A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 38. szám - A pozsonyi kir. itélőtábla és főügyészség. Vége

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 38. számához. Budapest, 1903 szeptember 20. Köztörvényi ügyekben. A haszonbérleti jog köréből.* A b . . . i kir. jbirósag (7,257/96 P. sz. a.) következőleg itélt: A kir. jbiróság felperes keresetét A. R. R. I. r. alperesre vonatkozólag elutasítja; ellenben a keresetnek S. S. II. r. alperesre vonatkozólag helyt ad s kötelezi ezt az alperest, hogy 399 frt 50 kr. tökét, ennek az 1881: 60 t.-c. 43 §-a értelmében lolyó 5»/0 kamatait és 117 frt 35 kr. perköltséget 15 nap s végrehajtás terhe alatt felperesnek fizessen meg. Fe'p. képviseló'dijai stb. Megokolás: Felperes alperesek ellen azért indított keresetet, mert az. A alatti szerződés feltételeinek eleget nem tettek és mert S. S. II. r. alperes olyan 50 frt házbért vett fel, mely felperes állítása szerint felperest illette volna. Keresetét felperes következőleg részletezte: 38 hold ugar hiánya miatt holdankint a 6 frt: 228 ft. 3,580 folyó öl árok kinemtisztitása miatt 107 trt 4-0 kr; a haszonbérelt birtokon lévő cserjésedés el nem távolítása miatt 50 frt;a bérlethez nem tartozott kovácsház II. r. alperes által felvett egy évi bérösszegért 50 frt; összesen tehát 435 írt. 40 kr. Ezen a kereseten felperes a tárgyalás folyamán azt a változtatást tette, hogy a 2,073/96 P. sz. tárgy-.jkönyvben az ároktisztítás címén követelt 107 írt 40 krtól elállott és hogy ugyanezen alkalommal az ugar hiánya miatt támasztott keresetét arra a 12 holdra is kiterjesztvén, amelyet kezdetben nem követelt, keresetét 72 trttal telemelte, ugy hogv keresetének tárgyát most már 400 írt képezte. I. r. alperes A. R. R. beismerte, hogy a kereseti hiányok a haszonbérletnek 1895. évi október hó 1-én felperesnek történt átadása alkalmával tényleg fenforogtak; tagadta azonban, hogy ezekért a felelősség őt terhelné, mivel a II. és C) úgyszintén a D) a. okmányok tanúsága szerint ő a haszonbérletet az 1894/95-1 ki gazdasági évre összes jogaival és köte'ezettségeivel átruházta S. S.-ra s telp. ehhez az átruházáshoz hozzájárulván, I. r. alperes ellen perelhetőségi joga nincs. II. r. alperes S S. eleinte csak 12 hold ugar hiányát ismerte be, személyes kihallgatása alkalmával azonban beismerte, hogy 38 h. olyan ugart adott át felperesnek, amelyben ugyan azon évben repce, 12-őt pedig olyat, amelyben takarmány-tengeri volt és hogy az árkok és cserjédések 1895. október 1-én tényleg tisztítatlanok voltak. Tagadta azonban II. r. alperes, hogy ezekért a hiányokért őt szavatosság terhelné, mert a szerződésszerű 50 h. ugart átadta s mert ő felperessel jogviszonyban nem állt, amenynyiben ő a haszonbérletet 1. r. alperestől nem átvette, hanem csak alhaszonbérbe vette s így ő csak az alhaszonbérbe-adóval szemben áll kötelezettségi viszonyban. Az 50 frt házbérre nézve beismerte, hogy az 1895 év 3-negyedére járó házbér fejében 37 frt 50 krt felvett; arra azonban nem emlékezett, hogy az 1894 év utolsó negyedére esett 12 írt házbért a felperesnek járó haszonbérösszegből levonta volna. E bérösszegre nézve azonban megjegyezte, hogy azt teljesen jóhiszemüleg vette fel, mert azt hitte, hogy az a kovácsház, amelynek bérösszegéi a kereseti 50 frt képezte, szintén a haszonbérlethez tartozik, mivel őt az ellenkezőre senkisem figyelmeztette; azt a felperesi előadást, hogy a kérdéses kovácsház nem a haszonbérelt területen, hanem Bepszegen, bent a íaluban van: II. r. alperes nem vonta kétségbe. Egyebekben mind a két alperes kifogást tett a 4,595/95 és 5,450/95. P. sz. a. megejtett szakértői szemle és a kártérilés cimén felszámított összegek ellen; ellenben a keresetnek az 1893: 18. t.