A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 22. szám - A bányajog-alkotás legfőbb problémái. Folytatás. 5. [r.]

178 A JOG Színház bérlete és színházi előadások tartása nem tartozik a keresk. törvény 258. és 259. szakaszaiban felsorolt ügyletek közé. Így döntött a napokban a budapesti kir. Ítélőtábla gr. K. István felperesnek — ... Gábor ellen 4,666 K. és 66 fillér iránt indított perében. Vasútüzemből előállott balesetből kifolyólag alkalmazott Röntgen-vizsgálat költségeit is köteles a vasút — egyéb kártérítés mellett — megfizetni. Egy éjjeli utazás alkalmából kialudt a vasúti kocsiban a lámpa. A kocsiban ülő' három nő panaszára a kalauz az utasokat a legközelebbi állomáson egy másik kocsiba akarta átszállítani. A kalauz elől ment lámpájával, hogy a kiszállóknak világítson. Az utasnők közül kettő időben ki is szállott, a harmadik azonban késedelmeskedett, ugy hogy mire elhagyta a kocsit, a kalauz a lámpával már távol járt, s az utasnő a sötétben indult el utána. Ennek folytán megbotlott s jelentékeny magasságból a földre esett. Az esés következtében lélegzési nehézségei, mellszurásai keletkeztek s mivel a fájdalmak nem szűntek meg, Röntgen-sugarakkal is megvizsgáltatta magát. Majd perrel támadta meg a vasutat s kártérítést, valamint — osztr. jog szerint — fájdalomdijat követelt. Az elsőbiróság kimondta, hogy az utasnő részben maga is hibát követett el, midőn a sötétben útnak indult, ennélfogva csak a íelét ítélte meg a követelt fájdalom- és gyógydijnak, a Röntgen-vizsgálat költségeit pedig egyáltalában nem Ítélte meg. Az utóbbira ugyanis nem volt' szükség. Ha felperes túlzott óvatosságból mégis eszközöltette "azt, 'csak a saját költségére tehette. :. A bécsi Ober-Landes-Gertcht fi7 0,1. Ítéletével az elsőbiróság Ítéletét csak annyiben változtatta rtíeg, hogy a Röntgenvizsgálat költségeit is megítélte. Megokolás: Kétségtelen, hogy felperesnő is gondatlanságot követett el, midőn a sötétben le akart szállni, de hibás a vasút is, amennyiben közege elmulasztotta az iránt való gondoskodást, hogy felperesnek módja legyei veszély nélkül leszállni. Mindenek felett hibás azonban a vasút abban, hogy a kocsiban kialudt a lámpa. Ezt módjában lett volna a vasútnak elhárítani, s ha ez megtörténik, ugy a kiszállásra nem lett volna szükség. Mivel azonban az elmondottakból kitűnik, hogy mindkét fél hibát követettel, a bíróság megfelezi a kártérítést. Ami mármosta Röntgen sugarakkal való vizsgálat költségeit illeti, a másodbiróság nem osztja az elsőbiróság nézetét. Bizonyos, hogy felperesnő hosszabb ideig betegeskedett, fájdalmai olyanok voltak, melyek aggodalomra okot szolgáltattak, ugy hogy igazoltnak vehető az, hogy felperesnő Röntgen sugarakkal való vizsgálat által akarta megállapittatni, nem szenvedett-e bordatörést. — Az Oberste Gerichtshof helybenhagyta a másodbiróság Ítéletét. Szolgálatban beállott balesetek után való kártérítés. I. A Dunagőzhajózási Társaság egyik mühelyi napszámosát a szegecseléshez rendelvén ki, az illető napszámos, a szegecselés közben szemébe pattant szikrától, félsztmére megvakult. A Dunagőzhajózási Társaság ekkor a napszámost más minőségben alkalmazta, hol azonban súlyos szolgálati vétségeket követett el, ugy hogy a szolgálatból elbocsátották. Most perrel fordult a társaság ellen s havi 18 frtnyi járadékot követelt. A budapesti kir. törvényszék 15 frtnyi életjáradékot ítélt. — Megokolás: Bebizonyított dolog, hogy felperes nem dolgozott rendesen a szegecselésnél s a bala Svertezcky-féle vendéglő többi helyiségétől teljesen el van választva, kényelmesen berendezett tekepálya és külön zárt helyiség is áll a tagok rendelkezésére. A népligeti vendéglőhöz ugy a közúti vasút üllői-uti, mint a városi villamos vasút népszinház-utcai kocsijai közlekednek és közvetlenül a vendéglő előtt birják végállomásukat. Az utolsó kocsi mindkét vonalon 11 órakor indul a városba. Az egyleti orvos egyévi felmondásra tarhat igényt. A m. kir. Küria felülvizsgálati tanácsa : A fölebbezési bíróság Ítéletében foglalt tényállás szerint felperes az alperesnél egyleti orvos gyanánt az alperes egylet tagjainak és ezek hozzátartozóinak gyógykezelése céljára évi 800 korona díjazás mellett állandóan | alkalmaztatott és az 1900. évi április hó 30-dik napján alperes részéről felmondás nélkül elbocsáttatott; e tényállás mellett tehát alperes, amennyiben felperesnek felmondás nélkül elbocsáttatására jogos oka nem volt, felperesnek az állandó birói gyakorlat által elfogadott egyévi felmondási időre a dijat vagyis 800 K.-t megfizetni tartozik. A felebbezési biróság Ítéletében nem foglaltatik ténymegállapítás az iránt, hogy a felek a felperesnek felmondás nélkül elbocsáttatása esetét szerződésileg tüzetesen megállapították volna ; hanem a felebbezési biróság által elfogadott tényállás szerint e tekintetben a felek szerződési megállapodása csak arra terjedt ki, ami egyébiránt az állandóan követett birói gyakorlat szerint szerződési kikötés nélkül is alkalmazandó, hogy ugyanis felperes alperes részéről felmondás nélkül akkor bocsátható el, ha felperes orvosi kötelességének nem felel meg és ha ellene több alapos panasz merül fel. Ezek szerint a felperes ellen tett puszta panasz vagy felperes részéről a betegek látogatásánál jelentkezett puszta késedelem egymagában véve nem jogos ok arra, hogy felperes alperes részéről felmondás nélkül elbocsáttassék. (1903. április 22. G. 678.) eset napján csak kisegítőképpen rendeltetett oda. A védő-szemüvegek a mnnkavezetőnél voltak és azokat nem adták ki az ebben a munkában tapasztalatlan munkásnak. Ennélfogva alperessel szemben, a köteles gondosság elhanyagolása okából felperest ért balesetért a kártérítési kötelezettség megállapítandó.^ Ezt a kötelezettséget az a tény, hogy a baleset után más minőségben alkalmazott felperes a szabályok áthágása miatt elbocsáttatott, meg nem szünteti. Kérdés csak az, szenvedett-e kárt felperes a baleset folytán s hogy mennyire rug a kár. Az orvosi véleményből nyilvánvaló, hogy a felperes látóképessége már annálfogva is meggyöngült, hogy a két szemmel való együttes látástól elesett, amellett, hogy a másik szeme is veszélyben forog s igy a teljes megvakulás esélyének is ki van téve. Bizonyos tehát, hogy a felperes a baleset folytán kárt szenvedett. A biróság tehát az eddigi keresmény felét, havi 15 frtot állapítja meg tartásdíjképpen, mivel a felperesnek meglevő másik fél szemét is kímélnie kell. A kir. ítélőtábla a 15 frtot 10 frtra szállította le, mert felperes munkaképtelenné nem vált s az élvezett 1 frt 20 krnyi napibérrel szemben a 10 frt tartásdíj is méltányos. A Küria a másodbiróság Ítéletét jóváhagyta. II. Ugyancsak a Dunagőzhajózási Társaság ellen indított pert egy géplakatos az okból, hogy szolgálatközben csonttörést szenvedett Az óbudai hajógyárban tudniillik a műhelyekben működő gépeket a hajtó gőzgépekkel összekötő acélsodronyok elszakadtak. Felperes alkalmaztatásából kifolyó kötelezettsége folytán ezen bajon segítendő, felment a műhely tornyába, ahol megbotolván, leesett s eltörte balkarját. A meghallgatott gépészmérnök szakértői véleménye szerint, azon toronyban, ahová felperes ment fel, ott