A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 29. szám - A birák fizetése

Huszonkettedik évfolyam. 29. szám. Budapest, 1903 július 19 Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. ez. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. ez. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HKT1UP ÍZ IGAZSAfíCGY ERDEKEINEK HPTBELETERE. A M1RT1R ÜGYVÉDI, RIRfll, Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvédek. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 3 korona Fél « _ 6 « Egéax c _ 12 c Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési péruek legcélszerűbben bérmentesen oostautalványayal küldendők. TARTALOM : A birák fizetése. Irta egy járásbiró. — A közbenjárási dij és költség kérdése, midőn a végrehajtásnál az ügyvédnek nem-ügyvédjelölt alkalmazottja járt közbe. Iita Hamar Gyula, szakolcai járásbiró. — Sérelem (A nyitrai «Küria». Irta Weisz Gyula dr, budapesti ügyved. — Vegyesek. TÁRCA : A jog filozófiája és kritikai méltatása a fejlődési elv alapján. Irta P 1 o p u György dr., nagyváradi ítélőtáblai biró. MELLÉKLET: Jogesetek tíra. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. A birák fizetése.*) Irta EGY JÁRÁSBIRÓ. A politikai viszonyok következtében leszorult a napirendről az állami tisztviselők fizetésének rendezésére vonatkozó javaslat, amelynek törvénnyé-emelkedése elé mi: első folyamodásu birák és ügyészek, bus rezignációval tekintettünk, mert a javaslat, — mint az már bőven kifejtetett a birák memorandumában, — visszaesést jelent a bírákra és a takarékossági elv hangoztatása mellett jogaink elkobzását. Nem szándékozom ismétlésekbe bocsátkozni s variálni azokat a tételeket, amelyeket mások sokkal szebben és jobban megvilágítottak s a törvényjavaslat hátrányos intézkedéseinek a birák munkakedvére való kedvezőtlen befolyását sem akarom ecsetelni; csupán szerény tehetségemhez képest egy tervezettel kívánnék szolgálni, — a takarékossági elvek szem előtt tartása mellett, — arra nézve, hogy az első folyamodásu birák és ügyészek fizetése miként rendeztessék ugy, hogy a bíráknak eddig elfoglalt s a törvényekben biztosított különállása továbbra is érvényesítve legyen. Terve/etem a következő : Mondassák ki a törvényben, hogy az elsőfolyamodásu birák és ügyészek összes iétszámának 10%-a a VI. fizetési osztály 3-ik; 30° va a VII. fizetési osztály 1.. 2., 3.; 30%-a a VIII. fizetési osztály 1. és 2.; végül 30u/0-a a IX. fizetési osztály 1. és 2. fokozatába osztatik be. éspedig az 1893. évi IV. t.-c. 3. §-a 1. bekezdésében foglalt elvek szerint ; továbbá, hogy az egyes osztályok- és fizetési fokozatokból való előhaladásra az 1893. évi IV t.-c. 5. §-ának 1. és 2. bekezdése az első folyamodásu bírákra és ügyészekre nézve továbbra is fentartatik. A IX. fizetési osztályba sorozott birák közül, — az 1891. évi XVII. t.-c. 37. §-ában foglaltak szem előtt tartása miatt. — csak azok neveztessenek albiráknak, akik a kir. törvényszékeknél alkalmaztatnak. E tervezet pénzügyi oldalának kiszámítása végett — alapul véve az első folyamodásu birák és ügyészek összlétszámára az 1902-ben kiadott hivatalos adatokat, — a következő öszszeállitásban az első pillanatra szembeötlő előnyösebb beosztás jelentkezik szerény tervezetem s a jelenlegi állapot között: A jelenlegi állapot szerint van. E tervezet szerint lenne. VI. fizetési osztály. 126 3. fokozatában VII fizetési osztály. 77 __.) 1. fokozatáoan ... 241] 75 .._> 217 2. fokozatában ... 24 Ü 65 ._.J 3. fokozatában ... 240] VIII. fizetési osztály. 4b7 -..) Q1f, 1. fokozatában 361 453 2. fokozatában ... 361 IX. fizetési osztály. 