A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 23. szám - A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének birtoktana. Kritikai tanulmány ellenjavaslattal. Folytatás

A JOG Irodalom. Megjelentek a Magyar JogászegyletiÉrtekezések sorozatában: A Pragmatika Sanctio és a Házi Törvények. A Magyar Jogászegyletben 1903 január 21-én folytatott vita Ferdinandy Gejza dr. és Schiller Bódog előadásával. Ára 40 fillér. A csökkent beszámithatóság. Salgó Jakab dr. előadása. ArA40 fillér. A személyiség védelme a polgári törvénykönyv tervezetében. Irta M esz lény Artúr dr., budapesti tszéki jegyző. Ára 40 fillér. A chequetörvényjavaslat előadói tervezetéről. Irta Sicherman n Bernát dr, kassai ügyvéd. Ára 80 fillér. A német btk. revíziója. I. Irta Vámbéry Rusztem. Ára 2 korona. A korlátozott beszámithatóságrol Hugó dr. előadása. Ára 40 fillér. folyt vita. Lukács Vegyesek. A felsőbíróságok szüneti tanácsa. A királyi Kúria és királyi itélő-tábla folyó hó 2-án külön-külön összes ülést tartolt s megállapította a nyári hónapokban működő tanácsok és időnkint működő birák számát. A királyi Kúria összes ülésén Szabó Miklós, a Kúria elnöke elnökölt, jegyző Vida Zoltán volt. Az ülésen elhatározták, hogy a büntető szakon július és augusztus hónapban egy tanács fog működni, éspedig júliusban egy tanácselnök, és hét biró; augusztusban egy tanácselnök és nyolc biró, szeptember hónapban az I. büntető tanács nem működik, s biráit a többi ta ácsokba osztják be. Október elsejétől ismét valamennyi tanács megkezdi rendes tevékenységét. A polgári szakon a két nyári hónapban, mint tavaly, ugy az idén is vegyes tanácsok fognak működni, éspedig július hónapban egy polgári tanácselnök vezetésével négy poglári és három büntető biró, augusztus hónapban pedig egy büntető tanácselnök vezetésével négy polgári és négy büntető biró. Az egyes tanácsokat az elnök a jelentkezéshez képest fogja megalakítani. A királyi ítélőtábla teljes ülésén Oberschall Adolf, a tábla elnöke elnökölt; jegyző Hatvány László elnöki titkár volt. Az ülés elhatározta, hogy július 5-től augusztus 30-ig ugy a polgári, mint a büntető szakon vegyes tanács, mely három polgári és három büntető bíróból és egy polgári tanácselnökből fog állani; a büntető szünidei tanács pedig hat bíróból és egy tanácselnökből fog alakulni. Szeptemberben az összes tanácsok, a III. büntetőtanács kivételével, amely egészen szünetel, íog működni, mig szeptember végével ismét az összes tanácsok megkezdik rendes tevékenységüket. A bírósági végrehajtók közgyűlése. Az ország bírósági végrehajtói május 31-én Temesvárott gyűltek össze, hogy megbeszéljék ügyesbajos dolgaikat és ennek keretében tartotta meg a bírósági végrehajtók egyesülete is évi rendes közgyűlését. A közgyűlés a vármegyeház tanácstermében folyt le Radnóti Adolf elnöklete alatt. A közgyűlés megnyitása után az elnök előterjesztést tett a mult év tevékenységéről, amelynek egyik legkimagaslóbb pontja a segélyalap megteremtése volt. Az elnök jelentette, hogy az elnökség több izben tájékozást szerzett az igazságügyminisztérium kodifikácionális osztályánál a végrehajtás reformja tekintetében, amely reform hivatva van az egész végrehajtói intézményt uj alapokra fektetni. A közgyűlés az elnök előterjesztését egyhangúlag tudomásul vette s az elnökségnek tevékenységeért köszönetet szavazott, nemkülönben elfogadta