A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 38. szám - A tényleges birtoklás alapján való tkvi bejegyzésről

A JOG 267 A tkvi hatóság kiküldöttje a kitűzött napon a helyszínén megjelenik s ott jegyzőkönyvet vesz fel. Az eljárás rendjén a bizalmi férfiak bemondása nyomán megállapíttatik, hogy a B. 3 és B. 5 t. a. szereplő T. Mihály azonos személy, a kérvényezők mint T. Mihály örökösei azon kérelmüket terjesztik elő, hogy miután a B. 5 t. a. jutalék hagyatéki uton már nevükre kebeleztetett, a B. 3 t. a. jutalék és tényleges birtoklás alapján nevükre jegyeztessék be és hogy ekként a tulajdonjog az ő nevükre és tkvi tulajdonos társaik nevére a tényleges birtoklás arányában bejegyeztessék. A bizalmi férfiak igazolták, hogy a használat a kérvényezők által előadott módon gyakoroltatik, K. János tkvi tulajdonostárs Írásban beadott ellentmondását a helyszíni eljárás alkalmával is ismételte. Az ügy érdemében a tkvi hatóság kérvényezőket ugy a használat szerinti hányadokban való bejegyzés, mint a B. 3 t. a. jutaléknak nevükre való bejegyzése iránti kérelmükkel elutasította, éspedig azért, vmert K. János tkvi tulajdonos a hányadokban való bejegyzés tekintetében ellentmondással élt és mert azon hagyatékátadó végzésben, amelynek alapján a B. 5 /. a. jutalék kérvényezőkre bekebeleztetett, a B. j t. a. jutalékról emlités téve nincs.n II. A. Jánosáé a tkvi hatósághoz kérvényt ad be s abban előterjeszti, hogy az u . . . i 7b' sz. tjkvben foglalt ingatlanok csere folytán őt illetik, miértis he'yszini tárgyalás rendjén ezen ingatlanoknak nevére leendő bejegyzését kéri. A helyszíni tárgyaláson az érdekeltek közül csak egy jelenik meg s ez a kérvényező előterjesztésének valódiságát tagadja, a többi érdekeltek Amerikában lévén, meg nem jelentek. A helyszíni eljárás befejezése után a tkvi hatóság az Amerikában lévő érdekeltek részére ügygondnokot rendel s az összes érdekelteket végzés leg az iránt hivja fel, ahogy a kérelem teljesítése elleni kifogásaikat jO nap alatt jelentsék be, különben a kérelem teljesítésébe beleegyezöknek fognak tekintetni.* Ezen felhívás folyt in a helyszíni tárgyaláson jelen volt érdekelt fél írásban ellentmondást jelentett be. A kitűzött 30 nap lejártával a tkvi hatóság a kérelmet elutasította, amert az egyik érdekelt ellentmondást adott be t> III. L. József és neje a tkvi hatósághoz beadott kérvényükben előterjesztik, hogy a sz . . . i 159. sz. tjkvben foglalt ingatlanokat a tkvi tulajdonostól szerződésileg E. István, ettől pedig szintén szerződéssel ők vették meg, miértis kérik azokat tényleges birtoklás alapján nevükre bejegyezni. A tkvi hatóság a helyszíni eljárás megejtése után a kérelmet megadja, a tulajdonjognak a végzés jogerőre-emelkedése után való bejegyzését elrendeli, az érdekelteket pedig figyelmezteti 30 nap alatt gyakorolható ellentmondási jogukra. IV. J. Anna és T. Zsuzsánna a tkvi hatóságnál azt kérelmezték, hogy miután nagyapjuk B. János a g . . • i 95 sz. tjkvben foglalt belsőséget K. Mihálynak és időközben már elhalt nejének nem adta el, hanem az tévesen íratott át a külsőséggel a most nevezettek nevére, az tehát K. Mihály és neje nevéről az ő nevükre bejegyeztessék. A helyszíni eljárás rendjén K. Mihály tkvi tulajdonos már elhalt neje s tulajdonostársa nevében is elismerte, hogy a belsőség tévesen van az ő nevükre bekebelezve, miértis megengedi, hogy az a kérelmezők javára jegyeztessék be. A tkvi hatóság, törvény-§-ra való hivatkozás nélkül K. Mihály kijelentése, K. Mihályné halotti anyakönyvi kivonata s a bizalmi férfiak azon nyilatkozata alapján, hogy K. Mihályné a nevén álló belsőséget soha sem használta, a kérelemnek, a használható jogorvoslásra való felhívás nélkül, helyt adott s a tulajdonjog bejegyzését elrendelte. Az I. esetben a tkvi hatóság kiküldöttje nemis hederített arra, hogy kérvényezők milyen alapon kérik a használat szerinti hányadokban való bejegyzést, eziránt a kérvényezőkhöz egy szót sem intézett, tehát azzal sem volt tisztában, hogy a kérvényezők végleges birtokosoknak tekinthetők-e, vagy sem ; sem helyszíni eljárás előtt, sem annak rendjén más nem mondott ellent, csakis K. János, ennek az ellentmondásnak a helyszíni eljárás előtt nem tulajdonított a tkvi hatóság hatályt, a helyszíni eljárás után azonban csakis ezen ellentmondás folytán már elutasította kérvényezők bejegyzési kérelmét, elutasította pedig minden törvény-§-ra való hivatkozás nélkül, márpedig ha nem hozta tisztába azt, hogy a bejegyzési kérelem milyen §-ra alapitható, azt sem tudhatta, hogy az ellentmondás helyet íoghat-e vagy sem. Ha igaz is, hogy az átadó végzésben a B. 3 t. a. jutalék említve nincs, de ha a B. 3 és B. 5 t. alatti T. Mihály azonos személy, akkor hagyatékát nemcsak a B. 5, de a B. 3 t. a. álló jutalék is képezte s halála pillanatában a B. 3 t. a. jutalék is a kérvényezőkre, mint örököseire szállott, az 1889. évi XXXVIII.t.