A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1903 / 16. szám - Az uj cheque-törvényjavaslat.Vége
oá A JOG 7/5. sz. a. folyamaiba tett hüavádi pert a koronaügyésznek a jogegység érdekében használt perorvo.slata ío\) ián vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: A koronaiigvé.sz parorvoslata alaposnak talá'tatván, kimondatik, hogy a maganinditványra üldözendő bűncselekmény miatt emelt vád fentanasáia a magáninditványnak a jogosított részéről történt visszavonása után a közvádió nem jogosult és hogy az ennek dacára fenntartott vádra, bűnösséget kimondó ítélet nem alapíthat" Megsértette tehát a törvényt, nevezetesen a bp. 326. §• 4. pontjában foglak rendelkezést a balatonfüredi kir. jbiróság fent idézett Ítéletével annyiban, amennyiben dacára annak, hogy T. Zsófia ellen a btk. 261. §-ban körülírt becsületsértés vétsége miatt tett magáninditványát visszavonta, ezen vádnak az ügyészségi megbízott részéről történt fentartása alapján az eljárást T. Karolin ellen folytatta és ennek bűnösségét kimondó ítéletet hozott. Egyúttal pedig ezen ítélet hatályon kivül helyeztetik és T. Karolin a vád és következményei alól felmentetik. Megokolás:T. Karolina a b.-füredi kir. jbiróságnál beadott feljelentésében vádat emdt T. Zsófia ellen a btk 261. §-ában meghatározott becsületsértés miatt azon az alapon, hogy az utóbbi őt a templomban meglökte; viszont T. Zsófia a tárgyalás alkalmával vádat emelt T. Karolin ellen ugyancsak becsületsértés miatt azért, mert őt a kérdéses alkalommal meggyalázó kifejezésekkel illette. Az ügyészségi megbízott a vádlott és viszontvádlott cselekményében, a btk. 191. §. alá eső vallás elleni vétség ismérveit látván fennforogni, mindkettő ellen ezen vétség miatt emelt vádat és egyúttal az egymás irányában becsületsértés miatt emelt vád képviseletét is átvette. Az eljárás folyamán T. Karolina és T. Zsófia a jbirósághoz beterjesztett közös kérvényükben kijelentették, hogy a köztük fennforgó becsületsértési ügynek további folytatását nem kivánják, hanem annak beszüntetését kérik s ez a kérvény az 1902 január 31-én tartott tárgyaláskor felolvastatott. A bizonyítási eljárás befejeztével az ügyészségi megbízott a T.Zsófia és T. Karolina ellen vallás elleni vétség, továbbá a T. Zsófia ellen becsületsértés vétsége miatt emelt vádat elejtette; de a T. Karolina ellen a btk. 261. §. alá eső becsületsértés vétsége miatt emelt vádat továbbra is fentartotta és a kir. jbiróság annak alapján az eljárást T. Karolin ellen folytatta, sőt ennek bűnösségét kimondó Ítéletet is hozott, mely a felek megny ugvása folytán jogerőre emelkedvén, az elitélt a kiszabott pénzbüntetést és a bűnügyi költségeket kifizette. Ezzel az eljárással a kir. járásbíróság megsértette a törvényt, nevezetesen a bűnvádi perrendtartásnak az 542. §. szerint a jbisóság előtti eljárásban is alkalmazandó 326. §-nak 4. ponijában foglalt rendelkezését, mert a T. Zsófia részéről T. Karoüd ellen emelt vád a btk. 261. §-ban meghatározott és a 268. § szerint csak a sértett fél indítványára üldözhető becsületsértés megtorlására irányulván; minthogy T. Zsófia a btk. 116. §-ában körülirt jogával, eme magáninditványát az Ítélet kihirdetése előtt a fent emiitett kérvényben előterjesztett, szabályszerűen kiállított nyilatkozatában visszavon;a; s minthogy a magáninditványra üldözendő cselekmény miatt emelt vád fenntartására, annak a jogosított részéről történt visszavonása után az ügyészségi megbízott nem jogosult; T. Kirolina a bp. 326. §. 