A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 39. szám - Az 1894: XVI. t-c. 60. §-ában szabályozott külön jegyzőkönyv gyakorlati alkalmazása

278 A JOG azt a feliratot tette volna: A tulajdonjog rendszere, akkor is a szerénység kristályos határain belül maradt volna, mert munkája rendszeres egész, ami a fundamentális struktúránál, az alapozásnál jóval több; — hisz a tulajdonjog alapozására nem volt szükség teljes 400 oldalas kötetre. És ez a legnagyobb gáncsa a műnek! — Azonban ezt a fiatal tudósnak megbocsátjuk, hisz a szerénység ethikai erény! A mü három könyvre oszlik: Az első könyv két fejezetben 91 oldalt ölel fel és a prehisztorikus kortól napjainkig vezet ei, mindenütt oknyomozólag az összehasonlító jogtörténet fejleményein k rendszeres ismertetésével. A második könyv négy füzetben a 92—296. oldalokon a tulajdonjog alaptanait, annak természetére, tárgyára és tartalmára különöstekintettel tárgyalja és csak azoknak rendszeres ismertetése után fejti ki a tulajdonjognál; a lényegét és adja meg annak fogalommeghatározását a 62. és 63. §§-ban. Ez a körülmény annál nagyobb elismerést érdemel, mert amidőn a mű tárgyának a lényegére és fogalmára jutunk el; akkor már oly ismeretek birtokában vagyunk, amelyek észszerűen az okok okozataiként állanak szemeink előtt. A harmadik könyv végül két fejezetben a 297—400. oldaiokon a tulajdonjog fajait tárgyalja összes viszonylataiban és felöleli a speciális jellegű hitbizományi tulajdonjogot is. Mit mondjak még? Hisz már mindent elmondtam ! Hogy azonban jellemzésem teljes legyen, hangsúlyoznom kell, hogy a mű nyelvezete könnyű, magyar hangzású, irálya pedig szabatos, világos és a mi a fő: könnyen érthető. A munka kiállítása csinos, szép, nyomása pedig — még a dus tartalmú jegyzeteké is — nem szemrontó betűkkel van kiállítva, ami a különben nagyon igénybe vett szemeinkre igen kellemes hatású. A fiatal tudós alapossága azzal a reménységgel biztat, hogy a magánjog többi részeit is időközönkint, specializálja és ily rendszert képező Alaptanokban az egész magánjogot teljessé épiti ki, — amihez neki egészséget és erős akaratot szivünkből kívánunk! Plopu György dr., a nagyváradi kir. ítélőtábla birája. Kézikönyv a zálogleveles kölcsönről, irta Bálint Béla dr. az Osztrák-Magyar Bank jogtanácsa. Budapest, P o 1 i z e r Zsigmond kiadása 1 £.03. Szerző a jelzáloghitel mibenlététének és sikeres használhatósága feltételeinek ismeretébe könnyen érthető példák kapcsán fokozatosan bevezetvén az érdeklődőt, — azt a kölcsönügyletnek tudatos, a körülmények méglegelése alapján való megkötésére, a lebonyolítás pontos, gyors keresztülvitelére, i le've annak ellenőrzésére és irányítására teszi képessé. A könyv igen hasznavehető útmutató a zálogkölcsönök megkötése körül. Ara 3 kor. Megjelent: A Harmaskönyvhöz majd a Magyar Törvénytárhoz csatolva volt régi jogszabályok. Dig. 50. 17. De diversis regulis juris antiqui. Közli Vécsey Tamás. Budapest, 1903. Politzer Zsigmond és Fia. Ara 2 korona. Vegyesek. Előfizetés a yogra. Vidéki t. előfizetőink mai számunkkal postautalványt kapnak. Kérjük, hogy mentül előbb méltóztassanak lejárt előfizetésüket tnegujitani. A lejárat idejét az utalvány hátsó lapjára ragasztott cimszalag tünteti f öl. A Jog kiadóhivatala. A budapesti ügyvédi kamara felterjesztése folytán az igazságügy-miniszter intézkedett az iránt hogy : 1. Az ügyvédség részére, amennyiben képviselői minőségben intéztetnek, a büntető-biróságok által olyan meghívások állíttassanak ki, amelyek az illető ügyről az ügyvédet kellően tájékoztatják. 