-c. 6. § a alapján tehát ezen általuk birtokolt jutalék föltétlenül bejegyzendő lett volna a kérvényező örökösökre. A II. esetben a kiküldöttnek első kötelessége lett volna kérvényezőt az 1886. évi XXIX. t.c. 15. §-a értelmében a csereszerződés, vagy az érdekelt tkvi tulajdonosok részéről kiállítótt beleegyező nyilatkozat becsatolására felhívni s amennyiben ilyennel nem rendelkezett és az érdekeltektől azok szóbeli nyilatkozata sem volt beszerezhető, — a kérelmet elutasítani tartozott, ügygondnok kirendelése az adott esetben és a kifogásoknak Ü0 nap alatt leendő bejelentése iránti felhívás törvényés szabályellenes volt. korlátokat, amelyek a kultúrát szabad fejlődésében erőszakosan tartóztatták fel oly hosszú időtartamon át. Hazánkban Hegel filozófiáját a tudományok és szépmüvészetek iránt mindig finom éizéket tanúsított református főiskolák tették ismeretessé. E részben Pápát illeti az elsőség dicsősége, ahol Tarczy Lajos82) először hirdette Hegel idealizmusát; az ő tanítványa és a filozófiai tanszéken utóda volt, a későbbi pénzügyminiszter, Kerkápoly,69') aki legméltóbban képviselte a magyar hegelizmust. Erdélyi János84) költő és volt sárospataki tanár, valamint Molnár Aladár86) szintén Hegel idealizmusának követői voltak. Hegel fejlődési pantheizmusa szépen nyilatkozik meg Pulszky Ágoston-nak86) az állam és a polgári társadalomról tartott előadásaiban, amelyeket tanítványai kőnyomdailag sokszorosítottak. De Pulszky ebbeli elméletét eredetben angol nyelven87) tévén közzé, a tekintélyesebb német irók a mi Pulszky-nkra mint angol iróra hivatkoznak.88) »-) Tarczy Lajos a pápai főiskolában először hirdette Hegel filozófiáját, az abban folyt heves harcok azonban hozzánk is eljutván és a Heg e 1-iskola szélsőségei még nagyobb arányokat öltvén, a főiskola elöljárósága megrótta a felvilágosodott főt:Tarczyt, és a filozófia előadásától egyelőre eltiltotta, s őt a fizika és mathematika tanításával bizta meg. Nemsokára azonban ez az állapot véget ért. és a filozófiai tanszéken a Hegel-filozófia ismét elfoglalta helyét. 85) Kerkápoly Károly: Metaphysika. Pest, 1861. '*) Erdélyi János: A hazai bölcsészet jelene. Pest, 1857. 86) Molnár Aladár : Bölcsészettörténet. Pest, 1864—1865. S6) Pulszky Ágost: Az állam és a társadalom elmélete. Kőnyomdán sokszorosított jegyzetek. 1894 8,j Aug. Pulszky: The theory of law and civil society. London, 1888. 88) K o h 1 e r I.: Encyklopádie der Rechtswissenschaft. Berlin, 1902. — 15. lap. Buday Dezső89) házasságjogi filozófiája és társadalmi védelme szintén a fejlődési elv alapján épül fel; hasonlóan ezt az elvet vallja a nagy magyar filozófus : Bodnár Zsigmond.90) Még két magyar szociális iróról óhajtok megemlékezni, nem azért ugyan, mintha ezen irók filozofikus tanának valami különös jelentőséget tulajdonítanék, — egyáltalában nem ; hanem egyedül azért, mert a jognak, mint fejlődésben lévő | kulturlétalaknak, minden oldalról való megvilágítása végett helyénlevőnek tartom az idealisztikus felfogás mellett a realisztikus irányt, és ennek különösen materiális természetű oldalát kidomborítani, hogy az ellentétek közt a párhuzam annál élesebb legyen. Mig azonban az idealisztikus rendszereket illetőleg, fejtegetésem során, a külföldre voltam utalva, mert csak ott vannak a He^el-ek, Kunó Fischer-ek és Kohler-ek, és mert nálunk a jogfilozofiának kifejlett nemes kultúrái, sajnos, még nagyon zsengék, — addig a realistikus rendszerek jellemzésére nem keresek külföldön mintákat, habár ott a mieinknél ugy mennyiségben, mint minőségben sokkal külömbek, tartalomban és színezésben sokkal gazdagabbak vannak, amiként ezt Hegel iskolája balszárnya legextrémebb kifutóinál imént láttuk, hanem itthon maradok; megelégszem e tekintetben a mi silányabb termékeinkkel, mert fájdalom, a külföldinél sokkal szerényebb méretű kultúránkban : gyomnak ez is elég, nagyon elég. Az emiitettem két iró közül az egyik Schmitt (nem: Schmidt) Jenő, a másik Pollák Illés. ,9) Buday Dezső: A házasságjog bölcsészete. Budapest, 1901. — A házasság társadalmi védelme. Budapest, 1902. 9U) Bodnár Zsigmond: A magyar irodalom története I. kötet Budapest, 1891. (Folytatása következik.)