A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 25. szám - Reformok a végrehajtások terén

98 A JOG 197. §. szerint csak az e törvényszakaszban kijelölt alapon támadható meg; azonban alperesek erre az alapra visszavezethető megállható panaszt fel nem hoztak, mert felperes jogilag nem volt akadályozva abban, hogy alperesek mindegyike ellen külön keresetet adjon be. írattatnának a büntetés azonban vádlottak terhére kihallgatásuk nélkül is megváltoztatható a másodfokú birosag által. A kir ügyész által az elsőfokú bíróság ítelete ellen általánosságban a büntetés súlyosbítása végett bejelentett felébbezéssel a btkv. 92. §. alkalmazása is megtámadottnak tekintendő. ÍA magyar kir. Kúria 1903 április 22. 3,568. sz. a.) A hatóság előtt tett feljelentésben kifejezett, de valótlannak bizonyult vád emelésével elkövetett rágalmazás a Btk. 260. §-a mellett a Btk. 262. §-ának alkalmazását kizárja. (A magyar kir. Kúria 1903 április 7. 3,131/903. sz. a.) Az a körülmény, hogy a vádlottnál a lopás elkövetésekor balta volt, tekintettel 'ennek a tárgynak közhasználatú eszköz voltára s tekintettel a vádlottnak, mint kondásnak foglalko:ására s életmódjára, nem valósítja meg a btkv. 337. §-ában foglalt azt a minősítő ismérvet, hogy a tolvaj a lopás elkövetésekor fegyvert viselt, mert a fenforgó körülmények között a vádlottnál volt balta fegyvernek nem tekinthető. A magyar kir. Kúria 1903. április 22. 3,565. sz. a.) Megsemmisíttetett az esküdtbíróság ítélete a főtárgyalási eljárással együtt, mert a vádlott védője annak a külön kérdésnek a feltevését is indítványozta, hogy a vádlott a főkérdésben körülirt cselekményt, a jogos védelem határainak félelemből származott tulhágása által követte e el ? Az esküdtbíróság azonban ennek a kérdésnek a feltevését megtagadta anélkül, hogy erre törvényből merített oka lett volna, vagy hogy azt egyáltalán megokolta volna. (A magy. kir. Kúria 1903. május 6. 4,054. sz. a.) Bűnügyekben. Abban az esetben, ha magáninditványra üldözendő bűncselekmény miatt többen vádoltatnak, a magáninditványnak a vádlottak egyikére nézve történt visszavonása a btk. 116. és n5. S-ai érteim, csak akkor eredményezi az eljárás megszüntetését a többiek ellen is, ha valamennyi vádlott a vád tárgyává tett bűncselekmény elkövetésénél mint tettes vagy mint részes működött közre ; ellenben nem bir a jelzett hatállyal az indítvány visszavonása azzal a vádlottal szemben, akinek terhére rótt cselekmény külön önálló bűncselekményt képez. A m. kir. Kúria (1903. ápr. 23-án 3,599/B. sz. a.) rágalmazás véisége miau vádolt K. András és neje elleni bűnügyében a koronaügyész által a jogegység érdekében használt per orvoslatát vizsgálat alá vévén, következőleg végzett: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy abban az esetben, ha magáninditványra üldözendő bűncselekmény miatt többen vádoltatnak, a magáninditványnak a vádlottak egyikére nézve történt visszavonása a btk. 116. és 115. §-ai érteim, csak akkor eredményezi az eljárás megszüntetését a többiek ellen is, ha valamennyi vádlott a vád tárgyává tett bűncselekmény elkövetésénél mint tettes vagy mint részes működött közre; ellenben nem bir a jelzett hatállyal az indítvány visszavonása azzal a vádlottal szemben, a kinek terhére rótt cselekmény külön önálló bűncselekményt képez. Megsértette tehát a törvényt, nevezetesen a btk. 116. §-át a nagykikindai kir. tszék fentidézett keletű és számú Ítéletével annyiban, amennyiben dacára annak, hogy a K. A. és neje terhére rótt, a btk. 258. §-ban meglenthalározott rágalmazás vétsége a vádlottak mindegyikére nézve különálló bűncselekmény minőségével bir, K. A.-né ellen a bűnvádi eljárást a btk. 116. §-ára való hivatkozással megszüntette abból az indokból, mert a magáninditványra jogosult Sz. K.-né indítványát az eij. folyamán K. A. vádlottal szemben visszavonta. Jelen határozat a felekre nézve hatálylyal nem bir. M e g o k o 1 á s: Sz. K.-né a btk. 258. §. alá eső rágalmazás vétsége miatt emelt vádat K. A. és neje ellen azon az alapon, mert vádlottak magánvádlóról többek előtt — a feljelentés szerint — azt állították, hogy a vádlottak ellen folyamatban voltpolgári perben hamisan tanúskodott és hamisan esküdött. A kir. jbság előtt lefolyt bizonyító eljárás befejeztével magánvádló a kihallgatott tanuk vallomásaival K. A. bűnösségét igazoltnak nem találván, ezzel a vádlottal szemben vádját elejtette, ellenben K. A.-né vádlottnak rágalmazás vétsége miatt leendő megbüntetését kérte. A nagyszentmiklósi kir. jbság fentidézett ítéletével K. A.-nét a btk. 258. §-ában körülirt rágalmazás vétsége miatt el is Ítélte; K. A. irányában pedig az eljárást a bp. 323. §-a alapján megszüntette. K. A.-né ezen ítélet ellen a bűnösség kimondása miatt közbevetett felebbezésére a n. kikindai kir. tszék felebv. tárgyalás alapján 1902. szept. 22-én 3,994. sz. a. hozott Ítéletével az elsőbirósági ítéletnek K. A.-né vádlottról rendelkező részét a bp. 384. §. 11 p. alapján megsemmisítette és a K. Ané ellen rágalmazás vétsége miatt folytatott eljárást a btk. 116. §-ára való hivatkozásnál a bp. 326. §. 4. pontjához képest megszüntette. Ezzel az Ítélettel a nagykikindai kir. tszék megsértette a törvényt, nevezetesen a btk. 116. §-át. Az ebben a szakaszban foglalt rendelkezés szerint abban az esetben, ha valamely bűntett vagy vétség elkövetésénél többen működtek közre (tettesek, részesek) és a bűnvádi eljárás valamennyi ellen csak a magánfél indítványára indítható meg (btk. 115. §.), az indítványnak a közreműködők egyikére nézve történt visszavonása az eljárás megszüntetését eredményezi a többiek ellen is. Ámde a jelen esetben a vád tárgyává tett rágalmazás elkövetésénél többek közreműködése fenn nem forog, mert a vádlottak mindegyike által szóval elkövetett rágalmazás külön, önálló bűncselekményt képez ; az egyik vádlott részéről tett rágalmazó nyilatkozatnál a másik vádlott sem mint tettes, sem mint részes közre nem működött; a rágalmazó állitás azonossága pedig a különálló cselekményeket ép