A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 21. szám - A büntető perrend némely kérdéséről

82 A JOG állapíttatott meg, mely rendelkezés, a bűnhalmazat szabályaitól eltérő külön, éspedig sokkal súlyosabb büntetést tartalmaz; tekintve, hogy ily súlyosabb tétel alkalmazására szolgáló okra, a bp. 359. §-nak parancsoló rendelkezése szerint az esküdtekhez küiön kérdés intézendő, azonban ily külön kérdés az esküdtekhez nem intéztetett és e hiány a bprt 427. §. 2. bek. érteim, most már nem pótolható; tekintve, hogy e szerint a súlyosabb büntetési tételt tartalmazó bűntettre nézve az esküdtek határozata ki nem terjedt és ez okból a btk. 349. §. utolsó bek. alapján, a büntetés ki nem szabható, — hanem az esküdtek határozatához képest a btk. 279. §. és 348. §. alapján a btk. 96.. 99. és 100. §-ának figyelembe-vételével, valamint figyelemmel az ezen bűntetteken felül megállapított két rendbeli lopás bűntettére, a btk. 340. §-ra való hivatkozással is, csak összbüntetés szabható ki: ezeknél fogva a bp. 385. §. 2. p.-ban meghatározott semmiségi okból a sem. panasznak helyt adni, a kir. tszék, mint esk. bíróság ítéletét részben, éspedig a btk. 349. §. utolsó bek. alapján kiszabott büntetésre nézve a bp. 437. §. 3. bekezdéséhez képest megsemmisíteni és e tekintetben a törvénynek megfelelő ítéletet kellett hozni. A vádlott és vedő által a bp. 385. §. 2. pontjára alapított semmiségi panaszokat a bp. 437. §. 4. bek. szerint elutasítani kellett azért, mert a büntetés megállapításának figyelembe vehető enyhítő körülmények fenn nem forognak, a többszörös bűnhalmazat és az esk. bíróság által megállapított nyomatékos súlyosító körülmények pedig a btk. 92. §-ának alkalmazását kizárják, stb. vád alól felmentetik. A felmerült bűnügyi költség az államkincstár terhére állapittatik meg. . Megokolás: A kir. tszék által valónak elfogadott tényállás szerint, mely a bp. 437. §. első bekezdésének rendelkezéséhez képest a kir. Kúria határozatának alapjául veendő, D. Ida vádlott S L ev ref. lelkészt akkor, midőn ez papi öltönyben egy temetésre a szertartás elvégzésére érkezett, a halottas ház udvarán kívül, a kapu előtt, az elsőbirósági ítéletben idézett szavakkal fogadta. A vád tárgyát képező jelenet e szerint akkor történt, midőn a sértett lelkész temetési szertartás teljesítésére indult, 'de azt még meg nem kezdte. Minthogy pedig a btk. 192. §-a csak akkor alkalmazható, ha az állam által elismert vallás lelkésze vallási szertartást teljesít: a vallás elleni vétség tényálladéka a jelen esetben fenn nem forog, s minthogy a vád tárgyává tett kifejezések használata egyéb büntetendő cselekmény ismérveit sem meriti ki: ugyanazért a vádlott részéről a bp. 385. §. 1. a) p. alapján érvényesiteltsemm. panasznak hely adandó s vádlott, mindkét alsóbb fokú biróság ítéletének megsemmisítése mellett, az ellene emelt váddói felmentendő, a bűnügyi költség pedig a bp. 482. § 1. bek. érteim, az államkincstár terhére megállapítandó volt. A közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. A kanonokok hagyatékából az egyházat megillető 1/3 rész után illetékmentesség nem igényelhető. (7,442/901. sz. a.) A btk. 192. §-a csak akkor alkalmazható, ha az állam által elismert vallás lelkésze vallási szertartást teljesít. Az edelényi