A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 37. szám - A pozsonyi kir. itélőtábla és főügyészség. Folytatás

262 A JOG Nyilt kérdések és feleletek. Kötelező-e az elárverezett ingatlanra beadott utóajánlat azon esetre is, ha a felépítmény leégett. — Felelet a J o g 35. számában közölt nyiltkérdésre. — A Tízparancsolat óta nem csináltak törvényt, melynek rideg avait az élet furcsaságai ki nem lyukasztanák. A megkárosított arvSrési vevő a vételárfelosztási tárgyaláson érvényesítse kártérítési igényét akképp, hogy kifogásolja a felosztandó tömeg mennyiségét és perreutasitást kér az érdekelt hitelezők ellen. Egyúttal birói megállapítást kér azon maximális összeg tekintetében, melyet jogeró's ítéletig a tömegből kihasittatni kér. Előzőleg a v. tv. 168. §-a alapján megfelelő pert indítson az árvereltető hitelező ellen s a sorrendi tárgyaláson hivatkozzék e perre. Ha az ingatlant zárgondnok kezelte, akkor perelje a zárgondnok által képviselt tömeget kártérítésért. Ha a zárgondnok pervesztes, akkor a zárgondnok előnyös tételképp felszámítja a kártérítés fejében fizetett összeget, ami belevezeti a törvény szavaihoz ragaszkodó telekkvi birót abba a gondolatkörbe, hogy habár a törvény taxatíve fölsorolja a kielégítendő tételeket, azért az árverési vevő igényét is feltételesen sorozhatja előnyös tételképp, mert azon körülmény, hogy nincsen zárgondnok, aki a végrehajtási tömeget képviselhetné, nem szolgálhat akadályképp arra, hogy az anyagi igazság érvényesüljön. Az érdekelt jelzálogos hitelező nem gondoskodott tűzbiztosításról, tehát jogsérelemről nem panaszkodhatik. Van egy nem rég közölt határozat arról, hogy a 168. §. az árverés után is alkalmazható, mert az ingatlant a vételár helyettesíti. Ha az ingatlan tartozéka gyanánt az ingatlannal együtt elárvereztek pl. házibutort, ami Ausztriában szállodák árverésénél előfordul, akkor a jogaiban sértett harmadik személy a 168. §-t árverés után is egész a vételárelosztásig alkalmazhatja. Szóval: joghasonlatossággal és erős kazuisztikával kell hatni a foglalkozásánál fogva a formákhoz ragaszkodó tkkvi bíróra. Ha a vételár felosztását szabályozó törvényt nem szabadna az élet furcsaságainak kiegyenlítésére hajlítani, akkor nem kellene biróra bízni a törvény alkalmazását. Szörényi Lipót dr., bpesti ügyvéd. Irodalom. Magyar perbeszédek. Összegyűjtötte Zöldi Márton. Politzer Zsigmond és Fia kiadása. Ára 3 korona 60 fillér. Ez a magyar jogász-ékesszólás első gyűjteményes kiadása gonddal és tudással összeválogatva. A legkiválóbb magyar büntetőjogászok értékes, nagyobb szabású alkotásait találjuk meg együtt e könyvben: nagy hirü, előkelő nevü ügyészek és ügyvédek v'.dés védbeszédeit. A gyakorlati büntetőjog szempontjából ez a gyűjtemény rég érzett szükségletnek tesz elégséget és sok tekintetben letéteményese a magyar judikatura tradicióinak. A fiatal jogásznemzedék számára az első ilyenfajta kézikönyv, melyből a legszükségesebb tanulságokat és direktívákat merítheti a gyakorlat számára. Általában alig lehet vonzóbb, több okulást nyújtó olvasmány a jogász számára, mint a Magyar perbeszédek, melynek minden lapján kiváló jogászelmék érdekes jogi viaskodását s magas szárnyalású dikcióját kisérheti figyelemmel. Vegyesek. A budapesti királyi magyar tudományegyetem jog- és államtudományi karának órarendje az 1903—1904. tanév első felére. Magyar polgári törvénykezési rendtartás. (Bírósági szervezet. Ügyfelek. Sommás és rendes eljárás.) Hetenkint 5 óra. Herczegh Mihály ny. r. tanár. — Magyar családi jog. (Házassági jog. Apai hatalom. Gyámság, gondnokság ) Különös tekintettel a hazai jogtörténetre. Hetenkint 3 óra. Ugyanazon tanár. — Ausztriai általános magánjog. Heti 5 óra. S á g h y Gyula dr. ny. r. tanár. — Római jog. (Bevezetés a jogi tanulmányokba. Források. Általános tanok az institúciókból.) Hetenként 8 óra Exegetikum a szemináriumban. Vécsey Tamás dr. ny. r. tanár. — Egyházi jog. Heti 5 óra. Antal Gyula dr. ny. r. tanár. — Ausztriai magánjogból a személyjogról. Heti 3 óra. Ugyanazon tanár. — Egyházi jog. Heti 5 óra. Kovát s Gyula dr. nyugalmazott r. tanár. — A hazai protestáns és görögkeleti egyházak szervezetei. Pénteken 9—10-ig. Ugyanazon tanár. — Államszámviteltan. (Gazdasági rendtartás.) Tekintettel a törvényhatóság és községe háztartására. Hetenkint 5 óra. Bochkor Károly dr. ny r. tanár. — Nemzetgazdaságtan (Elméleti rész.) Hetenkint 5 óra. D. Földes Béla ny. r. tanár. — Statisztika. Hetenkint 4 óra. Ugyanazon tanár. — Magyar magánjog. (Általános rész.) Hetenkint 5 óra. Z s ö g ö dGrosschmied Béni dr. ny. r. tanár. — Kereskedelmi és váltójog. Hetenkint 5 óra. Nagy Ferenc dr. ny. r. tanár. — Magyar alkotmány- és jogtörténet. Heti 5 óra. Timon Ákos dr. ny. r. tanár. — Magyar pénzügyi jog. Hetenkint 4 óra. Mari ska Vilmos dr. ny. r. tanár. — Repetitorium a magyar pénzügyi jogból. Heti 1 óra. Ugyanazon tanár. — Politika. (Alkotmánytan.) Hetenkint 5 óra. C o n c h a Győző dr.ny. r. tanár. — Társadalomtan, Hetenkint 2 óra. Ugyanazon tanár. — Pandekták. (Dologi jog.) Hetenkint 5 óra. Schwarz Gusztáv ny. r. tanár. — Institúció-praktikum. (A római jogi alapfogalmak gyakorlati bemutatása. Kezdők számára.) Hetenkint 2 óra. Ugyanazon tanár. — Büntető jog (Általános rész.) Hetenkint 5 óra. Balogh Jenő dr. ny. r. tanár. — A bűnvádi perjog alkotmányjogi vonatkozásai. Hetenkint 1 óra. Ugyanazon tanár. — Büntetőjogi szeminárium és praktikum. Hetenkint 2 óra. Ugyanazon tanár. — Bűnvádi eljárás. Hetenkint 5 óra. Fayer László dr. ny. r. tanár. — Büntetőjogi szeminárium. Hetenkint 2 óra. Ugyanazon tanár. —- A pszihikai mozzanatoknak és az eredménynek jelentősége a büntetőjogban. Hetenkint 1 óra. Ugyanazon tanár. — Római jog. Hetenkint 8 óra. Szentmiklósi Márton dr. ny. r. tanár — Európai jogtörténet. Király János dr. ny. r. tanár.— Magyar közjog. Hetenkint 5 óra. Kmety Károly dr. ny. r. tanár. — Magyar közigazgatási jog. Hetenkint 4 óra Ugyanazon tanár. — Jogbölcselet. A jog keletkezésének és fejlődésének törvényei és visszavezetésük elemi okokra. Heti 5 óra. P i k 1 e r Gyula dr. ny. r. tanár. — Jog- és államtudományi enciklopédia. A jog- és államtudományok átnézete. Ugyanazon tanár. — Jogbölcseleti és összehasonlító jogtudományi szeminárium. Hetenkint 2 óra. Ugyanazon tanár. — Bölcseleti jog. Hetenkint 5 óra. Csarada János dr. ny. r. tanár. — Tételes nemzetközi jog. Hetenkint 3 óra. Ugyanazon tanár. — Magyar magánjog. Hetenkint 5 óra. Katona Mór dr. ny. r. tanár. — Közegézségtan. Hetenkint 2 óra. Liberm ann Leo dr. orvostudománykari ny. r. tanár. — Telekkönyvi és örökösödési eljárás. Hetenkint 4 óra. Csillag Gyula dr. c. rk. tanár. — A bíróságok teendői perenkivül eljárásban. (Gyakorlati jogesetek előadásával.) Hetenkint 1 óra. Ugyanazon tanár. — Egyházjog. Hetenkint 5 óra. M e 1 í c h á r Kálmán dr. c. rk. tanár. — Statisztika elmélete. Heti 2 óra. S z el es s József dr.magántanár. — Magyarország statisztikája. Hetenkint 4 óra. Dobrán szky Péter dr. magántanár. — Törvényszéki orvostan. Hetenkint 2 óra. C s a t á r y Lajos dr. magántanár. — Közgazdaságtan. (A gazdasági élet általános jelenségei és törvényei.) Hetenkint 5 óra. Kovács Gyula dr. magántanár. — Egyházjog. Hetenkint 5 óra. R e i n e r János dr. magántanár — Római jog és alkotmánytörténet. Hetenkint 4 óra. H off ma n n József dr. magántanár. — Magyarország és Ausztria jogi kapcsolata. Hetenkint 4 óra. P o 1 n e r Ödön dr. magántanár. — Magyarország közjoga. Hetenkint 5 óra. Ferdinandy Géza dr. magántanár.