oly kevésbbé alapíthatta egységgé, mint az a körülmény, hogy a magánvádló feljelentésében mindkét vádlott ellen emelt vád ugyanannak az eljárásnak képezte tárgyát. Az a tény tehát, hogy magánvádló indítványát K. András ellen az eljárás folyamán visszavonta, nem szolgálhatott indokul az eljárásnak K. Andrásné vádlottal szemben a btk. 116. §-a alapján történt megszüntetésére. Ezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismeri és a törvénysértést megállapítani kellett. Annak kimondása, hogy a jelen határozat a felekre nézve hatálylyal nem bir, a bp. 442. §-ának utolsó bekezdésén alapul. A felebbviteli főtárgyaláson személyesen jelen volt vádlott semm. panaszát már a kir. tábla előtt bejelentvén, a másodbirósági ítélet később védője részére a kir. tszéknél a Bp. 425. §. rendelkezése ellenére hirdettetett ki, mely perrendellenes intézkedés joghatállyal nem bir és annak alapján perorvoslat nem érvényesíthető ; vagyis abban az esetben a védő perorvoslat használhatására nem jogosult. A kir. tszéknek csak felmentő ítélete nem változtatható meg vádlottak terhére, mielőtt a felebbviteli főtárgyaláson kihallírattatnának a büntetés azonban vádlottak terhére kihallgatásuk nélkül is megváltoztatható a másodfokú birosag által. A kir ügyész által az elsőfokú bíróság ítelete ellen általánosságban a büntetés súlyosbítása végett bejelentett felébbezéssel a btkv. 92. §. alkalmazása is megtámadottnak tekintendő. ÍA magyar kir. Kúria 1903 április 22. 3,568. sz. a.) A hatóság előtt tett feljelentésben kifejezett, de valótlannak bizonyult vád emelésével elkövetett rágalmazás a Btk. 260. §-a mellett a Btk. 262. §-ának alkalmazását kizárja. (A magyar kir. Kúria 1903 április 7. 3,131/903. sz. a.) Az a körülmény, hogy a vádlottnál a lopás elkövetésekor balta volt, tekintettel 'ennek a tárgynak közhasználatú eszköz voltára s tekintettel a vádlottnak, mint kondásnak foglalko:ására s életmódjára, nem valósítja meg a btkv. 337. §-ában foglalt azt a minősítő ismérvet, hogy a tolvaj a lopás elkövetésekor fegyvert viselt, mert a fenforgó körülmények között a vádlottnál volt balta fegyvernek nem tekinthető. A magyar kir. Kúria 1903. április 22. 3,565. sz. a.) Megsemmisíttetett az esküdtbíróság ítélete a főtárgyalási eljárással együtt, mert a vádlott védője annak a külön kérdésnek a feltevését is indítványozta, hogy a vádlott a főkérdésben körülirt cselekményt, a jogos védelem határainak félelemből származott tulhágása által követte e el ? Az esküdtbíróság azonban ennek a kérdésnek a feltevését megtagadta anélkül, hogy erre törvényből merített oka lett volna, vagy hogy azt egyáltalán megokolta volna. (A magy. kir. Kúria 1903. május 6. 4,054. sz. a.) Bűnügyekben. Abban az esetben, ha magáninditványra üldözendő bűncselekmény miatt többen vádoltatnak, a magáninditványnak a vádlottak egyikére nézve történt visszavonása a btk. 116. és n5. S-ai érteim, csak akkor eredményezi az eljárás megszüntetését a többiek ellen is, ha valamennyi vádlott a vád tárgyává tett bűncselekmény elkövetésénél mint tettes vagy mint részes működött közre ; ellenben nem bir a jelzett hatállyal az indítvány visszavonása azzal a vádlottal szemben, akinek terhére rótt cselekmény külön önálló bűncselekményt képez. A m. kir. Kúria (1903. ápr. 23-án 3,599/B. sz. a.) rágalmazás véisége miau vádolt K. András és neje elleni bűnügyében a koronaügyész által a jogegység érdekében használt per orvoslatát vizsgálat alá vévén, következőleg végzett: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy abban az esetben, ha magáninditványra üldözendő bűncselekmény miatt többen vádoltatnak, a magáninditványnak a vádlottak egyikére nézve történt visszavonása a btk. 116. és 115. §-ai érteim, csak akkor eredményezi az eljárás megszüntetését a többiek ellen is, ha valamennyi vádlott a vád tárgyává tett bűncselekmény elkövetésénél mint tettes vagy mint részes működött közre; ellenben nem bir a jelzett hatállyal az indítvány visszavonása azzal a vádlottal szemben, a kinek terhére rótt cselekmény külön önálló bűncselekményt képez. Megsértette tehát a törvényt, nevezetesen a btk. 116. §-át a nagykikindai kir. tszék fentidézett keletű és számú Ítéletével annyiban, amennyiben dacára annak, hogy a K. A. és neje terhére rótt, a btk. 258. §-ban meglenthalározott rágalmazás vétsége a vádlottak mindegyikére nézve különálló bűncselekmény minőségével bir, K. A.-né ellen a bűnvádi eljárást a btk. 116. §-ára való hivatkozással megszüntette abból az indokból, mert a magáninditványra jogosult Sz. K.-né indítványát az eij. folyamán K. A. vádlottal szemben visszavonta. Jelen határozat a felekre nézve hatálylyal nem bir. M e g o k o 1 á s: Sz. K.-né a btk. 258. §. alá eső rágalmazás vétsége miatt emelt vádat K. A. és neje ellen azon az alapon, mert vádlottak magánvádlóról többek előtt — a feljelentés szerint — azt állították, hogy a vádlottak ellen folyamatban voltpolgári perben hamisan tanúskodott és hamisan esküdött. A kir. jbság előtt lefolyt bizonyító eljárás befejeztével magánvádló a kihallgatott tanuk vallomásaival K. A. bűnösségét igazoltnak nem találván, ezzel a vádlottal szemben vádját elejtette, ellenben K. A.-né vádlottnak rágalmazás vétsége miatt leendő megbüntetését kérte. A nagyszentmiklósi kir. jbság fentidézett ítéletével K. A.-nét a btk. 258. §-ában körülirt rágalmazás vétsége miatt el is Ítélte; K. A. irányában pedig az eljárást a bp. 323. §-a alapján megszüntette. K. A.-né ezen ítélet ellen a bűnösség kimondása miatt közbevetett felebbezésére a n. kikindai kir. tszék felebv. tárgyalás alapján 1902. szept. 22-én 3,994. sz. a. hozott Ítéletével az elsőbirósági ítéletnek K. A.-né vádlottról rendelkező részét a bp. 384. §. 11 p. alapján megsemmisítette és a K. Ané ellen rágalmazás vétsége miatt folytatott eljárást a btk. 116. §-ára való hivatkozásnál a bp. 326. §. 