A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 1. szám - Hiteltelekkönyveinkről a telekkönyvi betétszerkesztésről s a telekjegyzőkönyvek helyesbitéséről. Folytatás. 2. [r.]

13-án 7,952/B. sz. a.) Z. Béla ellen szemérem elleni erőszak büntette miatti ügyben következőleg itélt: Z. Béla vádlott bűnösnek mondatik ki, a btkv. 232. §. 1. pontjába ütköző erőszakos nemi közösülés bűntettének a btk. 65. §. szerinti kísérletében, amit elkövetett azáltal, hogy 1901 ápril 10-én d. e. a S.-A.-Ujhelyből Legenye-Mihály felé vezető uton N. Mariska 15-ik évében levő leányt erőszakkal azon célból teperte le, hogy vele nemileg közösüljön, de a sértett kiáltására oda siető tanuk által szándéka kivitelében megakadályoztatott. Ezért a btk. 232., 66. és 250 §-ai alapján a jogerős itélet foganatbavételétől számítva 1 -évi börtönbüntetésre és ezen büntetésének kiállásától számítva 3 évi hivatalvesztésre Ítéltetik stb. Megokold s: N. Mária sértett 1901 ápril 10-én d. e. S.-A.-Ujhelyből a Legenye-Mihály felé vezető uton Kistoronya községébe hazafelé gyalogolt. Útközben a harmadik vasúti őrház közelében a vádlott hozzácsatlakozott és e szavakkal «adj pinát» (dáj picsu) tótul megszólítván őt, majd mikor ezen ajánlatára a sértett mitsem felelt, megtámadta őt, zajdáját róla lerántotta, földre teperte, szoknyáját letépte és az igy földhöz vert sértettnek guggoló helyzetben a szeméremtestét fogdosva, őt az ut melletti sánc felé vonszolta. De a sértett ijedtében minden erejét megteszitve segélykiáltások között vádlott karjai közül nagynehezen kicsúszott, miközben térdét is megkarmolta. S mivel a segélykiáltásokra B. Andt ás és P. János tanuk közeledtek, a vádlott elfutott, a támadás ezért abban maradt. Ugy ezen emiitett, valamint U. Mihályné és S. M.-né tanuk hit alatti vallomásukkal a fentebb kifejtett és a sértett vallomásával egyező tényállást megerősítették, amivel szemben vádlottnak tagadása figyelembe sem vehető. Miután pedig a beigazolt tényállásból kitünőleg, vádlott a sértett ellen intézett támadást egyenesen a nemi közösülésre való felhívással kezdette meg, s támadás közben a sértett leányt megragadta, földhöz nyomta, a sánc feié húzta, nemi részét fogdosta és igy cselekménye kétségtelenül az erőszakos nemi közösülésre irányult, mert az erőszakoskodást ezen közösülés céljából mindaddig folytatta, amíg abban a tanuk közbenjötte és előbb a leány ellentállása folytán meg nem akadályoztatván, azt egy akaratán kivül eső ok miatt kényszerült abban hagyni, ennélfogva vádlottat az erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérletében kellett bűnösnek nyilvánítani és figyelemmel a támadás vadságára, amelylyel a meglett korú és erős szervezetű vádlott az alig 14 évet meghaladott gyenge testalkatú sértettet fényes nappal a járt országúton, minden szemérem-érzetből kivetkőzvén, valóságos állati ingerrel rohanta meg, mint súlyosító, de másrészről büntetlen előéletére, ittas állapotára, mint enyhítő körülményre, a rendelkező részben kitett megfelelő büntetéssel volt sújtandó, stb. A kassai kir. Ítélőtábla (1902 febr. 18-án 1879/B. sz.) Ítélete: a kir. tszék ítéletét indokai alapján helybenhagyja. A m. kir. Kúria (1902. évi október 18-án 9,018. B. sz.) ítélete: A vádlott által bejelentett semmiségi panasz elutasittatik ugyan, azonban mindkét alsóíoku biróság ítéletének a cselekmény minősítésére és a büntetésre vonatkozó része a bp. 385. §. 3. és végpontja alapján, a bp. 437. §. 