A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1903 / 20. szám - A debreceni kir. itélőtábla és főügyészség
160 A JOG lehetünk általában elégedve, ha bíróságaink az előkelő társadalmi helyzetet, mely való ában legtöbbször vagyoni előkelőségnél egyebet nemis jelent, a fönnebb mondottaknál fogva enyhítőül is és súlyosítóul is tekintetbe véve, olybá veszik, mintha nemis léteznék. Kis egyenérték ez a jogegyenlőség ellensúlyozására, ha figyelembe vesszük, hogy a nyomor, a szegénység, mivel ily esetben a sértett magánjogi igényének biztosítására szolgáló alap rendszerint — világ csudájára, — nem szokott meglenni, vagyon elleni bűncselekményeknél ujabban súlyosító körülményül szokott figyelembe vétetni, Ez semmi! Aki mesterlegény-létére bűnözött, uj, eddig szokatlan mesterséget kénytelen tanulni a gyüjtő-íogházban, ami nemzetgazdaságtani szempontból helyeselhető, de a B. T. K. 37. §-ában említett ^viszonyainak megfelelő munkai} elvével össze nemigen egyeztethető. Végre is azonban, bármint értelmezzük is a törvényt mi, a büntetés lélektani hatásainak teljes megértésére többé-kevésbbé képtelen jogászok: kézműves-mesterség elvégzésére kényszeritik Hát aki jó (azaz vagyonos) családból származván, az érettségi letételéig tudott várni a betöréses lopás elkövetésével ? Meg tudom nevezni az esetet, melyben 1 évet meg nem haladó büntetés rjvatván ki a 15-szörös lopás elkövetésért, az elitélt nemcsak hogy ipari munka helyett irodai munkát végezhetett büntetésének ideje alatt, hanem a fogházi élelem helyett a fogház tisztviselői részére előirt élelmezésben ré zesittetett. Ha a merő javítási elméletet tartjuk szem előtt, megelégedhetünk a büntetés ilyetén végrehajtási módjával (az illető most köztiszteletben álló hivatalnoka egy országos hirü intézetnek), de hisz nem fogadhatjuk e! a javitási elméletet ! S téve, tagadva, hogy igy volna, megfelel-e az igazságnak, hogy egyiket azért vonjuk el a fogháznak mérges levegőjétől büntetésének taitama alatt, mert kedves szüleinek edvező vagyoni viszonyaira tekintettel nagyobb iskolai képzettséget szerzett, másikat azért tegyük el a biztos tönk veszélyének, mett szorult viszonyainál fogva csak i ^ri előképzettséget szerezhetett ? De általánosítsuk az esetet! Van jogunk rá. Kérdem : jogegyenlőség ez vagy egyenlőtlenség ? . . . Most halijuk a cikkiró urat I O ugylátszik külön büntetési módot kiván a társadalom külömböző kasztj i részére; más tételt a mivelt embernek, mást az inasgyereknek, mást a pásztorlegénynek ; mást a puszta fiának és mást az iparos-segédnek . . . Azt hiszem erre kár szót vesztegetni . . . VIII. Végezetül. Végezetül folytathatnám a végtelenségig az igyen megkezdett elmélkedést. Az eredmény, amit kihozni tudnék, egy volna. Összegezzünk hát. Mi az eredmény ? Törvénysértések, ellentétek, következetlenségek előfordulhatnak és előfordulnak szakbiróságoknál szintúgy, mint esküdtbiróságoknál. Melyik a jobb hát? En nem tudom ; mert a jogkereső közönség szempontjából tekintve a dolgot, bizony nagyonis mindegy lehet : azért kapott-e vádlott a mindig irányadó közfelfogás szerint megérdemlettnél enyhébb büntetést, mert a séitett nem igaztágügyminiszter (mely körülménynek igazságszolgáltatási fontosságát kellőleg méltányolták a 44-iki javaslat pártolói, Illetve ellenzői), avagy azért mentették e föl a közvetlen gyakorlatnak nem mmden tekintetben tisztító tüzében rem álló esküdtek a vádlottat (akit a szakbiróság elitélt volna), mert. . . ugy érezték, hogy ők is ugy cselekedtek volna hasonló körülmények közt. Végre is a dolgok elfogulatlan szemlélői, — ha ugyan ilyenek is vannak, — nem fogják tagadásba veheti i, miszerint az úgynevezett jogérzéket inkább sérti a szakbírói — tudományos érvelésekkel mindig megindokolható— következetlenség, mint a jogtanitmányoktól távol állva, kellő idő múlván mindenesetre a mostaninál jobban és következetesebben Ítélő esküdtszék. Addig is végzem a költő szavaival. En a vidámság hangját keresém és akaratlanul ilyen fekete lett az én gondolataimnak a menete, mert egyik tizenkilenc, a má ik egy hijján husz. Belföld. A debreceni kir. ítélőtábla és főügyészség. A királyi táblák decentralizációja alkalmával Szilágyi Dezső akkori igazságügyminiszter eredetileg csupán tiz tábla létesítését vette tervbe. Nagy arányú agitáció szorította ki a 11-iket, a debrecenit. S ime a tapasztalás megmutatta, mily nagy szükség volt épp az alföldi nagy metropolisban elhelyezett táblára, mely ma a budapesti után a legnagyobb ügyfor-" galommal bír. A debreceni kir. tábla hatásköre öt törvényszék területére terjed- ezek: a debreceni, mármaros zigeti, nyíregyházai, szatmárnémeti és zilahi törvényszékek. J ur i sdi c t lója ala tartozik 31 járásbíróság. A tábla területe 