4. pontjához képest megszüntette. Ezzel az Ítélettel a nagykikindai kir. tszék megsértette a törvényt, nevezetesen a btk. 116. §-át. Az ebben a szakaszban foglalt rendelkezés szerint abban az esetben, ha valamely bűntett vagy vétség elkövetésénél többen működtek közre (tettesek, részesek) és a bűnvádi eljárás valamennyi ellen csak a magánfél indítványára indítható meg (btk. 115. §.), az indítványnak a közreműködők egyikére nézve történt visszavonása az eljárás megszüntetését eredményezi a többiek ellen is. Ámde a jelen esetben a vád tárgyává tett rágalmazás elkövetésénél többek közreműködése fenn nem forog, mert a vádlottak mindegyike által szóval elkövetett rágalmazás külön, önálló bűncselekményt képez ; az egyik vádlott részéről tett rágalmazó nyilatkozatnál a másik vádlott sem mint tettes, sem mint részes közre nem működött; a rágalmazó állitás azonossága pedig a különálló cselekményeket ép oly kevésbbé alapíthatta egységgé, mint az a körülmény, hogy a magánvádló feljelentésében mindkét vádlott ellen emelt vád ugyanannak az eljárásnak képezte tárgyát. Az a tény tehát, hogy magánvádló indítványát K. András ellen az eljárás folyamán visszavonta, nem szolgálhatott indokul az eljárásnak K. Andrásné vádlottal szemben a btk. 116. §-a alapján történt megszüntetésére. Ezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismeri és a törvénysértést megállapítani kellett. Annak kimondása, hogy a jelen határozat a felekre nézve hatálylyal nem bir, a bp. 442. §-ának utolsó bekezdésén alapul. A felebbviteli főtárgyaláson személyesen jelen volt vádlott semm. panaszát már a kir. tábla előtt bejelentvén, a másodbirósági ítélet később védője részére a kir. tszéknél a Bp. 425. §. rendelkezése ellenére hirdettetett ki, mely perrendellenes intézkedés joghatállyal nem bir és annak alapján perorvoslat nem érvényesíthető ; vagyis abban az esetben a védő perorvoslat használhatására nem jogosult. A kir. tszéknek csak felmentő ítélete nem változtatható meg vádlottak terhére, mielőtt a felebbviteli főtárgyaláson kihallKivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A soproni tszéknél Deutsch Vilmos kapuvári kereskedő ellen, bej. aug. 12, fsz. szept. 10, csb. Thirring Béla, tg. Szenté Lajos. — A budapesti tszéknél Waldmann Imre orfeum-igazgató ellen, bej. aug. 22, fsz. szept. 11. csb. Andorffy Károly dr., tg. Wéber Salamon dr. — A pécsi tszéknél Kőnigstein Zsigmond beremendi kereskedő ellen, bej. jul 22. fsz. aug. 10. csb. Saághy Vince. tg. Sági Ernő dr., — A kassai tszéknél Klein Vilmos abaujszántói cég ellen, bej. aug. 4, fsz. aug. 31, csb. Dubay József, tg. Stessel Szilárd dr. — A nyíregyházai tszéknél Fuchs Izsák kisvárdai kereskedő ellen, bej. jul. 2<>, fsz. aug. 14, csb. Báthory István, tg. Kovács Lajos. — A nyitrai tszéknél Abeles Bernát érsekújvári kereskedő ellen, bej. jul. 7, fsz. jul. 10, csb. Névery Ignác, tg. Tepliczky Aladár dr. — A kassai tszéknél Glück Dezső abaujszántói kereskedő ellen, bej. jul. 31, fsz. aug. 21, csb. Dubay József, tg. Fóti Adolf dr. Pályázatok : A malackai jbiróságnál albirói áll. jun. 27. (132). — A dévai tszéknél albirói áll. jun. 27. (132). — A dévai tszéknél jegyzői áll. jun. 27. (132). Bűnügyekben. Abban az esetben, ha magáninditványra üldözendő bűncselekmény miatt többen vádoltatnak, a magáninditványnak a vádlottak egyikére nézve történt visszavonása a btk. 116. és n5. S-ai érteim, csak akkor eredményezi az eljárás megszüntetését a többiek ellen is, ha valamennyi vádlott a vád tárgyává tett bűncselekmény elkövetésénél mint tettes vagy mint részes működött közre ; ellenben nem bir a jelzett hatállyal az indítvány visszavonása azzal a vádlottal szemben, akinek terhére rótt cselekmény külön önálló bűncselekményt képez. A m. kir. Kúria (1903. ápr. 23-án 3,599/B. sz. a.) rágalmazás véisége miau vádolt K. András és neje elleni bűnügyében a koronaügyész által a jogegység érdekében használt per orvoslatát vizsgálat alá vévén, következőleg végzett: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy abban az esetben, ha magáninditványra üldözendő bűncselekmény miatt többen vádoltatnak, a magáninditványnak a vádlottak egyikére nézve történt visszavonása a btk. 116. és 115. §-ai érteim, csak akkor eredményezi az eljárás megszüntetését a többiek ellen is, ha valamennyi vádlott a vád tárgyává tett bűncselekmény elkövetésénél mint tettes vagy mint részes működött közre; ellenben nem bir a jelzett hatállyal az indítvány visszavonása azzal a vádlottal szemben, a kinek terhére rótt cselekmény külön önálló bűncselekményt képez. Megsértette tehát a törvényt, nevezetesen a btk. 116. §-át a nagykikindai kir. tszék fentidézett keletű és számú Ítéletével annyiban, amennyiben dacára annak, hogy a K. A. és neje terhére rótt, a btk. 258. §-ban meglenthalározott rágalmazás vétsége a vádlottak mindegyikére nézve különálló bűncselekmény minőségével bir, K. A.-né ellen a bűnvádi eljárást a btk. 116. §-ára való hivatkozással megszüntette abból az indokból, mert a magáninditványra jogosult Sz. K.-né indítványát az eij. folyamán K. A. vádlottal szemben visszavonta. Jelen határozat a felekre nézve hatálylyal nem bir. M e g o k o 1 á s: Sz. K.-né a btk. 258. §. alá eső rágalmazás vétsége miatt emelt vádat K. A. és neje ellen azon az alapon, mert vádlottak magánvádlóról többek előtt — a feljelentés szerint — azt állították, hogy a vádlottak ellen folyamatban voltpolgári perben hamisan tanúskodott és hamisan esküdött. A kir. jbság előtt lefolyt bizonyító eljárás befejeztével magánvádló a kihallgatott tanuk vallomásaival K. A. bűnösségét igazoltnak nem találván, ezzel a vádlottal szemben vádját elejtette, ellenben K. A.-né vádlottnak rágalmazás vétsége miatt leendő megbüntetését kérte. A nagyszentmiklósi kir. jbság fentidézett ítéletével K. A.-nét a btk. 258. §-ában körülirt rágalmazás vétsége miatt el is Ítélte; K. A. irányában pedig az eljárást a bp. 323. §-a alapján megszüntette. K. A.-né ezen ítélet ellen a bűnösség kimondása miatt közbevetett felebbezésére a n. kikindai kir. tszék felebv. tárgyalás alapján 1902. szept. 22-én 3,994. sz. a. hozott Ítéletével az elsőbirósági ítéletnek K. A.