A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 24. szám - A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének birtoktana. Kritikai tanulmány ellenjavaslattal. Vége

190 A JOG «A 626. §. esetében a jóhiszemű szerző irányában sem szűnik meg a dolgot terhelő jog, ha ez a birlalót illeti». 10. A birtoklás és birlalás közti különbség, mint tudjuk, az elbirtoklás tanában a legfontosabb. Itt (633—642. §§.) lehetne leginkább éieznia birtoktan átdolgozásának jótékony hatását. A 633. §. 1. bekezdéséből törlendők a mint sajátját szavak : «Aki ingó dolgot tizenkét éven át birtokban tart, megszerzi a dolog tulajdonát (elbirtoklás)*. 11. A 638. §-ban «a dolgot többé nem mint sajátját tartja birtokában» helyett ez teendő : «a dolgot többé nem birtokolja, hanem birlalja» s lehetne hivatkozni itt a 627. $-ra, mert ilyen változás csak jogviszonynál fogva következhetik be s egyszerű akaratelhatározás (animus) nem elég hozzá. A 638. §. akkor aztán igy hangzanék: «Az elbirtoklás félbeszakad, ha a birtokos a birtokkal felhagy, anélkül, hogy másra átruházná; ha a dolgot többé nem birtokolja hanem birlalja (627. §.); úgyszintén ha a birtokot akarata nélkül elvesztette és egy év alatt kereset nélkül vagy egy év alatt indított keresettel vissza nem szerzi. 12. A 641. §., amelynek szövegét már idéztük, törlendő. Ez ugyanis, mint fentebb kifejtettük, nagy sebet üt az elbirtoklás fogalmán, s az ajánlott reform mellett nincs rá semmi szükség. 13. A 655. és 657. §-okból a mint sajátját, a 658. §-ból pedig a sajátul való szavak törlendők. 14. Nem éppen könnyű a tulajdonból származó követelésekről szóló fejezetnek a birlalóra való átvitele. Erre pedig szükség van, mert kétségtelen, hogy a tulajdoni keresetet meg kell engedni a birlaló ellen is. Mindenekelőtt egyes rendelkezések egészen elhagyandók lesznek, másoknál pedig szigorú és pontos vizsgálódások után lehet csak eldönteni, vájjon alkalmazhatók-e a birlalóra ? A 659. §. 2. bekezdése törlendő. A Tervezetnek azért kellett felvennie, mert a közvetett birtokos kifejezést nem használja. Pedig a mai szöveg mellett, amint a közvetett birtokos, jóllehet nem birtokos, a 641. §. szerint mégis elbirtokolhatna, tulajdoni keresetnek lenne helye szintén olyan személy ellen, aki nem birtokos, de még nemis birlaló. Alkalmazni kellene rája a 659. §. 2. bekezdése szerint, a 660—667. és 679—681. §-okban a birtokosra nézve felállított szabályokat, holott ő — nem birtokos. Legkirívóbb az alkalmazandó szabályok közül a 660. §. 2. bekezdésében foglalt az a kijelentés, hogy az a védelem, miszerint aki az ingó dolog birtokosa, az egyutlal tulajdonosa is, a közvetett birtokos javára szól ; vagyis nem birtokos ugyan, mert a közvetlen birtokos van birtokban, de nehogy ez, tehát pl. a bérlő élvezze a védelmet: éppen olyan szabályt kellett kimondani, mint a 641. §-ban. Mennyivel tisztább lesz a Tervezet rendszere, ha a birtoktan reformálása tolytán töröljük a 659. és 660. §-ok 2. bekezdését is. 15. A 661. és 666. §-ok tulajdonképpen a birlalóra vonatkoznak. Ezek tehát itt elhagyandók s helyettük a fejezet végére iktatunk be majd uj §-okat. 16. A 679 §• után — a Tervezet számozását tartva rneg — felveendő a következő uj §: «A tulajdonos a birlalótól is követelheti a dolog kiadását (tulajdoni kereset). Az 518. §. szerint birlaló fél nem köteles a dolgot a tulajdonosnak kiadni: 1. mig a dolgot terhelő jog meg nem szűnt; 2. mig a tulajdonossal kötött jogviszonya fennáll, feltéve, hogy a birlaló eleget tett a szerződés feltételeinek és 3. mig a hatósági megbízatása tart». Következő uj §.: «A birlaló ellen indított tulajdoni kereset eldöntésénél a 663—665., a 667. és a 668—677. §-okban a birtokosra nézve felállított szabályokat a birlalóra megfelelően alkalmazni kell, továbbá megfelelően alkalmazandó a ö79. §.» További uj §: «Ha birlaló a másik birlalótól származtatja az őt megillető tényleges hatalmat a dolog felett: a 665. §. 