A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 24. szám - A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének birtoktana. Kritikai tanulmány ellenjavaslattal. Vége

A JOG 189 medeiben folyó telekkönyvi helyesbítési eljárásoknál — eltekintve *némely biróságná! előforduló azon szokástól is, hogy az egyes telekjegyzőkönyvek helyesbítését éppen a hagyatéki eljárás megindításának kikerülése végett kérelmezik és rerdelik el, — a kivánt eredmény egyáltalán nem volt meg, sőt saját tapasztalataim alapján azon meggyőződést merítettem, hogy az ilyetén helyesbítések csak szaporítják azon hibás bejegyzések számát, amelyeket a telekkönyvi betétszerkesztő közegeknek ismét helyesbíteni kell. A rendes bírósági létszám keretébe tartozó egyéneknél ezen a téren legtöbb esetben csakis a kiküldetés iránt van meg az érdeklődés, de maga a lényeg száraz volta miatt, az ezen munkakörben legtöbbször teljesen járatlan egyénekre nem bir valami vonzóerővel. így történhetett meg azután azon valóban csodálatra méltó dolog, hogy egy olyan községben, ahol a telekkönyvi betétszerkesztés előzőleg csak 5 évvel volt folyamatban a helyesbítési eljárás. — a betétszerkesztési helyszíni tárgyalás alkalmával, a megelőző helyesbítési eljárásnak jótékony nyomait is alig voltam képes felfedezni, pedig mint után-nyomozásom után megtudtam, a rendes állománynak jelesebb erői vettek benne részt. A helyesbítési eljárás teljesítésénél is tehát nem a jóakarat hiánya, hanem a helyes módszer tudásának a hiánya az, ami a munkálatok sikertelenségét eredményezi. Azon költségtöbblet, amely az által állana elő, ha a helyesbítési teendőket is tkvi betétszerkesztő közegek végeznek, bőven kárpótolva volna a munkálat jobb minősége s azon körülmény által, hogy a telekkönyvi forgalomból kivont ingatlanok jönnének ismételten vissza a forgalomba. Ezen munkálatokat, sőt a még folyamatban levő átalakítási munkálatokat is ugyanazon és fentebb már emiitett felügyeleti körbe vonandónak vélem azon megkülömböztetéssel, hogy a telekkönyvi átalakítók munkálkodásának felülvizsgálására teljesen kielégítőnek tartom egyes jártasabb betétszerkesztő telekkönyvvezetőknek a megbízását. Egységes és szakszerű felügyeleti rendszer behozatala mellett nagyon sok adminisztracionális nehézségek lennének elhárítva az által, hogy minden egyes oly körülményről, mely valamely telekkönyvi munkálat elé akadályként gördül, az igazságügyi m. kir. minisztérium olyon szakközeg utján értesülne, akitől méltán elvárhatná a nehézségek elhárítására vonatkozó szakszerű javaslatot is, Az elméleti tudás nem fedi mindig a gyakorlati élet szükségletét s a gyakorlati élet szükséglete erősebb a bölcseleti jog szerint jónak és kifogástalannak talált elveknél. A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének birtoktana. — Kritikai tanulmány ellenjavaslattal. — Irta RAFFAY FERENC dr., egyetemi m.-tanár és jogakadémiai ny. r. tanár Eperjesen. . (Vége.)*) VI. A dologjog egyéb részeiben eszk'ózlendö változtatások. A birtok két fajtájának megszüntetése és a birlalás intézményének kifejezett felállítása folytán változtatni kell a Tervezet szövegén a dologjog többi részeiben is. E változtatások folytán az egész dologjog terminológiája egységes lesz, amennyiben birtok alatt mindenütt a valóságos birtokot, birlalás alatt pedig a dolog fölött más helyett gyakorolt tényleges hatalmat kell érteni. Az uj szöveg nagy előnye e mellett abban áll, hogy magából a kifejezésből tudni lehet, birtokról vagy birlalásról van e szó, mert a két intézmény mindég nevén van szólítva. A mondatszerkesztés is a lehető legegyszerűbb ennélfogva s nem kell ott sem, ahol jelenleg a közvetett birtokos-ró\ van szó, vagyis ahol a Terv. az 523. §-ra hivatkozik, nehezen érthető körülírásokat használni. A Tervezet §-ainak sorrendje szerint a következő változtatások eszközlendők. 1. Az 592. §. első mondata, a sajátjául kifejezés törlése után. igy fog szólni : «A gazdátlan ingó dolog tulajdonát megszerzi, aki a dolgot birtokába veszi.» 2. Az 598., 599. és 612. §-okban nem tartjuk helyesnek a vesz magához kifejezést, mert nem lehet tudni, birtokos-e vagy birlaló. Szerintünk birtokos, mert az uj szöveg 517. és 518. §-aiban jelzett tényállás egyike sem illik reájuk. Ennek folytán az 598. és 599. §-ok igy kezdődjenek: «Aki oly elvesztett dolgot talál és vesz birtokába», *j Előző közlemény a 23. számban. a 612. §. pedig igy: «aki saját dolgában oly dolgot talál és vesz birtokába*. Az Indokolás (II. 282. 