A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 28. szám - A végzések kikézbesítéséről. Visszásságok a pénzügyigazgatás körében

110 A JOG bábán nyitott helyen levő ruhájának zsebéből a pénztárcáját 140 K. tartalommal a vádlott kivette, azt károsnak át nem adta, sőt midőn ez pénztárcáját kereste és azt vádlottól kérte, annak hollétét káros előtt eltagadta, s midőn emiatt a káros a rendőrségnél feljelentsét tett, vádlott a pénzt elrejtés végett azzal, hogy az az ő tulajdona, V. Rozinak átadta azon Ígérettel, hogyha azt jól elrejti ezért jutalmat is ad neki. Ezen tényekből megállapítja mármost a kir. ítélőtábla, hogy a vádlott K. Jozefin a pénztárcát 140 K. tartalommal a káros zsebéből, annak beleegyezése nélkül kivette, és miután vádlottnak a pénz keresése alatt tanúsított magatartásából kétségen kívül az tűnik ki, hogy azt a vádlott megtartani kívánta: megállapítja a kir. ítélőtábla azt is, hogy a vádlott azt jogtalan eltulajdonitási célból vette ki. Az elsőbiróság K. Jozefin vádlottat a lopás vétségének vádja alól felmentette, mert azt állapította meg, hogy az a vádlott terhére rótt bűncselekményt beszámithatlan állapotban követte el. A kir. Ítélőtábla ezt a megállapítást el nem fogadta; mert K. Jozefin vádlottnak abból a fényéből, hogy a pénztárcát a káros zsebéből, annak mélyen alvását felhasználva, vette el, hogy a pénznek hollétét, midőn azt a káros kereste, előtte eltagadta, sőt hogy azt V. Rozinak jogtalan Ígéretével elrejtés végett azon idő alatt adta át, amíg káros annak kerestetése végett a rendőrségnél jelentést tett: a kir. Ítélőtábla azt a következtetést vonta le, hogy felhozottak szerint szinte tervszerűen eljáró K. Jozefin öntudatosan cselekedett, beszámithatlan állapotban nem volt, cselekményét és annak következményeit megítélni képes volt, tehát akaratának szabad elhatározási képességével birt s igy cselekményében a btk. 76. §-ban megjelölt s a beszámítást kizáró ok fenn nem forog. Ezekre való tekintettel a kir. tszék ítéletét megváltoztatni és K. Jozefin vádlott bűnösségét megállapítani kellett. K. Jozefin vádlottat a btk. 334. §-ban megjelölt minősítés alapján az értékre való tekintettel a lopás bűntettében kellett volna bűnösnek kimondani, de figyelembe véve fiatal (20 éves) korát, büntetlen előéletét, azt, hogy kár nincs s hogy K. Lajos a vádlott megbüntetését nem kivánta, mint nagy számú enyhítő körülményeket, a kir. Ítélőtábla a btk. 92. §-ának alkalmazásával K. Jozefin cselekményét vétséggé minősítette és ennek megfelelően szabadságvesztés büntetését az Ítélet rendelkező részében meghatározott részben szabta ki. stb. A tn. kir. Kúria (1903 márc. 4-én 1,973/B. sz. a.). A kir. Ítélőtábla ítélete a bp. 385. §. 1. a) pontjánál fogva megsemmisíttetik és K. Jozefin vádlott, a vád terhe alól a bp. 326. §. 1. pontjához képest felmentetik. Megokolás: Az elsőfokú bíróság a vonatkozó bizonyítékoknak fölsorolásával valónak fogadta el a védelem részéről érvényesíteni kivánt ama körülményeket, hogy a vádbeli tettet megelőzött éjjel K. Jozefin, a vele régibb idő óta szerelmi viszonyban levő K. Lajos társaságában hajnali 4 óráig mulatott, nagymennyiségű — mintegy 40 K. áru pezsgőt ittak meg, részegen mentek a vádlott lakására és a vádbeli tett elkövetésének idején reggeli 6 óra tájban, sőt még akkor is, midőn K. Lajos a pénzét rendőri közbejövetel mellett kutatta, ugy K. Lajos mint K. Jozefin ittasak voltak. A kir. Ítélőtábla Ítéletében semmi, ezekkel ellentétes ténybeli megállapítás nem foglaltatik, hanem