A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 10. szám - Észrevétel az állami tisztviselők illetményeiről szóló törvényjavaslatban kontemplált birói fizetéshez

74 A JOG ők is, amelyen a felemelt fizetést el is érhetik, nemcsak üvegen át nyalhatják; mert nekik ahhoz a magasabb fizetéshez, képesítésüknél és működési körüknél fogva, van olyan erős joguk, mint a VI. osztályba sorozott, különben igen díszes uri társaság bármely tagjának. így aztán azok a törvény szavai szerint aalkalmaztatási helyükön nélkülözhetetlen jobb eró'kv éppen akkor igyekeznek majd jobb fizetés után jobb helyekre, midőn már bekövetkezett az az idő, melyet a cikk homlokzatán idézett törvényindokolás utolsó bekezdése helyezett kilátásba, mint olyat, a midőn a reform egész teljességében életbe fog lépni. A törvényszékeknél ugyanis ezidőszerint már teljesen be van hozva a felebbviteli hatáskör, ugy a polgári, mint a büntető összes járásbirósági ügyforgalom felett. Most tehát éppen nem kívánatos az itt működő erők csökkenése, hanem ellenkezőleg, nagyonis kívánatos azoknak gyarapítása, ami csak azáltal érhető el, ha azok az erők ugy fizetésben, mint rangban egyenlők lesznek a valóságos táblai bírákkal. Nincs itt szó százezrekről; mert azon 51,200 alkalmazott között, kikről ?z uj javaslat gondoskodik, csak 126 azoknak a száma, akik minden indokolás nélkül, csupán olcsóságból állandóan az utolsó fizetési fokozathoz akarnak ismét lecövekeltetni. Az ezekre eső többlet oly elenyésző csekélység a 17 millió 350 ezer koronával előirányzott fizetésjavitásban, hogy figyelembe nem jöhet. Ebből a külön kihasított létszámból ugyanis, a szolgálati időnél fogva, 11 jutna az első fokozatba most, és 76 a másodikba. Csakhogy az a 11 első osztályú már korpótlékos, fejenkint 500 koronával és igy nem 1,600, hanem csak 1100 korona többletet igényelnek. A 76 másod osztályú alkalmazottból pedig a mult év folyamán 11 kiesett és helyüket fiatalabbak foglalták el, akik a harmadik fokozatba jutnak. A második fokozatban tehát legfeljebb 65 egyén maradna. Az összes többlet e szerint mintegy 64 ezer koronára rug, le nem számítva a busás szolgálati dijakat és az adótétel növekedését. Azért pedig csakugyan nem érdemes azt a 126 törekvő és királyi kitüntetésre érdemesített birót mintegy pelengérre állítani és tovább is bedeszkázva hagyni. A munkakedv apasztására béniiótag az hat leginkább, ha az illető alkalmazott abba a helyzetbe jut, hogy már nem lát semmit maga előtt, amit még elérhetne, hogy ö már többre nem viheti, akárhogy töri magát. A tervezett jogsérelem tehát mindenesetre orvoslást igényel a meghozandó törvényben. Az pedig legigazságosabban akként vihető keresztül, ha a címzeteseknek is nyitva hagyatik az ut a VI. fizetési osztály mind a három fokozatán át, mert teljesen indokolatlan olyasmit szervezni, amit az sem érhet el, aki részére az a valami szerveztetett. Kevésbbé szerencsés, de a tervezetnél mégis kedvezőbb megoldás volna az is, ha ezek a birák és ügyészek legalább a mostani törvényes állapotnak megfelelő második fokozatba soroztatnának, illetve odáig emelkedhetnének. A harmadik sorozatban való meghagyás mellett pedig legalább az 1891 : évi XVII. t.-c. 31. §-ában rendszeresített korpótlék okvetlenül meghagyandó; mert annak eltörlése itt. ahol azt magasabb fizetési fokozatok nem pótolják s a honnan éppen a törvény intenciójánál fogva alig van továobi előléptetés : nem bir semmi jogosultsággal. Ennek a korpótléknak megtartása semmi nehézségbe nem ütközik, annál is inkább, mert a javaslat úgysem ment teljesen a pótlékolási rendszertől. Hát egygyel több vagy ke vesebb, már nem teszi rosszabbá a törvényt. Sőt, miután itt már éppen csak fillérekről lehet szó, az első pótlék is nem tiz évhez, hanem öt évhez volna kötendő, mert ha a valóságos táblai biró, aki tisztán felülvizsgálatokkal foglalkozik, öt év múlva 800 koronával emelkedik fizetésében, akkor elsőfokú kollegája, aki a felülvizsgálatokon kívül mindenféle elsőfokú elintézésekkel, esküdtszéki tárgyalásokkal tanácselnökösködéssel s mint járásbiró hivatalvezetéssel is bajlódik, bizonyára megérdemli a 320 koronás ötödéves korpótlékot, mely felét sem teszi ki az ugyanannyi idő alatt elérhető fokozatos fizetésemelésnek. A 320 korona tehát éppen a fenti okból, bátran ki volna kerekíthető 400 koronára. Mely esetben a bedeszkázott tíz év alatt hozná érdembe a második, és husz év alatt az elsőfokú