1.) is ezen az állásponton van, mert birtokbavételt emlit. 3. A 617. és 618. §-ok annyiban igényelnek javítást, hogy mivel a haszonélvezet és használat nem birtokot, hanem birlalást eredményez, a termények és egyéb alkotórészek tulajdonának megszerzésére vonatkozó szabályokat az efajta birlalókra is ki kell terjeszteni. Ellenben a 616. §. változtatás nélkül marad, mert a terményeket a haszonélvezet, illetve használat jogából kifolyólag, birtokába és nem birlalásába veszi a birlaló is. A 617. §. uj szövege ez lenne: A termények és egyéb alkotórészek tulajdonát az elválasztáskor megszerzi, aki a dolgot terhelő jogánál fogva elsajátításukra jogosítva van. Megszerzi az is, aki a dolgot birtokolja, vagy aki haszonélvezet vagy használat tárgyaként birlalja. A birtokos nem szerzi meg a termények és egyéb alkotórészek tulajdonát, ha a birtokra jogosítva nincs, vagy ha más van a hasznok szedésére jogosítva és ő maga a birtok szerzésekor nem volt jóhiszemben vagy az elválasztásig a joghiányról értesült. A birtokos a szerzéskor nincs jóhiszemben, ha tudja vagy csak súlyos gondatlanságból nem tudja, hogy a tulajdon meg nem illeti. A 2. és 3. bekezdés megfelelően alkalmazandó arra, aki a dolgot haszonélvezet vagy használat tárgyaként birlalja. A 618. §-t pedig igy kellene szövegezni: Ha a tulajdonos vagy az, akit az elválasztás után a termények vagy egyéb alkotórészek tulajdona megillet, ezek elsajátítását más valakinek megengedte, ez a tulajdont az elválasztáskor szerzi meg, ha a dolog birlalása is át volt neki adva, ellenesetben csak a birtokbavételkor. Ezt a szabályt alkalmazni kell akkor is. ha az, aki az elsajátítást megengedte, erre jogosultsággal nem birt; kivéve ha az, aki az engedélyt nyerte és akinek a dolog birlalása is át volt adva, az átadáskor, akinek pedig a dolog birlalása át nem volt adva, a termények birtokta-vételekor jóhiszemben nem volt (617. §. harmadik bekezdés), vagy a termények elválasztásáig a joghiányról értesült. 4. A 625. §. 2. bekezdése az u. n. traditio brevi manuról intézkedik. Mennyivel világosabb lenne az alábbi szöveg, amely kifejezi, hogy a szerző előbb birlalt s a tulajdonjog megszerzése folytán birtokos lett: «Ha a szerző birlalja már a dolgot, a tulajdon átruházásához elég az a megegyezés, hogy ezután a dolgot az átruházásra irányuló érvényes kötelezettség értelmében birtokolni fogja.» 5. A 626. §-ba a birtokában szó mellé a birlalatában kifejezés teendő, mert a kiadás kötelezettsége birtokost is, birlalót is terhelhet. Az uj szöveg tehát ez lesz: «Ha a dolog harmadik személy birtokában vagy birlalatában van, a 625. §. szerint szükséges átadást azzal lehet pótolni, hogy a tulajdonos a dolog kiadása iránti követelést átengedi a szerzőnek.)) 6. A constitutum possessorium-ot szabályozó 627. §. is világosabb, ha igy szól: «A tulajdonos, aki eddig a dolog birtokában volt, a szerzővel átadás helyett olyan jogviszonyban egyezhet meg, amelynélfogva a tulajdonos birlaló, a szerző pedig birtokos lesz.» 7. A 629. §. 2. és 3. bekezdései helyett a következő uj szöveg veendő fel: «Ha a szerző az átruházáskor a dolog birlalatában volt (625. §. 2. bek.), ahhoz, hogy tulajdonossá legyen, az is szükséges, hogy az átruházó adta volt a dolgot az ő birlalatábaw. «A 626. §. esetében a szerző a követelés átengedésekor lesz tulajdonossá, ha a birlalás a dolgot terhelő jogon vagy jogviszonyon alapszik, különben pedig csak akkor, ha a birlaló a dolgot az ő birtokába adja». A 629. §. 4. bekezdése nézetünk szerint törlendő, mert a 627. §. alapján, amint ez a constitutum possessorium lényegéből, de meg a 629. §. 1. bekezdéséből is következik, tulajdonossá lett már a szerző a kötött jogviszony-nál fogva, amely éppen az átadást helyettesíti. Helytelenül kiván tehát a 4. bekezdés átadást is. 8. A 631. §. 1. bekezdésének második mondata igy szövegezendő : «Ugyanez áll, ha a dolog feletti tényleges hatalmat e módon a birlaló vesztette el». 9. A 632. §. 2. bekezdésében is birlaló teendő birtokos helyett, a magát szó pedig törlendő :