A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 23. szám - A pactum reservati dominii tanához

A JOG 181 a végrehajtást szenvedett P. A.-nak, hanem S. M-nek és H. S.-nak adta el és azzal szemben, hogy az adásvételi szerződés tartalma szerint annak a 1 apján a végrehajtást szenvedettet semmi jog sem illeti meg, a fölebbezési biróság ítéleti tényállása nem tartalmazza azt, hogy a 1 efoglalt ingók a foglaláskor a végrehajtást szenvedett birtokában voltaké? vagy hogy azokat a végrehajtást szenvedett mikor, mi módon és milyen feltételek mellett s z e r e z t e f Minthogy pedig az ellenkező bizonyításáig csakis a végrehajtást szenvedett birtokában talált ingók tekintetében áll fenn az a vélelem, hogy azok a végrehajtást szenvedett tulajdonai és csak az ilyen ingók tekintetében terheli felperest a bizonyítási kötelezettség arra nézve, hogy a végrehajtást szenvedett az igénylő részéről történt tulajdonjoglentartásról tudomással birt, ehhez képest ily hiányos tényállás mellett a felülvizsgálati eljárásban az ügy érdemi eldöntésre nem lévén alkalmas, a S. E. 204. §-a alapján a fölebbezési biróság Ítéletét fel kellett oldani és ugyanazt további megfelelő eljárásra utasítani». A kir. Kúriának az ügyben elfoglalt álláspontja mindenekelőtt az, hogy az erdőnek kihasználás végett, több évre való átengedése a végett, hogy abból meghatározott méretű és mennyiségű fák kivágassanak, ezen faanyag adás-vételére vonatkozó és nem haszonbéri szerződést képez. Minthogy a haszonbérlet gyümölcsöző dolognak átadása, bizonyos időié, meghatározott bér mellett, a gyümölcsök szedése végett1) — az osztrák polgári törvénykönyv szerint pedig: Der Vertrag, wodurch Jemand den Gebrauch einer unverbrauchbaren Sache auf eine gewisse Zeit und gegen einen bestimmten Preis erhalt, heisst überhaupt Bestandvertrag (1,090. §.).» továbbá: «Der Bestandvertrag wird, . . . wenn sie aber nur durch Flerss und Mühe benützt werden kann, ein Pachtvertrag genannt»s) — minthogy továbbá a vágásra rendelt erdő fája annak tüggő termését (fructuspendens) képezi3), azért itt haszonbérletről is lehetne beszélni:*) minthogy azonban másfelől a szerződés csakis az erdő fáinak egy bizonyos meghatározott részére vonatkozik, helyesen nem korlátolt has7onbéri szerződést, hanem ingóvá teendő dologra6) vonatkozó adás-vételt kell megállapítani. így határozott a kir. Kúria már egy esetben, midőn általában kimondotta, hogy erdőnek öt évi időtartamra való átengedése az élőfák levágása utján való kihasználás végett; adás-vételt foglal magában.6) Adás-vétel állapíttatván meg, a további kérdés az, hogy annál a tulajdonjog fentartása a vételár teljes kifizetéséig érvényes-e? E kérdést a kir. Kúria állandó gyakorlata szerint ugy a magyar magánjog, mint az osztrák polgári törvénykönyv szempontjából igenlöleg oldotta meg?) mégpedig ugy, hogy a feltételt halasztónak tekinti*) Ez az u. n. pactum reservati l) Zlinszky: Magyar magánjog 7. kiad. 667. lap. -) Német birod. polg. törvénykönyv 581. §., Magyar polg. törvénykönyv tervezete 1.582. §. 3) Zlinszky i. m. 151. lap. Ellenkezőleg (kisajátítás tekintetéből) C. : az erdő mint az ingatlannak növedéke, nem sorozható a függő termés fogalma alá. (Márkus: Felsőbíróságaink elvi határozatai VII. 12,288.) 4) A magyar polgári törvénykönyv tervezetének 501. §. 2. p. szerint, a dolog hasznainak szedésére jogosítottat azerdő terményeiből annyi illeti, amennyi a megállapított üzemterv szerint, ha pedig nincs ily terv, az észszerű gazdálkodás szabályai szerint a jogosultság időtartamára esik. Az Indokolás II. k. 00. I. azerdő«haszonbérleie» kifejezést használja annak kiemelése mellett, hogy itt évi termésről, vagy általában határozott időszakonkint visszatérő terményekről természetesen nem lehet szó. s) Faeladás iránti szerződés ingó tárgyra vonatkozik, ha még elválasztva ncmis volt. Bpesti tábla 307/1884. (Márkus i. m. I. 552. 