A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 10. szám - A birák fizetése - A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsának judikaturája. Befejező közlemény

78 A JOG (elperest attól az igényétől, hogy férjéhez visszatérjen és ha ez az alperes hibája miatt meghiúsul, ez alapon alperestől tartásdijat követeljen. (1903 január 30. I. G. 478'1903. sz. a.) B. Gyermektartási költség iránti judikatura. 1. Miként a kir. Kúria I. G. 408/1896. sz. határozatában már kimondotta, a fogamzási időszak legrövidebb ideje 182 nappal számítandó. Magában véve az a körülmény, hogy az anya a fogamzás időszakában többekkel közösült, annak tartás iránti igényét még el nem enyészteti; alperes pedig oly tényeket és körülményeket nem bizonyított, amelyekből jogilag arra lehetne következtetni, hogy felperes, gyermekének fogamzási időszakában, a női szemérem teljes hiányára valló feslett életet folytatott volna. (I. G. -277/1902.) 2. Az állandóan követett birói gyakorlat szerint az, aki a törvény által gyermek tartása iránt, mint ennek nemzője perbe vonatik, — azzal a kifogással, hogy az anya a vélt fogamzási időben — mely az elfogadott birói gyakorlat szerint a születést megelőzőleg 181 naptól 300 napig terjed, — többekkel nemileg közösült, sikeresen élhet akkor, ha megállapítható az, hogy a törvénytelen gyermek anyja a vélt fogamzási időben erkölcstelen, illetve zülött életet folytatott. Ennek megállapítása nem tény, hanem jogkérdés. Felperes a vélt fogamzási időben azért ment alperes házához, hogy ott egy harmadikkal pénzért nemileg közösüljön; azonban alperessel és ugyancsak ebben az időben még 3 férfival közösült és mindezekért a közösülésekért pénzt ugyan nem kért, de kapott és elfogadott és a vélt fogamzási időben egy további férfiúval a pajta végén, eléggé nyílt helyen szintén közösült. Ezekből a tényekből jogszerűen következik, hogy felperes a vált fogamzási időben a közösülésre és ezzel a pénzszerzésre minden alkalmat elfogadott és a közösülést minden szemérem nélkül űzte, tehát erkölcstelen, illetve feslett életet folytatott, ami pedig jogilag alkalmas arra, hogy alperesnek a törvénytelen gyermek tartására való kötelezettsége meg ne állapíttassák. (\. G. 28/1902. sz.) 3. Az magában véve, hogy felperes leánya alperes fián kívül mással is közösült, a feslettség elfogadására nem elégséges. (I. G. 318/1902. sz ) 4. A felebbv. bíróság jogszabályt sértett, mikor a nélkül, hogy megállapította volna, hogy a természetes apaként perbe vont alperes felperessel, gyermekének fogamzása időszakában közösült, az ez által érvényesített feslettségi kifogás fennforgása kérdésében határozva, e kifogás elfogadásával felperest tartás iránti keresetével azért utasította el, mivel a feslett életmódot folytató anya az ez életmódban szült gyermek tartására igényt egyáltalán nem tarthat. (I. G. 354/1902.) 5. Jóllehet a felperes kiskorú leánya mással is közösült nemileg a fogamzási időszakban, egymagából ebből a körülményből nem lehet a felperes leánya erkölcsi sülyedésének oly fokára következtetni, hogy ebből kifolyóan ellene a feslett élet kifogását felhozni lehetne; és minthogy alperes a felperes leányával a fogamzási időszakban nemileg közösült, ebből kifolyóan alperes atyasága helyesen mondatott ki. (I. G 36/1902. Azonos I. G. 516/1902 1903 febr. 7-ről: Igaz ugyan, hogy a tényállás szerint a törvénytelen gyermek anyja, gyermekének fogamzási időszakában alperesen kívül még más két férfiúval is közösült, s ezek egyikétől pedig pénzt is fogadott el, azonban maguk eme bizonyítottnak elfogadott tények nem elegendők annak jogi következtetésére, hogy az anya gyermekének fogamzási időszakában a női szemérem teljes hiányára való erkölcstelen s feslett életmódot folytatott volna). 