a közgyűlés Oláh Gyula pénztáros jelentését. Az egyesület belső ügyeinek elintézése után a tisztikart választották meg. Megválasztattak: Elnök: Radnóti Adolf, alelnökök: Szőllősy Jézsef és Baig Mór, pénztáros: Olasz Gyula, titkár: Somlyói Ignác (egyévre), ellenőr: Simon Balázs; választottak azonkívül 12 rendes és 6 póttagot. Tiszteletbeli tagokká választották: Láncz'y József dr. temesvári királyi táblai elnököt és Salacz Béla temesvári törvényszéki elnököt, Hof bauer Péter temesvári járásbirót, Márkus Dezső dr. királyi ítélőtáblai birót. B a i g Mór indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy néhai védnökének, S z i 1 á g y i Dezsőnek szobrára adakozásra szólítja fel a tagokat. Végül elhatározták, hogy a jövő évi közgyűlést Pozsonyban tartják meg. Orvosi ellenőrző szakértők lajstroma. A büntető perrendtartás 228-a megengedi, hogy olyan ügyben, amelyben az eldöntendő szakértői kérdések megítéléséhez különös szakértelem szükséges, a terhelt, vagy ha több terhelt van, ezek együtt, de saját költségükön egy ellenőrző szakértőt alkalmazhatnak. A gyakorlat azt igazolja, hogy az ellenőrző szakértők intézménye bevált. Ha a vádlott vagyonos, az ellenőrző szakértők alkalmazása nem okoz semmi nehézséget; ezen védelmi eszköz azonban nem alkalmazható szegény sorsú terheltek és vádlottak érdekében. Minthogy a budapesti ügyvédi kamaránál több orvos bejelentette, hogy a büntetőbíróság szolgálatába díjtalanul hajlandó állni, azon célból, hogy az igazság kutatásában és annak eredményei megállapításában a bíróság segítségére legyen s ezáltal megszüntessék az a külömbség, amely ma a vagyonos és nem-vagyonos terhelt és vádlott között a védelem terén fenforog, a budapesti ügyvédi kamara elhatározta, hogy: ellenőrző szakértői lajstromot fog összeállítani, ezen lajstrom a kamaránál fog kezeltetni, esetről-esetre a védők a szükséghez képest ezen lajstromból fogják az ellenőrző szakértőt kiválasztani, és erről az ellenőrző szakértőt a kamara fogja értesíteni. Hogy ezen lajstrom összeállítható legyen, a kamara felhívja ezennel a fő- és székvárosi orvosokat, akik ezen tisztnek díjtalan viselésére vállalkozni hajlandók, hogy 1903. évi június 15-ig jelentsék be a budapesti ügyvédi kamaránál (V., Szemere-utca 10.) ebbeli szándékukat. Csak oly orvosok jelentkezhetnek, akik legalább 5 év óta birnak orvosi oklevéllel, s kötelezik magukat az ellenőrző szakértői tisztet legalább egy évi időtartamra díjtalanul ellátni. A jelentkezők közül 50 tagot a kamara által kiküldött bizottság fog kiválasztani, mely bizottság orvosokkal is kiegészítheti magát. Budapest 1903. május 20. A budapesti ügyvédi kamara Szivák Imre dr., Prp József dr., elnök. titkár. A cégbejegyzések iránt benyújtott beadványok bélyege, ha a bejegyzés megtagadtatik vagy a kérvény elintézés előtt visszavonatik, visszatéritendő-e. A cégbejegyzések iránt benyújtott kérvények 20 koronás bélyeggel látandók el s ezen felül abban az esetben, ha a bejegyzett vállalat egy évi egyenes adó fejében 200 koronánál többet tartozik fizetni, ugy az adótöbblettől még 10% készpénzben fizetendő. A most jelzett egyenes adók alatt csak a vállalat után kivetett III. oszt. kereseti adót és az ezután esedékes általános jövedelmi pótadót lehet érteni, tehát a vállalat által fizetett más adók, pld. ház- vagy földadó figyelembe nem jöhetnek. A cégbejegyzésért járó