csak azért mellőzte a kir. Ítélőtábla a btk. 76. §-nak alkalmazását, melyre az elsőfokú biróság fölmentő Ítéletét alapította, mert azokból a tényekből, hogy K. Jozefin vádlott a pénztárcát K. Lajos zsebéből akkor vette ki, mikor az aludt, annak elvételét káros előtt eltagadta, s azt elrejtés végett V. Rozinak adta át jutalom ígéret mellett: azt a következtetést vonta le, hogy K. Jozefin vádlott nem volt beszámithatlan állapotban. Ámde az éjszakának mulatozás között eltöltése és az elfogyasztott szeszes ital nagyobb mennyisége által szükségkép bekövetkezett mámoros állapot, kétségkívül megzavarta a 20 éves fiatal nő elmetehetségét. Ehhez az alapos következtetéshez járul az, hogy K. Jozefin vádlott tettét, az ittasan történt hazatérés után egy pár óra múlva, a kora reggeli órákban követte el. Tekintettel a vádlottnak eme mámoros állapotára, okszerüleg nem lehet arra alaposan következtetni, hogy a vádlott szándéka jogtalan eltulajdonításra irányult, midőn a kedvese pénzét elrejtette, és tekintettel arra a megállapított tényre is, hogy ez utóbbi szintén ittas volt, nem lehet kizártnak venni azt a föltevést, hogy vádlott szándéka, mint azt állította is, csakugyan arra irányult, hogy kedvesét a még megmaradt pénzének is eldorbézolásában megakadályozza. E szerint a vádbeli tett a lopás, vagy valamely más büntetendő cselekmény tényálladékát nem merítvén ki: ehez képest a kir. Ítélőtábla Ítéletét a bp. 385. §. 1. a) pontjánál fogva megsemmisíteni és vádlottat a vád alól felmenteni kellett. Ennek folytán a bp. 385. §. 1. a) pontjára fektetett semmiségi panaszok tárgytalanokká váltak. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Panaszlott, miután a kiküldött biró annak dacára, hogy becsületszavával megerősítette azon kijelentést, hogy az elkobzandó könyvet el nem fogadta és át nem vette, ragaszkodott ahhoz, hogy a házkutatást mégis megtartja s igy becsületszavának sem hitt, kijött a sodrából s ily állapotban jelentette ki azt, hogy a jkvet nem irja alá, mert az nincsen román nyelven felvéve, mely kijelentést különben mint magánember tette, mert akkor nem mint ügyvéd állott a birói kiküldöttel szemben. Tekintve hoev ezen uj nyilatkozat szerint panaszlott fenti kijelentést csak felhJvült állapotban és nem célzattal tette mintha a bírósági jkv felvételére nézve az állam hivatalos nyelvének nem akarna érvényt szerezni, ugyanazért a fegy. eharas folytatására kellő alap nem lévén, azt panaszlott elleneben beszüntetni kellett. A temesvári ügyvédi kamara választmánya (iy02 november 29-én 1,430/902. fegy. sz. a.) M. György dr. fegy. ügyében következően h a t á r o z o tt: M. György dr. ügyvéd ellen a n.-becskereki kir. tszeknek 3 052 sz. végzésében foglalt megkeresés alapján folyamatba tett fegy. ügyben° a további eljárás egyezőleg a kamara ügyészének Írásban beadott indítványával beszüntettetik, egyben azonban az összes iratok az ügyv. rt. 73. §-ában foglalt netáni további eljárás céljából a kamara választmányához áttétetni és erről az öszszes érdekeltek kiértesittetni rendeltetnek. Megokolás: A nszebeni kir, tszék vádtanácsa 3,052. B. sz. határozatát közli, mely szerint M. György dr., alibunári ügyvéd nála tartott házkutatás alkalmából az alibunári kir. jbiróság által felvett jkv. aláírását azon megokolással tagadta meg, hogy a jegyzőkönyv nem lett román nyelven felvéve. Panaszlott igazoló nyilatkozatában azzal védekezik, hogy miután a kiküldött biró annak dacára, hogy becsületszavával megerősítette azon kijelentést, hogy