A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 17. szám - A Budapesten székelő e. f. polgári és büntető biróságok működése 1902-ben. Folytatás

138 A JOG Megjelent : Jogorvoslatok közigazgatási, kihágási és közjogi ügyekben. Az 1901. évi XX. t.-c, az 1879. évi XL. t.-c, az 1874. évi XXXIII. és illetve az 1899 évi XV. t.-c, továbbá az idevonatkozó egyéb törvények és rendeletek alapján összeállította Zi mányi Endre dr. Ára 2 kor. 50 fill. Ifj. Nagel Ottó könyvkereskedése. A magyar gyülekezeti jog gyakorlati kezikönyve Irta Rédey Miklós, a budapesti állami rendőrség ker. kapitánya. A Kampis János dr. szerkesztésében és kiadásában megjelenő Közigazgatási Könyvtár V. évfolyamának 11. száma. Ara 1 kor. 20 fii. Vegyesek. A budapesti kir. tábla egy illetékességi ügyben legközelebb hozott egy érdekes elvi jelentőségű határozatára, melyet e becses lapok mai számukban a Jogesetek Tárában közölnek, hivjuk fel az olvasók figyelmét. Érdekes a határozat, de még érdekesebb azj indokolás, mely egy világos tételes perrendi törvényes intézkedés e 1 1 e n é r e egyszerűen megállapítja azt,hogy a külföldön lakó alperes perelhető-e az országban, ha neki itt egy jelzáloggal biztosított követelése van, és ha felperes a keresetben kinyilatkoztatja, hogy majdan a k ielégitést ebből a jelzálogos követelésből fogja kívánni. Az sem a legutolsó indok ezen igazán érdekes határozatban, hogy a kir. tábla az elsőbiróság előtt ez irányban kifejlődött birói gyakorlat-ra hivatkozik! Ami pedig ezen elsőbirósági birói gyakorlatot illeti, ugy erről az ezen ügyben egyidejűleg közölt elsőbirósági határozat kellő fogalmat adhat mindenkinek, akit ez érdekel. Megjegyezzük, hogy a kir. tábla ezen illetékességi ügyben utolsó fórum. Szívesen vennők, ha kartársaink ezen határozat felett nézeteiket elmondanák. (Ügyvédi körökből.) A temesvári ügyvédi kamara 1902. évi jelentésében szép apológiáját olvassuk az ügyvédi hivatásnak. Részletesen foglalkozik az ügyvi dellenes áramlat különböző nyilvánulásaival s ezek mindegyikét leszállítja a maga valóságos értékére. A kormány szándékairól szólva kijelenti, hogy az ügyvédellenes politika a mostani, bizantinizmusra hajló korszellem gyülmölcse: a független, szolgailag görnyedni nemtudó ügyvédség szálka a hatalom szemében s ezért annak megtörésére iparkodik. A bíróságok is hódolnak ez iránynak: az ügyvéd részére napszámosnak, utcaseprőnek dukáló dijakat állapítanak meg és a legcsekélyebb okból, sőt oktalanul is bírságolják az ügyvédet. Az általános ügyvédellenes áramlat további nyilvánulása a pénzügyi közegeknek ügyvédirió eljárása (az ügyvédek harmadik osztályú kereseti adója lOO°/o kai emelkedett az utolsó 20 év alatt). A társadalom az ügyvédséget okolja a perek drágulásáért, húzásáért, szaporításáért. Pedig az állam drágítja a pereket a bélyegilleték emelésével, a beadványok nemeinek és számának szaporításával, tehát mikor az igazságszolgáltatás olcsóságát hirdeti: vizet prédikál és borw iszik. A kamarai jelentés fölöslegesnek tartja a könyörgést; hiszi, hogy reakcióra ismét akció, Golgotára feltámadás következik. Ebben a reményben igy alkalmazza Madách mondását: Ügyvéd! Küzdj és bizva-bizzál! A temesvári kamara tavalyi működéséből megemlítjük, hogy szorgosan figyelt a szegényjogon perlők ügyeinek ellátására; éber figyelemmel kisérte a zugiróskodást és törekedeti annak elfojtására. Kimerítő véleményt adott a jogi oktatás reformjáról s hangoztatta egy Temesvárott felállítandó jogakadémia szükségességét; kivitte, hogy a