A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 2. szám - Kína büntető kódexe

A JOG könyvi bejegyzés által a törvény által meghatározott dologbani jog minőségét nyerhetik; minthogy az elidegenítési és terhelési tilalom, midőn az nem a törvény által megengedett korlátolt tulajdont állapit meg, sem az egyik, sem a másik osztályba nem tartozik; minthogy az elidegenítési és terhelési tilalom telekkönyvi bejegyzésének célja az, hogy annak harmadik személyekkel szemben is, (dologi) hatály biztosittassék; minthogy a jelen döntvényben íogialt eseteken kívül ily joghatály az elidegenítési és terhelési tilalomnak nem tulajdonitható ; ezekből következik, hogy oly elidegenítési és terhelési lilalom, mely a jelen döntvényben körülirt feltételeknek meg nem felel, nyilvánkönyvi bejegyzés tárgyát nem képezheti, s ha mégis bejegyeztetett volna, mint hatálytalan a további telekkönyvi jogok, tehát a végrehajtási vagy jogügyleti zálogjogok bejegyzését nem gátolhatja, minélfogva annak törlését a telekkönyvi hatóságnál bármely érdekelt fél kérheti. Az elidegenítési és terhelési tilalom érvényes nyilvánkönyvi bejegyzésével szemben, további zálogjogok bejegyzésének a tilalom kitörlése, illetőleg megszűntének időpontjától kezdődő joghatálylyal sincs helye. Feltételes érvényű bejegyzéseket ugyanis a telekkönyvi rendelet kifejezetten csak a 74., 75. és 78. §§-ok eseteiben enged meg;és habár azokat általában világosan nem tiltja, kétségtelen, hogy halmozottságuk ellenkezik a nyilvánkönyvek rendeltetésével, melyekben a tájékozódást megnehezítik; nem is tekintve, hogy korlátlan megengedésük könnyen megtévesztések és káros üzelmeknek nyitva utat; kivételes esetekre pedig kielégítő szabályok fel nem állíthatók. A telekkönyvi rendelet 131. §-ának rendelkezése az ellenkező felfogást nem támogatja, mert az a feltételes jogokra vonatkozó zálogjogok megengedhetőségének kérdésével mi összefüggésben sem áll, hanem csak azt az önként érthető szabályt fejezi ki, hogy ha valamely jog szerzése vagy megszűnte feltételtől, fentartástól vagy időponttól függ, az a bejegyzésben világosan kitüntetendő, mely esetek közé az elidegenítés és terhelési tilalom is tartozik; ezen esetekben azonban, eltérően a fent idézett §§-ok rendelkezéseitől, a zálogjog megengedhetőségéről nem tesz említést. Különben is az elidegenítési és terhelési tilalommal fennállásának idejéig, az ingatlan forgalmon kívül van helyezve, a meddig sem a korlátolt tulajdonosnak, sem annak, kinek érdekében kiköttetett (várományos) nincs oly joga, mely forgalmi értéket képviselő zálogtárgyul szolgálhatna, mi a zálogjog érvényesülhetésének egyik alapfeltétele. Az elidegenítési és terhelési tilalom azonban, ha érvényesen lett is bejegyezve, nem akadályozza az ingatlan haszonélvezetére vonatkozó zálogjog bejegyzését; mert a telekkönyvi rendelet 130. §. 6. pontja és a végrehajtási törvény 211. §-a értelmében az ingatlan haszonélvezete (jövedelme) külön is szolgálhat zálogjog tárgyául, és inert a tulajdonos az elidegenítési és terhelési tilalommal megkötött ingatlan hasznaival szabadon rendelkezhetik, azok tehát a hitelezők javára is lefoglalhatók, és mert végre az elidegenítési és terhelési tilalom csak mint a dolog állaga feletti rendelkezés korlátozása hatályos, mely tehát a haszonélvezetet nem érinti. Kelt Budapesten, a kir. Kúria polgári szakosztályainak 1902. évi november hó 4-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi december hó 22-én tartott teljes