— Politika (Alkotmány- és közigazgatástan.) Hetenkint 5 óra. B a 1 o g h Artúr dr.magántanár.— Törvénykezési rendtartás. (Végrehajtási eljárás.)Hetenkint 5 óra. Pap József dr. magántanár. — A törvény mint jogforrás. Hetenkint 1 óra. J á s z i Viktor dr. magántauár. — Válogatott helyek a magyar pénzügyi jogból. Hetenkint 2 óra. Exner Kornél dr. magántanár. — Szociálpolitika. Hetenkint 2 óra. Somogyi Manó dr. magántanár. — A szövetkezeti mozgalom. Hetenkint 1 óra. Ugyanazon tanár. — Magyar közigazgatási jog. Hetenként 4 óra. Rényi József dr. magántanár. —. Büntetőjog.(Általános rész.)Hetenkint 5 óra. D o 1 e s c h a 1 1 Alfréd dr magántanár. A magyar magánjog története. (Jogtörténeti bevezetés. Jogforrások. Intézmények. Hármaskönyv.) Hetenkint 3 óra. Illés József dr. magántanár, — A büntetőjog ujjabb irányai. Hetenkint 2 óra. V á m b é r y Rusztem dr. magántanár. — A magyar btkv 1843-iki javaslatáról. Hetenkint 1 óra. Ugyanazon tanár. — A bankügy elmélete és története. Hetenkint 2 óra. Jankovich Béla dr. magántanár. — Bevezetés a pénzügyi ismeretekbe. Hetenkint 2 óra. Ugyanazon tanár. — Agrárpolitika. Hetenkint 2 óra. F e 1 1 n e r Frigyes dr. magántanár. — Államszámviteltan. Hetenkint 5 óra. Wallon Dezső dr. megbízott előadó. Aki írás udvarába bántalmazási célból köveket dob, nem kedobálás, hanem veszélyes fenyegetés miatt vonandó felelősségre. Elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1903. évi 551. sz. határozata. P. vármegye közönségének. I. Károly b—i lakos ellen más udvarába kövek dobálása miatt folyamatba tett kihágási ügy, vádlott és K. Lipót panaszos felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott: A vármegye alispánja által 1902. évi december hó 31. napján 2,729. kih. szám alatt, a b—i járás főszolgabírója első fokú ítéletének helybenhagyásával hozott másodfokú büntető ítélete, — tekintettel arra, hogy a mások személye ellen nem véletlenül, hanem bántalmazási célból szándékosan intézett kődobás veszélyes fenyegetés jellegével bír és igy a vád tárgyává tett cselekmény a kbtk. 41. §-ába ütköző közcsend elleni kihágás tényálladékát látszik képezni, — a jelen másodfokú ítélet az elsőfokú ítélettel s az azt megelőző eljárással együtt, hatáskör hiánya miatt hivatalból megsemmisíttetik s az ügyiratok, a szóban levő kihágás elbírálása végett, az 1897. évi XXXIV. t.-c. 18. §-a 4. pontjának és 19. §-a 1. pontjának egybevetett értelme alapján az illetékes kir. bírósághoz áttétetni rendeltetnek. A fizetésnek és lakpénznek tisztán a kinevezés idejéhez kötött s a törvényben szabályozott esedékessége feltételezi, hogy az uj állás az esedékesség idejében már életbeléptetve legyen. A m. kir. közigazgatási bíróság 1902. évi 2,694 sz. határozata. Az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899. évi XV. t.-c. 162. §-án alapuló fegyelmi esetek közé csak a szándékosságból vagy gondatlanságból elkövetett törvénysértések sorolhatók. A m. kir. közigazgatási bíróság 1903 évi 58. sz. határozata. Az állami hivataloknál alkalmazott dijnokok özvegyei sem özvegyi ellátásra, sem temetkezési járulékra igényt nem tarthatnak. A m. kir. közigazgatási bíróság 1902. évi 1,773. sz. határozata. IVOMOJÜA BUOWMTW.