1. •) F a b i n y—G o 111 : A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa által hozott határozatoknak gyűjteménye VII. k. 439. 1. (K. 1902. április 24. I G. 663/1901.) ») Zlinszky i. m. 6 48. I. Stubenrauch, Kommentár zum alig. österr. Gesetzbuche II. 274. : «Das pactum reservati dominii bildet den Gegensatz des Kaufes auf Borg. (§. 1.063.) Hier wird zwar gleichfalls der Kaufvertrag sofőrt perfekt; alléin die Erfüllung von Seite des Verkáufers Cdie Eigentumstradition) wird vertragsmássig hinausgeschoben bis nach erfolgter Zahlung des Preises ; es wird dann erst Züg um Zug von Seite des Verkáufers erfüllt. Die vorláufigr Besitzübergabe ist hier noch nicht Eigentumstradition. Der Verkáufer behált sich das Eigentum der verkauften Sache, selbst nach erfolgter Uebergabe, so lange vor, bis er mit seiner Kaufschillingsforderung belriedigt ist.» Kútia 1891. szept. 19. 2.292. 1895. márc. 7. 1,391/1895. 1895. jun. 15. 4,678/1894. 1897. dec. 17. I. G. 382. (Márkus i. m. III. 928. VII. 12,631. 12,633. IX. 14,934,) 1896 febr. 18. I. G. 1,42/95. (az osztr. polg. tkv. 1,067. S-ban felsorolt mellékszerződések közt a megnememlités az ily szerződés érvényét nem zárja ki; 1896. nov. 19. I. G. 269/86. 1897. márc. 9. I. G. 428196. 1900. okt. 30. I. G. 3S2/900. 1901. szspt. 24. I, G 296/901 íFabiny-Gottl i. m. L 103. II. 98. VI. 174. VII. 34.) Budapesti k. tábla 1897. febr. 18. I. G. 6/97., 1901. máj. 23. I. G. 60/901. (Térfi: A kir- ítélőtáblák felülvizsg. tanácsának elvi jelentőségű határozatai I. 379 V 119 '•) L.'még Kúria 1885. jan 9. 8,364/1884. 1835. jan. 27. 1,969/1885. 1899. jan. 3. I. G. 597. (Márkus i. m. II. 450. X. 16,167.) dominii már a római jogban előfordult ;9) az ujabb magánjogi törvénykönyvek némelyike azt elismerte és szabályozta10) mig mások a hitelbe eladónak törvényes zálogjogával helyettesitették.11) A pactum reservati dominii joghatálya harmadik szerzővel szemben attól függ, hogy vájjon ennek szerzése visszteher nélkül, vagy visszteher mellett, a feltétel tudomásával tórtént-e ? Ugyanis ha az elidegenítő nemis volt tulajdonos, de a harmadik szerző tőle a dolgot jóhiszeműen szerezte meg. ő tulajdonossá válik és vele szemben kell a rosszhiszeműséget bizonyítani ;12) ez az elfogadott mai jogelv, szemben a római joggal, mely szerint: nemo plus juris transferre potest, quam ipse habét. Az elbirálás alatt álló esetben emellett a már emiitett kikötés a beleegyezés tekintetéből, mely feltételes elidegenítési tilalmat foglal magában, önálló jelentőséggel nem bir. A harmadik szerző itt a végrehajtást szenvedő, kire nézve a lölebbezesi biróság Ítéletéből hiányzik annak a megállapítása, hogy a lefoglalt ingóságok birtokában találtattak-e ? A birtok ugyanis vélelmet alkot amellett, hogy noha a felperes bizonyítékai szerint ő látszik tulajdonosnak, a végrehajtást szenvedő későbbi szerzés folytán tulajdonossá vált.1*) Ha tehát meg van állapítva, hogy a lefoglalt ingóságok a végrehajtást szenvedő birtokában találtattak, a védelemmel szemben igénylő felperes köteles bizonyítani, hogy a) a szerzés egyáltalán nem (negatív bizonyítás), vagy nem tulajdonjoggal történt, vagy b) hogy a szerzés visszteher nélkül történt, vagy c) hogy visszteher mellett ugyan, de a tulajdonjog fentartására vonatkozó feltétel turlomásávál történt.14) Azonban a kir. Kúria figyelembe vette azt is, hogy az ingóságok esetleg nem voltak a végrehajtást szenvedő birtokában, midőn a végrehajtási jegyzőkönyvnek azt is kellene tartalmaznia, hogy figyelemmel az 1881 : LX. t.