ülésben, Szabó Miklós, s. k. a kir. Kúria elnöke. V i d a Zoltán dr., s. k. kir. kúriai tanácsjegyző-albiró. A kolozsvári kir. Ítélőtábla n. számú polgári teljes ülési döntvénye. A végrehajtató képviselőjét abzan az esetben, ha öt a végrehajtás foganatosításánál nem ügyvéd, vagy nem bejegyzett ügyvédjelólt, hanem más állandó irodai alkalmazottja helyettesíti, közbenjárás címén díj- és költség illeti- e meg, és e dij és költség a végrehajtást szenvedett ellenében birói megállapítás tárgyát képezheti-e r (Vonatkozással a 4,549/1902. I. számú ügyre és a maros-vásárhelyi kir. Ítélőtáblának határozattárába felvett 13. számú polgári határozatára.) Határozat : A végrehajtó képviselőjét abban az esetben, ha őt a végrehajtás fognatositásánál nemügyvéd, vagy nem bejegyzett ügyvédjelölt, hanem más állandó irodai alkalmazottja helyettesíti, közbenjárás cimén dij és költség megilleti és e dij s költség a végrehajtást szenvedett ellenében birói megállapítás tárgyát képezheti. Megokolás : Az 1881: LX. t.-c. (végrehajtási törvény) sem más törvény oly intézkedést nem tartalmaz, mely szerint felek a végrehajtási cselekményeknél ügyvédi képviseltetésre lennének kötelezve, ebből folyóan végrehajtatónak a végrehajtási törvény 20-ik §-a szerinti megbízottja 'ehet nem-ügyvéd is. S minthogy az ügyvédi rdts. 15. §-ában foglalt rendelkezéshez képest csakis a bíróságok és hatóságok előtti tárgyalásokra megbízott ügyvédi helyettesnek kell az ügyvédjelöltek lajstromába bevezetett ügyvédjelöltnek lennie, okszerűen következik, hogy a fél ügyvede méghaalma* ványa alapján, tekintettel az ügyvédi rdls. 62. §. b.) pontjára + birói végrehajtó (kiküldött) által teljesített végrehajtási cselekményeknél közbenjárásra helyettesül megbízhatja az ügyvéd, irodai teendők teljesítésére alkalmazott Írnokát is, és pedig annál inkább, mert az ily helyetíesités sem a meghatalmazó fel, sem ellenfele érdekeire a helyettesítő felelősségénél fog.a sértő kihatással nincsen és az ily helyettesítés birói elfogadása állandóan fennálló gyakorlaton is alapszik. , ... , Végrehajtató az 1881: LX. t.-c. értelmeben, a végrehajtási eljárásban jogosult személyesen, vagy megbízottja utján közbenjárni, s az idézett t.-c. 27. §-a értelmében szükséges végrehajtási költségeit végrehajtást szenvedő terhére felszámíthatja s minthogy a végrehajtató ügyvéde részéről való helyettesítés a fél részéről eszközölt helyettesítéssel egy tekintet alá esik, az ügyvéd is a helyettesítéssel járó s felek érdekeivel nem ellenkező dijait s költségeit igényelheti s azok végrehajtást szenvedő ellenében kizárólag megállapitandók. Kelt a kolozsvári kir. ítélőtáblának 1902. évi december hó 16-án tartott polgári teljes ülésében. Hitelesíttetett a kir. ítélőtáblának 1902. évi december hó 31. napján tartott polgári teljes ülésében. Fekete Gábor s. k. elnök, H a 1 m á g y i Kálmán s. k. tanácsjegyző. Kereskedelmi, csöd- és váltóügyekben. Midőn a felperes azt a váltót, amelynek beváltására a kereseti váltó tulajdonképpen szolgált, ki nem adhatta, és ama váltó alapján az alperes egy harmadik személy javára fizetésre köteleztetett: akkor a felperes a kereseti váltó alapján az alperes ellen követelést nem érvényesíthet. A budapesti kir. keresk. és váltótörvszek mint váltóbíróság (1900. okt. 31-én 112,475/v. sz. a.) Simon Izidor ügyy. által képv. M. keresk. r. t.