A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 39. szám - Nemzetközi ügyvédi szövetkezés - Egyszerüsitések az igazságügy terén

Huszonkettedik évfolyam. 39. szám. Budapest, 1903 szeptember 27. Szerkesztőség; V., Rudolf-rakpart $. az. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. amur n A JOG (ezelőtt MAGYAK ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) A MAGTÁR ÜGYYÉDI. BÍRÓI, ÜGYÉSZI fc KÖZJEGY! Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS úr. - STILLER MOR dr. ' ügyvédek. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bér­mentve küldve: Negyed évre _ 3 korona Fél « _ 6 Égés* « _ 18 « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénsek legcélszerűbben bérmenteiea ^Joosta uta 1 vá ny nyal küldendők. TARTALOM : Nemzetközi ügyvédi szövetkezés. Irta Révai Lajos dr. — Egyszerűsítések az igazságügy terén. Irta Horváth Ede, győri járásbiró. — Bocsáthat-e ki nyomozólevelet az itélőbiróság ? Irta D i c s ö ti Sándor dr, nyíregyházai tszéki biró. — Egyenlő mérték a büntetésben. Irta M o s c o v i t z Iván dr., újpesti kir. albiró. — Az 189-t: XVI. t.-c. 60. §-ában szabályozott jegyzőkönyv gyakorlati alkal­mazása. Irta Tóth György dr. besztercei kir albiró. — Irodalom (K a I­raár Antal könyve. — Ágoston Péter dr : A tulajdonjog alap­tanai, (ismerteti P 1 o p u György dr, nagyváradi ítélőtáblai biró. — Bálint Béla dr : Kézikönyv a zálogleveles kölcsönről. — V é c s e y Tamás : A Hármaskönyvhöz csatolt jogszabályok.) — Vegyesek. TÁRCA : Tüzes-vaspróbák Nagyváradon. MELLÉKLET: Jogesetek tóra. — Felsöbirósági határozatok és dönt­vények. — Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Nemzetközi ügyvédi szövetkezés. Ki ne lett volna közülünk már azon kényszerhelyzet­ben, hogy akár saját, akár ügyfele ügyét valamely vidéki, vagy külföldi kartársra volt kénytelen bizni, esetleg azt a végre­hajtási stádiumban helyettesítésével megbízni? A szomorú tapasztalatok egész láncolata fűződik ezen tényhez. Lótnunk-futnunk kell, hogy helybeli kartársaink utján, vagy más uton-módon valamely megbízható ügyvéd címére tegyünk szert és ahol ez sem vezet célhoz, ahol még külföldi összeköttetéseink vagy konzulátusok felvilágosításai is elég­telenek, — ott találomra az ügyvédi névjegyzékből kihalászunk egy nevet és az amúgy is lutri-játék chance-aival a peres eljá­rás viszontagságainak kitett ügyünket, még kockáztatottabbá tesszük a jó, vagy kötelességeiről megfeledkező helyettes válasz­tásának esélyeivel. Itt aztán megható összhangban működnek közre a Kelet és Nyugat ügy védspecialitásai, hogy mindannyi­szor ludbőrt kapjunk, valahányszor az ily képviseletre, vagy helyettesítésekre csak gondolnunk is kell. Mert végre még sem fogadhatjuk el megdönthetetlen axiómának azon, fáj­dalom nem ritka tapasztalatunkat, hogy a busás előleg beküldésével az ilyen ügynek dicső pályafutása végleg befeje­zett legyen és ezentúl gyakran még válaszra sem érdemesit­tessünk többé szeretetreméltó kartársaink részéről a közel­vagy távolban. Megbocsáthatlan bün volna részünkről és a valóságnak teljességgel meg nem felelne, ha ezen — sajna gyakori — esetekért az ügyvédi kart egészében akarnók felelőssé tenni. Hála isten, van még a tisztességes, kötelességtudó ügy­védeknek egész serege ugy a bel- mint a külföldön, akikre bárki az ügyét teljes megnyugvással bizhatja. De a véletlen sok esetben éppen a megbízhatatlan elemeknek kedvez, — a meg­bízhatók nagy megbotránkozására, erkölcsi ugy, mint anyagi kárára. A rendelkezésre álló eddigi ellenőrző hatóságok és meg­torló intézkedések elégteleneknek bizonyultak. Az ügyvédi kama­rák hosszadalmas procedúrájukkal és szük fegyelmi hatás­körükkel éppoly kevéssé voltak képesek a létező visszásságo­kat gyökerestül kiirtani, mint a polgári vagy büntető bírósá­gok. Minden ügybe belejátszanak oly tényezők és mozzanatok, melyek nem egyszer a megtorló igazságszolgáltatás megbéní­tását eredményezik és a fél sérelmének orvoslását vagy anyagi kárának megtérítését a legtöbb esetben illuzioriussá teszik. Csak