4. p. értelmében a vád alól felmentendő lett volna. Ezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni, a törvénysértést megállapít ni s egyúttal, minthogy T. Karolin a törvény megsértésével itél'etett el, a kir. jbiróság idézett ítéletét hatályon kivül heiyezm és vádlottat a bp. 442. §. utolsó bek. érteim, a vád és következményei alól felmenteni kellett. Habár a házassági igéret a ravasz fondorlattal és kárositási szándékkal egyetemben a btkv. 379. §-ában meghatározott csalás elkövetésére kétségtelenül alkaln as, mégis ez csak abban az esetben állapítható meg. ha a sertett felnek nem lehetett oka a házassági igéret komolyságában kételkedni. (A budapesti kir. ítélőtábla 1903 febr. 24. 87.1. sz. a ) A fizetésképtelenség beállta után t gy vagy több hitelezőnek kielégít:se es egyes vagyonértékeknek elvonása a többi ki nem elégített iiitelezi., megkárosítására irányuló szándékot is magában foglalja. Bűnsegéd a csaláid bukás bűntettében az, aki a vele közös háztartásban elo és vele életközösséget folytató vadlútt-tarsnak vagyoni vis/on\a>t s cselekményeinek kárositó célzatát ismerve, ezek elkövetését közreműködésével előmozdította. ÍA m. kir. Kúria 19 3 február 5. 1,070/502 sz. a.) Elfoglalni, a szó közönséges értelme szerint, annyit tesz, mint nembinokolt dolognak birtokába helyezkedni. A btkv. 421. s-aban meghatározott bűncselekmény tényeleme gyanánt megállapított ez a ténykedést tehát nem követheti el az, aki a dolognak már birtokában van. (A m. kir. Kúria 1!) 3 febr. 19. 1,516. sz a.) A hivatalos eljárásban levő hatósági közeg, amennyiben ez a minősege nem köztudomású, ruházatából vagy szolgálati jelvényeiről mindenki .iltal tel nem ismerhető, hatósági közegi minőségét a felsőbb hatósága által egyes esetre, vagy a szolgálat folytonosságára való tekintettel egyszer s mindenkorra kiállitott közokirattal igazolnia keil. mert ellenkező esetben akivel szemben mint hatósági közeg fellép, ebbeli minőségét egyszerű kijelentés alapján hinni sem tartozik. A btkv i65 S-aban körülirt hatósági közeg ellent erőszak büntetőnek tényá'lladéka csak akkor létesül, ha a tettes az ebben a szakaszban emiitett bűncselekmények valamely iket vagy valamennyiét szándékosan, tudva hatósági közeg ellen követte el ; mig elleneseiben, ha tudtán és szándékán kivül tényleg hatosági közeggel szemben követte is el a vádbeli cselekményt, e bűncselekmény tényalladeka helyre nem állítható (A m. kir. Kuna 1903 március 11. 902. sz. a j A Bp. 388 §. szerint a semmiségi panasz indokolása a semmiségi panasz bejelentésétől számított 8 nap alatt adandó be ; ezen° beadás napjának nem az a nap tekintendő, amelyen a semmisigi panasz indokolása a postára feladatott, hanem az a nap tekintendő, a mikor a semmiségi panasz indokolása a bíróság iktató hivatalába érkezett és ugyanott beiktattatott. (A m. kir Kúria 1902 dec. 19. 