6. Az, hogy alperes vagyoni viszonyaihoz mérten, milyen összegű tartásdíj állapitható meg, ténykérdést képez; a ténykérdés pedig felülvizsgálat tárgyát csak annyiban képezheti, amennyiben kimutattatik, hogy az valamely jogszabály megsértésével állapíttatott meg. (U. o.) 7. Az, hogy a nő a fogamzási időszakban másokkal is közösült, egymagában véve nem képez elegendő alapot annak elfogadására, hogy feslett életet folytatott, vagy hogy a közösülést üzletszerűen pénzért űzte. (I. G 366/1902.) 8. Általánosan elfogadott jogszabály, hogy a gyermek atyjának az vélelmezendő, aki a fogamzási időben a gyermek anyjával közösült (u. o. továbbá I. G. 356/1902.). 9 Ha nem nyert bizonyítást, hogy felperes a fogamzási időszakban mással közösült, sőt általában nincsen bizonyítva, hogy alperesen kivül bármikor mással közösük, kétségtelen, hogy a gyermeket alperes nemzette. (I. G. 284/1902 sz.) 10. A törvénytelen gyermek tartása iránti kötelezettségnek az az egyedüli teltétele, hogy a természetes apaként perbe idézett alperes a törvénytelen gyermek anyjával a fogamzási időszakban közösült légyen. S az anya tartási igénye csak akkor nem érvényesíthető, ha a fogamzási időszakban feslett életet folytatott az pedig, hogy a gyermek kitől származik, helyesen kitől származónak vélelmezendő, a megállapított tényekből mint jogi következtetés vonandó le. (I. G. 176/1902.) 11. A felébb, bíróság nem állapított meg oly tényeket, ame lyekből alaposan következtetni lehetne, hogy az anya — gyermeke fogamzási időszakában — akár testének árubabocsátása által, akár egyébként, — a női szemérem teljes hiányára valló feslett életmódot folytatott; az a megállapított tény pedig, hogy az anya mindenkivel, aki házukban megfordult, közösült, — annak külön megállapítása nélkül, hogy a fogamzás időszakában a közösülés hány férfiúval, minő körülmények között és teljes szemérmetlenségre valló módon történt-e? a feslettség alapos követketetésére ínég nem elegendő. (U. o.) 12 Felperes törvénytelen gyermekének fogamzási időszakában, hónapokon keresztül rendszeresen éjjelenkint korcsmába és kávéházba járt és az ott talált férfiakkal nemcsak mulatott, hanem egy mulatozás után egy harmadikkal közösült is, márpedig eme bizonyított tények elegendő alapul szolgálnak annak jogi következtetésére, hogy felperes gyermekének fogamzási időszakában a női szemérem teljes hiányára valló fes l e tt életmódot folytatott.*) Márpedig az a nő, aki a fogamzás időszakában feslett életmódot folytatott, az ily életmódban született gyermeke tartására jogos igényt nem formálhat. (1903 január 17. I. G. 463/1902. sz.) 13. A többekkel való közösülés magában véve annak tartási kötelezettségét, ki az anyával gyermeke fogamzási időszakában közösült — meg nem szünteti. A többekkel való közösülés kifogása sikerrel csak akkor érvényesíthető, ha egyúttal oly tények is bizoayittatnak, amelyekből arra lehet következtetni, hogy az anya a fogamzás időszakában a női szemérmet mélyen sértő feslett életmódot folytatott. (1. G. 269/1902.) 14-. Megállapittatván az, hogy a gyermek anyja alperessel a fogamzás idejében kö'.ösü't, az irányában az optk. 16 3. §-ábari felállított vélelemmel szemben, a többekkel való közösülés és a feslettség kifejezése sikerrel ellen egyáltalán nem vethető. E^hez képest az anyával szemben a többekkel való közösu és vagy a feslettség bizonyítéka helyt nem foghat. (I. G. 22 J/1902; I. G. 154/1902.) 