A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 24. szám - A BP. 425 §-ának második bekezdéséhez

94 A közkereseti társaság elleni perben megitélt tőkét és perköltséget a hitelező az utóbb a társaság tagja ellen indított perben, egy összegben érvényesítheti főkövetelésként. (A kir. keresk. és váltótszék felébb, tan. 1902 nov. 3. E. 267/902 sz. a.) A csődválasztmány az utólag adott felhatalmazással a tömeggondnok előző tényét magáévá tevén, az utólag becsatolt meghatalmazás, mint a tömmeggondnok keresetindításának jóváhagyását magában foglaló, az előleges meghatalmazást teljesen pótolja. (A m. kir. Kúria 1903 ápr. 16. 4,39 í. sz. a.) A munkabér követelhetése iránti jog nem személyes (pl. családi jogosítvány ; lakáshasználati szolgalom;, hanem mint a kötelmi jogok legnagyobb része, átruházható jog. Az alkalmazottnak a csődtörvény 6o. §. i. pontja szerint i. osztályába tartozó követelese osztályozást sorrendjére az, hogy ez a követelés a végrehajtási eljárás során kirendelt ügygondnok által az alkalmazott hitelezője, végrehajtató, javára érvényesíttetik, befolyással nincsen. (A m, kir. Kúria 1903 ápr. 16. 192/903. sz. a.) Ha felperes részvénytársaság keresetét a részvények be nem fizetett értéke iránt alperes, mint részvényes ellen indítja, a kereskedelmi eljárást szabályozó igazságügyminiszteri rendelet 6. § S. pontjában irt eset forog fenn. (A m. kir. Kúria 1903. máj. 1. 459/903. sz. a.) Az ipartörvény 176. §-a nem tartalmaz oly rendelkezést, hogy az ott a rendes perut folyamatba tételére kiszabott 8 napi határidő elmulasztása felperes kereseti jogának elvesztését vonná maga után. (A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felébb, tan. 1903 márc. 27. E. 49. sz. a.) A főadósra nézve a kezes lakhelyén székelő bíróság a perrendtartás 32. S-a alapján illetékessé még akkor sem válik, ha a kezes készfizető kezességet valialt, mivel a készfizető kezesség e minősége folytán járulékos tsrmészetét el nem veszti és a járulékos tartozás tekintetében fennálló illetékesség a főkötelezettségre vonatkozó illetékességre befolyással nem lehet. (A kir. keresk. és váltótszék felébb, tan. 1903 márc. 27. E. 423/902. sz. a.) Bűnügyekben. A szakértők véleménye nem zárja ki, hogy az a tárgy, melyet a természettudomány erőnek nevez, a bp. 333. §. szerinti dolognak minősíttessék. Ez az erö ugyanis oly természetű, hogy az ember uralma alá hajtható és gazdaságilag a «jószág» fogalma ala esik. Ily értelemben dolognak tekintendő a villamos vállalat saját gépeivel a természet anyagából kiválasztott (kifejlesztett) azon erő is, mely a kifejlesztéstől kezdve az elhasználásig tényleg a vállalat korlátlan rendelkezése álatt áll olyképp, hogy azt sodronyaival tetszése szerinti helyre továbbithatja, elszigetelheti, átruházhatja, merheti, értékesítheti. Az a körülmény, hogy e tárgy nem a közönséges módon tapintható, hanem a szakértők szerint csak hatásaiban észlelhető és érezhető, annak dologi minőségén mítsem változtat; elég, ha az habár csak hatásai utján is, birtokba vehető olyképp, hogy abból másokat kizárhatunk. E felfogás mellett szól a mindennapi tapasztalat és a közönséges használat is. Ami ily értelemben birtokban állhat, az a btk. 333. §. érteim, alkalmas tárgya a lopásnak s a törv. ily értelmezése nem jelenti a dolog fogalmának hasonszerüség utján való kiterjesztését, nem alkot uj büntetendő tényálladékot, hanem szoros törv. magyarázat, a dolognak a