A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 37. szám - A jog filozófiája és kritikai méltatása a fejlődési elv alapján. Folytatás. 5. [r.]

256 A JOG apóssal vagy legalább egy sógorral, aki az előhaladás útját szépen kiegyengeti s aztán a decentralizáció óta is akadnak nagyképűsködő s - ami még rosszabb, — eladósodott főnökök, akik a minősítésnél nem a biró munkásságára helyezik a fősúlyt. . . . Sőt az is előfordult már, hogy választókerület-átengedés vagy éppen templomépítés körül szerzett érdemek (s ily érdemet csak vagyonosabb ember szerezhet) birtak befolyással a birói pályán gyorsított tempóban való boldogulásra. Az is csak Magyaországon történhetik meg, hogy az igazságügyi tárca az államnak fejőstehene ; mert az igazságszolgáltatás körül okmánybélyegek s ítéleti illetékek alakjában befolyó jövedelem többet tesz ki, amennyit igazságügyi célokra fordítanak. Lukács László pénzügyminiszter azzal akarja elütni a birák érdekében felhangzott szószólásokat, hogy a birák épp ugy intéznek el fontosabb és kevésbbé fontosabb ügyeket, mint a közigazgatási tisztviselők Hát ez igaz, hanem azért mégis van különbség a birói pályán és a közigazgatási pályán működő tisztviselők munkaköre között. Oly fontos ügyek, mint a becsület, szabadság, élet kérdései, ki vannak véve a közigazgatási hatóságok hatásköréből s a kihágási ügyekben való ítélkezés is csak kivételesen, célszerűségi tekintetből van odautalva. A közigazgatási tisztviselő végrehajtja az állami akaratot, mig a biró a maga hatáskörében szuverén hatalommal jár el, működésének lényege a jogszolgáltatás s e működésével nemcsak jogot alkot és pótol, hanem biztosítja egyszersmind a jognak uralmát. Nem üres jelszó tehát az, hogy : Justitia regnorum fundamentum. S nem tekintve azt, hogy a birói állás sokkal több előtanulmányt, magasabb képesítést igényel a legtöbb más tisztviselői állásnál, s nem tekintve azt sem, hogy a közigazgatási tisztviselővel szemben, a bitó minden egyéb tevékenységtől el lévén zárva, nemcsak minden ide|ét is hivatásának szentelheti, sőt a birói tevékenység a törvények és rendeletek törvényességének kritikáját is feltételezvén, a jó biró épp ugy mint a jó pap, holtig tanul. Csak egyre kell rámutatni, hogy Lukács László miniszter ellenvetései megsemmisüljenek s ez abban áll. hogy a közigazgatás törvényessége felett is a bíróság őrködik, a közigazgatási eljárás során elkövetett hibák helyrehozása és a hibákból eredő jogsérelmek orvoslása is a bíróság részére van fentartva ! ! ! Magasabb állami érdek követeli tehát, hogy a bíróság oly anyagi helyzetbe jusson, amely biztosithatja minden egyes tagjának megingathatlanságát. Ha egyszer elvesz a bíróság pártatlanságába vetett bizalom, akkcr meg van rendülve az állam alapja is. Szilágyi Dezső felett tartott emlékbeszédében Eötvös Károly így nyilatkozik a birák hivatásáról: «Az igazság tökéletes kiszolgáltatása a lenfenségesebb, de egyúttal a legnehezebb emberi mű. A jó biró lelke a legszebb és leggazdagabb lélek. Abban együtt kell lenni a tudásnak és emberszeretetnek a gazdag tapasztalással, a gondolat biztonságával, szilárd és nemes jellemmel. S a jó bírónak meg kell szoknia a magas tekintély terheit s ezek mellett a lemondás és nélkülözés szerénységeit s dolgozni, mig a test és lélek el nem sorvad, mig az életnek örömei s a boldogulás reményei el nem hervadnak.» A magyar birói kar ma még nehéz helyzete dacára is odaadással, lelkesedéssel felel meg magas hivatásának. Ha nyomorog is, ha sokat megvon is magától és családjától, ha anyagi eszközök hiányában lemond a társadalmi téren őt megillető szereplésről is, erőt ad neki a jobbrafordulás reménye! Ne vegyék el ezt a reményt a birói kartól ; lássa be az igazságügyi kormányzat, hogy a birói kar anyagi helyzete komoly és alapos javításra szorul s a nehéz munkát megfelelő elismerésnek kell követni. A parlamenti bizottság által megvizsgált eset mutatja, hogy a törvényhozás tagja is ki van téve kísértésnek ; mi lenne az országból, ha egy reményében csalódott, önérzetében megsértett, sorsával elégedetlen, eladósodott birói kar szolgáltatná itt az igazságot! Mert szép ám elméletben a puritán életmód, de nehéz gond az, mikor egy apa nem neveltetheti gyermekét