A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 23. szám - Az uzsoráról és káros hitelügyletről szóló 1883. évi XXV. t.-c. módositása és kiegészitése iránti törvényjavaslat

Huszonkettedik évfolyam. Szerkesztőség V., Rudolf-rakpart 3. sz. 23. szam. Budapest, 1903 június 7. A JOG Kiadóhivatal: (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) V., Rudolf-rakpart 3. sz. BKT,Lif IZ ÉRDEKEINEK KÉPYISELETÉRE. 1 MAGYAR OGTTÉDI. BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 3 korona Fél « _ 6 « Egé«* « _ 12 « Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. Ofyvédek. Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénio.k legcélszerűbben bérment esea oOBtautalványa;ral küldendők. TARTALOM : Az uzsoráról és káros hitelügyletről szóló 1883: XXV. t.-c. módosítása és kiegészítése iránti törvényjavaslat. Irta Oláh Dezső dr. budapesti ügyvéd. — A pactum reservati dominii tanához. Irta Csipkés Árpád, csíkszeredai tszéki biró. — A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének birtoktana. Irta Raffay Ferenc dr., egyetemi magántanár és eperjesi jogtanár. — Belföld (Az igazságügyminiszter 7,497/1903.1. M. sz. rendelete.) — Sérelem (Igazságügyi mizériák Székelyföldön. — A körösbányai járásbíróságról. Irta Ö. M.) — Irodalom (Ferdinandy Gejza dr : A Pragmatika Sanctio. — S a 1 g ó Jakab dr : A csökkent beszámithatóság. — Meszlény Artúr dr : A személyiség védelme. — S i h e rmann Bernát dr • A cheque-törvényjavaslat. — Vámbéry Rusztem : A német btk. revíziója. — Lukács Hugó dr : A korlátozott beszámithatóságról.) — Vegyesek. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Az uzsoráról és káros hitelügyletről szóló 1883. évi XXV. t.-c. módosítása és kiegészítése iránti törvényjavaslat.*) Irta OLÁH DEZSŐ dr., bpesti ügyvéd. Az 1883. évi XXV. t.-c. régen megérett a reformra. Ez a törvény irott malaszt maradt s a törvény dacára dúsan burjánzott az uzsorának mindenféle válfaja. A legritkább esetben került az uzsora a büntetőbíróság elé és a vád tárgyát képező esetek túlnyomó nagy része felmentéssel végződött. Ha a törvényjavaslatból valaha törvény lesz, — quod Deus avertat, — az ellenkező végletbe fogunk esni. Minden szorult helyzetben lévő adós meg fogja kisérteni, hogy az uzsora vádjának mentőövével adósságai tengeréből kievickéljen s amint ma egész kasztszerüleg szervezett testülete létezik a palástolt uzsorával és az uzsora elpalástolásának előmozdításával foglalkozó egyéneknek, ugy a fizetni nemakaró adósok is szervezkedni fognak uzsora-vádak gyártására. A törvényjavaslat egyes intézkedései egyenesen provokálni fogják az adósokat arra, hogy a hitelezőket a törvényjavaslat által nyújtott eszközök felhasználásával követelésük érvényesítésétől elrettentsék. De hagyjuk az általános reflexiókat; a törvényjavaslat részletes ismertetésénél a részletek kapcsán megjegyzéseinket is meg fogjuk tehetni. A törvényjavaslat 1. §-a az uzsora dtfinicióját adja, illetve az uzsora vétségének tényálladékát állapítja meg, jelentékenyen kiterjesztve az uzsora vétségének az 1883 : XXV. t.-c. 1. §-ban vont határait. Maga a szakasz szövege zavaros, magyartalan és csaknem érthetetlen. Az uzsora fogalmát a szakasz két irányba terjeszti ki. A jelenlegi törvény szerint az uzsora tényálladékának három kritériuma van: 1. hogy valaki másnak szorultságát, könnyelműségét vagy tapasztalatlanságát felhasználva, hitelez vagy fizetési halasztást ad; 2) hogy ezáltal túlságos aránytalan vagyoni előnyöket szerez magának vagy másnak ; 3) hogy ezen vagyoni előnyök az adósnak vagy kezesnek romlását előidézni vagy fokozni alkalmasak legyenek. A novella a határokat a következőképp terjeszti ki: 1. más értelmi gyengeségének felhasználását is az uzsora fogalma alá vonja, ami kétségtelenül helyes. Úgyszintén helyesnek tartjuk azt is, hogy a novella szerint az uzsora nemcsak a szorosan vett hitelnyújtásnál és fizetési halasztás engedésénél kikötött vagyoni előnyökre nézve foroghat tenn, hanem hogy az bármely szolgáltatás előlegezésénél és valamely fennálló követelés bármily módosításánál vagy megszüntetésénél