legközelebbi országos ügyvédgyülés székhelyéül Temesvár jelöltetett ki. A kiváló jelentést Niamessny Gyula elnök és Korniss Géza titkár írták alá. (hl.) A fegyelmi büntetés végrehajtása el nem halasztható. A temesvári ügyvédi kamara fegyelmi bírósága: Az indokolt kérelemnek hely adatik s a m. kir. Kúriának 15/902. fegy. sz. Ítéletével . . . ügyvédre kirótt fegyelmi büntetés végrehajtása, illetve a 3 havi felfüggesztés közzététele 1903 február hó 15-ig elhalasztatik. Megokolás. A fegyelmileg három havi felfüggesztésre ítélt panaszlott ügyvéd a reá kiszabott fegyelmi büntetésnek 1903. évi február hó 15-én leendő végrehajtását az alapon kéri, mert mint a . . . takarék- és hitelegylet ügyésze, most az ősz beálltával van azon helyzetben, hogy ügyvédi gyakorlata által annyit keressen, hogy a téli időn át 7 tagból álló családját eltarthassa, a büntetésnek ez időszerinti végrehajtása által tehát családjának életfentartása veszélyeztetnék; miután pedig a kamara fegyelmi bíróságának közvetlen tudomása van arról, hogy az elítélt ügyéd ezen kérvénybeli előadása a valóságnak megfelel s másészt az ügyvédi rendtartás nem foglal magában oly rendelkezést, mely a kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtásának indokolt elhalasztását eltiltaná és ha a büntetőbíróság által kiszabott büntetés végrehajtására halasztásnak hely adható, a fegyelmi bíróság nem látja be, hogy ily halasztás, ha arra kellő ok fenforog, a fegyelmi ügyekben miért ne lehetne, azért stb. A m. kir. Kúria: Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának felebbezett határozata megsemmisittetik s ez a bíróság további szabályszerű eljárásra utasittatik. Megokolás:. . ügyvéd ellen a kir. Kúria, mint másodfokú fegyelmi bíróságnak 15/902. számú ítéletével, az ügyvédségtől való felfüggesztés három havi időtartamra jogérvényesen lévén kimondva, az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága köteles lett volna ezt a büntetést nyomban végrehajtani. Minthogy pedig e bíróság hatáskörét túllépte akkor, midőn az elitélt ügyvéd Kérelme folytán az emiitett fegyelmi büntetés foganatosítását folyó 1903. évi február 15-re elhalasztotta: az erről intézkedő szabályellenes határozata megsemmisítendő és a szóban forgó büntetés szabályszerű foganatosítása iránt a megfelelő eljárás foganatosítása elrendelendő volt. (1903 márc. 28-án 652.) A m. kir. Kúria ügyforgalma és tevékenysége 1903 első negyedeben. 1. Az elintézésre váró anyagot tekintve: az idén 1,281 -gyei több (6,527) polgári, 162 vei több (1,321) váltó-, ugyanannyi (46) úrbéri, 46-tal több (465), felülvizsgálati sommás, 73-mal több (4,256) büntető, 108-cal több (372) fegyelmi, 312-vel kevesebb (41) országgyűlési képviselőválasztási, összesen 1,358-cal több (13,028) ügy várt elintézésre az első negyedévben, mint tavaly ilyenkor. II. A hátralékot hasonlítva össze: 1903 március 31-én 971-gyel több (4,253) polgári, 93-mal több (859) váltó-, 2-vel több (21) úrbéri, 4-gyel kevesebb (248) felülvizsg. sommás, 48-cal kevesebb (1,287) büntető, 21-gyei több (172) fegyelmi, 24-gyel kevesebb (4j országgyül. képviselőválasztási, összesen 1,011-gyel több (6,844) ü g y van hátralékban, mint tavaly ilyenkor. A megbetegedett cselédnek a gazda által nyújtott házi ápolás időtartama beszán,itando abba a kórházi ápolási 30 napba, amelyre vonatkozólag a gazda kötelezettségét a törvény megállapítja. A m. kir. közigazgatási bíróság 1902. évi 1126. számú határozata. A közigazgatási biróság p-i közkórházban 1900 november 8-tól december 