1. bekezdésének szabálya csak ugy nyer alkalmazást, ha az e'őbbi birlalóval szemben is ^megvan a szabály előfeltétele vagy a per ellene meg van indítva». További uj §: «Az olyan dolog birlalója, amelynek tulajdonjogi átruházása a kiadás iránti követelés átengedése által történt (620. §.), az uj tulajdonos ellen azokkal a kifogásokkal élhet, amelyek őt a volt tulajdonos ellenében illetik». Ezen uj §-ok után következnek, természetesen megfelelő számozással, a 680—682. § ok. Ami mármost a felveendő uj §-ok indokolását illeti, e tekintetben nem sok mondani valónk van, mert a birlalóval szemben, hacsak jogviszony nem köti, éppen olyan helyzetben van a tulajdonos, mint a birtokossal szemben, minek folytán a szabályok legtöbbje egyenlően alkalmazható a birlaló ellen indított tulajdoni kereset esetében is. Nem alkalmazhatók a 660., 662., 678., és 680—682. §-ok, mert ezek csak birtokosra vonatkozhatnak. Mivel a b;rlaló a dolgot jogviszony alapján tartja uralma alatt, ezt a jogviszonyt — mint a 661. §. 1. bekezdése is vallja — mig fennáll, a tulajdonos respektálni tartozik, minek folytán sikerrel nem indíthat tulajdoni keresetet a dolog kiadása iránt, de természetesen csak az 518. §. esetében, amikor «saját részére» birlal az alperes. A további birlaló, pl. az albérlő, megvédését a 666. §-ban is elfogadott elvek szerint tervezzük. Végül a 661. §. 2. bekezdése értelmében még egy §-t kell a birlaló védelmére felvenni. Egyébként kétségtelen, hogy a birlaló ellen indítható tulajdoni keresetnek inkább csak elvileg van fontossága, mert ha a jogviszony többé nem áll fenn, vagy ha nemis állt fenn érvényesen, mert pl. hamis haszonbérleti szerződés alapján vette uralmába a dolgot az alperes : akkor tulajdonképpen nemis birlaló, hanem valóságos birtokos. Szóval legtöbb esetben birtokos ellen indítandó úgyis a tulajdoni kereset. Es ha birlaló ellen indítják is, a tulajdonos nem lesz pervesztes pusztán amiatt, hogy az alperest mint birlalót vonta perbe, ha ki is tűnik a per során, hogy a jogviszony nem állván már fenn. az alperes valóságos birtokos. Ez az eredmény a fordított esetben is. 17. Minthogy az 523. és 524. §-ok elesnek, a 730. §-ban az uj szövegezésnek megfelelően kell majd a birtokvédelem §-aira hivatkozni. Szóval az 516.—524. §-ok helyett: 511— 516. §-ok írandók a 730. §-ba. 18. A 732. §• 1. bekezdése igy javítandó ki: «A haszonélvezőt megilleti a dolog birlalása.» 19. A haszonélvező birlaló, a tulajdonos pedig birtokos lévén, a 763. és 773. §-okban előforduló közös birtok helyett nehéz megfelelő kifejezést találni. De azt hisszük, egészen jól visszaadható az értelem, hogyha a tényleges hatalom közösségét emeljük ki. A 763. §. 1. mondata tehát igy hangzanék : «Ha előmutatóra szóló vagy rendeletre szóló s üres hátirattal ellátott papir a haszonélvezet tárgya, a papír felett és a hozzátartozó kamat, járadékok vagy osztalékszelvények felett a tényleges hatalom a tulajdonost és a haszonélvezőt közösen illeti.» A 772. §. 2. mondata pedig eképpen szövegezendő : «Előmutatóra szóló, vagy rendeletre szóló s üres hátirattal ellátott papir haszonélvezetének a szerzéséhez a papir átadása helyett elég, ha a tulajdonos megengedi a haszonélvezőnek, hogy a papir felett a tényleges hatalmat közösen gyakorolják.)) 20. A 769. §. 1. és 2. bekezdése helyett ez a szöveg teendő : «Ingó dolog haszonélvezetének szerzése végbemegy, ha a tulajdonos a dolgot másnak haszonélvezetül birlalásába adja.» «Ha a szerző birlalja már a dolgot, a haszonélvezet szerzéséhez elég az a megegyezés, hogy haszonélvezetül fogia birlalni.» 21. A 770. §. 2. bekezdése helyett: «A 626. §. esetében a haszonélvező jóhiszeműsége dacára sem előzi meg a haszonélvezet a dolgot terhelő azt a jogot, amely a birlalót illeti.» 22. A 771. §. 2. bekezdése helyébe : «Nem telekkönyvezett ingatlan haszonélvezetének szerzése végbemegy, ha telekkönyvi bejegyzés helyett a tulajdonos a dolgot másnak haszonélvezetül birlalásába adja. A 770. §. szabályait megfelelően alkalmazni kell. 23. Minthogy a zálogos hitelező is birlaló, a 802. §. igy javítandó ki: «A zálogjog szerzése végbemegy, ha a tulajdonos a dolgot a hitelezőnek zálogul birlalásába adja. Ha a hitelezője birlalja már a dolgot, a zálogjog szerzéséhez elég az a megegyezés, hogy ezentúl zálogul fogja birlalni.» «Ha a dolog ezt terhelő jogon vagy jogviszonynál fogva harmadik személy birlalatában van, a dolog átadását azzal lehet pótolni, hogy a tulajdonosa dolog kiadása iránti követelését a hitelezőre átruházza, és a birlalót az elzálogosításról értesiti.» 24. A közös birtok elhagyásával, a 803. §-t igy lehetne szövegezni: ((Zálogjog szerzésének céljára a dolog átadása pótolható