kir. jbiróság, mint btő biróság (1902. ápr. 9-én 434/8. B. sz. a.) vallás és annak szabad gyakorlata elleni vétséggel vádolt D. Ida elleni bűnügyben következőleg itélt: A kir. jbiróság D. Ida vádlottat bűnösnek mondja ki a btk. 192. §-ba ütköző vallás és annak szabad gyakorlata elleni vétségben, elkövetve az által, hogy 1901. november 12-én a temetési szertartásra érkezett S. L. ev. ref. lelkészt azon szavakkal támadta meg: «Tiszteletes ur kérem, ha jáger akar lenni, legyen jáger, ha pap, legyen pap, már a csorda is bejött, ily későn nem való temetni>. Ezért vádlottat u. a. § alapján az ítélet foganatbavételétől számított 4 heti fogházra s 15 nap a. végreh. terhével az 1892: XXVII. t.-c. 3. §-ban körülirt célokra fordítandó s behajthatatlanság esetén a btk. 53. §-alapján további 2 napi fogházra átváltoztatandó 20 K. pénzbüntetésre ítéli s kötelezi, hogy S. L. sértettnek 8 K. fuvar és napidíj költséget és az eddig felmerült 14 K. és a még felmerülendő bűnügyi költséget a fennálló szabályok értelmében megfizessen. Megokolás: Részben vádlott beismerésével, különösen pedig több tanú eskü alatti vallomásával megállapittatott, hogy Lád-Besnyőn 1901. nov. 12-én D. Ida vádlott S. L. ev. ref. lelkész sértettel, midőn ez a papi öltönyben egy temetésre a papi szertartás elvégzésére érkezett, a halottas ház udvarának kapuja előtt a temetésre összegyűlt közönség hallatára ezen szavakkal támadta meg: ÍTiszteletes ur kérem, ha jáger akar lenni, legyen jáger, ha pap akar lenni, legyen pap, már a csorda is bejött, nem való ily későn temetni>; minthogy vádlottnak ezen cselekménye a btk. 192. §. 1. bek.-ben meghatározott vallás és ennek szabad gyakorlata elleni vétségének tényálladékát képezi, kellett őt ezen vétségben bűnösnek kimondani s tekintettel többször büntetett előéletére, mint súlyosító körülményre, u. a. §. alapján az ítéletben kiszabott büntetéssel sújtani. A bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés a bp. 479. és 480. §-ain alapszik. A miskolci kir. t>zék, mint felebbv. btö biróság (1902. junis 23. 3,735/B. sz. a.) méltányló figyelemmel vádlottnak a felabbviteli főtárgyalás folyamán is konstatált ingerlékeny természetére és az elsőfokú biróság előtti tárgyalás alkalmával a vád tárgyát képező cselekedete közérdekű, és igy védelme szerint jogos voltának tudatából eredett nagyfokú izgatott kedélyállapotára: a kir. járásbíróságnak vádlott ellen pénzbüntetést kiszabó ad. 901. B. 434/8. sz. a. hozott kétrendbeli közbenszóló végzését a Bp. 542. §. 4. bek. és az 554. §. 1. bek.-ben felhívott 550. §. 4. bek. alapján megváltoztatja olyképen, hogy az első végzésben kiszabott 20 K. pénzbüntetést behajthatatlansága esetén 1 napi fogházra átváltoztatandó 10 K. — a második végzé ben kiszabott 50 K. pénzbüntetést behajthatatlansága esetén 2 napi fogházzal helyettesítendő 30 K. pénzbüntetésre mérsékeli; ezzel a változtatással ugyananazon végzéseket egyéb rendelkezéseit illetőleg helyben hagyja. Érdemben a kir. jbiróság neheztelt Ítéletét ugyancsak a fentebbi felhozott okok, mint enyhítő körülmények mérlegeléseinek eredményeképpen a bp. 554. §. 2. bek.