A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 27. szám - A jog filozofiája és kritikai méltatása a fejlődési elv alapján. Folytatás. 3.[r.]

106 A JOG Sz. Sándor és neje mint vevők, valamint ifjabb Sz. Lajos, mint eladó közt állítólag létrejött adás-vevési szerződésen az akkor már elhalt ifj. Sz. Lajos nevét önmaga irta alá. Minthogy eszerint D. Ida hatóság előtt vádolta Sz. Pált olyan cselekmény elkövetésével, mely a magánokirathamisitás jelenségeit tüntette fel és a megfelelő többi kellékek fenforgása esetében büntethető lett volna, D. Ida vádlottnak eme cselek­ménye a btk.-nek nem 258. §, hanem 260. §. alapján bírálandó el; tekintve pedig, hogy az utóbbi §-ban meghatározott rágalma­zás vétségének egyik mellőzhetetlen tényálladéki elemét az képezi, hogy a vád valótlannak bizonyult legyen, e kellék fenforgását azonban az alsóbbfoku bíróságok nem állapították meg s tekintve, hogy az iratok nem nyújtanak alapot arra, hogy az alsófoku bí­róságok, a bp. 437. §. 5. bek. érteim, erre vonatkozó tény meg­állapítására utasitassanak: ugyanazért az alsóbirósági Ítéleteket a vádlott bűnösségének megállapítását illetően, a bp. 385. §. 1. a) p. alapján, a 437. §. 3. bek.-hez képest megsemmisíteni, vád­lottat az ellene emelt vád alól felmenteni és a felmerült bűnügyi költséget a bp. 482. §. első bekezdésének megfelelően az állam­kincstár terhére megállapítani kellett. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Legkivált azt a körülményt kellett a bíróságnak mér­legelni, hogy bár a tisztesség átalán és az ügyvédi tisztes­ség is földrajzi határvonalakhoz kötve nincs : az ország szélein fokozott gonddal kell a magyar ügyvédségnek ügyelni arra, hogy a nemzetiségkeverte vidéken a magyar igazságszolgál­tatás mivelőinek szeplőtelenségén folt ne ejtessék. A szabadkai ügyvédi kamara fegy. birósága. (1902 szept. 4-én 1347/kf. sz. a.) V. Zsivkó ügyvéd elleni fegyelmi ügyben következőleg ítélt: A szabadkai ügyvédi kamara fegvelmi birósága V. Zsivkó titeli ügyvédet az 1874: XXXIV. t.-c. 69. §. b., p.-ba ütköző egy rendbeli iegyelmi vétség miatt vétkesnek ítéli és büntetésül a hivatkozott törv. 70. §. 2. p. alapján azon Ítélet jogerőre-emelkedésétől számított 15 nap. a. a szabadkai ügyv. kamara segélyalapja javára különbeni végrehajtás terheivel meg­fizetendő 1000 K. pénzbirságban marasztalja el. Kötelezi őt továbbá, hogy ugyanazon határidőben az ügyv. kamara pénztárába különbeni végrehajtás terhével 13 K. 10 fill. eljárási költséget fiiessen meg. Meg okolás: A vizsgálat adatai kétségtelen bizonyosság­gal igazolják, hogy a vádlott ügyvéd számos egyénhez intézett az 1898. évben leveleket a végből, hogy ezek őt az ingatlan vagyonukat terhelő utóöröklési jog töröltetésével bizzák meg. Igazolva van, hogy elsőbb kiirta a tkkvekből az érdekelt felek nevét és hogy ez után nagyszámú egyénhez intézett az A. és B. alattiakhoz hasonló levelet. Igazolva van az is, hogy számos egyén vett róla tudomást, hogy a vádlott magát ügyvédi mun­kálat elvégzésére önként és többeknek felajánlja. Ami nevezete­sen azt a körülményt illeti, hogy több nagyszámú egyénhez inté­zett a vádlott az A. és B. a.