3. bek. érteim, hivatalból megsemmisíttetik; vádlott a btk. 92. §. alkalmazásával s a 20. §-ra való hivatkozással a btk. 213. §. első pontjába ütköző erőszakos nemi közösülés és 65. §. szerinti kísérletének vétségében mondatik ki bűnösnek és emiatt a 232, 66. § ok s a 92. §. alapján 5 hónapi fogházra Ítéltetik. A mellékbüntetés a btk. 250. §-hoz képest mellőztetik. Meg okol ás: A vádlott semmiségi panaszát a bp. 385. §. L, a. pontjára alapította. Minthogy azonban a kir. ítélőtábla által valóknak elfogadott azok a tények, amelyek szerint a vádlott 1901 április 10-én délelőtt a S.-A.-Ujhelyről Legenye-Mihályfelé vezető uton a 15. évében levő sértettet erőszakkal leteperte, szoknyáját letépte, az igy földhöz vert sértettnek guggoló helyzetben szeméremtestét fogdosta, őt az ut melletti sánc felé vonszolta és a további tettlegeségben csakis a sértett kiáltására odasiető emberek által akadályoztatott meg, büntetendő cselekmény tényálladékát megállapítják azért, mert a vádlott valónak elfogadott fon nebbi erőszakos ténykedései kétségen kivül arra vallanak, hogy szándéka sért ttel való nemi közösülésre irányult s azt kifejtett erőszakoskodásai által már meg is kezdette. Minthogy ezek szerint a biróság a btS törv. megfelelő rendelkezését nem alkalmazta tévesen: ennélfogva a vádlott által bejelentett semmiségi panasz, mint alaptalan, a bp. 437. §. 4. bek. érteim, elutasítandó volt ugyan; tekintve azonban azokat a nyomatékos enyhítő körülményeket, hogy a vádlott büntetlen előéletű és hogy a cselekmény elkövetésekor ittas állap.itban volt, a büntetés kimérésénél még a vádlott terhére felhozott súlyosító körülmények figyelembevétele mellett is, a btk. 92. §, alkalmazása indokolt. Minthogy pedig az alsó fokú bíróságok a büntetés kimérésénél a btk. 92. §-át nem alkalmazván, ez a vádlott sérelmére szolgált: ennélfogva mind a két alsófoku biróság i:életének a minősítésre és a büntetésre vonatkozó részét hivatalból megsemmisíteni, vádlottat bűntett helyett a btk. 92. §. alkalmazásával, a 20. §-ra való hivatkozással vétség miatt a rendelkező részben kimért büntetéssel büntetni kellett. Minthogy a vádbeli cselekmény vétségnek minősíttetett, a btk. 250. íj-hoz képest a hivatalvesztést mellőzni kellett. A BP 576 S-ának világos rendelkezése szerint előzetes letartóztatásért kártalanításra csak annak van igénye, akit a bSStflvíd Jól jogerősen felmentett, vagy aki irányában a broság az eljárást jogerősen megszüntette. Ha tehát az eloze tes letartóztatásba helyezett terhelttel szemben «z eljárás a tar. ügyésznek nyomozást megszüntető határozatával és nem bírósági végzéssel nyert befejezést, a törvény nem enged kárpótlást (A m. kir. Kúria 1901 szeptember 21. 4.220/901. sz. a.j Az a vádlott aki szolgálatát önként hagyta el és apai házába visszatérni 'vonakodik, éhsége miatt elkövetett lopás esetén sem hivatkozhatik ellenállhatatlan erőre. (A m. kir. Kúria 1902 június 30. 6,380/902. sz. a.) A btk. 235. 233. S-ban meghatározott büntettek miatt, ha sértett felek gyanánt fellépő kiskorúak életkoruk tizenhatodik évét még nem töltötték be, a bűnvádi eljárás megindítása iránti indítványra a kiskorúak életbenlevő édes atyja jogosult. Az édes anya által emelt panasz a törvényes képviselőnek az eljárás folytatásához megkívánt indítványát — az erre vonatkozó meg hatalmazás hiányában — nem pótolja (A budapesti kir. Ítélőtábla 1902 szept. 11. 5,544 sz. a.) A vád tárgyául szolgáló hírlapi cikkben az lévén nyilvánosságra hozva, hogy a főmagánvádlónak nagybérlői gazdálkodása az illető vidék földmivesnépének anyagi helyzetére miiv káros hatással bir, az erre vonatkozóan felhozott adatok nem foglalhatók a Btk. 264. §-a 2. pontjának szabványa alá. (\ m. kir. 1902 június 3. 