-né vádlottról rendelkező részét a bp. 384. §. 11 p. alapján megsemmisítette és a K. Ané ellen rágalmazás vétsége miatt folytatott eljárást a btk. 116. §-ára való hivatkozásnál a bp. 326. §. 4. pontjához képest megszüntette. Ezzel az Ítélettel a nagykikindai kir. tszék megsértette a törvényt, nevezetesen a btk. 116. §-át. Az ebben a szakaszban foglalt rendelkezés szerint abban az esetben, ha valamely bűntett vagy vétség elkövetésénél többen működtek közre (tettesek, részesek) és a bűnvádi eljárás valamennyi ellen csak a magánfél indítványára indítható meg (btk. 115. §.), az indítványnak a közreműködők egyikére nézve történt visszavonása az eljárás megszüntetését eredményezi a többiek ellen is. Ámde a jelen esetben a vád tárgyává tett rágalmazás elkövetésénél többek közreműködése fenn nem forog, mert a vádlottak mindegyike által szóval elkövetett rágalmazás külön, önálló bűncselekményt képez ; az egyik vádlott részéről tett rágalmazó nyilatkozatnál a másik vádlott sem mint tettes, sem mint részes közre nem működött; a rágalmazó állitás azonossága pedig a különálló cselekményeket ép oly kevésbbé alapíthatta egységgé, mint az a körülmény, hogy a magánvádló feljelentésében mindkét vádlott ellen emelt vád ugyanannak az eljárásnak képezte tárgyát. Az a tény tehát, hogy magánvádló indítványát K. András ellen az eljárás folyamán visszavonta, nem szolgálhatott indokul az eljárásnak K. Andrásné vádlottal szemben a btk. 116. §-a alapján történt megszüntetésére. Ezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismeri és a törvénysértést megállapítani kellett. Annak kimondása, hogy a jelen határozat a felekre nézve hatálylyal nem bir, a bp. 442. §-ának utolsó bekezdésén alapul. A felebbviteli főtárgyaláson személyesen jelen volt vádlott semm. panaszát már a kir. tábla előtt bejelentvén, a másodbirósági ítélet később védője részére a kir. tszéknél a Bp. 425. §. rendelkezése ellenére hirdettetett ki, mely perrendellenes intézkedés joghatállyal nem bir és annak alapján perorvoslat nem érvényesíthető ; vagyis abban az esetben a védő perorvoslat használhatására nem jogosult. A kir. tszéknek csak felmentő ítélete nem változtatható meg vádlottak terhére, mielőtt a felebbviteli főtárgyaláson kihallKúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek f ölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Alsókubin M. F. dr. Tanaschoff—Abaffy (8,455/902) jun. 14 hh. — Bakabánya Sch. J. dr. Lois—Lois érk. 1,825/903 sz. a. jun. 3 rmv. — Bátovszky—Bátovszky érk. 1,407/903 sz. a. máj. 13 hh. — Kassa K. K. Közalap. Ügyigazg. Bartsch (7,910/902) jun. 17 hh. — Karánsebes B. F. Izsák—Daneszku (1,066/902) jun. 12. hh. — Kecskemét Gy. B. Búzás—Pogány érk. I. G. 110'903 sz. a. előa. Kéler József. Tárgyalás: szept. 11-én, d. e. 10$ órakor. — Lúgos F. J. dr. Gyártelep sörf. r. t. — Jakobcsics (807/902 v. sz.) jun. 15 hh. — Pécs K. M. dr. Schwartz—Morgenstern (1,118/902 v.) máj. 27 rmv. rhh. — Lauber— Schapringer és Csoport—Vajda nem érk. — TálP. J. dr. Grausz—Kovács (1,428/902 v.) május 29 mv. Lehetőleg mielőbbi belépésre keresek egy már gyakorlott s önálló felfogással dolgozni képes ügyvédjelöltet. Előnyt adok oly jelentkezőnek, aki mentül hosszabb időre hajlandó magát irodámban való működésre lekötni. Ajánlatok egyenesen hozzám intézendők : iNovotny Imre dr., ügyvéd Léván. Bűnügyekben. Abban az esetben, ha magáninditványra üldözendő bűncselekmény miatt többen vádoltatnak, a magáninditványnak a vádlottak egyikére nézve történt visszavonása a btk. 116. és n5. S-ai érteim, csak akkor eredményezi az eljárás megszüntetését a többiek ellen is, ha valamennyi vádlott a vád tárgyává tett bűncselekmény elkövetésénél mint tettes vagy mint részes működött közre ; ellenben nem bir a jelzett hatállyal az indítvány visszavonása azzal a vádlottal szemben, akinek terhére rótt cselekmény külön önálló bűncselekményt képez. A m. kir. Kúria (1903. ápr. 23-án 3,599/B. sz. a.) rágalmazás véisége miau vádolt K. András és neje elleni bűnügyében a koronaügyész által a jogegység érdekében használt per orvoslatát vizsgálat alá vévén, következőleg végzett: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy abban az esetben, ha magáninditványra üldözendő bűncselekmény miatt többen vádoltatnak, a magáninditványnak a vádlottak egyikére nézve történt visszavonása a btk. 116. és 115. §-ai érteim, csak akkor eredményezi az eljárás megszüntetését a többiek ellen is, ha valamennyi vádlott a vád tárgyává tett bűncselekmény elkövetésénél mint tettes vagy mint részes működött közre; ellenben nem bir a jelzett hatállyal az indítvány visszavonása azzal a vádlottal szemben, a kinek terhére rótt cselekmény külön önálló bűncselekményt képez. Megsértette tehát a törvényt, nevezetesen a btk. 116. §-át a nagykikindai kir. tszék fentidézett keletű és számú Ítéletével annyiban, amennyiben dacára annak, hogy a K. A. és neje terhére rótt, a btk. 258. §-ban meglenthalározott rágalmazás vétsége a vádlottak mindegyikére nézve különálló bűncselekmény minőségével bir, K. A.-né ellen a bűnvádi eljárást a btk. 116. §-ára való hivatkozással megszüntette abból az indokból, mert a magáninditványra jogosult Sz. K.-né indítványát az eij. folyamán K. A. vádlottal szemben visszavonta. Jelen határozat a felekre nézve hatálylyal nem bir. M e g o k o 1 á s: Sz. K.-né a btk. 258. §. alá eső rágalmazás vétsége miatt emelt vádat K. A. és neje ellen azon az alapon, mert vádlottak magánvádlóról többek előtt — a feljelentés szerint — azt állították, hogy a vádlottak ellen folyamatban voltpolgári perben hamisan tanúskodott és hamisan esküdött. A kir. jbság előtt lefolyt bizonyító eljárás befejeztével magánvádló a kihallgatott tanuk vallomásaival K. A. bűnösségét igazoltnak nem találván, ezzel a vádlottal szemben vádját elejtette, ellenben K. A.-né vádlottnak rágalmazás vétsége miatt leendő megbüntetését kérte. A nagyszentmiklósi kir. jbság fentidézett ítéletével K. A.