-hez képest azzal a részbeni változtatással; hogy a vádlottra elsőbiróilag kiszabott fogházbüntetést 2 napra, a mellékbüntetést pedig behajthatlanság esetén 1 napi fogházra átváltoztatandó 20 K. pénzbüntetésre leszállítja; egyéb rendelkezéseit illetően felhozott indokai alapján helybenhagyja. A m. kir. Kúria (1903. február 17-én 1,423 B. sz. a.) A semmiségi panasznak hely adatván, mindkét alsóbbfoku biróság ítélete a bp. 385. §. 1. a) pontjában meghatározott anyagi semmiségi oknál fogva a bp. 437. §. 3. bek. érteim, megsemmisittetik s D. Ida vádlott a vallás elleni vétség miatt ellene emelt PAUA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG A ör'ókbérek abban az esetben, ha a földadót a bérbeadó tulajdonos fizeti, nem esnek járadékadó alá. (8,077/901. sz. a.) Jogerősen megállapított házadómentesség nem hosszabbítható meg azon a ámen, hogy a ház utólag olyan községhez csatoltatott, melyben a házadómentesség hosszabb tdöre terjed (987/902. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A budapesti keresk. és váltótszéknél Hirsch Józsua újpesti kereskedő ellen, bej. jun. 15, fsz. jul. 14, csb. Szaffka Dénes dr., tg. Vikár István. — A szegedi tszéknél Grósz Mayer csanádpalotai kereskedő ellen, bej. máj. 23, fsz. máj. 30, csb. Fehér Tamás dr., tg. Wizinger Gyula. — A kassai tszéknél Poralek Ferenc helybeli lakó ellen, bej. aug. 1, fsz. aug. 17, csb. Dubay József, tg. Fényes Samu dr. — A nyitrai tszéknél Hidegi Béla érsekújvári lakos ellen, bej. 12, fsz. jun. 26, csb. Névery Ignác, tg. Dohmann Ferenc dr. — A szombathelyi tszéknél Unschuld Henrik körmendi kereskedő ellen, bej. jul. 14, fsz. jul. 26, csb. Prugberger Vince dr., tg. Dienes Elek dr. — A balassagyarmati tszéknél Deutsch Mór salgótarjáni kereskedő ellen, bej. jun. 20, fsz. jun. 30, csb. Köröm László, tg. Frank Dezső. Pályázatok: Az erzsébetvárosi tszéknél aljegyzői áll. máj. 30 (110) — A kolozsvári ügyészségnél alügyészi áll. máj. 31 (111) — Az aradi tszéknél aljegyzői áll. jun. 2. (112) — A szobránai jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 2. (112) — A nyíregyházai jbiróságnál albirói áll. jun. 3 (113) — A nyíregyházai tszéknél aljegyzői áll. jun. 3. (113) Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Alsókubin M. F. dr. Durschnitz—Szmetanay (3,977/902) máj. 19. hh. — Apatin B. M. dr. Parabuczki—Parabuczki (7,125/902) máj. 3. rmv. — Békés I. K. Vas—Gellén nem érk. — Galánta N. M. dr. Weisz—Weisz (1,536/902 előa. Jókuthy) n. e. — Eisenstádter—Weisz érk. 1,102/902 v. sz. a. előa. Jókuthy, n. e. — Halmi N. J. Közbirto kosság—Község érk. 6143/902 sz. a. előa. Egry, n. e. — Kozányi—Fóris érk. 3532/902 sz. a. előa. Oeffner, n. e. — Nagyszeben H. H. K. dr. Schun —Schun érk. 8Ö15/902 sz. a. előa. Frink, n. e. — Binder—Drottleffné érk. 2279/903 p. sz. a. előa. Szász, n. e. — Óbecse V. Á. dr. Doroszlovacski-Milovanov érk. 1,715/903 p. sz. a. előa Balázsovits, n e. — Lekics—Báctiszamelléki tp. érk. 1,467/903. p. sz. a. előa. Kársa n. e. — Izlankin—Bácstiszamelléki tp. érk. 1,958/903. p. sz. a. előa. Egry n. e. — Rigyiszki—Bácstiszamelléki tp. érk. 1,957/903. p. sz. a. előa' Egry, n. e. — Pécska F. M. dr. 4333 és 4,334/902 máj. 10. hh. — Vágujhely F. L. dr. Halik—Zemanovics (3.256/902) máj. 14. hh. Alföldvidéki kisvárosi járásbirósági aljegyző cserélni óhajt lehetőleg hegyesvidéki aljegyzővel. Cime a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. NYOMDÁJA BUDAPESTEN