ez a 10°/0-os illeték teljes mérvben fizetendő, tekintet nélkül az iparengedély után lerótt és befizetett illetékre. Ha a cégbejegyzés foganatosításakor a cég III. osz. kereseti adója még kivetve nincs, az első üzleti évre eső adó veendő alapul. Ha pedig valaki egy már fennálló üzletet vesz át át s arra nézve saját cégét jegyezteti be, nem az előbbi tulajdonos adóját, hanem az uj cégtulajdonos első évi adóját kell alapul venni. Nincs is a pénzügyi judikaturában, nemis volt soha kétség az iránt, hogy az az illeték, melyet a cégek a 200 koronát meghaladó adó alapján fizetnek, magáért a cégbejegyzés tényéért jár, tehát ezt az illetéket nem kötelesek fizetni abban az esetben, ha a cégbejegyzésért benyújtott kérvény elutasitólag intéztetik el, vagy ha azt az illető kérvényező elintézés előtt visszavonja. Már a volt p. ü. közigazgatósi bíróságnál sokáig vitás volt azonban s ellentétes határozatokra adott alkalmat az a kérdés, hogy az a 20 koronás bélyeg, melyet a cégbejegyzési kérvény első ivére kell felragasztani, hasonló természetü-e, s lehet-e ennek a visszatérítését igényelni a jelzett esetekben, midőn t. i. a cégbejegyzés egy vagy más okból nem eszközöltetik. Végre ezt a vitás kérdést a volt p. ü. közigazgatási bíróság döntvényileg intézte el, s 47. számú döntvényében kimondotta, hogy a beadványra felhasznált bélyegjegyek értéke nem igényelhető vissza azon a címen, hogy a törvényszék a cégbejegyzési kérelmet megtagadta. A közigazgatási biróság azonban más nézeten van, ami megtetszik 431. sorszámú elvi határozatából, mely következőleg szól: «Amagyarkir. közigazgatási biróság a panasznak helyet ad és 30 kor. visszatérítését elrendeli, mert a vitátlan tényállás szerint panaszló a cégbejegyzési kérvényen a cégnek és egy cégvezetőnek bejegyzése után 30 kor. bélyegilletéket rovott le, de a bejegyzés azonban nem történt meg, mert a bejegyzési kérelem annak elintézése előtt visszavonatott és minthogy az ül. dijj. 13. tétel IV. 16. a) és d) pontja értelmében a 10 és 5 frtnyi bejegyzési illeték csak a cégnek, illetőleg cégvezetőnek bejegyzésétől jár, a panasznak helyt adni és 30 koronának visszatérítését elrendelni kellett>. (4,770. 1901. sz.) E határozat homlokegyenest ellentétben áll a volt p. ü. közig, biróság 47. számú döntvényével s nagyon kérdéses, hogy fog-e gyökeret verni, mert az az indok, hogy a 20 és 10 koronás illeték az illetéki díjjegyzék 13. tételének IV. 16. a) és d) pontja értelmében a cégnek, illetőleg a cégvezetőnek bejegyzésétől jár, a most jelzett törvényes határozmányban kifejezetten nem foglaltatik, sőt annak szövegéből az ellenkező is joggal következtethető. Addig azonban, mig a közig, biróság ellentétes határozatot nem hoz, illetve a kérdést szintén döntvénnyel nem intézi el, ugy áll a dolog, hogy most ismertetett elvi határozatához képest, a cégbejegyzések iránt benyújtott beadványok bélyege, ha a bejegyzés megtagadtatik vagy a kérvény elintézés előtt visszavonatik, feltétlenül viszatéritendő. Természetesen ez az intézkedés áll a cimvezetők, részvénytársulatok és szövetkezetek igazgatósági tagjainak bejegyzése iránt benyújtott kérvény bélyegilletékére is. Szatócsok, szatócsiparigazolványaik alapján Írószerek és iskolairkák elárusitására jogosítva vannak. A m. kir. kereskedelemugyi miniszter 1903. évi 80,293/902. sz. határozata RÉSZVÉNY TÁDOAMO NYOMÓIM BUO*Pf8TEH.