5,203/902. sz. a.) Sérti a törvényt, jelesül a BP. 494. és 5O5. S-ait a kir. törvényszék azon végzése, melylyel a kir. Kúriának a semmisségi panaszt elutasító végzése keltétől, annak a vádlott előtti kihirdetéséig eltelt időnek a büntetésbe való beszámítása iránt intézkedik. (A jogegyság érdekében hozott határozat.) (A m kir. Kúria 1901 december 24. 7,924. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A debreceni tszéknél Vízvári Ignác helybeli lakos ellen, bej. jan. 21, fsz. jan. 28, csb. Vass Antal dr., tg. Újlaki Hugó dr. — A bpesti keresk. és váltótszéknél Kiszela A. helybeli cég ellen, bej. jan. 22, fsz. febr. 21, csb. Szabó Árpád, tg. Köves Béla dr. — A nyitrai tszéknél Jassinger Sándor vágujhelyi kereskedő ellen, bej. jan 17, fsz. jan. 30. csb. Névery Ignác, tg. Füredi Lipót dr. — A zombon tszéknél Rothfeld. K. kulai kereskedő ellen, bej. jan. 26, fsz. febr. 7, csb. Markovyth Lajos dr., tg. König Soma dr. — A nagykanizsai tszéknél ifj. Fischer Ferenc helybeli szatócs ellen, bej. febr. 7. fsz. febr. 26, csb. Gózon Sándor, tg. Oroszváry Gyula. — A pécsi tszéknél Fischer és Schwarc mohácsi cég ellen, bej. jan. 25, fsz. jan 31, csb. Jobst Béla, tg Bernáth Samu dr. — A győri tszéknél Horváth—Kimle és vidékének ker. fogyasztási szövekezete ellen, bej. febr. 7, fsz. márc. 3, csb. Proszt János, tg. Schöpf Sándor dr. — A győri tszéknél Zimánd Mór helybeli lakos ellen, bej. febr. 14, fsz. márc. 14, csb. Proszt János, tg, Rapoch Frigyes dr. — A bpest. keresk. és váltótszéknél Eisler Ármin helybeli kpreskedő ellen, bej. jan. 27, fsz. febr. 2(i, csb. Szabó Árpád, ta;. Beretvás Farkas dr. Pályázatok A nagykanizsai tszéknél jegyzői v. aljegyzői áll. jan. 9. (295) — A besztercebányai tszéknél jegyzői v. aljegyzői áll. jan. 10. (296) — A soproni tszéknél albirói áll. jan. 10. (296) — A kassai tszéknél jegyzői v. aljegyzői áll jan. 10. (296) — Az újvidéki jbiróságnál albirói áll. jan. 10. (296) — A budapesti kir. tszékné jbirói áll. jan. 16. (29g) — A temesvári kir. ügyészségnél alügyészi áll. an. 17. (299) —• A hódsági jbiróságnál aljegyzői áll. jan. 17. (299) — A máramarosszigeti tszéknél jegyzői v. aljegyzői áll. jan. 17. (299 >. Kúriai és táblai értesítések. Békés I. K. Köpe érk. 8,667/902 p. sz. a. előa. Töttőssy n e — Erzsébetváros J. Gy dr. 3,618/902 dec. 14 rmv. — Kassa' K K Közalapítványi ü i. -Bartsch érk. 7,910'902 sz. a előa. Illés Jenő n. e. Lorber-Hitelbank érk. 8.314/902 p. sz. a előa. Kovács Béla, ti. e. Mezőtúr B. M. dr. Csider—Osató (6,818/902) dec. 2 hh. — Nagykörös Sz. Gy. Kecskés -Gorócz (4,755/902) dec. 38 rmv. Nagyszeben H K. dr. Philipp-Maltzer (5,940/902) dec. 12 rmv. rhh. - Nagyszombat Cs. L. 3,975/902 sz. n. e. előa. Balázsovits. — Pozsony L. D dr. Grossmann -Székely ügyről a jövő számban. — Pozsony N. J. dr Schachter-Somorjay (1,206/902 v.) rendelv. — R. A. C. A kérdett ügy érk. 650/902f. sz. a. előa. Podhorányi n. e. — Szepsi K E dr Kollár-Guttmann 11,009/902 v.) dec. 26 hh. - (3,000/902) dec. 30. hh Trencsén S. K. dr. Vály-Bodinszky (2,823/902. sz.) dec. 23. rmv. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Fiatal ügyvéd előkelő fővárosi irodába — esetleg társul — belépne. Irodát készpénzzel át is venne. Cime a kiadóhivatalban. Gyakorlott ügyvédjelölt, aki több vidéki irodában működött s irodát önállóan isvezetett, alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. Gyakorlott, a német és tót nyelvet is biró közjegyzőhelyettes alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN-