A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 26. szám - Reformok a végrehajtások terén. Vége

102 A JOG Az esküdtekhez intézett kérdés nélkülözi a- vád alapjául szolgáló cselekmények, a me^Különböztetésre alkalmas ténybeli körülmények világos felsorolását, ha abból ki nem tűnik, hogy a segéd mily állitolagos ténykörülményre nézve értett egyet előzetesen a tettessel, a bűnpártoló pedig mily ténykedés által nyújtott előzetes egyetértés nélkül vádlattnak segítséget avégből, hogy a hatóság üldözése elöl meneküljön? (A magyar kir. Kúria 1903. április 1. 2,926/903. sz. a.) A hatósághoz intézett beadványban használt meggyalázó kifejezés nélkülözi a nyilvánosság azon körét, mely a Btk. 262. S-a szerinti nyilvános becsületsértéshez megkívántatik. (A magyar kir. Kúria 1903 február 26. 1,777/903. sz. a.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Minthogy köztisztségnek évekre terjedő viselése zavarólag hat az ügyvédi tevékenységre s igy az ügyvédséggel összeférhetetlen s minthogy az illető ügyvéd a választmány felhívása, majd a fegy. bíróság fegy. eljárást rendelő s vád alá helyező határozatai ellenére, kettős tisztének egyikétől sem akar megválni, sőt a közbevetett két felebbezés beadásával az ügy lebonyolítását tervszerűen késleltette; kétségtelen, hogy eme cselekménye, illetve mulasztása által az 1874 : XXXIV. t.-c. 68. §, a) pontjába ütköző fegy. vétséget követte el, abban tehát őt vétkesnek kellett kimondani. A fegy. biróság nem vehette figyelembe vádlott ama védekezését, hogy az ő helyettes polgármesteri megbízatása ideiglenes ; mert huzamosabb időn át vagy éppen évekre terjedöleg ilyféle tisztet a gyakorló ügyvéd még ideiglenesen sem tölthet be Az egri ügyvédi kamara fegyelmi bírósága (1902. szept. 5-én 101/t. sz. a.) C. János ügyvéd ellen folyamatba tett fegy. ügyben következően itélt: A fegy. biróság C. János ügyvédet az ügyvédi állással öszszeférhetetlen helyettes polg. mesteri állásnak, ámbár csak ideiglenes, de azért már közel három évre terjedő viselése által elkövetett, az 1874:XXXIV. t.-c. 68. §. a) pontjába ütköző fegyelmi vétségben vétkesnek mondja ki s ezért őt ugyanazon t.-c. 70. §. 3. pontjának alkalmazásával az ügyvédség gyakorlásától az Ítélet toganatbavételének napjától számított 6 hóra felfüggeszti. Egyszersmind kimondja a fegy. biróság, hogy emez ítélet jogerőre emelkedése után a felfüggesztés a lajstromban feljegyzendő és közhírré teendő lesz. Megokolás: A kamara választmánya még az 1900. év folyamán arról értesült, hogy C. János ügyvéd I. városánál az ügyvédi állással összeférhetlen bizonyos közhivatalt visel. Felhívta tehát a nevezett ügyvédet, hogy a dolog mibenállásáról jelentést tegyen. A jelentésből kilünik, hogy C. János I. városánál helyettes polgármesterré választatott s hogy e tisztet viseli. Erre a választmány felhívta őt, hogy vagy mondjon le az ügyvédség gyakorlatáról, vagy igazolja, hogy h. polgármesteri megbízatása megszűnt. C. János a felhívás egyik vagylagos pontjának sem tett eleget, minek folytán a fegy. biróság ellene az 1874:XXXIV. t.-c. 68. §. 3. p.-ba ütköző fegy. vétség miatt a fegy. eljárást és vizsgálatot elrendelte. Ezt a határozatot C. Jáiios megfelebbezte, azonban azt maga a kir. Kúria K. fegy. tanácsa helybenhagyta. A vizsgálat foganatosíttatván, kitűnt, hogy C. János 1899. dec. 30-tól helyettes polgármestere I. városának. Ez alapon őt a fegy, biróság az idézett §. alapján vád alá helyezte. Ez ellen a határozat ellen is felebbezést adott be C. János. Maga a m. kir. Kúria K. fegy. tanácsa azonban a fegy. biróság határozatát helybenhagyta. Az előadottak szerint tehát kétségtelen, hogy C. János ügyvéd, bár ideiglenesen, de azért már közel 3 év óta viseli I. városánál a h. polgármesteri tisztet. Minthogy pedig az ilyféle köztisztségnek évekre terjedő viselése zavarólag hat az ügyvédi tevékenységre s igy az ügyvédséggel összeférhetlen s minthogy C. János a választmány felhívása, majd a fegy. biróság fegy. eljárást rendelő s vád alá helyező határozatai ellenére, kettős tisztének egyikétől sem akar megválni, sőt a közbevetett két felebbezés beadásával az ügy lebonyolítását tervszerűen kélseltette. kétségtelen, hogy eme cselekménye, illetve mulasztása által az 1874:XXXIV. t.-c. 68. §. a) p.