2. Nehogy a sorrendi tárgyalások a kir. kincstári képviselő, illetve az adószámviteli hivatalnok mulasztásai miatt elhalasztassanak, és fennakadást szenvedjenek, a pénzügyi miniszterrel egyetértőleg elrendelte, hogy az adó-számviteli hivatalok az ingók birói árverésénél csak ott jelentsék be a kincstár elsőbbségét, ahol a végrehajtást szenvedett ellen bármikor és bárhol közigazgatási uton a záloglás valósággal foganatosíttatott. Továbbá, hogy a számviteli hivatalok a tőlük kívánt hátraléki kimutatásokat haladéktalanul állítsák ki és küldjék meg a tiszti ügyészségnek. 3. Intézkedett az iránt, hogy a budapesti V. ker. kir. járásbírósági végrehajtók árverési hirdetményt ügyvédeknek oly ügyekben, melyekben az általuk képviselt fél zálogjoga az iratokból kitetszően zárfeloldás íolytán már megszűnt, vagy amelyben egyáltalán érdekelve nincsenek, ne kézbesittessenek. 4. Felügyeleti hatáskörén belül a kir. ítélőtáblai elnök utján intézkedett az iránt, hogy az egyes járásbíróságoknál, ahol túlságosan hosszú tárgyalási határnapok tűzettek ki, a jövőben rövidebb terminusokat adjanak, valamint hogy a kiadmányozás a bíróságoknál ezentúl gyorsabban történjék. 5. Elismerte azon panasz jogosultságát, hogy a büntető járásbíróság az idézések kibocsátása körül nincsen tekintettel az ügyvédek és felek idejének kellő beosztására, amiértis a járásbíróság vezetőjének meghagyta, hogy célszerű lesz a tárgyalásokat megosztva kitűzni akként, hogy óránkint az ügyek nagyságahoz képest csak egy, két vagy több ügy tűzetnék ki tárgyalásra. li. Intézkedett a központi időjelző behozatala iránt az egyes kir. járásbíróságoknál. Az igazságügyi kormány ezen intézkedéseiből örömmel konstatáljuk azt, hogy a budapesti ügyvédi kamarának felterjesztései figyelemmel áttanulmányoztalak, s csak azt sajnáljuk, hogy ezen kamarának nem minden jogos kívánalmát méltatják kellő figyelemre az igazságügyi minisztériumban. Az egri érseki jogliceum évkönyve az 1902—1903. iskolai évről, semmiféle változást nem tüntet ki a tanári karban és az avval összekapcsolt bizottságokban. Rendes hallgató volt: I. éves 36, II. éves 38, III. éves 19, IV. éves 17, rendkívüli: I. éves 7 = llö. A könyvtár 173 művel gyarapodott és áll 2,275 kötet és 2,955 füzetből. A segélyegyesület törzsvagyona áll 19,467 K. 78 fill-böl. Segélyezésre fordíttatott 815 K. 49 f., a menza akadémikára 655 K., egyebekre 1,308 K. 78 f. Az olvasókör vagyona 885 K. 23 f., ebből azonban 595 K. 77 f. követelés az Egri Keresk. és iparhiteiintézet csődtömege ellen. A vivó- és tornaegylet vagyona 406 K. 53 f. A menza akadémika ügye nagy lendületet nyert azáltal, hogy az egri főkáptalan ennek céljaira egy a liceum közelében fekvő megfelelő házat átengedett. Az ifjúság segélyegylete is 1,000 K évi kamatot ajánlott fel a menza akadémika szükségleteire. Ehhez járultak egyes tanárok és magánzók adományai, egy táncmulatság jövedelme, stb. Mindezek folytán a menza kísérletképpen f. é. február 1-én megnyittatott. Az első alapvizsgára jele tkezett 61 jh., ebből megbukott 8, felfüggesztetett 18; a II. alapvizsgára 41, ebből megbukott 3, felfügg. 