-nét a btk. 258. §-ában körülirt rágalmazás vétsége miatt el is Ítélte; K. A. irányában pedig az eljárást a bp. 323. §-a alapján megszüntette. K. A.-né ezen ítélet ellen a bűnösség kimondása miatt közbevetett felebbezésére a n. kikindai kir. tszék felebv. tárgyalás alapján 1902. szept. 22-én 3,994. sz. a. hozott Ítéletével az elsőbirósági ítéletnek K. A.-né vádlottról rendelkező részét a bp. 384. §. 11 p. alapján megsemmisítette és a K. Ané ellen rágalmazás vétsége miatt folytatott eljárást a btk. 116. §-ára való hivatkozásnál a bp. 326. §. 4. pontjához képest megszüntette. Ezzel az Ítélettel a nagykikindai kir. tszék megsértette a törvényt, nevezetesen a btk. 116. §-át. Az ebben a szakaszban foglalt rendelkezés szerint abban az esetben, ha valamely bűntett vagy vétség elkövetésénél többen működtek közre (tettesek, részesek) és a bűnvádi eljárás valamennyi ellen csak a magánfél indítványára indítható meg (btk. 115. §.), az indítványnak a közreműködők egyikére nézve történt visszavonása az eljárás megszüntetését eredményezi a többiek ellen is. Ámde a jelen esetben a vád tárgyává tett rágalmazás elkövetésénél többek közreműködése fenn nem forog, mert a vádlottak mindegyike által szóval elkövetett rágalmazás külön, önálló bűncselekményt képez ; az egyik vádlott részéről tett rágalmazó nyilatkozatnál a másik vádlott sem mint tettes, sem mint részes közre nem működött; a rágalmazó állitás azonossága pedig a különálló cselekményeket ép oly kevésbbé alapíthatta egységgé, mint az a körülmény, hogy a magánvádló feljelentésében mindkét vádlott ellen emelt vád ugyanannak az eljárásnak képezte tárgyát. Az a tény tehát, hogy magánvádló indítványát K. András ellen az eljárás folyamán visszavonta, nem szolgálhatott indokul az eljárásnak K. Andrásné vádlottal szemben a btk. 116. §-a alapján történt megszüntetésére. Ezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismeri és a törvénysértést megállapítani kellett. Annak kimondása, hogy a jelen határozat a felekre nézve hatálylyal nem bir, a bp. 442. §-ának utolsó bekezdésén alapul. A felebbviteli főtárgyaláson személyesen jelen volt vádlott semm. panaszát már a kir. tábla előtt bejelentvén, a másodbirósági ítélet később védője részére a kir. tszéknél a Bp. 425. §. rendelkezése ellenére hirdettetett ki, mely perrendellenes intézkedés joghatállyal nem bir és annak alapján perorvoslat nem érvényesíthető ; vagyis abban az esetben a védő perorvoslat használhatására nem jogosult. A kir. tszéknek csak felmentő ítélete nem változtatható meg vádlottak terhére, mielőtt a felebbviteli főtárgyaláson kihallTöbbévi gyakorlattal biró, ügyvédi teendőkben jártas ügyvédjelölt vidéki irodában alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. Bűnügyekben. Abban az esetben, ha magáninditványra üldözendő bűncselekmény miatt többen vádoltatnak, a magáninditványnak a vádlottak egyikére nézve történt visszavonása a btk. 116. és n5. S-ai érteim, csak akkor eredményezi az eljárás megszüntetését a többiek ellen is, ha valamennyi vádlott a vád tárgyává tett bűncselekmény elkövetésénél mint tettes vagy mint részes működött közre ; ellenben nem bir a jelzett hatállyal az indítvány visszavonása azzal a vádlottal szemben, akinek terhére rótt cselekmény külön önálló bűncselekményt képez. A m. kir. Kúria (1903. ápr. 23-án 3,599/B. sz. a.) rágalmazás véisége miau vádolt K. András és neje elleni bűnügyében a koronaügyész által a jogegység érdekében használt per orvoslatát vizsgálat alá vévén, következőleg végzett: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy abban az esetben, ha magáninditványra üldözendő bűncselekmény miatt többen vádoltatnak, a magáninditványnak a vádlottak egyikére nézve történt visszavonása a btk. 116. és 115. §-ai érteim, csak akkor eredményezi az eljárás megszüntetését a többiek ellen is, ha valamennyi vádlott a vád tárgyává tett bűncselekmény elkövetésénél mint tettes vagy mint részes működött közre; ellenben nem bir a jelzett hatállyal az indítvány visszavonása azzal a vádlottal szemben, a kinek terhére rótt cselekmény külön önálló bűncselekményt képez. Megsértette tehát a törvényt, nevezetesen a btk. 116. §-át a nagykikindai kir. tszék fentidézett keletű és számú Ítéletével annyiban, amennyiben dacára annak, hogy a K. A. és neje terhére rótt, a btk. 258. §-ban meglenthalározott rágalmazás vétsége a vádlottak mindegyikére nézve különálló bűncselekmény minőségével bir, K. A.-né ellen a bűnvádi eljárást a btk. 116. §-ára való hivatkozással megszüntette abból az indokból, mert a magáninditványra jogosult Sz. K.-né indítványát az eij. folyamán K. A. vádlottal szemben visszavonta. Jelen határozat a felekre nézve hatálylyal nem bir. M e g o k o 1 á s: Sz. K.-né a btk. 258. §. alá eső rágalmazás vétsége miatt emelt vádat K. A. és neje ellen azon az alapon, mert vádlottak magánvádlóról többek előtt — a feljelentés szerint — azt állították, hogy a vádlottak ellen folyamatban voltpolgári perben hamisan tanúskodott és hamisan esküdött. A kir. jbság előtt lefolyt bizonyító eljárás befejeztével magánvádló a kihallgatott tanuk vallomásaival K. A. bűnösségét igazoltnak nem találván, ezzel a vádlottal szemben vádját elejtette, ellenben K. A.-né vádlottnak rágalmazás vétsége miatt leendő megbüntetését kérte. A nagyszentmiklósi kir. jbság fentidézett ítéletével K. A.-nét a btk. 258. §-ában körülirt rágalmazás vétsége miatt el is Ítélte; K. A. irányában pedig az eljárást a bp. 323. §-a alapján megszüntette. K. A.-né ezen ítélet ellen a bűnösség kimondása miatt közbevetett felebbezésére a n. kikindai kir. tszék felebv. tárgyalás alapján 1902. szept. 22-én 3,994. sz. a. hozott Ítéletével az elsőbirósági ítéletnek K. A.-né vádlottról rendelkező részét a bp. 384. §. 11 p. alapján megsemmisítette és a K. Ané ellen rágalmazás vétsége miatt folytatott eljárást a btk. 116. §-ára való hivatkozásnál a bp. 326. §. 