az elkobzandó könyvet el nem fogadta és át nem vette, ragaszkodott ahhoz, hogy a házkutatást mégis megtartja s igy becsületszavának sem hitt, kijött a sodrából s ily állapotban jelentette ki azt, hogy a jkvet nem irja alá, mert az nincsen román nyelven felvéve, mely kijelentést különben mint magánember tette, mert akkor nem mint ügyvéd állott a birói kiküldöttel szemben. Tekintve, hogy ezen nyilatkozat szerint panaszlott fenti kijelentést csak felhevült állapotban és nem célzattal tette, mintha a bírósági jkv. felvételére nézve az állami hivatalos nyelvének nem akarna érvényt szerezni, ugyanazért a fegy. eljárás folytatására kellő alap nem levén, azt panaszlott ellenében beszüntetni kellett. Figyelemmel arra, hogy az ügyvédnek hasonló magaviselettől már csak azért is óvakodnia kell, mert ez könnyen félremagyarázatokra szolgálhat okul s igy panaszlott eljárásában a kisebb kötelességszegés ismérvei fennforogni látszanak, a kisebb kötelességszegések megtorlása pedig a választmány ügykörére esik, ugyanazért egyben az összes iratoknak utóbbihoz való áttételét is el kellett rendelni. A m. kir. Kúria kisebb fegy. tanácsa (1903 május 30-án: 49/K. fegy. sz. a.) Az ügyvédi kamara fegy. bíróságának határozata indokainál fogva helybenhagyatik. '<ivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A pécsi tszéknél Feuerstein Jánosné helybeli kereskedő ellen, bej. aug. 1, fsz. aug. 10, csb. Jobst Béia, tg. Jakab Lajos dr. — A temesvári tszéknél Reppich Kálmán helybeli kereskedő ellen, bej. aug. 3, fsz. szept. 9, csb. Rosenfeld Béla dr, tg. Szőllössy Albert dr. — Az ipolysági tszéknél Reviczky Dániel nagyaradi földbirtokos ellen, bej. aug. 6, fsz. aug. 11, csb. Dabis Antal dr., tg. Sághi Béni dr. — A székesfehérvári tszéknél Rupcsik Ferenc helybeli kereskedő ellen, bej. ang. 20, fsz. szept. 4, csb. Sohár Béla, tg. Nagy Ignác. - A soproni tszéknél Schilling József helybeli vendéglős ellen, bej. szept. 15, fsz. okt. 9, csb. Rátz Ottó dr., fsz. Tálos István dr. — A szegzárdi tszéknél Fillér Mór helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 1, fsz. szept. 28, csb. Sonnevend Frigyes dr., tg. László Lajos. Pályázatok : A debreceni kir. közjegyzői kamaránál közjegyzői áll. Élesden, jul. 25. (148) — A tszalöki jbiróságnál aljegyzői áll. jul. 19. (149) — A szatmárnémeti tszéknél aljegyzői áll. jul. 21. (i5o) — A szegedi kir közjegyzői kamaránál közjegyzői áll. jul. 29. (I5I) - A sátoraljaújhelyi tszéknél aljegyzői áll. jul. 22. (I5I). Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek f ölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Moór H. J. dr. Patak-Kailbach nem érk. — Poprád, G. dr. R. M.-M. M. érk. 2593/903. sz. a. előa. Zachár, n. e. - Sátoraljaújhely H. B. dr. Soltész-Führer (7097/902.) n. e. - Pácz-Benkő (2824/903.) n. e. Burger-Burger (264/903.) n. e. - Dakos-Nagy érk. 3821/903. p. sz. a. előa. Debreczenyi, n. e. - Rudloc-Andrássy érk. 43/903. urb. sz. a. elő. Zsiros, n. e. - Sátoraljaújhely L. J. dr. Lefkovics -Poprádi Első Sz. és M. r. t. érk. 1545/902. V. sz. a. előa. Jókuthy, n. e. - Szegzárd S. L. dr. Jantner-Tenczl érk. 1996/903. p. sz. a. előa. Vermes, n. e. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Háromévi gyakorlattal, német, tót, horvát és angol nyelvismerettel biró dr. juris, ügyvédjelölt a fővárosban vagy vidéken, szerény föltételekkel, azonnali vagy július 15-en való belépésre alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. PAtlAS RÉSZVÉNY TÁR8MÁ0 NYOMDÁM BUDAPESTEN.