ugy, amint állása megkívánná és szomorú tény az, hogy ma egy VIII. osztályba sorozott biró a fizetéséből nem képes szükségleteit fedezni, ha nagyobb családja van és némi magánvagyona nincs. Vagy már a birói pályára törekvő fiatalság is hozományvadásznak csapjon fel, ahelyett, hogy eszményekért lelkesülne ?! Mit ér a titulus, ha nincs hozzá vitulus ! Ha Wlassics Gyula keresztül tudja vinni a tanári kar helyzetének gyökeres megjavítását, keresztülvihető a birói kar helyzetének komoly javítása is; csak ember kell a gátra, aki igazi államférfiú, aki hivatásának magaslatán áll és bir oly egyéni súllyal is, hegy amiről egyszer meggyőződött, arról másokat is meggyőzni tudjon s ne rendelje alá az emberek érdekét a szisztéma mindenhatóságának. Az utóbbi években nagyon sajnálatos jelenségei merültek fel annak, hogy egyes birák megtántorodtak; több esetben hivatali sikkasztás miatt, sőt egy esetben már megvesztegetés miatt is folyt az eljárás s mindez csak a nyomorra volt visszavezethető. Ideje, hogy az igazságügyi kormány kötelességének tudatára ébredjen és fontolóra vegye az igazságszolgáltatás papjainak méltányos kívánságait! TÁRCA. A jog filozófiája és kritikai méltatása a fejlődési elv alapján. A. Jog eredeti tárcája. Irta PLOPU GYÖRGY dr., biró a nagyváradi kir. Ítélőtáblánál. (Folytatás.)* V. A fejlődési elv története. A természetjognak, másképp észjognak a mult század első negyedében, egy utólérhetetlen idealizmusban ragyogó lángész csendesen, harci riadó nélkül, indirekt módon hadat izent. Ez a lángész nem támad ugyan nyíltan, nem foiytat kifejezett alakban háborút az örökérvényűnek bélyegzett észjog ellen, és mégis a hatás oly rombolóvá lett, hogy az észjog csillaga elhomályosodásának időtartama már előrelát hatóvá, kiszámíthatóvá vált. Ennek a lángésznek a müve 1820. évi június hó 25-éről keltezve : Die Grundlinien der Philosopkie des Rechts cim alatt nyomtatásban 1821. évben Berlinben látott napvilágot. Ez a lángész fedezte fel a fejlődési elvet, a maga egyetemes, pantheisztikus létében, lényegében és jelentőségében; hangsúlyozom, hogy nem mint theoriát felállította, vagy alapította, hanem mint létet, mint létező valóságot, felfedezte a fejlődés emez örökös pantheizmusát, mert az, a csodás tereintés pillanatától kezdve, mindig létezett, kultúrát teremtett, az emberiség hatalmas és bámulatba ejtő jelenét varázsolta elő, *) Előző közlemény a 36. számban. — és mégis a felfedezése annyi évezredeken keresztül oly hosszú időig késett! Ez az utólérhetetlen pantheistikus idealista lángész Hegel György Vilmos Frigyes volt, aki legutóbb 1818-tól 1827. évben bekövetkezett haláláig a berlini egyetem tanára volt és akinek ugy a tanszékről hirdetett, mint folyóiratokban és felolvasásokban kinyilvánított ragyogó szellemességü és megcáfolhatatlan alaposságú tanai oly hatással voltak az állam I életre, hogy azok egész uj korszakot teremtettek. Csak az ő magasztos pantheizmusában meggyőzőleg nyilvánult valóság volt képes ellentállani a már fergeteggé nőni kezdett skolaszticizmusnak és észjogi abszutd theoriáknak és ezeket sarkaikból kiforgatni, — amelyek már valóságos lenyügözéssel fenyegették az emberiséget, főleg a Kant Immánuel alapította alanyi észlegesség elvéből keletkezett és felkerekedett merev kathegorizmusoknak és kriticizmusoknak egész raja folytán. Hegelnek halhatatlan érdeme: a jogfilozofiának, mint tudománynak a megállapítása és ez által, bár csak közvetve, az örökérvényű természetjognak a lerombolása. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy ezt a lerombolást, az észjog gyökereinek az aláásását, létalapjainak a felforgatását, Hegel csak megkezdette, és pedig csak közvetve azért, mert Hegel nyíltan háborút nem izent és nem folytatott az észjog ellen, hanem a jogot a világfejlődéssel oksági viszonyba, kap[ csolatba hozta, és ez által a jogfilozofiának végtelen hátteret adott; mert: a fejlődésnek, a folytonosan haladó kultúrának, ' oly kiapadhatatlan ősforrását fedezte fel, amely, mint kétségj bevonhatatlan egyetemes lét, feltétlenül ellentmond minden ész1 jog észszerüségének és létezhetésének. Hogy az észjognak lerombolását Hegel nem hirdette, és I csak megkezdette, ny;lvánvaló abból, hogy Hegel maga sem