4. pontjához képest megszüntette. Ezzel az Ítélettel a nagykikindai kir. tszék megsértette a törvényt, nevezetesen a btk. 116. §-át. Az ebben a szakaszban foglalt rendelkezés szerint abban az esetben, ha valamely bűntett vagy vétség elkövetésénél többen működtek közre (tettesek, részesek) és a bűnvádi eljárás valamennyi ellen csak a magánfél indítványára indítható meg (btk. 115. §.), az indítványnak a közreműködők egyikére nézve történt visszavonása az eljárás megszüntetését eredményezi a többiek ellen is. Ámde a jelen esetben a vád tárgyává tett rágalmazás elkövetésénél többek közreműködése fenn nem forog, mert a vádlottak mindegyike által szóval elkövetett rágalmazás külön, önálló bűncselekményt képez ; az egyik vádlott részéről tett rágalmazó nyilatkozatnál a másik vádlott sem mint tettes, sem mint részes közre nem működött; a rágalmazó állitás azonossága pedig a különálló cselekményeket ép oly kevésbbé alapíthatta egységgé, mint az a körülmény, hogy a magánvádló feljelentésében mindkét vádlott ellen emelt vád ugyanannak az eljárásnak képezte tárgyát. Az a tény tehát, hogy magánvádló indítványát K. András ellen az eljárás folyamán visszavonta, nem szolgálhatott indokul az eljárásnak K. Andrásné vádlottal szemben a btk. 116. §-a alapján történt megszüntetésére. Ezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismeri és a törvénysértést megállapítani kellett. Annak kimondása, hogy a jelen határozat a felekre nézve hatálylyal nem bir, a bp. 442. §-ának utolsó bekezdésén alapul. A felebbviteli főtárgyaláson személyesen jelen volt vádlott semm. panaszát már a kir. tábla előtt bejelentvén, a másodbirósági ítélet később védője részére a kir. tszéknél a Bp. 425. §. rendelkezése ellenére hirdettetett ki, mely perrendellenes intézkedés joghatállyal nem bir és annak alapján perorvoslat nem érvényesíthető ; vagyis abban az esetben a védő perorvoslat használhatására nem jogosult. A kir. tszéknek csak felmentő ítélete nem változtatható meg vádlottak terhére, mielőtt a felebbviteli főtárgyaláson kihallKözjegyzőjelölt, jur. et pol. doktor, teljes gyakorlattal, egy év múlva helyettesi kvalifikációval, Budapesten vagy nagyobb vidéki városban közjegyzői irodai alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. Bűnügyekben. Abban az esetben, ha magáninditványra üldözendő bűncselekmény miatt többen vádoltatnak, a magáninditványnak a vádlottak egyikére nézve történt visszavonása a btk. 116. és n5. S-ai érteim, csak akkor eredményezi az eljárás megszüntetését a többiek ellen is, ha valamennyi vádlott a vád tárgyává tett bűncselekmény elkövetésénél mint tettes vagy mint részes működött közre ; ellenben nem bir a jelzett hatállyal az indítvány visszavonása azzal a vádlottal szemben, akinek terhére rótt cselekmény külön önálló bűncselekményt képez. A m. kir. Kúria (1903. ápr. 23-án 3,599/B. sz. a.) rágalmazás véisége miau vádolt K. András és neje elleni bűnügyében a koronaügyész által a jogegység érdekében használt per orvoslatát vizsgálat alá vévén, következőleg végzett: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy abban az esetben, ha magáninditványra üldözendő bűncselekmény miatt többen vádoltatnak, a magáninditványnak a vádlottak egyikére nézve történt visszavonása a btk. 116. és 115. §-ai érteim, csak akkor eredményezi az eljárás megszüntetését a többiek ellen is, ha valamennyi vádlott a vád tárgyává tett bűncselekmény elkövetésénél mint tettes vagy mint részes működött közre; ellenben nem bir a jelzett hatállyal az indítvány visszavonása azzal a vádlottal szemben, a kinek terhére rótt cselekmény külön önálló bűncselekményt képez. Megsértette tehát a törvényt, nevezetesen a btk. 116. §-át a nagykikindai kir. tszék fentidézett keletű és számú Ítéletével annyiban, amennyiben dacára annak, hogy a K. A. és neje terhére rótt, a btk. 258. §-ban meglenthalározott rágalmazás vétsége a vádlottak mindegyikére nézve különálló bűncselekmény minőségével bir, K. A.-né ellen a bűnvádi eljárást a btk. 116. §-ára való hivatkozással megszüntette abból az indokból, mert a magáninditványra jogosult Sz. K.-né indítványát az eij. folyamán K. A. vádlottal szemben visszavonta. Jelen határozat a felekre nézve hatálylyal nem bir. M e g o k o 1 á s: Sz. K.-né a btk. 258. §. alá eső rágalmazás vétsége miatt emelt vádat K. A. és neje ellen azon az alapon, mert vádlottak magánvádlóról többek előtt — a feljelentés szerint — azt állították, hogy a vádlottak ellen folyamatban voltpolgári perben hamisan tanúskodott és hamisan esküdött. A kir. jbság előtt lefolyt bizonyító eljárás befejeztével magánvádló a kihallgatott tanuk vallomásaival K. A. bűnösségét igazoltnak nem találván, ezzel a vádlottal szemben vádját elejtette, ellenben K. A.-né vádlottnak rágalmazás vétsége miatt leendő megbüntetését kérte. A nagyszentmiklósi kir. jbság fentidézett ítéletével K. A.-nét a btk. 258. §-ában körülirt rágalmazás vétsége miatt el is Ítélte; K. A. irányában pedig az eljárást a bp. 323. §-a alapján megszüntette. K. A.-né ezen ítélet ellen a bűnösség kimondása miatt közbevetett felebbezésére a n. kikindai kir. tszék felebv. tárgyalás alapján 1902. szept. 22-én 3,994. sz. a. hozott Ítéletével az elsőbirósági ítéletnek K. A.-né vádlottról rendelkező részét a bp. 384. §. 11 p. alapján megsemmisítette és a K. Ané ellen rágalmazás vétsége miatt folytatott eljárást a btk. 116. §-ára való hivatkozásnál a bp. 326. §. 