A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 23. szám - A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének birtoktana. Kritikai tanulmány ellenjavaslattal. Folytatás

185 522. §. Aki az 518. §. 1. és 2. pontjában meghatározott jogalapon birlaló féltől átruházás által szerezte meg a dolog felett a tényleges hatalmat, szintén birlalónak tekintendő s jogállása a vele szerződő birlalóéval azonos. (Vége következik.) Belföld. A magyar korona országai és más országok közt a büntetőbírósági ítéletek kölcsönös közlésére nézve érvényben levő megállapodások végrehajtása, valamint a bűntett vagy vétség miatt Magyarországon elitélt külföldiek nyilvántartása tárgyában. (A kir. igazságügyminiszternek 7,497/1903.1. M. számú rendelete.) Olaszország, Oroszország, Szerbia, Svájc és Románia irányában államszerződéseken alapuló kötelezettség (1871: XXVI. t.-c. 16. c, 1875:XXXV11I. t.-c. 16., 1882:XXXIV. t.-c. 19. c, 1896: XXXIV. t.-c. 23. c, 1902: XI. t.-c. 19. c ), egyes más országok, köztük Franciaország irányában pedig viszonosságon alapuló gyakorlat áll fenn arra nézve, hogy ha a kir. bíróságok az említett országok valamelyikének honosát bűntett vagy vétség miatt jogerősen elitélik, erről az elitéltnek hazai hatóságát szabályszerű uton értesíteni kell. Viszont az emlitelt országok hozzánk is küldenek ott elitélt magyar honosokról ilyen értesítéseket. A legújabb időben hasonló viszony állapittaiott meg Ausztriával, valamint Boszniával és Herzegovinával szemben és ilyen viszony megállapítása még más országok irányában is előrelátható. A szóban lorgó értesítések egyöntetűsége, egyszersmind pedig a bűntett, véiség miatt Magyarországon elitélt külföldieknek a kir. igazságügyminisztériumban való nyilvántartása végett a következőket rendelem: 1- §• Mihelyt oly ítélet (büntetöparancs), amely akár a jelen rendelet első és második bekezdésében említett, akár más országok kötelékébe tartozó külföldi honos ellen bűntett vagy vétség miatt büntetést állapit meg, jogerőre emelkedik, a kir. törvényszéknél vagy esküdlbiróságnál folyamatban volt ügyekben a kir. ügyészség, a kir. járásbíróságnál folyamatban volt ügyekben pedig a kir. járásbíróság minden egyes külföldinek elitéltetéséről a mellékelt minta szerint külön büntetési lapot állit ki, miután az ennek kitölthetése céljából szükséges adatok beszerzéséről a kellő időben gondoskodott. A büntetési lap kiállítását, ha a vonatkozó ügy a nyomozások és vizsgálatok lajstromában (IV. minta az Ü. U. 64 §-ához) szerepel, a kir. ügyészség e lajstrom utolsó rovatában jelezni tartozik. A kir. járásbíróság a büntetési lap kiállítását a vétségek és kihágások B) lajstromának (XIV. minta a J. Ü. Sz. 23. §-ához) utolsó rovatában jelzi. 2. §• A kiállított büntetési lapokai a kir. ügyészség, illetőleg a kir. járásbíróság esetről-esctre boríték alatt kisérő jelentés nélkül a kir. igazságügyminiszterhez terjeszti fel, aki a velünk csereviszonyban álló országok kötelékébe tartozó elitéltek büntetési lapjainak továbbításáról és valamennyi felterjesztett büntetési lap itteni nyilvántartásáról gondoskodik. 3. §. A büntetési lapok kiállításával és felterjesztésével a kir. ügyészségek és a kir. járásbiróságok eleget tesznek a büntető elitéltetések közlése iránt fennálló kötelezettségnek, nemcsak azokkal az országokkal szemben, amelyek irányában a büntető Ítéletek kivonatos közlése, hanem azokkal szemben is, amelyek irányában a büntető ítéleteknek egész terjedelmükben való átküldése volt eddig megállapítva. Jövőben a büntető ítéletek egész terjedelmükben csak kilejezett megkeresés folytán lesznek az illető külföldi hatóság részére megküldendők. 4. §. Ha külföldire vonatkozó oly ítélet, melyről büntetési lap már kiállíttatott, később akár összbüntetés kiszabása (BTK. 104. §., BP. 517—518. §§.), akár ujrafelvétel folytán (BP. 445—462. §§.), akár a jogegység érdekében használt perorvoslat következtében (BP. 4414-42. §§.) az illető külföldire nézve megváltozik: az uj jogerős ítélet alapján uj büntetési lapot kell kiállítani s annak megjegyzés-rovatában idézni keli a korábbi jogerős Ítélet keltét és számát ama körülmény jelzése mellett, hogy az uj ítélet összbüntetés kiszabása végett vagy ujrafelvétel folytán vagy a jogegység érdekében használt perorvoslat következtében hozatott-e f Ha az ujrafelvétel folytán vagy a jogegység érdekében használt perorvoslat következtében hozott jogerős ítélet a büntetést megállapító korábbi Ítélettel szemben felmentést mondana ki, a büntetési lap 18. kérdésére a «felmenlő» szó beírásával kell válaszolni. 5. §• Magyar honosoknak Magyarország területén kivül történt elitéléséről a jelen rendelet első és második bekezdéséhez képest érkező közlések szabályszerű uton egyelőre, vagyis addig, mig az 1897: XXXIV. t.