megállapítható, ha a törvényben meghatározott többi tényálladéki *) Beterjesztette a képviselőház május 29. ülésén P I ó s z Sándor igazságügyi miniszter. elemek fenforognak. Az uzsora fogalmának ezen kiterjesztése különösen hatályosan fogja a palástolt ügyleteket sújtani. Az uzsora fogalmának ily jelentékeny kiterjesztése után fölösleges, és a legitim üzletekre egyenesen veszélyes a tervezet azon intézkedése, mely szerint uzsora forog fenn akkor is, ha valak bármily esetben uzsorás előnyt köt ki a veié szerződő fél szorult helyzetének, könnyelműségének, értelmi gyengeségének vagy tapasztalatlanságának tervszerű kihasználásával. A szakasznak ezen része szerint még akkor is foroghat fenn uzsora, ha hitelügylettől a felek között sz5 sincs. Ha például egy előkelő úrhölgy a szabójánál egy drága toilettet rendel és megbánja, egész bátran megtámadhatja uzsora cimén a szabóját, mert ez az ő könnyelműségét kihasználta és 50% hasznot vett a portékáján. Nem akarunk kazuisztikát csinálni, de ha a tervezet ezen részéből törvény lesz, ennek alapján az uzsoraperek légiójával fogják a kereskedőket zaklatni s legtörvényesebb ügyleteiket is megtámadni. 2. Egy más irányban is jelentékenyen tágabb a novella szerint az uzsora fogalma, mint az eddigi törvényben : nevezetesen a novella szerint nem képezi többé az uzsora tényálladéki elemét az, hogy az aránytalan, az uzsorás előny alkalmas legyen a sértett fél anyagi romlását előidézni vagy fokozni. A fogalom ezen kiterjesztését sem láthatjuk aggodalom nélkül, mert benne a törvényhozás felesleges és mértéktelen gyámkodását látjuk, mely pedig csak cum grano sa/is alkalmazandó s csak addig jogosult, inig veszélyeztetett exisztenciák védelmére szolgál. A novella 2. szakasza az uzsora minősített eseteit tárgyalja és lényegesen abban különbözik az eddigi törvénytől, hogy a minősített uzsorát bűntetté fokozza fel és az eddigi 2 évi fegyház helyett 2 évi börtönt állapit meg büntetési tételül. Mi e tételt mint maximumot kevésnek tartjuk, különösen az üzletszerűen gyakorolt uzsoránál és különösen helytelenítjük, hogy a pénzbüntetés maximuma csak nyolcezer korona. Az uzsorát legérzékenyebben vagyoni büntetés sújtja és itt igen magas pénzbüntetés birna csak kellő hatállyal, indokolatlannak és a novella célzatával ellentétesnek találjuk azon jelentékeny enyhítést is, melyet a novella a jelenlegi állapothoz viszonyítva a visszaesés tekintetében tartalmaz; a jelenlegi törvény szerint 10 éven belül uzsora miatt történt elitélés minősít, mig a novella szerint már 3 évi idő eltelte megszünteti a visszaesés minősítő voltát. Helyes ezen szakasznak az az intézkedése is, mely a minősített uzsora miatt elitéltnek nagyobb területről egész törvényhatóságból való kitiltását lehetővé teszi. A 3. §. szerint, az elitélt, ha az uzsorát engedélyhez kötött ipar vagy foglalkozás gyakorlása közben követte el, ezen ipar folytatásától 5 évre eltiltható. Ez a szakasz különösen a felvidéken divó korcsmai uzsorát fogja megrendszabályozni, Az 5. szakasz kongruens a jelenlegi törvény 3. §-ával, de annál szabatosabban van szövegezve. A fi. és 7. §. a jelenlegi törvény 8. és 12. §-ait fogja pótolni. Csakhogy mig az érvényben lévő törvény alapján csak azon ügyletek semmisek, amelyeknél a büntetendő uzsora tényálladéka fennforog, addig a novella 6. §-a ezen teltételt nem tartalmazza, hanem absolute semmisnek mond ki minden olyan ügyletet, amelyben az egyik fél a másikkal szemben saját szolgáltatásával feltűnően aránytalan érték teljesítését köti ki. Már fentebb kifejtettük, hogy ezen tág és laza meghatározás alapján a közforgalomban szokásos, minden nagyobb ügylet megtámadható lesz. Pld., ha valaki egy szabadalmat nagy árért elad s az később be nem válik, a vevő ezen szakasz alapján mindig követelheti majd az ügylet megsemmisítését. Ha valaki egy versenylovat vesz, mondjuk 10,000 frtért és az nem válik be, vígan ezen szakaszhoz fog folyamodni. A 7. §. szövege homályos és érthetetlen és ennél sokkal jobb a jelenlegi törvény 8. §-a. Anyagi intézkedései közül különösen kifoLapunk mai száma 11 oldalra terjed.