4. pontjához képest megszüntette. Ezzel az Ítélettel a nagykikindai kir. tszék megsértette a törvényt, nevezetesen a btk. 116. §-át. Az ebben a szakaszban foglalt rendelkezés szerint abban az esetben, ha valamely bűntett vagy vétség elkövetésénél többen működtek közre (tettesek, részesek) és a bűnvádi eljárás valamennyi ellen csak a magánfél indítványára indítható meg (btk. 115. §.), az indítványnak a közreműködők egyikére nézve történt visszavonása az eljárás megszüntetését eredményezi a többiek ellen is. Ámde a jelen esetben a vád tárgyává tett rágalmazás elkövetésénél többek közreműködése fenn nem forog, mert a vádlottak mindegyike által szóval elkövetett rágalmazás külön, önálló bűncselekményt képez ; az egyik vádlott részéről tett rágalmazó nyilatkozatnál a másik vádlott sem mint tettes, sem mint részes közre nem működött; a rágalmazó állitás azonossága pedig a különálló cselekményeket ép oly kevésbbé alapíthatta egységgé, mint az a körülmény, hogy a magánvádló feljelentésében mindkét vádlott ellen emelt vád ugyanannak az eljárásnak képezte tárgyát. Az a tény tehát, hogy magánvádló indítványát K. András ellen az eljárás folyamán visszavonta, nem szolgálhatott indokul az eljárásnak K. Andrásné vádlottal szemben a btk. 116. §-a alapján történt megszüntetésére. Ezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismeri és a törvénysértést megállapítani kellett. Annak kimondása, hogy a jelen határozat a felekre nézve hatálylyal nem bir, a bp. 442. §-ának utolsó bekezdésén alapul. A felebbviteli főtárgyaláson személyesen jelen volt vádlott semm. panaszát már a kir. tábla előtt bejelentvén, a másodbirósági ítélet később védője részére a kir. tszéknél a Bp. 425. §. rendelkezése ellenére hirdettetett ki, mely perrendellenes intézkedés joghatállyal nem bir és annak alapján perorvoslat nem érvényesíthető ; vagyis abban az esetben a védő perorvoslat használhatására nem jogosult. A kir. tszéknek csak felmentő ítélete nem változtatható meg vádlottak terhére, mielőtt a felebbviteli főtárgyaláson kihallRoth Zsigmond dr., kiskunfélegyházai kir. közjegyző július elsejétől való belépésre helyettest keres. Ajánlatok egyenesen hozzá intézendők. Bűnügyekben. Abban az esetben, ha magáninditványra üldözendő bűncselekmény miatt többen vádoltatnak, a magáninditványnak a vádlottak egyikére nézve történt visszavonása a btk. 116. és n5. S-ai érteim, csak akkor eredményezi az eljárás megszüntetését a többiek ellen is, ha valamennyi vádlott a vád tárgyává tett bűncselekmény elkövetésénél mint tettes vagy mint részes működött közre ; ellenben nem bir a jelzett hatállyal az indítvány visszavonása azzal a vádlottal szemben, akinek terhére rótt cselekmény külön önálló bűncselekményt képez. A m. kir. Kúria (1903. ápr. 23-án 3,599/B. sz. a.) rágalmazás véisége miau vádolt K. András és neje elleni bűnügyében a koronaügyész által a jogegység érdekében használt per orvoslatát vizsgálat alá vévén, következőleg végzett: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy abban az esetben, ha magáninditványra üldözendő bűncselekmény miatt többen vádoltatnak, a magáninditványnak a vádlottak egyikére nézve történt visszavonása a btk. 116. és 115. §-ai érteim, csak akkor eredményezi az eljárás megszüntetését a többiek ellen is, ha valamennyi vádlott a vád tárgyává tett bűncselekmény elkövetésénél mint tettes vagy mint részes működött közre; ellenben nem bir a jelzett hatállyal az indítvány visszavonása azzal a vádlottal szemben, a kinek terhére rótt cselekmény külön önálló bűncselekményt képez. Megsértette tehát a törvényt, nevezetesen a btk. 116. §-át a nagykikindai kir. tszék fentidézett keletű és számú Ítéletével annyiban, amennyiben dacára annak, hogy a K. A. és neje terhére rótt, a btk. 258. §-ban meglenthalározott rágalmazás vétsége a vádlottak mindegyikére nézve különálló bűncselekmény minőségével bir, K. A.-né ellen a bűnvádi eljárást a btk. 116. §-ára való hivatkozással megszüntette abból az indokból, mert a magáninditványra jogosult Sz. K.-né indítványát az eij. folyamán K. A. vádlottal szemben visszavonta. Jelen határozat a felekre nézve hatálylyal nem bir. M e g o k o 1 á s: Sz. K.-né a btk. 258. §. alá eső rágalmazás vétsége miatt emelt vádat K. A. és neje ellen azon az alapon, mert vádlottak magánvádlóról többek előtt — a feljelentés szerint — azt állították, hogy a vádlottak ellen folyamatban voltpolgári perben hamisan tanúskodott és hamisan esküdött. A kir. jbság előtt lefolyt bizonyító eljárás befejeztével magánvádló a kihallgatott tanuk vallomásaival K. A. bűnösségét igazoltnak nem találván, ezzel a vádlottal szemben vádját elejtette, ellenben K. A.-né vádlottnak rágalmazás vétsége miatt leendő megbüntetését kérte. A nagyszentmiklósi kir. jbság fentidézett ítéletével K. A.-nét a btk. 258. §-ában körülirt rágalmazás vétsége miatt el is Ítélte; K. A. irányában pedig az eljárást a bp. 323. §-a alapján megszüntette. K. A.-né ezen ítélet ellen a bűnösség kimondása miatt közbevetett felebbezésére a n. kikindai kir. tszék felebv. tárgyalás alapján 1902. szept. 22-én 3,994. sz. a. hozott Ítéletével az elsőbirósági ítéletnek K. A.-né vádlottról rendelkező részét a bp. 384. §. 11 p. alapján megsemmisítette és a K. Ané ellen rágalmazás vétsége miatt folytatott eljárást a btk. 116. §-ára való hivatkozásnál a bp. 326. §. 4. pontjához képest megszüntette. Ezzel az Ítélettel a nagykikindai kir. tszék megsértette a törvényt, nevezetesen a btk. 116. §-át. Az ebben a szakaszban foglalt rendelkezés szerint abban az esetben, ha valamely bűntett vagy vétség elkövetésénél többen működtek közre (tettesek, részesek) és a bűnvádi eljárás valamennyi ellen csak a magánfél indítványára indítható meg (btk. 115. §.), az indítványnak a közreműködők egyikére nézve történt visszavonása az eljárás megszüntetését eredményezi a többiek ellen is. Ámde a jelen esetben a vád tárgyává tett rágalmazás elkövetésénél többek közreműködése fenn nem forog, mert a vádlottak mindegyike által szóval elkövetett rágalmazás külön, önálló bűncselekményt képez ; az egyik vádlott részéről tett rágalmazó nyilatkozatnál a másik vádlott sem mint tettes, sem mint részes közre nem működött; a rágalmazó állitás azonossága pedig a különálló cselekményeket ép oly kevésbbé alapíthatta egységgé, mint az a körülmény, hogy a magánvádló feljelentésében mindkét vádlott ellen emelt vád ugyanannak az eljárásnak képezte tárgyát. Az a tény tehát, hogy magánvádló indítványát K. András ellen az eljárás folyamán visszavonta, nem szolgálhatott indokul az eljárásnak K. Andrásné vádlottal szemben a btk. 116. §-a alapján történt megszüntetésére. Ezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismeri és a törvénysértést megállapítani kellett. Annak kimondása, hogy