A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 23. szám - A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének birtoktana. Kritikai tanulmány ellenjavaslattal. Folytatás

184 A JOG 31. és köv. 1.) és Katona Mór (A tervezet birtoktanának bírálata c. ért. 11. 1.) is megegyezően kimutatták. Minthogy a birlalásnak a birtokláshoz való viszonyát minél pontosabban körül kell irni, ki lehet esetleg mondani azt is, hogy megszűnik a birlalás akkor is, ha az a jogviszony, amely a dolog felett gyakorolt tényleges hatalom alapja volt, megszűnt. Ilyenkor, ha a dolgot továbbra is a volt hidaló tartja hatalmában, mint tudjuk, birtokossá válik. III. Fontos kérdés a birlalás védelmének szabályozása. E tekintetben a fentebb már jelzett szempont mellett irány­adóul kell elfogadni azt, hogy a birlaló is élhessen az 515., valamint harmadik személyekkel szemben az 517. §-ban jel­zett jogokkal s hogy ennek folytán az 516. §. megfelelően kiterjesztendő a birlalásra is. Nem terjeszthető ki azonban az 514. §., mert a birlalás alapját képező jogviszony a birlaló halálával mindig megszűnik. A kereseti védelmet illetőleg, a birói gyakorlat álláspont­jával egyezően, fel kell állítani azt a korlátozást, hogy abban az esetben, ha a birlaló a szerződésnek a maga részéről nem tett eleget, sommás visszahelyezés nem illeti a birtokossal szemben. Egyébként azonban az 519—521. §-ok, amelyeket helye­sen vett át a Tervezet a ma élő jogból, szintén kiterjeszten­dők a birlalásra, legfeljebb szövegezésük tekintetében kell megfontolni Katona Mór megjegyzéseit (id. ért. 29. és köv. l.J De nem terjeszthető ki az 522. §., mert ennek alkalmazását csak a birtokos ellenében lehet megengedni, különben a bir­laló sokszor meg volna fosztható — fennálló jogviszonya dacára — a dolog feletti tényleges hatalomtól. Végül a birlalóval kötött jogügylet alapján fellépő ujabb birlaló, pl. az albérlő, alhaszonbérlő javára ki kell mondani, hogy őt hasonló elbánásban kell részesíteni, mint a jogelődjét. Ezek után nincs más hátra, mint hogy a III. és IV. alatt kifejtett elvek szerint megszövegezzük a Tervezet dologjog inak második cimét. Csak azt jegyezzük még meg, hogy a §-ok számozását a Tervezet e cimének első §-ánáI, vagyis az 505. §-nál kezdjük. V. A dologjog második cimének uj szövege. A birtoklás és a birlalás. I. Fejeset. A birtoklás. 505. §. A dolog birtokát egyoldalú cselekmény által megszerzi, aki a dolog feletti tényleges hatalmat saját nevében elnyeri. 506. §. A dolog birtokát átruházás által megszerzi, aki az eddigi birtokossal az átruházásra nézve megegyezik, és a dologhoz oly külső viszonyba lép, amelyben az a feletti tényleges hatal­mat saját nevében gyakorolhatja. 507. §. A birtok megszűnik az által, hogy a birtokos a dolog feletti tényleges hatalom gyakorlásával felhagy, vagy hogy a tényleges hatalmat személyi tulajdonságain kivül fekvő okból többé nem gyakorolhatja. 508. §. A birtok meg nem szűnik az által, hogy a birtokos a dolog feletti tényleges hatalmat oly akadály miatt nem gya­korolhatja, amely természeténél vagy a körülményeknél fogva csak muló akadálynak jelentkezik. Az ingó dolog birtoka meg nem szűnik, amig a dolog oly helyen van, amelyen a birtokos engedélye nélkül mások a dologhoz nem férhetnek. A birtok nem szűnik meg akkor sem, ha a dolgot más birlalja. 509. §. Az örökhagyó birtoka átszáll az örökösre 510. §. Ha ingó dolog a birtokos tényleges hatalmából más birtokában íévő telekre kerül, ennek birtokosa köteles aman­nak megengedni, hogy a dolgot felkeresse és elvigye, hacsak időközben annak birtokát ő maga vagy más valaki meg nem szerezte. A telek birtokosa a felkeresésből és elvitelből eredő kár megtérítését követelheti. 