-c. 26. §-ában elrendelt nyilvántartás általános szervezése alkalmával vagy egyébként más intézkedés nem tétetik, az elitélt születési helye szerint illetékes kir. főügyészséghez, ha pedig a születési hely meg nem állapítható vagy a magyar korona országain kivül fekszik, a budapesti kir. főügyészséghez íognak küldetni a végett, hogy az elitéltek családi nevének betűrendjében összerakva nyilvántartassanak s a nyert értesítés következtében esetleg szükséges egyéb intézkedés megtétessék. 6. §. Az ennek a rendeletnek értelmében nyilvántartott elitélésekről nyerhető értesítések tárgyában külön rendelet fog intézkedni. ? § Az 1867. évi november hó 13-án 11,234. sz. alatt és a 1872. évi április hó 23-án 12,617. I. M. szám alatt kelt igazság ügyminiszteri rendeleteket hatályon kivül helyezem. 8. §. Ez a rendelet 1903. július hó 1-én lép hatályba. Sérelem. Igazságügyi mizériák Székelyföldön. Most az ex-lex idején, midőn az állami gépezet legfontosabb kerekeit az obstrukció megakasztotta, illenék, hogy legalább az ezáltal nem érintett kormányzati és egyéb állami funkciót teljesítő szervezetek annyival pontosabban működjenek. Gazdaságilag is igen fontos körülmény pl., hogy a bíróságok ügymenete semmiféle akadályokba ne ütközzék s igy pl., hogy ne csak tárgyaljanak a bírák, hanem működjék a segéd- és kezelő személyzet is; mert hiába tartatnak meg a szóbeli tárgyalások, ha ezek következményeit vagy előzményeit képező, valamint a tárgyaláson kivül elintézendő ügyekből eredő birói stb. határozatok napvilágot nem láthatnak, mert nincs, aki ezeket 1 e i r j a. A kovásznai járásbíróság ilyen mostoha gyermeke a jogszolgáltatásnak, amellyel ugy látszik, hogy az igazságügyi kormány talán a pénzügyi kormányzat pihenését megirigyelve ex-lex kísérleteket végez. E bíróság 20,000 székelynek egyetlen e'ső fóruma és ezt a bíróságot a közelebbi időben teljesen leszerelték: segéd és kezelő személyzetétől megfosztották. Elvitték egyszerre az aljegyzőt és joggyakornokot, dacára a rohamosan növekedett ügyforgalomnak és nincs egyetlen másoló személyzete sem! Ennélfogva a beadványok eredményét hiába várja a jogkereső közönség; mert, ha segédszemélyzet hiján a tárgyalásokkal és hosszasabb tkvi átalakítási kiszállásokkal elfoglalt birók rá is érnek néha végzéseket fogalmazni, ezeket nincs aki leirja és sohasem fognak a felek kezébe jutni. Az ügyvédek eddig azt tették, hogy saját írnokaikkal íratták le végzéseiket, de mit tegyen a szegény nép, amely a hivatalosan kiadandó tkvi másolatokat sem kaphatja meg, melyek nélkül felveendő jelzáiogi kölcsöneihez nem juthat, adósságait nem fizetheti, tönkremegy. íme az eredménye az oktalan spórolásnak a dijnoki állások megszüntetésének és egyáltalán a rövidlátó és csak financiális államérdekeket tekintő igazságügyi kormányzati rendszernek! Kérjük sürgősen az igazságügyministert, hogy segítsen a kovásznai járásbíróságon, mert itt fontos s z é k e 1 y közgazdasági érdekek forognak kockán: ennek a járásnak 8—10 községe tagosittatván, 40 — 50.000 hold mezei és 100.000 holdon felüli erdei birtok vár tkvi átalakításra, mert amíg ez meg nem lett, nem lehet az adásvételekel s egyéb tkvi jogokat nyilvánkónyvekbe juttatni. Bartha Imre dr., s. k. ügyvéd, Czeglédi Miklós dr., s. k. ügyvéd, Kovács Károly, s. k, ügyvéd, Hinléder Fels Jenő dr., s. k. ügyvéd, Hinléder Fels Guidó, s. k, ügyvéd. A kőrösbányai járásbíróságról. (Az igazságügymiszter ur figyelmébe.) Érk. 1903 június3-án. Végzés. A budapesti VI. ker. kir. jbiróságnak 1902 Sp. XI. 69/2. szám alatti megkeresése alapján a zálogjog 768. kor. tőke, ennek 1902. évi január 18-ik napjától számítandó 5°/o kamatai, 172. K. 30 f. perbeli, 19 K. végrehajtáskérési, valamint a még felmerülendő költségek erejéig a kőrösbányai 712. sz. tjkvben A I. 1—2. és a riskulicai 562. sz. tjvkbcn A. I. t. sorsz. a. foglalt ingatlanokra és azok haszonélvezetére és bérjövedelmeire Weisz Sándor és Kohn budapesti bej. cég javára előjegyezletni rendeltetik, s a bejegyzés foganatosítása a tlkvi irodának meghagyatik. Kőrösbányán, 1902 november 25. Paraszkay, s. k. kir. albiró. A szerkesztőségnél eredetben elfekvő 10 soros végzés, mely 1902 november 25 kelt. és a bpesti V. ker. járásbíróságnak 1902 augusztus 20-án expediált végrehajtási megkeresése alapján hozatott, nekem Bpesten 1903 évi június hó 3-án k é z b e s i ttetett. Hogyha ezt egy külföldi ember hallja, nem csoda, ha azt hiszi, hogy Magyarország Ázsiában van. De hogy a kőrösbányai kir. jbiróságnál ázsiai állapotok vannak, ha 9 hónap alatt lesz egy végrehajtási megkeresés expediálva, az bizonyos. Ő. M. dr.