-c. 31. §-ának második pontjára alapított felemelése ellen kifogást nem tettek. Ilyetén tényállás mellett a következő kérdések mutatkoztak elbirálandónak: 1. I. és II. r. alperesek között bérletátruházási avagy albérleti viszony forgott-e fent? 2. Az olyan terület, amelyben ugyanazon évben repce, *A föntebb közölt jogeset több szempontból érdekes. Érdekes azoknál a ténykörülményeknél fogva, amelyek alapján a haszonbérbe adó kártérítést követelt, és érdekes a bíróságok azon jogi érvelésénél fogva, amellyel bár különböző jogi konstrukcióval, de ugyanazon eredményre jutnak, hogy t. i. a haszonbérbeadó érdekei lehetőleg törvényes védelemben részesitendök. Érdekes világot vet a jogeset még több — máig sem vitán felüli gazdasági kérdésre s különösen a bérletátruházási albérlet, illetve alhaszonbérlet elhatárolására, mely utóbbi elhatárolásnál különösen az érdemel figyelmet, hogy bár a III. bíróság a vitás jogügyletet alhaszonbérletnek minősítette, mégis kimondotta az alha szonbérlönek a haszonbérbe adóval szemben való kártérítési kötelezettségét és azt, hogy a haszonbérbeadó és alhaszonbérlő között közvetlen j o gv iszony jön létre akkor, ha az alhaszonbérlő oly teljesitvényeket vállal magára, amelyek a haszonbérbeadó javára szolgálnak? — Közli Fényes Vince, zilahi trszéki bíró. illetőleg takarmány, kukorica termeltetett s a termény leszedetvén, leszántatott, ugarnak tekinthető-e? 3. Az ugar nemhagyása miatt mennyire tehető holdankint az a kár, amelyet a földtulajdonos a föld erősebb kihasználása következtében szenved ? 4. Vannak-e a haszonbérelt birtokon olyan cserjésedések, a melyeknek kiirtása az alpereseket terhelte volna s mibe kerül ezek kiirtása? 5. A kovácsház a haszonbérlethez tariozott-e vagy sem ? 6. A kovácsház 1894 évi utólsó évnegyedi bérét II. r. alperes levonta-e a felperest illető haszonbéri összegből? Az I. és II. r. alperes közt a II. C) D) alatti okmányok szerint létrejött viszonyt a haszonbérlet átruházásának minősítette a bíróság, nrvel a II. és C) alatti okiratok világosan átvételről és átadásról és nem alhaszonbérbeadásról és vételről szólanak, azt a minősítést támogatja a felperes által a D. alattira vezetett nyilatkozat is, amelyhez felperes utólag függesztette hozzá az: • illetve a bérletel által adhatja* szavakat — nem találván elegendőnek az alperesek közt létrejött jogviszony kifejezésére a «kiadhatja* szót. De, hogy csakugyan bérletátruházás forog fenn, azt bizonyítja az a körülmény is, hogy a II. és C) a. okmányok aziránt is intézkednek, hogy azt az I r, alperes által letett 3,000 frt biztosítéki összeget, — mely az utolsó évi bérösszegbe volt betudandó, miképpen egyenlítse ki II. r. alperes az I. r. alperessel, amire semmiféle szükség nem lett volna, ha S. S. a haszonbérletet csak albérletbe veszi. Nem változtat ezen a jellegén a jogügyletnek semmit sem az a körülmény, hogy II. r. alperes a bérösszegeket I. r. alperes fiának