A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 22. szám - A bányajog-alkotás legfőbb problémái. Folytatás. 5. [r.]

A JOG 177 a kétféle kutatási intézmény között az osztrák bányajog szerint fennálló szoros kapcsolatra nézve lehetetlen valami plauzibilis célszerűségi indokot találni. Ez semmi más, mint szerkezeti különösség, aminek következtében azonban csak bonyolultabb lett a kutatási intézmények jogi szabályozása. Az osztrák kutatási rendszer alapelvei szerint a zártkutatmány az általános kutatási jognak kiegészítése, s mint ilyen önáHó jogi léttel nem bir. A kutatási jog forrása és alapja nem a zártkutatmányi igazolvány, hanem az általános kutatási engedély ; a zártkutatmány szerzésével csak kiegészítjük, illetve kizárólagossá tesszük a már létező kutatási jogunkat. A jogalkotásnak lehetőleg egyszerűségre és világosságra kell törekednie. Ezen szempontból e kétféle kutatási jogintézmény közötti szoros kapcsolat sem nem kívánatos, sem nem szükséges. Az általános kutatási jog megszerzésének és a kizárólagos kutatási jog megszerzésének más és más a célja ; mindakét kutatás külön helyet foglal el a bányászai rendjében. Ha a kutató a területet bányászati szempontból kecsegtetőnek tartja, vagy pedig valamely helyen költségesebb munkálatokhoz akar kezdeni, ez esetben indokolt, hogy érdekei védelmére kizárólagos kutatást jelentsen be. De mire való itten olynemü kötelezettség statuálása, hogy a vállalkozó elébb általános kutatási engedélyt szerezzen ? Hiszen a vállalkozó manapság is az általános kutatási engedélyt többnyire a zártkutatmányi bejelentésben kéri. Az általános kutatás és a kizárólagos kutatás tehát a gyakorlat szempontjából nem tekinthető egymást követő stádiumnak. Ott ellenben, hol a kucató még csak előzetes tájékozódást óhajt szerezni s általános geológiai megfigyeléseket akar eszközölni ott nem volna indokolt, hogy a vállalkozó már ily célból is a sokkal nehézkesebb és költségesebb kizárólagos kutatási jogszerzésre legyen utalva. Ily célokra való az általános kutatási igazolvány. És semmiféle szükség sincsen arra, hogy a kétféle kutatási jogot szoros kapcsolatba hozzuk egymással. Manapság is a zártkutatmány a közte és az általános kutatási jog között fennálló szoros kapcsolat dacára mint egészen különálló bányajogositvány szerepel; a legtöbb vállalkozónak még csak halvány sejtelme sincs arról, hogy a zártkutatmányi jogszerzésnél miért kell neki előbb általános kutatási engedélyért folyamodnia. Összegezve a mondottakat: ugy a kétféle kutatási vállalkozásnak különböző háttere és célzata, mint a jogi szabályozás lehető egyszerűsége a kétféle kutatási jogintézmény teljes különállása mellett szólanak. (Folytatása következik.) Sérelem. Adalék a végrehajtási költségek megállapításához. A Jog f. é. márc. 15-iki számában közölte a selroeci jbiróság 1903. V. 47 2. sz. a. végrehajtást jóváhagyó végzését, miből kitünőleg 133 és 109 koronás együttesen foganatosilott végrehajtás költsége 221 K. 10 f.