2-ig ápolt B. Zsuzsa után 25 napra számítva, felmerült 42 kor. 50 fill. ápolási költség megtérítése kérdésében 1 B vármegye közigazgatási bizottsága által 1901 december 10-én 892/3299. szám alatt hozott határozat ellen, a fizetésre kötelezett A. Adolf részéről benyújtott panaszt tárgyalás alá vévén, következőleg ítél: A magyar királyi közigazgatási biróság a panasznak helyt nem ad. Megokolás: A közigazgatási bizottság panaszolt határozata, kórházi ápolt B. Zsuzsa cseléd után felmerült 42 kor. 50 fill. — 25 napra számított — kórházi ápolási költségből, — 16 napra jár.) összesen 27 kor. 20 fill. megtérítésében panaszló A. Adolfot mint munkaadót marasztalta el; mert a tárgyalás során igazolást nyert azon körülmény, hogy ápolt — kórházi gyógykezelését megelőzőleg — 14 napi házi gyógykezelésben részesült gazdájánál és igy a — munkaadó gazda— az 1898: XXI. t.-c. 5. §. értelmében — torv ényszerüleg terhére eső 30 napi gyógykezeltetés költségeiből — még csakis 16 napi költség megtérítéssel tartozik. Ezen határozat törvényes indokaival szemben, panaszló részéről benyújtott — a fizetés alól való teljes felmentést kérő panasznak helyt adni nem lehetett, mert a gazda fizetési kötelezettsége az idézett törvény értelmében 30 nap tartamáig terjed, minthogy a házi gyógykezelés panaszló beismerése szerint is két hétnél tovább nem tartott, ez okból a 25 napi kórházi ápolási költségből a 11 napi házi gyógykezelés leszámítása után fennmaradó kórházi költségnek megtérítésében panaszló törvényes alapon marasztaltatott el. Kihágási ügyben újrafelvételi kérelemnek megfelelő uj bizonyítékok alapján többször is lehet helye. Az újrafelvételi kérelem azonban a jogerős ítélet végrehajtását nem akadályozza. A m. kir. belügyminiszter 1902. évi 3,910. sz. határozata. A vármegye alispánjának 19Ü2. évi január hó 16-án 1,184. sz. alatt kelt másofoku határozata, mely szerint E. város rendőrkapitánya által hozott elsőfokú végzés megváltoztatásával G. Ignác e—i lakos borkereskedő mesterséges bor készítése és forgalomba hozatala miatt ellene folyamatban volt s jogerős másodfokú Ítélettel befejezett kihágási ügyben benyújtott ujabbi újrafelvételi kérelmével eluttasittatott, nevezett felebbezése folytán felülvizsgálván : feloldatik s szorosan az ügyhöz alkalmazkodó, illetőleg magára az újrafelvételi kérelemre vonatkozó indokokból uj másodfokú határozat hozatala rendeltetik el. A másodfokú határozat ugyanis nem az ügy érdemére tartozó, illetőleg a tényálláshoz szorosan fűződő, hanem az ügyön kivül álló körülményekre fektetett s az üggyel mi vonatkozásban sem álló indokokból utasítja el folyamodót újrafelvételi kérelmével. Azon indokolás pedig, hogy újrafelvételi kérelem csak egyszer lenne beadható, a kérelem elutasítására el nem fogadható, mert ezen érvelés ellene szól annak, hogy vádlott utólag olyan bizonyítékok birtokába juthat, mely bizonyítékok az ujralelvételt indokolttá tehetik, miután ezen bizonyítékok esetleg alkalmasak lehetnek arra, hogy vádlott a terhére rótt kihágás vádja és jogkövetkezményei alól felmenthető lenne. Azon érv továbbá, hogy az ismételt újrafelvételi kérelem az ügynek érdemben való hosszabb ideig történő elnyujtását vonja maga után, azaz a jogerős Ítélet végrehajtását késleltetné, szintén meg nem állhat, mert az újrafelvételi kérelem a jogerős ítélet végrehajtását nem akadályozza, a hatóság belátására bizván azt, vájjon a jogerős itélet végrehajtása foganatosítandó e, avagy I felfüggesztendő. P ÁLLAS RÉSZVÉNY T»R8A8ÁG NYOMDÁM BUOAPESTEN.