10,458. sz. a) S = m a választó, ssrn a képviselőjelölt minőségének megállapítása a fennna lo törvények szerint a választás elrendelésétől függővé nem tehető. — A btkv. i85. §-a sem tartalmaz oly rendelkezést, melynél fogva az abban meghatározott vétség tényálladéka csak annak bizonyos határidőben vagy a választás elrendelése után történt elkövetése esetében volna megállapítható. ÍA m kir. Kúria 1903 márc. 12. 2,239. sz. a.) A közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Midőn az ingatlantulajdonos ingatlanát meghatározott értekben egy harmadik személyre azért ruházza át, mert éc helyette adósságokat fizetett, a ^'i/10Vo-os illeték néma kifizetett adósságtól, hanem az ingatlan értekétől jár. (10,877/901 sz. a.) Iparkihá^ási ü°ybrn beadott felebbezés belye«mentes. (7,515/902. sz. a.j Kivonat a Budapesti Közlönv-böl. Csődök: A budapesti keresk. és váltót zéknél Farkas Béla helybeli kereskedő ellen. bej. máj. 6, fsz. jun. 4.. esb. Genthon Ferenc dr., tg. Csukássy Jenő dr. — A beregszászi tszéknél Stem Mór ungvári kereskedő ellen, bej. ápr. 18, ÍSft máj. 8. csb. Szűk Lajos, tg legifj. Bródy Lajos dr. — Az eperjesi tszéknél Riemer Hermann bártfai kereskedő ellen, bej. jun. 13, fsz jul 13, csb Fest Géza, tg. Úhlig Leó dr. — A zalaegerszegi tszéknél Kardos Lipót t polcai kereskedő ellen, bej. jun. 2, fsz. jun. 23, csb. S| erlagh Géza, tg. Szűcs Arnold dr. — A rózsahegyi tszéknél Verderber József rózsahegyi szatócs ellen, bej. jun. 10, fsz. jun. 24, csb. Dluhovics Béla, tg. Lakner Henrik dr. — A nagyváradi tszéknél Breuer Simon helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 23, fsz. jun. ?.csb. Bőhm Jenő, tg. Róz József dr. — A vinkovcei jbiróságnál Franz C. Viktor helybeli kereskedő ellen, bej. ápr. L5, fsz. ápr. 30, csb. Vlahovics József, tg. Jancsik vics Iván dr. — A zágrábi tszéknél Pálfy Gyula márija-bisztricai kereskedő ellen, bej. ápr. 18. fsz. ápr. 25, csb. Belcsics Alajos, tg. Bradaska Bogdán dr. — A budapesti kert-sk. és váltótszéknél Steiner Konrád ulpesti kereskedő ellen, bej. máj. 13, fsz. jun. 13, csb. SzafTka Dénes, tg. Aradi Béla dr. Pályázatok : A dévai tszéknél aljegyzői áll. áp. 24. (80) — A csikszentmártoni jbiróságnál aljegyzői áll. ápr. 24. (80) - A pancsovai tszéknél aljegyzői áll. ápr. 25. (81) — A kisjenői jbiróságnál aljegyzői áll. ápr. 29. (83). Kúriai és táblai értesítések Beszterce M. I. dr. Ciuta—Hitelintézet érk. 1.465/902 v. sz a. előa. Beck, n. e. — Erzsébetváros I. Gy dr. Adam — Roth érk. 6,395/902 p. sz. a. előa. Debreczeni, n. e. — Fogaras F. A. dr Türk Musunoi érk. 5,411/902 p. sz. a. előa. Fráter, n. e. — Fogarasi Maczenauer nem érk. — Meggyes Sch. J. dr. Dnrz—Burz nem érk. — Versec S. V. Hoffman—Hitelbank nem érk. Gyakorlott közjegyzőhelyettes hasonló minőségben állást keres. Cime a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Vidéki nagy városban működő közjegyzőhelyettes, aki önállóan vezetett közjegyzői irodát, hasonló minőségben alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. Ügyvédjelölt, dr juris, aki a német nyelvet teljesen birja s akinek nagyobb gyakorlata van, nagyobb irodában állást keres. Cime a kiadóhivatalban. tesi ava tálban Nyugalmazott kir. albiró, 42 éves, közjegyzőhelyetivagy ügyvédjelölti állást keres. Cime a kiadóhivaPALLA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUOAPESTENA szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.