-ben lőn megállapítva. Az illetékes tényezők tájékoztatására és annak illusztrálására, vájjon kik szaporítják a költséget, közlöm a fenti ügyben megtaitott árverést jóváhagyó, és ennek költségeit megállapító végzést. éle az 1859. évi idézett elvi határozat ellen irányul s azt az elvet hozza kifejezésre, hogyha valaki egy bizonyos területre nézve már birtokában van egy kutatási engedélynek, az illetőnek ugyanezen területre vonatkozólag egy ujabb kutatási engedély nem adható. Ezen döntvény okadadatolása minden részletében igen plauzibilis s röviden a következő három tételbe foglalható össze : 1. sem a törvény, sem a végrehajtási szabályok rendelkezéseiből nem lehet olyasmit következtetni, hogy több kutatási engedély egymás mellett megállhat ; ellenkezőleg ugy a bányatörvény 251. §-ából, mint a végrehajtási szabályok 121. §-ának első három pontjából az következik, hogy a törvény feltételezi, miszerint a kutató valamely területen egyidőben csak egy kutatási engedéllyel bírhat ; 2. a kutatási engedély fogalmánál és jelentőségénél fogva logikai szempontból is méltán kifogásolható a több azonos kutatási engedély, mert a cél elérésére egy is elegendő ; 3. a több kutatási engedély a törvény 16. §-ának elvi rendelkezésével is ellenkezik, mellyel a törvény megakadályozni akarja, hogy a kutatási munkálatok megkezdésében késedelmes kutató másokat a kutatási tér kihasználásában gátolja, amely célzat egy második kutatási engedély szerzése által meghiusittatnék. amennyiben ezáltal a korábbi kutatási engedélyre bejelentett szabadkutatások uj alapot nyernének s igy az első kutatási engedély meghosszabitásának a bányatörvény 16. §-án alapuló megtagadása eredményében merő hiábavalóság volna. Az elmondottakból kitűnik, hogy az ált. bányatőrvény végrehajtásánál az általános és a kizárólagos kutatás közti szoros kapcsolat nagy bonyodalmakat s jogvitákat támasztott s azt eredményezte, hogy éppen a legfontosabb kérdések egyikében, jelesül az ált. btorv. 251. §-ának alkalmazásánál a judikaturában igen eltérő volt a felfogás. Ennek a tapasztalata is arra a törekvésre kell hogy ösztönözze minálunk a bányajogreform intézőit, hogy a két kutatási jogintézmény (általános és kizárólagos) mindegyike teljesen önálló szervezetet nyerjen a megalkotandó bányatörvény keretében. 1903. V. 47/16. sz. Hivatalos jelentése Óv áry Dezső bir. végrehajtónak, melyben Edeskuty L cég, P a 1 u g y a i J. és fiai cég és többi végrehajtatok javára T a k á t s Miklós ellen 1903. V. 47/2 szu. végzés folytán foganatosított ingó árverésről felvett jegyzőkönyvet beterjeszti azzal, hogy a befolyt 5,528 kor. 65 fill. vételárból 235 kor. 61 fiU. felmerült árverés foganatositási dij és kiadását levonván, a fennmaradt 5,293 kor. 04 fill. vételárat a bejelentett elsőbbségi igények folytán birói letétbe helyezte. Végzés. Ezen árveré_i jegyzőkönyv tudomásul vétetvén, — előiratokhoz csatolni rendeltetik. Egyben az árverés foganatosítása körüli költségek a következőkben állapittatnak meg. 1. Harnyacsek István zárgondnoknak a végrehajtás foganatosításánál eltöltött 8 napi, az 1903. márc. 6-iki árveréskor 1 napi, és jelen árverésnél 7 napi, összesen 16 napi dija. k 8 kor. 128 K — f 2. Ugyancsak 1903. február 19-től 1903. márc. 23-ig vagyis 31 napi zárgondnok őrzési dija, á 50 fill. 16 « — « Összesen : 144 « — « 3. V a g n e r László dr. ügyvédnek 7 napon való közbenjárási dija, á 8 kor __ 56 K — f. 4. Birós. végreh. eljárási dija 7 napra á 6 kor. ... 42 « — « 5. Ugyancsak ÉdeskutyL. cég és P a 1 u g y a i J. és fia cég ügyében árverés kitűzési dija _ ... 16 « 40 « 6. Ugyancsak Gebrüder M a y e r cég ügyében árverés kitűzési dija ._ 16 « 40 « 7. Ugyancsak W o h 1 Hermann ügyében árverés kitűzés dija _. _. ... 16 « 40 « 8 Ugyancsak Kálmán Sándor ügyében árveréskitüzés dija _ 16 « 40 « 9- Ugyancsak Knezovits Ad. és Cziba István ügyében árveréskitüzés dija ... ._ ... ... 