511. §. Tilos önhatalmat gyakorol, aki a nélkül, hogy a törvény megengedné, a birtokost a birtoktól — akár az egésztői, akár egyrészétől — megfosztja, vagy őt a birtokban háborítja. A tilos önhatalommal szerzett birtok törvénytelen. A birtok törvénytelensége áthárul az örökösre, valamint arra is, aki az elődje birtokának törvénytelen voltát a szerzés­kor ismerte. 512. §. A birtokos a tilos önhatalom ellenében erőhatalommal védekezhetik. A birtokos a rajtakapott vagy űzőbe veit tettestől erő­hatalommal visszaveheti azt az ingó dolgot, amelyet ez tilos önhatalommal elvett. 513. §. Akit a birtoktól tilos önhatalommal megfosztottak, az a megfosztás utáni egy éven belül a birtok visszadását követel­heti attól, akinek birtoka ő irányában törvénytelen. (Sommás visszahelyezés iránti kereset) Nem követelhet visszaadást az a korábbi birtokos, aki­nek birtoka a mostani birtokos irányában szintén törvénytelen volt, ha a birtok szerzésétől az attól való megfosztásig egy év el nem telt. 514. §. Akit a birtokban tilos önhatalommal háborítottak, az a háboritás utáni egy éven belül a háboritótól a birtoklást nehe­zítő vagy lehetetlenitő akadály eltávolítását követelheti. Ugyanaz a bíróságtól azt is kérheti, hogy tiltsa el a háboritót a további háboritástól. (Sommás visszahelyezés iránti kereset birtokhá­boritás miatt.) Ez a jog nem illeti meg azt a birtokost, akinek birtoka a háborító irányában törvénytelen, ha a birtok szerzésétől a háboritásig egy év el nem telt. 515. §. A sommás visszahelyezés iránti kérelemmel össze lehet kapcsolni azt a kérelmet, hogy a bíróság az alperest a tilos önhatalom által okozott kár megtérítésére kötelezze. 516. §. A birtokra való jogosultságot és a birtokháboritás jog­szerűségét a sommás visszahelyezés iránti kérelem ellenében érvényesíteni lehet, ha a tilos önhatalom gyakorlása után jog­éi ős ítélet megállapította, hogy az alperest a dolgon oly jog illeti meg, amely az önhatalommal létesített birtokállásnak megfelel. Ezenkívül a sommás visszahelyezés iránti kérelem elle­nében a birtokra való jogosultságot vagy a birtokháboritás jogszerűségét csak annak kimutatására lehet érvényesíteni, hogy a birtoktól való megfosztás vagy a birtokháboritás nem tilos önhatalommal történt. //. Fejezet. A birlalás. 517. §. Birlalás forog fenn, ha valaki a tényleges hatalmat a dolog felett más részére ennek háztartásában, üzletében, vagy más hasonló viszonyban, vagy mint alkalmazott gyakorolja, továbbá ha a dolgot szerződésben vagy egyébként kifejezett avagy a körülményekből kivehető megállapodás szerint, neki azonnal visszaadni vagy a dologra vonatkozó utasításait nyomban követni tartozik. 518. §. Birlalás forog fenn akkor is, ha valaki 1. a dolgot terhelő jog, 2. a dolog tárgyában kötött szerződés vagy 2. hatósági megbízatás alapján más helyett gyakorolja a dolog felett a tényleges hatalmat. 519. §. Az 505., 506. és 507. §-ok, továbbá az 508. §. l.és 2. bekezdése, végül az 510. és. 511. §-ok a birlalásra megfelelően alkalmazandók. 520. §. A birlaló is élhet harmadik személy ellen a birtokost az 512. §. szerint megillető joggal. 521. §. Az 518. §. alapján birlaló felet, ugy harmadik személy­lyel, mint a birtokossal szemben megilleti a birói védelem is, - amelyre nézve az 513-515. §-ok megfelelően alkalma­zandók. Az 518. §. 2. pontja alapján birlaló fél ezt a védelmet a birtokossal szemben csak akkor érvényesítheti, ha a maga részé­ről eleget tett a szerződés feltételeinek

Next

/
Thumbnails
Contents