-ba ütköző fegy. vétséget követte el, abban tehát őt vétkesnek kellett kimondani. A fegyelmi biróság nem vehette figyelembe vádlott ama védekezését, hogy az ő helyettes polgármesteri megbízatása ideiglenes; mert: miként fennebb érintve van, huzamosabb időn át vagy éppen évekre terjedöleg ilyféle tisztet a gyakorló ügyvéd még ideiglenesen sem tölthet be. A büntetés kiszabásánál a fegy. biróság egyrészről figyelembe vette azt, hogy vádlott cselekvése, illetve mulasztása nem olyan természetű, mely a jellemet érinti; másrészről tekintettel volt arra, hogy a büntetés hatályos és olyan legyen, mely a vádolt által kifejtett makacs ellenállást kellőleg megtorolja s gátat vessen annak, hogy vádlott a h. polgármesteri tiszt ellátása mellett az ügyvédi gyakorlatot folytassa. E cél elérésére leghatásosabbnak látszott volna ugyan a negyedfoku büntetés alkalmazása; minthogy azonban a tegy. biróság ezt túlságosan szigorúnak találta s különben is van reménye ahhoz, hogy vádlottnak ideiglenesen elfoglalt helyettes polgármesteri állása hovatovább megszűnik: a harmadfokú büntetést találta alkalmazandónak s ennek mértékét az előadottakra való tekintettel 6 hónapi tartamban állapította meg. A m kir Kúria kisebb fegy. tanácsa (1903. ápr. 25-én 533 kf. 902. sz. a.) Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. A közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Önálló puszták birtokosai az 1886. évi XXII. törvénycikk 135. §-ában irt községi közmunkamentessegre jogszerűen igényt tarthatnak. (3,148/1902. K. sz.) A községben fekvő vagyona után adót fizető természetes személy, ha ott nem lakik is. csupán ez utóbbi körülmény miatt a községi választói jogosultságból nem zárható ki. (3.203/1902. K. sz.) Községi vadászterület bérbeadása iránti árverés a községben magában, mégpedig rendszerint a községházánál -hajtandó végre, tehát körjegyzőségekben a körhöz tartozó^ községek vadászterületeinek nyilvános árverés utján való bérbeadására a körjegyzőség székhelye sem jelölhető ki. (3,198/1902. K. sz.) Törvényhatósági virilista-névjegyzék kiigazításánál számításba vehető egyenes állami adók kivetésének jogossága és mértéke az igazoló választmánynak ülése idejében létező állapot szerint bírálandó el. (3,395/1902. K. sz.) A betegápolási pótadó, az adó, az illetékegyenérték és az iparkamarai illeték az üzleti adó megállapításánál üzleti kiadásnak nem tekinthető. (3,889/902. sz.) Jogügylet eltitkolása esetében ugy az illeték, mint a bírság megállapítása jövedéki büntető útra tartozik. (12,890/902. sz.) A határörvidéhi alap, mely az 1872. évi június hó g-én kelt kir. leirat 6. §-a alapján nevelési, jótékonysági és közgazdasági célra szolgál, illetékegyenérték tárgyát nem képezi. (3,017/901. sz.) Adókivetésnél elkövetett számítási hiba az lést időn belül kiigazítható. (904/902. sz.) éves elévüKivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A pécsi tszéknél Feuerstein János, mágocsi kereskedő ellen, bej. aug. 1, fsz. aug. 10, csb. Jobst Béla. tg. Jakab Lajos dr. — Az aradi tszéknél Milián Aurél nagyhalmágyi kereskedő ellen, bej. szept. 1. fsz. szept. 25, csb. Radány Dezső dr., tg. Román István dr. — A kaposvári tszéknél Hirschler Jakab böhönyei lakos ellen, bej. aug. 19, fsz. szept. o, csb. Babochay Jenő dr.. tg. Pohl László. — A nagybecskereki tszéknél Stern H. és fia helybeli cég ellen, bej. aug. 20, fsz. szept. 4, csb. Selymessy Sándor dr, tg. Stern Lázsár dr. — A sátoraljaújhelyi tszéknél Rochlitz Dezső tokaji kereskedő ellen, bej. aug. 18, fsz. aug. 29, csb. Ferenczy Sándor, tg. Engel Jakab. — A nagykikindai tszéknél Pressburger Monró helybeli lakos ellen, bej. aug. 1. fsz. aug. 22, csb. Kovách Gusztáv, tg. Jaksits Vázul dr. — A kolozsvári tszéknél Klein Dávid helybeli kereskedő ellen, bej. jul. 19, fsz. aug. 11, csb. Jékey Dániel dr, tg. Dobál Ferenc dr. — A temesvári tszéknél Kuttn C. helybeli cég ellen, bej. jul. 30, f-z. szept. 1, csb. Rosenfeid Béla dr., tg. Rosenthal Mór dr. Pályázatok : A dévai kir. ügyészségnél alügyészi áll. július 4 (37.'Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek f ölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Arad R. M. dr. Mayer—Fürst érk. 1,570 902. sz. a. előa. Szalassv n. e. — Eger B. B. dr. Hidvégi-Hidvégi érk. 1,057/903. p. sz. a. előa. Keler, n. e. - Moór H. J. dr. Patak-Kailbacb nem. érk. - Nagyrőce V. K. dr. Plank-Pölt érk. 4,466/903 sz. a. elöa. Pecháta, n. e. Szegzárd 70 Zl Könczöl-Dorko érk. 2,298'903 p. sz. a. előa. Töttössy, jun. 12 hh. - Pekan-Reiter érk. 5.650/903 b. sz a. előa. Mezey n. e. Közjegyzőjelölt, jur. et pol. doktor, teljes gyakorlattal. egy év múlva helyettesi kvalifikációval, Budapesten vagy nagyobb vidéki- városban közjegyzői irodai alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTÉ* Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönbelijelöltek qvorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. *- Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.