A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 16. szám - Az uj cheque-törvényjavaslat.Vége

oá A JOG 7/5. sz. a. folyamaiba tett hüavádi pert a koronaügyésznek a jogegység érdekében használt perorvo.slata ío\) ián vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: A koronaiigvé.sz parorvoslata alaposnak talá'tatván, kimon­datik, hogy a maganinditványra üldözendő bűncselekmény miatt emelt vád fentanasáia a magáninditványnak a jogosított részéről történt visszavonása után a közvádió nem jogosult és hogy az ennek dacára fenntartott vádra, bűnösséget kimondó ítélet nem alapíthat" Megsértette tehát a törvényt, nevezetesen a bp. 326. §• 4. pontjában foglak rendelkezést a balatonfüredi kir. jbiróság fent idézett Ítéletével annyiban, amennyiben dacára annak, hogy T. Zsófia ellen a btk. 261. §-ban körülírt becsületsértés vétsége miatt tett magáninditványát visszavonta, ezen vádnak az ügyész­ségi megbízott részéről történt fentartása alapján az eljárást T. Karolin ellen folytatta és ennek bűnösségét kimondó ítéletet hozott. Egyúttal pedig ezen ítélet hatályon kivül helyez­tetik és T. Karolin a vád és következményei alól felmentetik. Megokolás:T. Karolina a b.-füredi kir. jbiróságnál beadott feljelentésében vádat emdt T. Zsófia ellen a btk 261. §-ában meghatározott becsületsértés miatt azon az alapon, hogy az utóbbi őt a templomban meglökte; viszont T. Zsófia a tárgyalás alkal­mával vádat emelt T. Karolin ellen ugyancsak becsületsértés miatt azért, mert őt a kérdéses alkalommal meggyalázó kifejezé­sekkel illette. Az ügyészségi megbízott a vádlott és viszontvádlott cselekményében, a btk. 191. §. alá eső vallás elleni vétség ismér­veit látván fennforogni, mindkettő ellen ezen vétség miatt emelt vádat és egyúttal az egymás irányában becsületsértés miatt emelt vád képviseletét is átvette. Az eljárás folyamán T. Karolina és T. Zsófia a jbirósághoz beterjesztett közös kérvényükben kijelen­tették, hogy a köztük fennforgó becsületsértési ügynek további folytatását nem kivánják, hanem annak beszüntetését kérik s ez a kérvény az 1902 január 31-én tartott tárgyaláskor felolvastatott. A bizonyítási eljárás befejeztével az ügyészségi megbízott a T.Zsófia és T. Karolina ellen vallás elleni vétség, továbbá a T. Zsófia ellen becsületsértés vétsége miatt emelt vádat elejtette; de a T. Karolina ellen a btk. 261. §. alá eső becsületsértés vétsége miatt emelt vádat továbbra is fentartotta és a kir. jbiróság annak alapján az eljárást T. Karolin ellen folytatta, sőt ennek bűnösségét kimondó Ítéletet is hozott, mely a felek megny ugvása folytán jogerőre emel­kedvén, az elitélt a kiszabott pénzbüntetést és a bűnügyi költsé­geket kifizette. Ezzel az eljárással a kir. járásbíróság megsértette a törvényt, nevezetesen a bűnvádi perrendtartásnak az 542. §. szerint a jbisóság előtti eljárásban is alkalmazandó 326. §-nak 4. ponijában foglalt rendelkezését, mert a T. Zsófia részéről T. Karoüd ellen emelt vád a btk. 261. §-ban meghatározott és a 268. § szerint csak a sértett fél indítványára üldözhető becsület­sértés megtorlására irányulván; minthogy T. Zsófia a btk. 116. §-ában körülirt jogával, eme magáninditványát az Ítélet kihirde­tése előtt a fent emiitett kérvényben előterjesztett, szabályszerűen kiállított nyilatkozatában visszavon;a; s minthogy a magánindit­ványra üldözendő cselekmény miatt emelt vád fenntartására, annak a jogosított részéről történt visszavonása után az ügyészségi megbízott nem jogosult; T. Kirolina a bp. 326. §. 