-hoz hasonló tartalmú felszólítást: azt nem csupán a vádlottnak K. M. által igazolt beismerése tanúsítja, hanem igazolja J. Gy., aki sokszorosított fölhívást látott, K. M., aki a levelező-lapot látott és Zs. M., aki tanúsítja, hogy a vádlotthoz ment több egyén a vádlott irodájából kijöttektől megtud­ván, hogy miről van szó. eltávozott, a nélkül, hogy a vádlott irodájába léptek volna. Enyhítő körülményül szolgált a vádlott javára a fegyelmileg rovatlan előélete s ezért a fegyelmi bíróság a vádhatóság által indítványozott büntetési tételt alkalmazhatónak nem találta. Ennek ellenében mérlegelni volt azonban köteles a fegy. bíróság, hogy a vádlott számos embernek kárt és költséget okozott azzal, hogy magához hivatta őket a távolabbra fekvő községekből; hogy feleket a legnagyobb nyilvánossággal és rikitó szemérmetlenséggel keresett, legkivált pedig azt a körül­ményt kellett a bíróságnak mérlegelni, hogy bár a tisztesség átalán és az ügyvédi tisztesség is földrajzi határvonalakhoz kötve nincs: az ország szélein fokozott gonddal kell a magyar ügyvédségnek ügyelni arra, hogy a nemzetiségkeverte vidéken a magyar igazságszolgáltatás mivelőinek szeplőtelenségén folt ne ejtessék. A vádnak a C a.-val igazolt része alól a vádlott az 1874: XXXIV. t.-c. 102. §. alapján fel volt mentendő s az eljárási költségben való marasztalás az Ítéletnek törvényszerű következése. A m. kir. Kúria kisebb fegy. tanácsa (1903 ápril 25-én 500 Kf. sz. a.) tekintettel arra, hogy vádlott ügyvéd cselekmé­nyének elkövetése óta hosszabb idő telt el és hogy megelőző­leg fegyelmileg még nem volt büntetve: az elsőfokú fegy. bíró­ság ítélete a büntetés kiszabását illetőleg megváltoztatik és vád­lott cselekményeért 500 K. pénzbirsággal büntettetik, illetve az ellene kiszabott pénzbírság erre az összegre leszállittatódik. Egye­bekben az ügyvédi kamara fegy. bíróságának ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. A közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. Bérkocsi-üzletben napi vagy heti bér mellett, felmondási idd kikötése nélkül alkalmazott kocsis napszámosnak tekin­tendő s mint ilyen adómentes. (3,284/902. sz.) A visszautalványozott bánatpénz megküldése iránt a kir. adóhivatalhoz intézett levél bélyegmentes. (2,006/902. sz.) A pénzügy igazgatói helyettes működési pótléka adóköteles s IV. oszt. kereseti adó alá esik. (2,109/902. sz.) A házzal együtt külön kitüntetett vételárért eladott szekrények, kandallók, világító testek, fürdőszobai és kony­hai felszerelések mint ingóságok vonandók illetekszabas ala. (2,298/901. sz.) Özvegyi haszonélvezet cimén illeték nem követelhető, ha a haszonélvezet csak a kiskorú gyermekek nagykorúságáig tart. (6,641/902. sz.) A iíChewra Kadisa* és a aBikar Cholim Umnachen Avelimn izraelita egyletek javára tett hagyományok illeték­kötelesek. (5,47!. és'5,475/902. sz.) Az erdöör mezőgazdasági cseléd s e cimen az általa lakott ház adómentes. (12,845/901. sz.) Részvénytársulatok üzleti adójátiak megállapításánál, azok a betegsegélyzö pénztári járulékok, amelyeket a r. t. sajátjából köteles fizetni, az üzlet nyers jövedelméből levonan­dók; nem lehet azonban levonni azt az államsegélyt, melyet a r. t. szerződésileg vállalt kötelezettségei ellenértéke fejében kap. (11,969/902. sz.) Takarékpénztárak által váltóhitel biztositékául szolgáló jelzálog törlése iránt kiállított törlési engedélyek ivenkmt 1 koronás bélyeggel látandók el. (7,356/902. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A komáromi tszéknél Jókel Lipót perbetei lakos ellen, bej. aug. 11, fsz. szept. 3, csb. Kéri Miklós dr., tg. Haás Márk dr. — A nyitrai tszéknél Spiegel Mór pőstyéni kereskedő ellen, bej. jul. 24, fsz. aug. 7, csb. Névery Ignác, tg. Szilárd Simon dr. — Az eperjesi tszéknél Tyrauer K. és fia helybeli cég ellen, bej. szept. 20, fsz. okt. 17, csb. Fest Géza, tg. Balpataky Imre dr. — A nyíregyházai tszéknél Szabó Kálmán helybeli kereskedő ellen, bej. jul. 23, fsz. aug. 14, csb. Sovány Dezső, tg. Bodnár István dr. — A pécsi tszéknél Krausz R. és fia helybeli cég ellen, bej. aug. 1, fsz. aug. 10, csb. Jobst Béla, tg. Kelemen Mózes dr. — A trencséni tszéknél Kohn Zsiga helybeli kereskedő ellen, bej. aug. 22, fsz. szept. 25, csb. Polyik Imre, tg. Dol­mányi Lajos dr. — A szegedi tszéknél Leitenbor Gáspár helybeli kereskedő ellen, jul. 11, fsz. jul. 16, csb. Fehér Tamás dr, tg. Rainer .ngost dr. — A miskolci tszéknél Wassermann Mari helybeli divatárusné ellen, bej. aug. 27, fsz. szept. 17, csb. Fodor Béla, tg. Sugár Adolf dr. Pályázatok: A csornai jbiróságnál albirói áll. jul. 11. (143) — A szászvárosi jbiróságnál aljegyzői áll. jul. 12 (144) — A kaposvári tszéknél aljegyzői áll. jul. 12. (144) — A temesi jbiróságnál aljegyzői áll. jul. 13 (i45) — A trencséni tszéknél biróiáll. jul. 15. (146). Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek f ölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Bonyhád M. R. dr. Jászberénvi Hitelszöv.—Bordás (219/903 v.) jun. 26. hh. — Debrecen B. D. dr. Lévay—Csete (5,763/902 p. előa. Staud) n. e. — Almásy—Berger érk. 5,184/903 p. sz. a. előa. Piukovits, n. e. - Galánta N. M. dr. Weisz-Weisz (1,102/902 v.) jun. 26. hh. — Hujduböszörmény F. I. Zámbó—Kis érk. 4,226/903 p. sz. a. előa. Gyárfás n. e. — Szeremley— Karap érk. 5,201/903 p. sz. a. előa. Zsem­bery, n. e. — Hódság L. F. dr. Rácmiliticsi tp. — Rohacsek (2,631/903 p. előa. Balázsovits) n. e. — Kolozsvár M. S. Pesti m. keresk. bank— Lévay (514/903 v. jun. 26. hh. — Mezőkövesd R. D. dr. Nagy—Nagy (6,775/903 p. előa. Staud) n. e. — Friedmann—Kovács (7,825/902 p. előa. Kársa) n. e. — Bodnár—Tóth (612/903 p. előa. Frink n. e. — Mező —Mező (7,461/902 p. előa. Somogyi) n. e. — Róth—Grünfeld érk. 3,171/903 p. sz. a. előa. Szász, n. e. — Majnár- Szujkó érk. 3,482/903 p. sz. a. előa. .Zachár, n. e. — Friedmann—Zádori érk. 621/903 v. sz. a. Végh. n. e. — Sebe—Nagy érk. 3,861/903 p. sz. a. előa. Fráter, n. e. — Szűcs- Kovács érk. 2,407/903 p. sz. a. előa. Sárói Szabó, n. e. — Moór H. J. dr. Patak — Kailbach nem érk. — P. Nagyvárad. Menyhért — Szunyogh (270/903 v.) jul. 1. hh. - Pozsony L. D. dr. Scherf-Scherf érk. 3,146/903. p. sz. a. előa. Töttössy, jun. 25. hh. — Szegzárd S. L. dr. Ujfalussy—Pap. érk. 76I/903 v. sz. előa. Tolnai, n. e. — Könczöl — Dorko-ügyről a mult számban értesítettük. — Vágujhely F. L. dr. Weinvurm-Eisler (4.975,902) jun. 26. hh. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr V- Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PAUA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NVOMDÁJA BUDAPESTEK.

Next

/
Thumbnails
Contents