törvénybe felvett jogi fogalmának alkalmazása egy oly tárgyra, mely a tudomány haladása előtt az ember hatalma alá, annak birtokába vehető nem volt, a tudomány jelen állásában s annak eszközei utján azonban jelenleg már birtokba vehető és ennélfogva a dolog jogi fogalma alá vonható. A budapesti kir. büntető törvényszék (1901 március 2-án 9,920, B. sz. a.) lopás bűntettével vádolt B. Sz. Ede elleni bűnvádi ügyben következően itélt: A kir. tszék bűnösnek mondja ki Sz. Ede vádlottat a btk. 333. §-ban meghatározott és a 334. §. szerint minősülő lopás bűntettében, amelyet elkövetett az által, ^ogy az 1897. okt.—1899. szept.-ig terjedő időközben a Bpesti Általános Villamos r. t. birtokából ennek beleegyezése nélkül 100 K. értéken felüli villamos áramot jogtalan eltulajdonitási szándékkal elvett s azért a btk. 340. és 341. §-ai alapján a 91. §. alkalmazása mellett 7 hónapi börtönre és az 57. §-ban meghatározott időponttól számítandó 3 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyaniiy idő tartamú felfüggesztésére itéli, stb. Sértett kártérítési igényét a biróság megállapítja, annak szám, illetve összeg szerinti megállapításával őt a polg. per útjára utasítja, stb. A bpesti kir. Ítélőtábla (1902 május 22-én 3,429/B. sz. a.) a kir. tszék Ítéletét a vádbeli cselekmény minősítése s ehhez képest a büntetés kiszabása tekintetében és a Bp. 385. §. 1. pontjának b) tétele alapján megsemmisíti és Sz. Ede vádlottat a btk. 333. §-ban meghatározott s a btk. 334. §-a szerint minősülő folytatólagos lopás vétségében mondja ki bűnösnek, amelyet azáltal követett el, hogy 1897 okt.-től 1899 szept. 29-ig terjedő idő alatt a V. társaság áramvezetőjéből a társaság beleegyezése nélkül az árammérő megkerülésével hamis vezeték utján 100 K.-nál kisebb értékű villamos áramot vett el abból a célból, hogy azt a maga javára felhasználva, jogtalanul eltulajdonítsa. Ezért őt a btk. 339. §. alapján s a 91. §. alkalmazásával a jogerős itélet foganatbavétele napjától számitandó 1 hónapi fogház-büntetésre, valamint a btk. 341 és 57. | alapján az utóbb, §. érteim, végreh. hiv, vesztésre, stb. ítéli. Egyebekben a tábla a tszék ítéletét helybenhagyja. 0„n,m '"' A A m. kir. Kúria (1903 április 15-en 3,325/B. sz. a.) A semmisségi panasz elutasittatik. Megokol ás: Vádlott és védője a bp. 385. §. 1. a) es b) pontjaira hivatkozással jelentettek be semmisségi panaszt. A perorvoslat indokolása a bp. 385. §. 1. a) pontjára vonatkozólag azt vitatja hogy a vád tárgyává tett tény nem büntetendő cselekmény'mert az, amit a vádlott eltulajdonított, nem dolog. Vádlott és védője e- nézetüket a szakértők véleményére alapítják, mely kimondja hory a sértett és a vádlott között fennállott szállítási szerződés' tárgya (a v. áram) nem testi önállósággal bíró tárgy, hanem u. n. erö volt. A szakértők véleménye azonban nem zárja ki, hogy az a tárgy,1 melyet a természettudomány erőnek nevez, a btk. 333. §. szerinti dolognak minősíttessék. Ez az erő ugyanis oly természetű, hogy az ember uralma alá hajtható és gazdaságilag a «jószág» fogalma alá esik. Ily értelemben dolognak tekintendő a villamos vállalat gépeivel a természet anyagából kiválasztott (kifejlesztett) azon erő is, mely a kifejlesztéstől kezdve az elhasználásig tényleg a vállalat korlátlan rendelkezése alatt áll olyképp, hogy azt sodronyaival tetszése szerinti helyre továbbithatja, elszigetelheti, átruházhatja, mérheti, értékesítheti. Az a