egy mód marad hátra : a társulás utján való ön­segély. Erre az útra külföldi kartársaink már több országban ráléptek és ezen társulásnak már rövid idő multán beállott üdvös eredményei azon reményre jogosítanak, hogy nálunk is miha­marább be fognak következni a kezdeményező lépések egy ily köz­hasznú, az ügyvédi kar érdekeit éppúgy, mint a jogkereső közönségnek jogosult igényeit egyaránt felkaroló egyesület létesítésére. Lapunk mai száma Csak nemrég volt alkalmunk egy ily, ez év elején Bécs­ben : «Internationaler Anwaltsverbands cím alatt megalakult szövetkezésről említést tenni. Ezen egyesület rövid fennállása óta már oly üdvös tevékenységet fejtett ki, hogy helyénvaló­nak látjuk annak szervezetét és irányelveit lapunk olvasóival kissé bővebben ismertetni. Az egyesület a párisi «Bureau international» és a már 1870 óta fennálló «Deutscher Anwaltsverband» mintájára alakult. Célja egyebek közt egy megbízható jogsegélynek a szervezése, az ügyvédi kar jólétét előmozdító intézmények alkotása, és segélyző akciónak kifejtése. A tagok díjtalanul vehetik igénybe a párisi oBureau de droit international» t, valamint az egye­sületi központi irodát és fölvétetnek a nemzetközi jogsegély biztosítására rendelt ügyvédi névjegyzékbe, természetesen csak akkor, ha az elnökség által szerkesztendő ügyrendet aláírá­sukkal magukra nézve kötelezőnek elfogadják. Ezen, most még csak tervezetben létező ügyrendre más alkalommal visszatérünk. Itt csak annyit jegyzünk meg, hogy az egyesület erkölcsi garanciát vállal az ezen lisztába fölvett tagok erkölcsi integritása dolgában, viszont ezen felvételt szigorú feltételekhez köti, melyeknek figyelmen kivül hagyása a tagnak azonnali törlését vonja maga után. Az egylet célját szolgálják »z időszakonkint egybehívandó kongresszusok, a közgyűlés, az elnökség és a választott bíróság. A közgyűlés hatáskörébe tartozik a külföldi ügyvédszövetkezetekkel kötött szerződések jóváhagyása, kar­tellek kötése stb. Kényes és megvitatásra szoruló kérdés marad, vájjon beléphet és befogadható-e minden jelentkező ügyvéd az egye­sületi tagok sorába ? A bécsi egyesület ezen kérdést igenlőleg oldja meg! A központi iroda kölcsönösségi viszonyban áll a külföldi hasonló természetű egyesületekkel és különösen a párisi «Bureau de droit international»-lal. Érintkezésbe lép továbbá a kormá­nyokkal és a kereskedelmi testületekkel, ez utóbbiak érdekében. Az egyesület élén álló elnök: Winter Géza dr., hazánkfia már magában véve is garanciát nyújt, hogy a kitűzött cél egész tisztaságában és terjedelmében el lesz érve. A tagok száma eddigelé 300; az egylet érdekeit szolgálja egy kétszer havon­kint megjelenő folyóirat: «Zeitschrift des internationalen Anwalts­verbandes», melyből eddig 5 szám, elég változatos tartalommal, jelent meg. Minél több veszély fenyegeti az ügyvédi kar létfeltételeit, annál szükségesebb a társulás és mindazon források kiaknázása, melyek az anyagi jólét előmozdítására kisebb-nagyobb mérték­ben alkalmasak. Ily forrásnak tekintjük a szóban forgó egye­sület alakulását is, mely az ügyvédi kereset monopolizálását megakadályozza és az ügyvédi jó hírnevet magas nívójára vissza­helyezni lesz hivatva. Amennyiben az egyesületnek egészséges eszméje nálunk is fogékony talajra akadna, szívesen készek vagyunk lapunkat ezen mozgalom rendelkezésére bocsátani és részünkről is min­den lehetőt megtenni, hogy a jogszolgáltatás céljai mihamarább egy magyar szövetkezés utján ÍS hathatósabban előmozdit­tassanak, mint az eddigi, keserves tapasztalatokat szült módon. Bővebb felvilágosításokkal szívesen szolgálunk. Dr. Révai Lajos. Egyszerüsitések az igazságügy terén. Irta HORVÁTH EDE győri kir. járásbiró. A tisztviselők fizetésének rendezése immár a valósítás felé közeledik. Annak életbeléptetése, habár nemis azonnal, de éven­kint fokozatosan emelkedő kiadási többletet ró az államra. Ugy látszik ez a tudás kényszeritette a kormányt arra a javaslatra, hogy a növekedő kiadásoknak legalább az átmeneti 12 oldalra terjed.

Next

/
Thumbnails
Contents