-nak, Zsíros Józief dr. ügyv. illetőleg Donáth Gyula dr. által képv. N. Szí ra ellen 2,200 frt v. összeg iránti perében következőleg ítélt: Az 1898. aug. 10-én 76,810. sz. a hozott sommás végzés hatályon kivül helyeztetik, felperes keresetével elutasittatik, s köteleztetik, hogy alperesnek 395 K.-ban megállapított perköltséget 3 nap a. végreh. terhe mellett fizessen, stb. Megokolás: Nem tagadja felperes, hogy alperes a kereseti váltó alapját képező gépvételi ügyletet P. Manó ügynökkel kötötte meg, a mint ezt különben B. A. és még több tanú vallomásai is igazolják. Minthogy pedig az, ki az áru eladására jogosult, a vételár, s az ennek fejében adott váltók átvételére is jogosítottnak tekintendő, P. Manó ügynök, az alp. által neki adott prolongationális váltókat felperes nevében felperesi megbízotti minőségében vette át, alperes pedig a váltónak P. Manó kezéhez való adásával szerződésszerű váltóadási kötelezettségének felperes irányában eleget tett. Ha tehát P. Manó, amint ez az ellene folytatott, s a kir. Kúriának Ítéletével befejezett bünperben igazolva van, a váltót elsikasztotta s azt Sch. M. B. cégnél saját hasznára értékesítette, ezzel közvetlenül az ő megbízóját, felperesi céget, nem pedig alperest károsította meg. Alperes fizetési kötelezettsége pedig továbbra is ezen, az ügynök kezéhez adott váltó alapján állott fenn, habár e váltó felperesi megbízott csalárdságából felperes rendelkezése alól elvonatott is. A mikor tehát alperes a Sch. M. B cég által perelt e váltó fizetésére a kir. Kúriának 151|v. 98. sz. ítéletével köteleztetett, ezzel a gépvásárlásból folyó minden kötelezettsége kimerittetett s azon gépvásárlási ügylet alapján ellene ujabb követelés nem támasztható, s így alperesnek az a 2,200 frtos váltója, mely a kereseti váltónak előzője s melyet felperesnek akkor küldött, mikor a megelőző 3,700 frtos váltó felperestől már elsikkasztatott, ellene érvényesíthető nem lett volna. Igaz ugyan, hogy alperes ezen 1896. november elején küldött váltót, habár tudta, hogy az előző 3,700 frtos váltó már a Sch. M. B. cég kezén van, újból s legutóbb a kereseti váltóval prolongálta, s igaz, hogy alperes K. s L. alatti levelével fizetési kötelezettségét az ujabb váltókra kifejezetten elismerte: azonban mindez abban az időben történt, mikor a Sch. M. B. tulajdonába jutott váltó sorsa jogerősen még eldöntve nem volt. Tekintve pedig, hogy alperes, ki a Sch. M. céggel soha összeköttetésben nem állt, az időben hihette, hogy a Sch.-féle váltó alapján tartozása nincs és hogy az 1896. nov. elején felperesnek küldött 2,200 frtos váltó alapján felperesi céggel, mint eladóval szemben van tartozása: alperesnek azon cselekménye, hogy felperesnél már fenn nem álló váltótartozást prolongált és elismert jogi tévedésén alapult, ennélfogva a kereseti váltó adásával vállalt váltókötelezettségének, s fizetési Ígéreteinek joghatályt tulajdonítani nem lehet stb. A bpesti kir. it. tábla (1901. szeptember 17-én 3,747/1900. v. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, az 1898. évi 76,810 sz. a. hozott sommás végzés hatályában tartásával alperest mint a Bpesten 1898 máj. 2-án 2,200 ftról kiállított kereseti váltó elfogadóját kötelezi, hogy felperesnek 4,400 K-át, ezután 1898 aug. 1-től számítandó 6% kamatot, 6 K. 20 fill. óvási V °| váltó dlj.at^ tS^T' végzésben megállapított költség beleszámításával 306 K. 60 f. perbeli és 81 K. 30 f. felebbezési költségei 3 nap alatt végreh. terhe mellett fizessen stb. M eg o k o 1 ás: Alperesnek a kereseti váltó utólagos telepítésére vonatkozó kifogása nem volt figyelembe vehető, mert azt felperes