körülmény, hogy e tárgy nem a közönséges módon tapintható, hanem a szakértők szerint csak hatásaiban észlelhető és érezhető, annak dologi minőségén mitsem változtat; elég, ha az habár csak hatása utján is, birtokba vehető olyképp, hogy abból másokat kizárhatunk. E felfogás mellett szól mindennapi tapasztalat és a közönséges használat is. Ami ily értelemben birtokban állhat, az a btk. 333. §. érteim, alkalmas tárgya a lopásnak; s a törv. ily értelmezése nem jelenti a dolog fogalmának hasonszerüség utján való kiterjesztését, nem alkot uj büntetendő tényálladékot, hanem szoros törv. magyarázat, a dolognak a törvénybe felvett jogi fogalmának alkalmazása egy oly tárgyra, mely a tudomány haladása előtt az ember hatalma alá s annak birtokába vehető nem volt, a tudomány jelen állásában s annak eszközei utján azonban jelenleg már birtokba vehető és ennélfogva a dolog jogi fogalma alá vonható. Minthogy e szerintaz it. tábla nem tévedett, midőn a v áramot a dolog fogalma alá vonta, annak eltulajdonítását elvétettnek tekintette s igy a cselekményt büntetendőnek nyilvánitotta: a btk. 385. §-a 1. a) p.-ra hivatkozással bejelentett semmisségi panasz alaptalan. De alaptalan a semmisségi'panasz a bp. 285. §. 1. b) p.-ra alapított részében is. E tekintetben a védelem azt vitatja, hogy a vádbeli tett a btk. 127. §. szerint minősítendő. E §. azonban az idegen ingó dolognak eltulajdonításai szándék nélkül való használatát helyezi külön büntetés alá, igy csak a használatra, de nem az elhasználásra alkalmazható. Minthogy pedig vádlott a kir. tábla megállapítása szerint az áramot eltulajdonitási célzattal vette el. és el is használta, a minősítés helyesen történt a btk. 127. §. szerint. A semmisségi panasz minden irányban alaptalan lévén, az a bp. 437. §. 4. bek. ért. elutasítandó volt. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A zombori tszéknél Márkus Adolf ósziváci kereskedő ellen, bej. jun. 30, fsz. jul. 20, csb. Markovyth Lajos dr., tg.Strasser Lajos dr. — Az eperjesi tszéknél Tyrnauer Joákim Henrik helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 3, fsz. szept 29, csb. Fest Géza, tg. Balpataky Imre dr. — A brassói tszéknél Wlaat Mihály helybeli kereskedő ellen, bej. jul. 10, fsz. jul. 17. csb. Elekes Andor, tg. Steinhard Samu dr. — A sátoraljaújhelyi tszéknél Klein Lipót és Hermán helybeli cég ellen, bej. jul. 20, fsz. aug. 10, csb. Görömbey Balázs, tg. Hunyor Sándor dr. Pályázatok-. A bácstopolyai jbiróságnál albirói áll. jun. 20 (126) — A verseci jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 23 (128) —A budapesti keresk. és váltótszéknél jegyzői áll. jun. 24. (129). Kúrias és táblai értesutések, Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek f ölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Békés I. K. Igaz^Kajaba nem érk. — Kecskemét Gy B. A jövő számban. - Pécs K. M. dr. Lauber-Schapringer és CsoportVajda nem érk. s v Közjegyzőjelölt, jur. et pol. doktor teljes gyakorlattal, egy év múlva helyettesi kvalifikációval, Budapesten vagy nagyobb vidéki városban közjegyzői irodai alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. Róth Zsigmond dr., kiskunfélegyházai kir. közjegyző július elsejétől való belépésre helyettest keres. Ajánlatok egyenesen hozzá intézendők. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V.: Kálmán-utca 16. V., PAUAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN. Rudolf-rakpart 3.