9, az államtudományi államvizsgára jelentkezett 6, ebből megbukott 1, felfügg. 1; a jogtudományi államvizsgára 12, ebből megbukott — felfüggesztetett 1. Egyebekben utalunk a mult évi jelentéshez fűzött megjegyzéseinkre. Adóbehajtás körüli mulasztás miatt a községi biróra kivetett birság elleni jogorvoslat elbírálása a közigazgatási bíróság hatáskörébe nem tartozik. A m. kir. közigazgalási bíróságnak 1902. évi 5,126. sz. a. kelt határozata. A m. kir. közigazgatási biióság W. J. községi bírónak birságügyét, melyben a z—i m. kir. pénzügyigazgatóság az 1901. évi 24,519. sz. a. kelt végzésével 10 kor. bírságot állapított meg s ezt a sz. vármegyei közigazgatási bizottság 1901. évi február hó 10. napján 330. szám alatt kelt végzésével 5 koronára leszállította, a nevezett fél által beadott panasz folytán 1902. évi május hó 16. napján tartott nyilvános ülésben tárgyalás alá vévén, következőleg végzett: A m. kir. közigazgatási bíróság ebben az ügyben magát illetéktelennek mondja ki s ezt a panaszt elutasítja, mert: a panaszolt 5 kor. birság panaszos községi biró terhére az adóbehajtás körüli mulasztás miatt rovatott ki s igy az tisztán rendbírság természetével bír, márpedig az ily ügyeket sem az 1896. évi XXVI. t.-c, sem más törvény ennek a bíróságnak a hatáskörébe nem utalta. Vis major-e a vasúti sztrájk? A vis major fogalmának elbírálásánál kétségtelenül fontos annak eldöntése is, hogy a vasúti sztrájk vis majornak tekinthető-e, s különösen mennyiben vehetők a sztrájkmozgalmak a vasúti forgalomban figyelembe akkor, midőn az áru átvétele vagy átadása körül való késedelem a sztrájkkal összefüggésbe hozható ? A nemzetközi judikatura a sztrájkot általában nem tekinti vis majornak és e kérdésben a különböző államok joggyakorlata között lényeges eltérés nincs. Mindamellett vannak olyan birói Ítéletek is, melyek adott esetben kimondták, hogy a sztrájk tényleges vis major és a sztrájkból eredt kés-jdelmekért a vasút nem felelős. Különösen Franciaországban és Angliában képezte ez a kérdés töbször birói döntés tárgyát. A szrájknak vis majorként való minősítése, illetve ilyenként való elnemismerése, a sztrájknak individuális alakulásától függés különösen azon körülmény megállapításától, hogy oly általános jellegű volt-e a sztrájk, hogy a késedelmes fél a legjobb akarat mellett sem tehetett volna-e kötelességének szerződésszerűen és idejekorán eleget. E tekintetben érdekes a legutóbbi németalföldi vasúti sztrájk alkalmából hozott birói döntés. A németalföldi legfőbb bíróság kimondta, hogy ezt a sztrájkot vis majornak minősíteni nem lehet. Az ítélet szerint ez a sztrájk nem volt olyan, mert legnehezebb napjaiban is abban a helyzetben volt, hogy az üzemet, bár korlátoltan, fentarlhatta. Az áruforgalom is csak igen rövid ideig s csak részben szünetelt, ennélfogva a vasút a késedelmes szállításért felelős. Az i885. évi XI. t.-c. 47. § ában biztosított kivételes ellátási kedvezmény előfeltételét nem a szolgálat és halál közötti egyszerű kapcsolat, hanem az alkotja, hogy a szolgálat és halál között a közvetlen és kizárólagos ok és okozati összefüggés nyilván bebizonyítható legyen. (A m. kir. közigazgatási bíróság 1902. évi 2,537. sz. határozata.) P*LLM RÉÍZVÍNV TlMMÁO HVOMUb* 9inw»T».