a jelen határozat a felekre nézve hatálylyal nem bir, a bp. 442. §-ának utolsó bekezdésén alapul. A felebbviteli főtárgyaláson személyesen jelen volt vádlott semm. panaszát már a kir. tábla előtt bejelentvén, a másodbirósági ítélet később védője részére a kir. tszéknél a Bp. 425. §. rendelkezése ellenére hirdettetett ki, mely perrendellenes intézkedés joghatállyal nem bir és annak alapján perorvoslat nem érvényesíthető ; vagyis abban az esetben a védő perorvoslat használhatására nem jogosult. A kir. tszéknek csak felmentő ítélete nem változtatható meg vádlottak terhére, mielőtt a felebbviteli főtárgyaláson kihallKözjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Bűnügyekben. Abban az esetben, ha magáninditványra üldözendő bűncselekmény miatt többen vádoltatnak, a magáninditványnak a vádlottak egyikére nézve történt visszavonása a btk. 116. és n5. S-ai érteim, csak akkor eredményezi az eljárás megszüntetését a többiek ellen is, ha valamennyi vádlott a vád tárgyává tett bűncselekmény elkövetésénél mint tettes vagy mint részes működött közre ; ellenben nem bir a jelzett hatállyal az indítvány visszavonása azzal a vádlottal szemben, akinek terhére rótt cselekmény külön önálló bűncselekményt képez. A m. kir. Kúria (1903. ápr. 23-án 3,599/B. sz. a.) rágalmazás véisége miau vádolt K. András és neje elleni bűnügyében a koronaügyész által a jogegység érdekében használt per orvoslatát vizsgálat alá vévén, következőleg végzett: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy abban az esetben, ha magáninditványra üldözendő bűncselekmény miatt többen vádoltatnak, a magáninditványnak a vádlottak egyikére nézve történt visszavonása a btk. 116. és 115. §-ai érteim, csak akkor eredményezi az eljárás megszüntetését a többiek ellen is, ha valamennyi vádlott a vád tárgyává tett bűncselekmény elkövetésénél mint tettes vagy mint részes működött közre; ellenben nem bir a jelzett hatállyal az indítvány visszavonása azzal a vádlottal szemben, a kinek terhére rótt cselekmény külön önálló bűncselekményt képez. Megsértette tehát a törvényt, nevezetesen a btk. 116. §-át a nagykikindai kir. tszék fentidézett keletű és számú Ítéletével annyiban, amennyiben dacára annak, hogy a K. A. és neje terhére rótt, a btk. 258. §-ban meglenthalározott rágalmazás vétsége a vádlottak mindegyikére nézve különálló bűncselekmény minőségével bir, K. A.-né ellen a bűnvádi eljárást a btk. 116. §-ára való hivatkozással megszüntette abból az indokból, mert a magáninditványra jogosult Sz. K.-né indítványát az eij. folyamán K. A. vádlottal szemben visszavonta. Jelen határozat a felekre nézve hatálylyal nem bir. M e g o k o 1 á s: Sz. K.-né a btk. 258. §. alá eső rágalmazás vétsége miatt emelt vádat K. A. és neje ellen azon az alapon, mert vádlottak magánvádlóról többek előtt — a feljelentés szerint — azt állították, hogy a vádlottak ellen folyamatban voltpolgári perben hamisan tanúskodott és hamisan esküdött. A kir. jbság előtt lefolyt bizonyító eljárás befejeztével magánvádló a kihallgatott tanuk vallomásaival K. A. bűnösségét igazoltnak nem találván, ezzel a vádlottal szemben vádját elejtette, ellenben K. A.-né vádlottnak rágalmazás vétsége miatt leendő megbüntetését kérte. A nagyszentmiklósi kir. jbság fentidézett ítéletével K. A.-nét a btk. 258. §-ában körülirt rágalmazás vétsége miatt el is Ítélte; K. A. irányában pedig az eljárást a bp. 323. §-a alapján megszüntette. K. A.-né ezen ítélet ellen a bűnösség kimondása miatt közbevetett felebbezésére a n. kikindai kir. tszék felebv. tárgyalás alapján 1902. szept. 22-én 3,994. sz. a. hozott Ítéletével az elsőbirósági ítéletnek K. A.-né vádlottról rendelkező részét a bp. 384. §. 11 p. alapján megsemmisítette és a K. Ané ellen rágalmazás vétsége miatt folytatott eljárást a btk. 116. §-ára való hivatkozásnál a bp. 326. §. 4. pontjához képest megszüntette. Ezzel az Ítélettel a nagykikindai kir. tszék megsértette a törvényt, nevezetesen a btk. 116. §-át. Az ebben a szakaszban foglalt rendelkezés szerint abban az esetben, ha valamely bűntett vagy vétség elkövetésénél többen működtek közre (tettesek, részesek) és a bűnvádi eljárás valamennyi ellen csak a magánfél indítványára indítható meg (btk. 115. §.), az indítványnak a közreműködők egyikére nézve történt visszavonása az eljárás megszüntetését eredményezi a többiek ellen is. Ámde a jelen esetben a vád tárgyává tett rágalmazás elkövetésénél többek közreműködése fenn nem forog, mert a vádlottak mindegyike által szóval elkövetett rágalmazás külön, önálló bűncselekményt képez ; az egyik vádlott részéről tett rágalmazó nyilatkozatnál a másik vádlott sem mint tettes, sem mint részes közre nem működött; a rágalmazó állitás azonossága pedig a különálló cselekményeket ép oly kevésbbé alapíthatta egységgé, mint az a körülmény, hogy a magánvádló feljelentésében mindkét vádlott ellen emelt vád ugyanannak az eljárásnak képezte tárgyát. Az a tény tehát, hogy magánvádló indítványát K. András ellen az eljárás folyamán visszavonta, nem szolgálhatott indokul az eljárásnak K. Andrásné vádlottal szemben a btk. 116. §-a alapján történt megszüntetésére. Ezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismeri és a törvénysértést megállapítani kellett. Annak kimondása, hogy a jelen határozat a felekre nézve hatálylyal nem bir, a bp. 442. §-ának utolsó bekezdésén alapul. A felebbviteli főtárgyaláson személyesen jelen volt vádlott semm. panaszát már a kir. tábla előtt bejelentvén, a másodbirósági ítélet később védője részére a kir. tszéknél a Bp. 425. §. rendelkezése ellenére hirdettetett ki, mely perrendellenes intézkedés joghatállyal nem bir és annak alapján perorvoslat nem érvényesíthető ; vagyis abban az esetben a védő perorvoslat használhatására nem jogosult. A kir. tszéknek csak felmentő ítélete nem változtatható meg vádlottak terhére, mielőtt a felebbviteli főtárgyaláson kihallA szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V. RnH^if_«w—. 3 PALLAS RéíZVÉmTÁRSAaÁO NYOMDÁJA BUOAP€«TeN. p