4. p. értelmé­ben a vád alól felmentendő lett volna. Ezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak fel­ismerni, a törvénysértést megállapít ni s egyúttal, minthogy T. Karolin a törvény megsértésével itél'etett el, a kir. jbiróság idé­zett ítéletét hatályon kivül heiyezm és vádlottat a bp. 442. §. utolsó bek. érteim, a vád és következményei alól felmenteni kellett. Habár a házassági igéret a ravasz fondorlattal és károsi­tási szándékkal egyetemben a btkv. 379. §-ában meghatározott csalás elkövetésére kétségtelenül alkaln as, mégis ez csak abban az esetben állapítható meg. ha a sertett felnek nem lehetett oka a házassági igéret komolyságában kételkedni. (A budapesti kir. ítélőtábla 1903 febr. 24. 87.1. sz. a ) A fizetésképtelenség beállta után t gy vagy több hitelező­nek kielégít:se es egyes vagyonértékeknek elvonása a többi ki nem elégített iiitelezi., megkárosítására irányuló szándékot is magá­ban foglalja. Bűnsegéd a csaláid bukás bűntettében az, aki a vele közös háztartásban elo és vele életközösséget folytató vadlútt-tarsnak vagyoni vis/on\a>t s cselekményeinek kárositó célzatát ismerve, ezek elkövetését közreműködésével előmozdí­totta. ÍA m. kir. Kúria 19 3 február 5. 1,070/502 sz. a.) Elfoglalni, a szó közönséges értelme szerint, annyit tesz, mint nembinokolt dolognak birtokába helyezkedni. A btkv. 421. s-aban meghatározott bűncselekmény tényeleme gyanánt megállapított ez a ténykedést tehát nem követheti el az, aki a dolognak már birtokában van. (A m. kir. Kúria 1!) 3 febr. 19. 1,516. sz a.) A hivatalos eljárásban levő hatósági közeg, amennyiben ez a minősege nem köztudomású, ruházatából vagy szolgálati jelvényeiről mindenki .iltal tel nem ismerhető, hatósági közegi minőségét a felsőbb hatósága által egyes esetre, vagy a szolgá­lat folytonosságára való tekintettel egyszer s mindenkorra ki­állitott közokirattal igazolnia keil. mert ellenkező esetben akivel szemben mint hatósági közeg fellép, ebbeli minőségét egyszerű kijelentés alapján hinni sem tartozik. A btkv i65 S-aban körülirt hatósági közeg ellent erőszak büntetőnek tényá'lladéka csak akkor létesül, ha a tettes az ebben a szakaszban emiitett bűncselekmények valamely iket vagy vala­mennyiét szándékosan, tudva hatósági közeg ellen követte el ; mig elleneseiben, ha tudtán és szándékán kivül tényleg hatosági közeggel szemben követte is el a vádbeli cselekményt, e bűncse­lekmény tényalladeka helyre nem állítható (A m. kir. Kuna 1903 március 11. 902. sz. a j A Bp. 388 §. szerint a semmiségi panasz indokolása a sem­miségi panasz bejelentésétől számított 8 nap alatt adandó be ; ezen° beadás napjának nem az a nap tekintendő, amelyen a semmisigi panasz indokolása a postára feladatott, hanem az a nap tekintendő, a mikor a semmiségi panasz indokolása a bíró­ság iktató hivatalába érkezett és ugyanott beiktattatott. (A m. kir Kúria 1902 dec. 19. 