9 « 80 « 10. Ugyancsak letéti dija . ... ... 4 « — « 11. Ugyancsak hirlap-hirdetési dija, posta és levél dija 8 « 05 « 12. Elsőbbségi igények bejelentése ... ... ... ..- 1 « — « 13. Jegyzőkönyvi melléklet és illetékbélyeg ... ... 47 « 36 « 14. Doboltatás ... .. ... ... ... ... 4 « 80 « 15. Óv áry Kálmán kikiáltó dija 7 napra á 4 kor. 28 « — « 16. Benyó József tanúnak, mint az árverésnél alkalmazott felügyelő díja 7 napra, á 2 kor., összesen ... ... 14 « — « 17. A savaknak és benzinnek, mint robbanó anyagoknak a pincéből való felhordásánál alkalmazott 2 napszámos dija á 2 kor ... ... ... _ 4 « — « Összesen : 284 K 61 f. Utasittatik a végrehajtó az általa téves összeszámitásból kifolyólag 7 koronával többet felszámított és levont összegnek birói letétbe való haladéktalan helyezésére. Végül utasittatik a helybeli adó-, mint birós. letéti hivatal, az általa f é. ápr. 3-án 46. tétel alatt bevételezett és L. napló 42/903 tét. nlatt bevezetett 5,293 K. 04 f. tőkének birói letétként való szabályszerű kezelésére. Miről érdekeltek azzal értesíttetnek, hogy a birói letétbe helyezett összeg felosztására a határnap a kir. Ítélőtáblánál levő végrehajtási iratok beérkezte után fog kitüzetni. Kir. Járásbíróság Selmecbányán, 1903. ápr. hó 8-án. Erdély s. k. kir. alj.-biró. Igen lekötelezne bárki is, aki megnyugtathatni affeló'l, hogy egy : s ugyanazon eljárás költsége annyiszor felszámítható és megállapítható, ahány hitelező van érdekelve, — vagy aki kellően indokolni tudná azt, hogy egy füszerkereskedőnél lefoglalt, még annyi ingóság elárverezéséhez miért szükséges 8 álló nap és egy egész személyzetből álló asszisztencia. E végzés is hangosan követeli az uj végrehajtási törvény megteremtését, a végrehajtói intézmény államosítását, nemkülönben azt, hogy az ily megdöbbentő költségmegállapitó végzések indokoltassanak is. Mihálovics Béla dr. budapesti ügyvéd. Vegyeseit. A brassói ügyvédi kamara 1902. évi jelentése a legnagyobb csüggedés hangján szól az ügyvédség várható jövőjéről. Felhozza különösen az ügyvédi nyugdijkérdés megoldásának elodázását s az ügyvédség tekintélyét és létérdekeit veszélyeztető perrendjavaslatot, amelyek miatt a kamara elvesztette a miniszterbe vetett bizalmát. Panaszkodik a kamara területén egyre jobban terjedő zugiróskodás ellen, amely kivált a fogarasi járásbíróság Ítéletei ellen beérkező fölebbezések nagyszámában nyilatkozik, A brassói törvényszék területén mindenben haladás mutatkozik, csak az ügyvédi kar óhajtásai találnak süket fülekre. Ezen óhajtások pedig pusztán a hivatalos időre, a tárgyalások méltányosabb kitűzésére vonatkoznak. A költségmegállapitásban sérelmes gyakorlatot követ a brassói és kézdivásárhelyi törvényszék, ellenben a marosvásárhelyi tszék gyakorlata kielégítő. A kihirdetett Ítéletek későn foglaltatnak írásba, míg túlságos gyorsasággal intézik el a járásbirósági ítéletek ellen való felülvizsgálatokat. Általános az a panasz, hogy a közigazgatási hatóságok az ügyvédi képviseletet nem veszik figyelembe és az ügyvéd által ellenjegyzett fölebbezések alapján hozott felsőbirósági határozatokat közvetlenül a léinek kézbesitik. Végezetül sürgeti a jelentés a birói kar anyagi helyzetének javítását. A budapesti ügyvédi kör társas összejöveteleit f. évi május hó 14-ik napjától kezdve minden hétfőn és csücörtökön (ünnepnapok kivételével) a kör uj nyári helyiségében, a népligeti Sverteczky-féle vendéglőben tartja meg. A nyári helyiségben, mely