folytatás.)* Schmitt Jenő 1888-ban, még mielőtt a budapesti egye­temen bölcsészettudorrá felavattatott, erős polémiába kevere­dett a norvég nagy drámaíróval Ibsen Henrikkel, amiért is előbb : Michelet und das Geheimniss der Hegelschen Philosophie (Frankfurt, 1888), majd ezután azon 'dő alatt, mig Berlinben mint állami ösztöndíjas tartózkodott, Henrik Ibsen, als psycholo­gischer Sophist (Beilin, 1889) cimü füzeteit tette közzé. Hazatérvén, 1890-ben az igazságügyminisztériumban fog­lalt hivatali állást, azonban mozgalmas lelke nyugodni nem tudott; mert 1892-ben: Krisztus istensége a modern ember szellemében (Budapest; németül : Lipcse) cimü munkája jelent meg, és vallásbölcsészeti iskola létrehozásán fáradozott ; majd a modern anark'sta mozgalomnak ideálisztikus irányban való átalakítására 1894—1896. években szerkesztette és kiadta Lip­csében: Die Religion des Geistes cimü folyóiratot, de emellett tevékeny részt vett a berlini: Der Socialist cimü anarkista köz­lönyben. Mindezen fellépései miatt 1896-ban állami hivataláról le *) Előző közlemény a 38. számban. adós jogérvényes Ítéletek ellen is harcol és bevárja a végre­hajtást. Ezen nem csodálkozhatunk, ha figyelembe vesszük, hogy a bíróságok ítéletei hányszor tartalmaznak csupán alaki igaz­ságot és az anyagi igazsággal ellenkező alaki igazság a műve­letlen ember szemében vérlázító igazságtalanság. A műveletlenségnél gyakoribb okozója a végrehajtások­nak a fizetésképtelenség, mely gyakran, bár időleges, romlásba taszítja az adóst. Még súlyosbítani fogja az ilyen megszorult ember helyze­tét az uzsoratörvény ismert javaslata, mely, ha tőrvény lesz, ahelyett hogy segítene, még sújtja a megszorult embereket. Mert alig lesz kedve valakinek kölcsönadni, hogy a végre­hajtástól megmentse szomszédját, mert pénze veszélyeztetve levén, a rendes kamat az esetleges vesztességgel arányban nem áll. Pedig aki végrehajtástól menekül meg, arra nézve a mai magas költségek mellett még a 20 -30°/0-os kölcsön is nagy nyereség ; a hitelező pedig nem túlságosan nyerekedik, ha a hitelezés veszélyét is megfizetteti, ha arra számithat, hogy az ily desperált esetekben átlag minden 5-ik embernél pénze elvész. De kissé eltértem tárgyamtól. Tehát tény az, hogy a községi közegek közreműködése az apróbb végrehajtásoknál nem nélkülözhető; azonban a községi bíróságok jelen szervezetén változtatni kell. Jelenleg minden kisközségnek van bírósága a szó technikus terminus értelmében, de csak papiroson, mert a községi bíróságok minden teendőit a községi és körjegyzők végzik, ők volnának tehát megbizandók a végrehajtásokkal is, kik a végrehajtást sokkal lelkiösmeretesebben végeznék, ha részükre szerény mél­tányos dijazás állapíttatnék meg még akkor is, ha a végrehaj­tást székhelyükön foganatosítják; még akkor is aránytalanul olcsóbb volna az eljárás, mintha a bírósági végrehajtó külde­tik ki. A végrehajtásokkal megbízott községi jegyzők nem a községi, hanem a kir. bíróságok kiküldöttjeiként volnának tekintendők s az apróbb végrehajtásokra nézve semmiféle külön törvényre szükség nincs, a kérdés a végrehajtási törvény kere­tében rendezendő. Oda konkludálok tehát, hogy nemcsak a 40, de a 100 koronán aluli végrehajtások kivétel nélkül a községi jegyzőkre bízassanak, mert ezen kis követelésekkel még a végrehajtási törvény novellája által némileg leszállítandó költségek sem állanak arányban. Az sem lenne nagy baj, amitől némelyek annyira tarta­nak, hogy ez intézkedés által a hitelnyerés korlátoztatnék; nem árt, ha a könnyelmű hitelezésnek eleje vétetik. Az igazságszol­gáltatás magas hivatásához nem volna méltó, ha egyoldalúan a hitelező érdekeit szolgálná; de még az sem, hogy a hitel, közforgalom céljaira egyoldalúan felhasználtassék. Az igazság­kellett mondania. Ekként szelleme még szabadabbá lévén, a szellemvallás szövetsége és az ideálisztikus anarkia terjesztése céljából Budapesten iskolát alapított, és 1897. év elején: Állam, nélkül és németül : Ohne Staat cimen ideálista anarkista heti­lapot indított. Azt hiszem Schmittröl ennyi is elég a filozofikus ter­mékek jellemzéséből. Schmitt Jenő magát nyíltan és teljes határozottsággal Hegehstának. vallja, és iratai a mi földosztó paraszt szocialis­táink előtt nagy tekintélyben állanak. Várkonyi István, a paraszt szocialista földosztó és mind­untalan képviselőjelölt, Schmitt-nek lelkes hive és legnagyobb aderense. Egészen másképp vagyunk Pollák Illés felfogásával. Pollák Illés filozofikus gondolkodása nem oly nyílt anarkista irányú, mint Schmitt Jenőé, de jellemzésre méltó azért, mert : mig az általa emiitett negyedik rend megsűrűsö­dik, addig kóros eszméi a szalonokba bejutván, ott is hívőkre találnak. Erősek és gyengék cimü szocialfilozofiai tanulmányában a legvastagabb realizmus viszi a főszerepet, és mint mindegyik extremistánál, ugy nála is, a fejlődési pantheizmus csak azért létezik, hogy az abból kikelendő és megnyilvánulandó tömeg­erő a mainál egyenletesebb individualizációt létesítsen. Nemcsak vastag materializmus, hanem a reálisztikus rendszerek összes árnyalatai szerepelnek ebben a műben : atomizmus, monadizmus, szenzualizmus és empirizmus a leg­erősebb spekulativizmussal, pozitivizmussal és agnoszticizmussal párosulva — és ott van ezek mellett a 300 oldalos munka végén az anarkizmus is.

Next

/
Thumbnails
Contents