10,458. sz. a) S = m a választó, ssrn a képviselőjelölt minőségének megállapítása a fennna lo törvények szerint a választás elren­delésétől függővé nem tehető. — A btkv. i85. §-a sem tartalmaz oly rendelkezést, melynél fogva az abban meghatározott vétség tényálladéka csak annak bizonyos határidőben vagy a válasz­tás elrendelése után történt elkövetése esetében volna megálla­pítható. ÍA m kir. Kúria 1903 márc. 12. 2,239. sz. a.) A közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Midőn az ingatlantulajdonos ingatlanát meghatá­rozott értekben egy harmadik személyre azért ruházza át, mert éc helyette adósságokat fizetett, a ^'i/10Vo-os illeték néma kifizetett adósságtól, hanem az ingatlan értekétől jár. (10,877/901 sz. a.) Iparkihá^ási ü°ybrn beadott felebbezés belye«mentes. (7,515/902. sz. a.j Kivonat a Budapesti Közlönv-böl. Csődök: A budapesti keresk. és váltót zéknél Farkas Béla helybeli kereskedő ellen. bej. máj. 6, fsz. jun. 4.. esb. Genthon Ferenc dr., tg. Csukássy Jenő dr. — A beregszászi tszéknél Stem Mór ungvári kereskedő ellen, bej. ápr. 18, ÍSft máj. 8. csb. Szűk Lajos, tg legifj. Bródy Lajos dr. — Az eperjesi tszéknél Riemer Hermann bártfai ke­reskedő ellen, bej. jun. 13, fsz jul 13, csb Fest Géza, tg. Úhlig Leó dr. — A zalaegerszegi tszéknél Kardos Lipót t polcai kereskedő ellen, bej. jun. 2, fsz. jun. 23, csb. S| erlagh Géza, tg. Szűcs Arnold dr. — A rózsahegyi tszéknél Verderber József rózsahegyi szatócs ellen, bej. jun. 10, fsz. jun. 24, csb. Dluhovics Béla, tg. Lakner Henrik dr. — A nagy­váradi tszéknél Breuer Simon helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 23, fsz. jun. ?.csb. Bőhm Jenő, tg. Róz József dr. — A vinkovcei jbiróságnál Franz C. Viktor helybeli kereskedő ellen, bej. ápr. L5, fsz. ápr. 30, csb. Vlahovics József, tg. Jancsik vics Iván dr. — A zágrábi tszéknél Pálfy Gyula márija-bisztricai kereskedő ellen, bej. ápr. 18. fsz. ápr. 25, csb. Belcsics Alajos, tg. Bradaska Bogdán dr. — A budapesti kert-sk. és váltótszéknél Steiner Konrád ulpesti kereskedő ellen, bej. máj. 13, fsz. jun. 13, csb. SzafTka Dénes, tg. Aradi Béla dr. Pályázatok : A dévai tszéknél aljegyzői áll. áp. 24. (80) — A csikszentmártoni jbiróságnál aljegyzői áll. ápr. 24. (80) - A pancso­vai tszéknél aljegyzői áll. ápr. 25. (81) — A kisjenői jbiróságnál aljegy­zői áll. ápr. 29. (83). Kúriai és táblai értesítések Beszterce M. I. dr. Ciuta—Hitelintézet érk. 1.465/902 v. sz a. előa. Beck, n. e. — Erzsébetváros I. Gy dr. Adam — Roth érk. 6,395/902 p. sz. a. előa. Debreczeni, n. e. — Fogaras F. A. dr Türk ­Musunoi érk. 5,411/902 p. sz. a. előa. Fráter, n. e. — Fogarasi Macze­nauer nem érk. — Meggyes Sch. J. dr. Dnrz—Burz nem érk. — Versec S. V. Hoffman—Hitelbank nem érk. Gyakorlott közjegyzőhelyettes hasonló minőségben állást keres. Cime a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Vidéki nagy városban működő közjegyzőhelyettes, aki önállóan vezetett közjegyzői irodát, hasonló minő­ségben alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. Ügyvédjelölt, dr juris, aki a német nyelvet teljesen birja s akinek nagyobb gyakorlata van, nagyobb irodá­ban állást keres. Cime a kiadóhivatalban. tesi ava tálban Nyugalmazott kir. albiró, 42 éves, közjegyzőhelyet­ivagy ügyvédjelölti állást keres. Cime a kiadóhiva­PALLA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUOAPESTEN­A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.

Next

/
Thumbnails
Contents