küldötte; mivel ez a postáról fel nem vette s mivel felperes hit alatt azt vallotta, hogy ő az 1894/1895. évi haszonbérösszeget II. r. alperestől kapta meg s az I. r. alperes által letett kauciót is ezzel számolta el. Ennélfogva felperes keresetét A. R. R. I. r. alperessel szemben el kellett utasítani, mivel felperes akkor, midőn az átruházást tudomásul vevő nyilatkozatot a D) alattira minden jogfentartás nélkül rávezette: I. r. alperessel szemben minden kártérítési igényéről hallgatag lemondott. A 2. kérdésre a 2,0:3/96. és 6,228/96. P. sz. a. szakértői vélemények a leghatározottabban azt mondják, hogy a kérdésben jelzett minőségű földek ugarnak nem tekinthetők, amely véleményt a bíróság is elfogadván, a II. r. alperes által átadott s ugarnak nevezett területek által a haszonbérleti szerződés 5. pontjában körülirt kötelezettséget teljesítettnek nem tekinti, mert a szerződés 5. pontja arra kötelezi a haszonbérlőt, hogy minden évben 50 hold fekete vagy zöld ugart tartson. A szakértői vélemény szerint pedig fekete ugar az a gazdasági termelésre használt terület, mely legalább május elsőtől az őszi vetések idejéig bevetve nem volt, hanem több ízben fölszántatott; zöld ugar pedig az a terület, mely valamely dus levélzetü növénnyel be volt vetve és ez a növény alá szántatván, felszántott állapotban hagyatott a vetésig; ilyen területnek pedig a II. r. alperes által felperesnek átadott 20 hold föld nem tekinthető. Ezen mitsem változtat az a körülmény, hogy I r. alperes II. r. alperesnek szintén csak leszántott repcetarlót adott át ugar gyanánt, mert az, hogy II. r. alperes ezt elfogadta, felperesnek szerződésszerű jogain semmit sem változtat. A 3. kérdésre az előleges bírói becsünek nevezett eljárás alkalmával beszerzett szakértői vélemény a holdankinti károsodást, minden bővebb indoklás nélkül 6 frtra teszi. A 2,073/96 P. sz. a. szemlejegyzőkönyvben meghallgatott szakértő az ugarhagyást a trágyázás egy nemének nyilvánítja, amely egy hold föld egy negyedrésznyi megtrágyázásával vétetvén egyenlőnek az ugar értékét 75 mm. trágyával veszi egyenlőnek s ezen az alapon azt a károsodást, melyet az ugar nemhagyása miatt a földtulajdonos a föld erősebb kihasználása következtében szenved holdankint 7 frt 50 krra teszi A bíróság ezt a kellőleg indokolt szakértői véleményt szintén elfogadta ítéleti alapul, mivel azonban felperes holdankint 6 frtnál nagyobb kártérítést nem követel, az 50 hold ugar hiánya miatt 300 frtnál magasabb összegű kártérítést meg nem Ítélhetett. Nem volt itt figyelembe vehető a II. r. alp. által előterjesztett az a kérelem, hogy a kártérítési alapul az a holdankinti 3 frt fogadtassák el, amely a II, és C) alatti okmányokban kikötve van. Éspedig azért nem volt ez elfogadható, mert a C) és II. alatti csak az I. és II. r. alperesek közti jogviszonyt szabályozván, felperesre nézve az nem kötelező. A 4. kérdésre a bírói és szakértői szemle (2,073'96. P. sz. a.) kétségtelenül magállapitotta, hogy vannak a haszonbérelt birtokon olyan cserjésedések, melyeknek kiirtása az A) alatti szerződés 6. pontja szerint haszonbérlöket terhelte volna. Minthogy pedig ezen cserjésedések kiirtási költségéül peresfelek a 2,073/96 P. sz. jkönyv tanúsága szerint a B. K. szakértő által megállapított 53 frt 60 kr. összeget elfogadták, a bíróság az e tekintetbeh