fizetést ; amit a ná'a előnyösebb helyzetben levő kartársa tiz év alatt elér. Ha számba veszi a törvényhozás azt is, hogy a bedeszkázás rendszerint 45—50 év között következik be, hogy tehát ebócn a korban a húszéves korpótlékig nagyon kevés viheti, akkor minden országos anyagi tónk veszélye nélkül megszavazhatja ezt az elkobzásra kárhoztatott sanyarú többletet. Megjegyzem még, hogy rendkívül lehangoló az is, ha a tiz, tizenöt éves címzetesnek a javadalmazása egészen egyenlő a ma kinevezettél. Ezt az anomáliát igyekszik a törvényjavaslat megszüntetni a fokozatos fizetési rendszerrel a többi állásokban, csak éppen abban a kis státusban akarja azt fentartani mint egészen uj, — nem annyira korszakot, — mint elégedetlenséget alkotó intézményt. Reméljük, hogy nem fog sikerülni. Észrevétel az állami tisztviselők illetmé'nyeiröl szóló törvényjavaslatban kontemplált birói fizetéshez. hta RUTTKAY ALADÁR, szepesszombati járásbiró. Az 1893. évi IV. t.-cikknek mint törvényjavaslatnak benyújtása idején, ezen becses szaklapban, mely az igazságszolgáltatás nehéz szekerét előbbre-előbbre vivő birák érdekeit is mindenkor szolgálta, az 1892. évi foly. 14. számában a birói fizetésről, a 38. számában a birói rangsorozatról és az 1893. évi foly. í. számában pedig a birói napidíjakról — szót emeltem. Most, hogy a magas kormány a tarthatatlan állapot előtt meghajoltan, elkészítette vitális érdekeinket érintő s általánosságban elismerőleg gondos és becsületes munkát tartalmazó ujabb törvényjavaslatát — röviden hozzászólunk a kontemplált birói fizetéshez; ezúttal kifejezést adva annak, hogy mindazon emiitettük megnyilatkozásokban a birói kar jogosult magasabb dotációjára kiemelt körülményeket mindenben fentartjuk ! Bátran állithatjuk : hogy egyáltalában az igazságszolgáltatás és különösen a birói kar erkölcsi nívójának emelése iránt és anyagi érdekeinek felsorolása tekintetében régebben érdeklődés nemigen mutatkozott. A reformáló korszak és érdekeink felkarolása, ugy az igazságszolgáltatásra magára mint a birói karra nézve egyaránt halhatatlan emléket maga után hagyó Szilágyi volt 'gazságügyérünk kormányzási idejére esik; mert valóban az ő igazságügyi kormányzása alatt, melyben hű munkatársa volt a jelenlegi s agendáit általvett igazságügyminiszteiünk, történt emelkedés, mely azóta folytonos is, amiről tagadhatlanul bizonyságot tesz az előttünk fekvő törvényjavaslat, amennyiben a hangoztatott nagy takarékossági elvek dacára sikerült kivívni azt, hogy a javaslat 48. §-a szerint a bíráknak eddigi 2/10 része helyett s/10 része fog tartozni a VH-ik fiz. osztályba. Ez tehát kétségtelenül haladást mutat, s ezért a szegény, de becsületes és helyét megálló magyar birói kart hálára kötelezi és serkenti a további, levegőben függő reformok megoldására, a növekvő igények teljes kielégitésére. Az előttünk fekvő törvényjavaslatnak tehát, a bírói kart érdeklőleg jeleztük számtani tört — előnye; de ezen előny dacára nemcsak általunk jogosnak vélt, hanem olyannak minden oldalról elismert igényeink mégsem nyernek kielégítést; sőt az egyes fizetési osztályokon belül, a jelenlegi sivár állapottal szemben a fokozatos haladás — rosszabbodik] Eddig ugyanis a IX—VII. fiz. osztályokban a fokozatos előléptetés 2 — 4 évek között oszlott meg, mig a javaslat szerint a magasabb fokozatú fizetéshez való igény a IX. fiz. osztályban 4, VIII—VII fiz. osztályokban pedig 5 évi szolgálati időhöz van kötve; holott ez idő szerint a IX. fiz. osztályban 3, a VII. fiz. osztályban pedig 2 évenkint történt az előléptetés. A valahára a VII. fiz. osztályba kinevezett bíró eddig 4 év után belejutott az első fokozatba, a javaslat szerint eléri azt 10 év után, tehát csak kézenfekvő, hogy 6 évvel későbben kapja meg a legmagasabb fizetést. Hogy a birói szolgálatban 6 év pedig mennyit nyom, azt nemcsak a biró görnyedtsége mutatja, hanem a bíróságokkal érintkező minden ember előtt ismeretes. Es ezen terhünkre eső eltérés, külömbség, eklatáns módon megnyilatkozik a javaslat majdani végrehajtása körül. A törvényjavaslat szerint megszigorított 4—5 éves szolgálati idők mellett, a kezeinknél lévő legutóbbi összlétszámot véve figyelembe, azon szomorú tapasztalathoz jutunk, hogy visszaesik: a IX. fiz. osztály első fokozatából a 2-ikba körülbelül 100 albiró s alügyész; a VIII. fiz. osztály első fokozatából a 2-ikba körülb.200 biro s ügyész, a 2-ik fokozatból a 3-ik fokozatba, miután