15. A törvénytelen gyermek tartása iránti perben, a term. atyaként perbe idézett alperes tartási kötelezettsége megállapítására nézve döntő kürü ményt az képez, hogy alperes a fogamzás időszakában a gyermek anyjával közösült-e vagy sem ? Ennek megállapítása után teljesen közömbös, hogy egy harmidik személy a természetes atyaságot elismerte-e vagy sem? Éspedig annyival inkább, mert magában véve a mással való közösülés nem fosztja meg az anyát a gyermek tartása iránt való igényétől, ha az anyának a fogamzás idejében folytatott feslett életmódjának megállapítására szolgáló tények ki nem mutattatnak. (I. G. 26/1902.) 16. Egyedil abból a körülményből, hogy felperes a fogamzás időszakában egyszer-egyszer még mis két férfival közösült és hogy felperesnek egy izben mír előbb is volt törvénytelen gyermeke, felperes feslett életmódjára következtetni még nem lehet. (I. G. 19/1902.) 17. A felébb, bíróság anyagi jogszabályt nem sértett, midőn megállapítván, hogy alperes felperessel a vélelmi időszakban nemileg nem közösült, kimondatta, hogy ennek törvénytelen gyermekét eltartani nem köteles (I. G. 326/1902.) 18. A felülvizsgálati eljárásban a felebbezési bíróságnak helyesen megállapított tényállása az irányadó. E szériát alperes a felperes leányával a válságos időben nemileg nem közösülvén, helyesen döntött a felebbv. bíróság, midőn felperest gyermektartás ir. keresetével elutasította. (I. G. 419/1902. sz; azonos í. G 688/1901. sz.) 19. Az, hogy a bíróság valamely tényt vagy előadást miáltal fogadott el valószinüsitettnek, mint a megengedett szabad mérlegelés eredménye, felülvizsgálat tárgyát nem képezheti. Es minthogy a közösülésnek a fogamzás időszakában való megtörténtére nézve az eskü alatt kihallgatott felek közül a felebbezési bíróság is felperes előadását valószínűnek fogadta el, az a S. E. 96. §-át nem sértette meg, midőn felperesnek az I. biróság által foganatba vett eskürebocsátását magáévá tette. (Azonos I. G. 91/1902. sz.) 20. Alperes tanújával azt kívánta bizonyítani, hogy felperes közösült ugyan, de legutoljára a gyermek születését megélő zőleg 14 hónappal. A felebbv. biróság azonban ezen tanú kihallgatását mellőzte, mert az ezzel bizonyítani kivánt tényállás nem zárja ki, hogy az alperes felperessel a vélelmi időszakban más helyen, mint felperesnél, közösült. Ezen az alapon pedig a tanú kihallgatását a S. E 61. §-a értelmében mellőzni lehetett; mert ha a felebbv. biróság a tényállásra nézve a per eddigi adatai és bizonyítékai alapján meggyőződését már megalkotta, a további bizonyítást felvenni nem köteles. (I. G. 334/2902.) 21. Törvénytelen gyermek tartása iránt a feslett életmódra alapított kifogás csak akkor érvényesíthető, ha ez magára a fogamzási időszakra vonatkozik s ekként a felebbv. biróság jogszabályt sértett, midőn felperes feslett életmódjának elfogadásával annak a fogamzási időszakon kivüli viselkedését is figyelembe vette. Minthogy oly tények, amelyekből következtetni lehetne, hogy felperes a közösülést a szemérmet mélyen sértő módon avagy üzletszerűen gyakorolta volna, megnem állapíttattak, — a felebbv. bíróság jogszabályt sértett, midőn a feslettségét egyedül a mlsok•) Ezen csak a legutolsó napokban hozott határozattal a Kúria végleg szakítani látszik a feslett életmód tekintetében eddi? elfog\f' f oszlntén Vi"va megdöbbentő álláspontéval. Ha pedig a Kúria is revea - sap.entis est, consilium mutare in melius - miért b i r s aLmV.i szeSény ügyvédeket, akiknek tévedése korántsem oly végzetes, mint a Kúriáé.