-c. 48. §-ára, vájjon a birtokos beleegyezett-e a foglalásba, vagy ellenezte-e azt és annak foganatosítása a tulajdonjog valószínűsítése folytán történt: ebben az esetben már az igénylő által produkált szerződéssel szemben végrehajtató alperes köteles a végrehajtást szenvedő tulajdon szerzését bizonyítani. Csakhogy a kir. Kúria — igénytelen véleményem szerint, — igen messze ment, midőn a fölebbezési bíróságot arra utasította, hogy mindazt állapítsa meg: vájjon a végrehajtást szenvedett az ingókat mikor, mily módon és milyen feltételek mellett szerezte? Ugyanis, ha a végrehajtató bizonyította, hogy a végrehajtást szenvedő az ingókat utóbb átadás által, tehát tulajdonszerzésre alkalmas módon megszerezte : ezzel szemben most már ismét az igénylő felperesre hárul a bizonyítás terhe arra nézve, hogy ») §. 41. I. de rer. div. (II. 1.) 10) Német birod. polg. törvénykönyv. 455. §. A magyar általános polg. tör. tervezetének 1,411. §-a szerint a kikötés halasztó feltételül tekintendő és csak igy hatályos, ha okiratba van foglalva s ha abban a vételár fizetésének határideje naptár szerint van meghatározva. Továbbá I. szász. polg. törvénykönyv 292. §., mely a kikötésnek a tulajdonjogra való kihatását arra az esetre állapítja meg, ha az nem a követelés biztosításának céljából történt. ") C o d e civil 2,102. 2,103. §§.; olasz polg. törvénykönyv 1,969. t;.: «Hanno ipoteca legale : 1° il venditore od altro alienante, sopra gli immobili alienati, per l'adempimento degli obblighi derivanti dall 'atto di alienazione.» Szász polg. törv. 292. §. ha a kikötés a követelés biztosításának céljából történt. A J o g f. évi 3. számában Mosko vitz Iván dr. albiró ur: Adaiék a pactum reservati dominiijogi védelméhez c. cikkében a zálogjognak a felek Írásbeli szerződésben kifejezett akaratától való függővétételét javasolja. 12j Stubenrauch, Koram. i. h. «Der Verkáufer kann daher ím Falle eines solchen pactum reservati dominii sie Waare als sein Eigentum beanspruchen (exscindiren), wenn sie beim Káufer in Execution gezogen wird, oder wenn der Káufer in Konkurs geráth, bevor der Kaufpreis vollstandig gezahlt ist; nur w ü r d e drittenPersonen gegenüber, wie sich von selbst versteht, ein solcher Vorbehalt bloss unter den im § 376 aufgeführten Beschránkungen wirksam sein». Tehát ilyen korlátozással értendő a Bp. tábla 1884 nov. 10. 44,836. sz. határozata (Márkus II. 450.), melyszerint a kikötésnek harmadik személyek irányában a megtörtént tényleges átadás után jogi hatálya nem lehet; mig ugyanazon tábla 1901 jan. 13. I. G. 86. sz. határozata (Térfi V. 252.) a szabályt megfordítja. A jóhiszemű szerző tuladonszerzésére nézve 1. keresk. törv. 299. §., német birodalmi polc;, tvk 932. §§. magyar polg. tvk. terv. 629. §. «) Osztrák polg. tvk. 323. §. Szegedi tábla 1899 máj. 23. G. 59, Győri tábla 1900 ápr. 26. 1900 G. II. 15. (T ér fi i. m. III. 565. IV. 378.) ») Bpesti tábla 1896 dec. 17. 1^-96 I. G. 247: «Ingóknál a tulajdonjog a birlalás által jutván kifejezésre, ezzel szemben a tulajdonjog fentartásával átengedett birtoklást bizonyítani kell. (Térfi i. m. I. 332.) Pécsi tábla 1897 okt. 11. 1897 G. 50. Pozsonyi tábla 1896 okt. 5. 1896 G. 39. Ugyanaz 1895. okt. 19. 1895. G. 28. Bpesti tábla 1899. dec. 7. 1899. I. G. 288. Ugyanaz 1900. febr. 15. 1899. I. G. 355. A két utóbbi határozat szerint az igénylő kötelezettsége bizonyítani, hogy mily cimen és jogon birtokolja a végrehajtást szenvedett az ingókat. L. még Győri tábla 1903. ápr. 26. 1900 G. II. 15. (Térfi i. m. II. 760. 804. IV. 207. 219. 378.)