1. fokozatában 2. fokozatában fokozatában fokozatában fokozatában fokozatában fokozatában 1. fokozatában 2. fokozatában 400 3. fokozatában 355 Összesen 400 —| V 155 2. fokozatában 361] 361! 242 722 22 122 2,408 Összesen 2,408 *) E cikket az irányadó körök szives figyelmébe ajánljuk. Lapunk mai száma 8 oldalra terjed. A jelenlegi javadalmazás szerint a 2,408. első folyamodásu biró és ügyész évi fizetésének összege 7.165,400 koronát tesz. Tervezetem s a már benyújtott törvényjavaslatban megállapított fizetési fokozatok szerinti javadalmazás alapul vétele mellett lenne : VI. fizetési osztály. 3. fokozat 242 egyén á 6,400 K. 1.548,800 K. VII. fizetési osztály. 1. fokozat 241 egyén a 6,000 K. 1.446,000 K. 2. fokozat 241 egyén a 5,400 K. 1.301,400 K. 3. fokozat 240 egyén a 4,800 K. 1.152,000 K. VIII. fizetési osztály. 1. fokozat 361 egyén á 4,400 K. 1.588,400 K. 2. fokozat 361 egyén á 4,000 K. 1.444,000 K. IX. fizetési osztály. 1. fokozat 361 egyén á 3,200 K. 1.155,200 K. 2. fokozat 361 egyén á 2,900 K. 1.046.900 K. Összesen ......... lfj 682,700 K. Ezek szerint a mai állapot és tervezetem szerinti beosztás és javadalmazás között a különbözet 3.217,300 korona, amelyből levonandó a benyújtott törvényjavaslat által tervbevett javításra irányuló, a változások folytán mintegy 1.900,000 koronát tevő összeg s így többletként csak 1.327,300 korona jelentkezik. Tehát nem egészen 700,000 forint az, amellyel a birák lesülyeszteni szándékolt helyzetükből ismét fölemelhetők lennének s törvényeken nyugvó közjogi állásukból folyó megkülönböztetésük még az eddigi állapotnál is jobban kidomborittatnék. Ez az 1.317,300 korona Magyarország ezer milliót megha'adó budgetjének csak 0^1%-át teszi s nem képzelhető az, hogy egy ily budget ne lenne annyira rugalmas, hogy 0"1% emelkedés ne lenne abban elhelyezhető az egyensúly megzavarása nélkül. De különben az a bizonyos három millió korona, amely az 1902. évi költségvetésbe fölvétetett s amely — ugy látszik — az államtisztviselők javára, mint az 1902. évre eső pótlék, nem fog íordittatni s igy ezzel is növekedni fog a pénztári fölösleg : már több mint 2 évre fedezetet nyújt a kérdésnek most előadott tervezetem szerinti megoldására. Csak egy kevés jóakaratra s nem elviselhetetlen anyagi áldozatra van tehát szükség, hogy az első folyamodásu birák és ügyészek anyagi helyzete a körülményekhez képest kielégítő módon rendeztessék, mivel tervezetem szerint a törvény életbelépte alkalmával egyszerre 621 biró és ügyész, — tehát az összes létszám ^-része.—jutna magasabb fizetési fokozatba s amennyiben az első folyamodásu birák és ügyészek kivétetnének a törvényjavaslatban kontemplált 4, illetve 5 évi automatikus előléptetés alól s amennyiben tapasztalataim és számításaim szerint a tervezetben foglalt fokozatokba való előléptetés átlag minden 4-ik évben fog történni, a birák a többi állami tisztviselőktől való megkülönböztetéssel abban a kedvező helyzetben lennének, hogy 20 évi birbi szolgálat után fokozatos előlépés szerint a IX. osztály 2 fokozatából a VII. osztály 1. fokozatába jutnának be, ahol, ha meg is állapodnának, javadalmazásuk munkájukkal, nehéz szolgálatukban eltöltött idejükkel és közjogi állásukkal, nézetem szerint arányban | álló lenne. Vajha szerény nézetem olyan volna, hogy irányadó heI lyen figyelemre méltattatnék s bár annak alapján a törvényjavaslat országgyűlési tárgyalása alkalmával a törvényjavaslatban foglalt sérelmes intézkedések megváltoztatódnának, mert a birák javadalmazásán azok közjogi állásának figyelembevétele mellett segíteni — hála istennek! — még mindig nem késő s ezt megtenni az államkormányzati bölcseségnek feladata is.