ahol a munkás az acélsodronyok le- és felhúzásával foglalatoskodik, nincs korlát alkalmazva és az elhasznált olaj felfogásáról nincs kellően gondoskodva, ugy, hogy az acélsodronyok leés feltételével foglalatoskodó munkást biztos állóhely hiányában könnyen érheti baleset. A per során a tekintetben bizonyíték nem lett szolgáltatva, hogy felperesnek csonttörését felperes vigyázatlansága avagy hanyagsága okozta volna. Mindezeket figyelembe véve, kétségtelen, hogy felperes alperesnek szolgálatában, saját hibáján kívül, tanult mesterségére munkaképtelenné vált, amiértis alperes ezért felperest kártériteni köteles. A kártérítés összege, tekintettel arra, hogy felperesnek mint géplakatosnak még alperes beismerése szerint is nagyobb fizetése volt, tekintettel tovább arra, hogy viszont felperes csakis oly nehéz munkára, mint a géplakatosé vált munkaképtelenné, az 1874. évi 18. t.-c. hasonló intézkedéseinek figyelembevételével, havi 15 frtban volt megállapítandó. A kir. tábla és a Küria ezt az ítéletet helybenhagyta. A menetjegy meghamisítása nem köz-, hanem magánokirathamisítás. A berlini városi vasút egyik utasa olyan jeggyel utazott, melyet egy izben már használtak. A 10 fillér értékű jegybirtokos ennélfogva biróság elé került, hol a szakértők megállapították, hogy a jegy előző dátumát a jegyről mesterséges uton eltüntették. Vádlott tagadta, hogy ezt ő cselekedte volna s a jegy megszerzésére nézve mindenféle ellentmondó dolgokat hozott fel. A tárgyalás folyamán azonban vádlott bűnössége minden kétséget kizárólag bebizonyult. Az ügyész elismerte ugyan, hogy nagyon kis értékű dologról van szó, ámde az annál is inkább üldözendő, mert ilyen 10 filléres hamisítás naponta nem egy fordul elő. Kéri ennélfogva, hogy az esküdtek a vádlottat közokirathamisitás bűntettében mondják ki bűnösnek. A védő azt igyekezett bizonyítani, hogy a menetjegy nem köz-, hanem magánokirat s igy enyhe büntetést kér. A berlini II. Landesgericht el is fogadta a védő érvelését s magánokirat bűntettében bűnösnek mondván ki, egy havi fogságra Ítélte. Megjegyezzük, hogy a német Reichsgericht — annak idejében e lapokban is közölt — döntésével ugy határozott, hogy igenis a menetjegy közokirat. A kereskedelmi értéknek részét képezik mindama költségek, melyek az előállítási helytől a rendeltetési helyig keletkeznek. Több kocsirakomány széna a vasúti szállítás közben tönkrement, u§y. hogy a vasút köteles volt, az Üzletszabályzat 80. §. értelmében, az áru kereskedelmi értékét megtériteni. A feladási állomáson ajeladás idejében érvényben volt piaci ár megállapittatván, az elsőbiróság ennek az összegnek megtérítésére ítélte a vasutat. A termelési helytől a feladási helyig felmerült költségekre nézve a biróság a vasút álláspontját fogadta el, mely szerint a feladás helyén az áru értéke kisebb volt, mint a termelés helyén, mivel a feladási hely piaci árának eléréséhez szükséges volt, hogy az áru a feladási helyre szállittassék. A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa 1902/D. 793. számú Ítéletével az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta, s a vasutat az átszállítási költségek megfizetésére is elítélte. Az Üzletszabályzat 80. §-a értelmében ugyanis a vasút köteles azon kereskedelmi értéket megtériteni, mellyel az áru a feladás helyén birt. Ámde a kereskedelmi értéknek részét képezik azon költségek is, melyek az árunak termelési helyétől a fogyasztási helyre vaió szállítása közben előállanak. Ez alapon köteles a vasút ezeket a költségeket is megtériteni. PALLA8 RÉSZVÉNY TÁH8ASÁO NYOMÓIM BUOW0TBN. " "