5 millió katasztrális hold, népessége másfél millió lélek. Valamennyi ide tartozó törvényszék nagy területtel es ügyforgalommal bir és felette sok munkát ad a felsőbíróságnak. Legnagyobb mértékben áll ez a m á r m ar ossz í g et i ról, melynek lakossága a műveltség legalsó fokán ál), rettenetes szegénységben él és nagyon perlekedő természetű. Igazán bámulatos buzgalommal kell dolgozni az aránylag csekély számú, de annál nagyobb tudással és munkaszeretettel rendelkező bírói karnak, hogy a nagy forgalmat ily szép rendben és ily alaposan lebonyolítsa! De beszéljenek a számok ! A tábla bírói kara l elnökből, 2 tanácselnökből és 20 bíróból áll, kik közül azonban egy (Baross Gyula) az igazságügyminisztériumba van beosztva. Van ezenkívül 1 elnöki titkár, 3 tanácsjegyző-albiró és 3 jegyző. A segédhivatalban dolgozik 1 irodaigazgató, 4 irodatiszt, 5 irnok és 1 irógépkezelő dijn >k. A szolgaszemélyzet egy ajtónállóbói, 1 kapusból és 7 hivatalszolgából áll. A tábla elnöke Bernát h Elemér, 4 év óta vezeti a bíróságot. Mély tudás, éles jogászi eszme, páratlan szorgalom, kitűnő adminisztratív vezető képesség és erélyes, de tapintatos fellépés jellemzik működését. Ismertetésünk keretén kivül esik az elnök egész tevékenységének részletes méltatása. Elég legyen rámutatnunk arra, amit a mármarosszigeti törvényszék területén levő bíróságok rendbehozása körül kifejtett. Midőn a vezetést átvette, az említett területen — tisztelet a kivételeknek — iszonyúan dezolált igazságszolgáltatási viszonyok uralkodtak; annyira, hogy például az ezen törvényszék területéről végrehajtási ügyekben felérkezett felfolyamodások az összes beadványok 4/{-ét tették ki. Az elnök nagy gondot fordított arra, hogy ezek az ügyek a legalaposabban revideáltassanak és a legrövidebb idő alatt elintéztessenek, így aztán lassankint helyreállott az erősen veszélyeztetett jogbiztonság. Az elnök vezeti az első (közpolgári és úrbéri) tanácsot, elnöke a fegyelmi bíróságnak, a telekkönyvi vizsgáló bizottságnak, az 1891. évi XVII. t.-c. 10. §-a értelmében alakított és a könyvtári bizottságnak. Az elnök a törvényszékek ügyvitelét mindenkor személyesen (nem kiküldött által) vizsgálja meg, s minden törvényszéki vizsgálat alkalmával több járásbíróságnál is megtekinti az ügyvitelt és ügykezelést. Az elnök, a tanácselnökök és a birák különös gondot fordítanak arra, hogy a táblai határozatok ellentétesek ne legyenek, a judikaturát folytonosan éber figyelemmel kisérik. A jogegység megóvására szolgál, hogy mindenik tanácsban vezetik az u. n. kék könyvet, melyben az illető tanácsnak elvi jelentőségű jogkérdésekben létrejött megállapodásai esetről-esetre bejegyeztetnek. Az elnök jó néven veszi biráitó! azt, ha a közönséggel társadalmilag szívélyesen érintkeznek, ami azonban a pajtásk* dás határát sohsem éri el. E tekintetben maga jár elől; több társadalmi, jótékony és művelődési egyletnek elnöke és tagja. Ezzel azután kettős cél van elérve: egyrészt megismerkedik a bírói kar a helyi élettel és annak kitűnőségeivel anélkül, hogy a tulbizalmas érintkezés ártalmas befolyással lenne a birák hivatalos működésére, másrészt a birák elfoglalják a társadalomban őket megillető pozíciókat, s ezáltal a vidéki város társadalmi életét emelik és vezetik. Hű munkatársai az elnöknek ugy a munka terén, mint a társadalmi élet fejlesztése körében Széli Farkas és Szeghő István tanácselnökök. Előbbi a bűnügyi osztály vezetője és nagy történetbuvár, ki a szabad idejét a debreceni kollégium hires levéltárában tölti, kutatva a régi debreceni jogélet forrásait. A Csokonai irodalmi-kör fejlesztésében tevékeny részt vesz; s zászlóvivője nemcsak a magyar, hanem az idegen nyelvű kuliurának is Mult évben angol klubbot alakított, mely szépen virágzik. Szeghő tanácselnök egészen hivatalának él, bár ő isszivesen érintkezik a közönséggel. A birák valamennyien kedveltek Debrecenben, ami nagy szó ott, hol nemrégiben még a főispánt is «jött-ment»-nek tekintették, mert nem köztük született. Az érdemek elismerése azonban kiszorította a vaskalapos bizalmatlanságot a jólelkű cívisek szivéből. Az ügyforgalom a következő volt: Elnöki ügy elintéztetett 3,615 (a mult évben: 3,420). Fegyelmi ügy maradt 1901-ről- 6. Érkezett: 16. Elintéztetett felmentő határozattal: 1, rosszalás, feddés- és pénzbüntetéssel: 5, más módon 11. Hátralék: 5. noo Polgári ügy érkezett: 5,126 (4,810);mult évről maradt: 238 (230), együtt 5,364 (5,040). Ebből elintéztetett 5,145 (4,802). Hátralék: 219 (238). v ; A beérkezett ügyek közül: közpolgári: 4,195, házassági: 338, váltó: ^3.3, kereskedelmi: 58, birtokrendezési: 97, bányaügy 5. . Az elintézés 1,789 ügyben helybenhagyó, — 830 ügyben egészben es részben megváltoztató,-98 ügyben megsemmisítő,-