A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 9. szám - A polgári perrendjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában

36 A J DG hivatalból figyelembe vett semmiségi ok miatt mindkét alsófoku bíróság Ítéletének a vádbeli cselekmény minó'ségét meghatározó s ezzel összefüggőleg a büntetések kiszabására vonatk zó rendelkezései a bp. 437. §. 3. bek. érteim, megsemmisíttet tk; vádlottak mint a btk. 70. §. szerint tettestársak a btk. 350 §-ban meghatározott zsarolás vétségében mondatnak ki bűnösök tk és ezért a btk. 350. és 92. §§-ai alapján B. Sámuel és G. Ign vádlottak egyenkint 100, többi 7 vádlottak egyenkint 20 K. b aejthatatlanság esetén 10 K.-ként 1 — 1-napi fogházra átváltozta <mdó pénzbüntetésre Ítéltetnek. Megokol ás: A csoport galmát a törvény nem határozza meg s az, vájjon ennek a fogalomnak a sokaságnál végződő körzete hol kezdődik, vagyis, hány embernek együttléte szükséges, hogy csoportnak tekintessék ? meg sem határozható. A törvény indokolása szerint azonban bizonyos, hogy a csoport egyértelmű a tömeggel s nagyobb számú embernek összegyűlését jelenti, de néhány embernek egybegyülése a csoport fogalma alá nem vonható; val amint az Ítéletnek a bp. 328. §-ban kijelölt kelléke, hogy a csoport léte esetről-esetre a tényállásban megállapittassék és jogi kérdéskép indokoltassék. Ebben az esetben a megállapított tényállás szerint' H. Mihály sértett körjegyző 1897 jul. 7-én egy általa birói árverésen vett és bíróilag is birtokába helyezett ingatlannak lóhere-termését cselédei által két szekéren hazaszállítani akarta, azonban mivel B. Sámuel vádlott a sértett fél birtokba-helyezése ellen előterjesztéssel élt és a birtoklást peressé is tette, az ő és G. Ign. vádlottak felhívása folytán a többi 7 vádlott Szirma község utcáján a szekereket megtámadta, azokról a cselédeket leszállani kényszeritette, a szekereket felfordította és a lóherét B. Sámuel vádlotthoz vitte. Eme tényállás alapján az elsőfokú bíróságnak a kir. ítélőtábla által elfogadott jogi megokolása pedig az, miképp az erőszakot a két I-ső r. vádlott felbujtása következtében heten vagyis többen követték el; de a csoportosulásnak alapjául szolgáló más ténymegállapítás és a csoport létének meghatározására vonatkozó jogi indokolás abban nem foglaltatik; holott «többség» egymagában a csoport fogalmához nem elegendő, csoport közreműködése nélkül pedig a vád alapjául szolgáló tett a magánosok elleni erőszak bűntettének tényálladékát meg nem állapítja. Minthogy azonban a fenn előadott tényállás szerint vádlottak a sértettet termésének behordásában megakadályozva, erőszakkal ennek eltűrésére kényszeritették, hogy a jogilag öt illető termést ne ő, hanem B. Sámuel vádlott magának jogtalanul vagyoni hasznot szerezve hordhatta be; minthogy eme cselekményben a zsarolás vétségének összes ismérvei bennfoglaltatnak: vádlottak mint az erőszakkal kényszerítésben közreműködők ebben voltak bűnösöknek kimondandók; s minthogy eszerint a vád alapjául szolgáló tett bűncselekményt képez; de ennnek enyhébb minősítése mellett is a btk. 92. §. alkalmazásának feltétele fennforog: a vádlottak megfelelő pénzbüntetésekre itélendők és mindezen megállapítások folyamányaként a bejelentett semmiségi panaszok, mint alaptalanok, elutasitandók voltak. A közigazgatási bíróság határozatai, Tőzsdei vételi megbízások feltételesen illetékmentesek. (1902. évi 1.-5.054. P. sz.) A szülő, mint természetes és törvényes gyám, a kiskorú gyermekei terhére kiszabott illeték ellen jogérvénynyel felebbezhet akkor is, ha a fizetési meghagyás egyedül a kiskorúaknak kézbesittetett. (2,624/902. P. sz.) Midőn a kereskedelmi cég a cég bejegyzése után előirt illetéket az illeték alapjául szolgált adó leszállítása miatt kéri helyesbittelni, ennek a kérelemnek érvényesítése nincs határidőhöz kötve. (15,950/901. P. sz.) üzleti adó megállapításánál az eladóit arukról kiállított számlákon felhasznált bélyegköltség az üzlet évi nyers jövedelméből levonandó. (11,817/902. P. sz.) - énzintézetek által váltóbeli hitelösszegek biztosításául szolgáló jelzálog kitörlése céljából kiállított törlési engedélyek ivenként i K. bélyegilleték alá esnek. (7,356/901. P. sz.) Oly esetben, midőn a sommás váltókeresetre sommás végzés nem hozatott és magán a kereseten a sommás végzés után bélyegjegyekben járó illeték lerovatott: a fél az újonnan benyújtott sommás váltokereseten a sommás végzés után járó illetéket ismét bélyegjegyekben köteles leróni. (17,456/901. P. sz.) Beadványhoz csatolt mellékletek a szabályszerű bélyeggel látandók el, akár volt azokra szükség, akár nem. (11,465/902. P szám alatt^ Állami kedvezményben részesített gyári vállalat agyari telek megszerzése és átírása, után járó illeték fizetése alól akkor is felmentendő, ha az állami kedvezményt csak a gyári telek vétele után szerzi meg. (11,358/902. P. sz.) Az a körülmény, hogy örökhagyó özvegye részére a hagyatéki vagyon haszonélvezete csupán kiskorú gyermekei nagykorúságának elértéig, illetőleg leányainak előbb bekövetkezhető férjhez neneteléig fentartatott, özvegyi haszonélvezet címén való öröklésnek nem minősíthető és özvegyi haszonélvezeteimén örökösödési illeték ki nem szabható. (6,642/902. P. sz.) Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójának megállapításánál azok a betegsegélyző pénztári járulékok, amelyeket a részvénytársaságok az 1891: XIV. t.-c. értelmében sajátjukból kötelesek fizetni, az üzlet nyers jövedelméből levonandók. (11969/902 P. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A szegszárdi tszéknél Heisler Ferenc dunaföldvári kereskedő ellen, bej. márc. 31, fsz. ápr. 16, csb. Sonnewend Frigyes dr., tg. Spitzer Károly dr. — A budapesti keresk és váltótszéknél Gotttieb Benedek helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 23, fsz. ápr. 21, csb. Tomcsányi László dr., tg. Serly Sándor dr. — A nagyváradi tszéknél Fehérváry Dezső helybeli kereskedő ellen, bej. ápr. 14, fsz. ápr. 27, csb. Bőhm Jenő, tg. Ficzek Lajos dr. — A zágrábi tszéknél Csap Ferenc helybeli lakos ellen, bej. febr. 28, fsí. márc. 21, csb. Velicskovics János dr., tg. Korniczer Oszkár dr. — A pozsonyi tszéknél özvegy Weiner Vilmosáé és fia helybeli cég ellen. bej. ápr. 1, fsz. ápr 14. csb. Würtzler Ödön. tg. Birach Mór. — A kecskeméti tszéknél Erdei és Tömör helybeli cég ellen, bej. ápr. 28, fsz. máj. 26, csb. Sebastiani Károly, tg. Fodor Sándor dr. — Az egri tszéknél Sugár Samu helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 17, fsz. ápr. 18, csb. L. Farkas Kálmán, tg. Galambos István dr. — A szegedi tszéknél Gönczi F. József helybeli kereskedő ellen, bej, márc. 16, fsz. márc. 21. csb. Fehér Tamás dr., tg. Barta Dezső dr. — A szombathelyi tszéknél Reisinger Izidor jánosházai kereskedő ellen, bej. ápr. 18, fsz. ápr. 20, csb. Prugberjjer Vince dr., tg. Pletnics Ferenc dr. — Az újvidéki tszéknél Lichtstein testvérek helybeli cég ellen, bej. ápr. 4, fsz. ápr. 27, csb. Rehák Ferenc, tg Vukicsevics György dr. — A budapesti tszéknél Oppenheim Vilmos kereskedő ellen, bej. ápr. 27, fsz. máj. 18, csb. Bocz Bernát dr., tg. Petrovics Miklós dr. — A debreceni tszéknél Schwartz Viktor helybeli lakós ellen, bej. márc. 31, fsz. ápr. 10, csb. Harsányi Gusztáv, tg. Nagy Kálmán dr. — A besztercebányai tszéknél Vogelhut Lajos helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 14, fsz. márc. 23, csb. Bedő Béla, tg. Tandlich Manó. Pályázatok: A székesfehérvári tszéknél albirói áll márc. 7. (40) — A debreceni tszéknél aljegyzői áll. márc. 7. (40) — A felsőpulyai jbiróságnál albirói áll. márc. 8. (41) — A pancsovat tszéknél albirói áll. márc. 8. (411 — A pozsonyi tszéknél birói áll. márc. 10. (42) — A budapesti I—III. kerületi jbiróságnál albirói áll. márc. 10. (42) — A szabadkai tszéknél birói áll. márc. 10. (43) — A debreceni tszéknél birói áll. márc. 10 '42)— A máramarosszigeti kir. ügyészségnél alügyészi áll. márc. 12. (44) — A zentai jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 12. (44) — Az aradi tszéknél aljegyzői áll. márc. 12. (44) — A besztercei tszéknél aljegyzői áll. márc. 12. (44) — A békéscsabai jbiróságnál albirói áll. márc. 12. (44). Kúriai és táblai értesítések. Békés I. K. Nyeste-Sas érk. 1,471/903 p. sz. a. előa. Tódorffy n. e. — Beszterce M. I. dr. Ciuta—Zálogkölcsön- és hitelint, nem található. — Erzsébetváros I. Gy dr. Adam —Roth nem érk. — Megyés Sch. F. dr. Burz— Burz nem érk. —Nagybecskerek N. D. dr. K._:iin—Risztin nem érk. — Vágujhely F. L. dr. Weinwurm— Eisler érk. 4,975/102 sz. a. előa. Popu, n. e. — Halik -Zemanovics érk. 3,256/102 sz. a. előa. Uhlyarik, n. e. — Versec S. V. Hoffm*nn—Versed hitelbank nem érk. Ggakorlott ügyvédjelölt irodámban azonnal alkalmazást talál. Havi fizetés 125 korona. Bálint Soma dr., ügyvéd Dettán (Temesmegye). Kilenc éves közjegyzői (és ügyvédi) gyakorlattal, valamint német és tőt nyelvjogositványnyal biró, önállóan is ügyködött kir. közjegyzőhelyettes nagyobb közjegyzői irodába hasonló minőségben állást keres. Szives ajánlatokat a kiadóhivatalhoz kér. A sátoraljaújhelyi kir. közjegyző május elsejére helyettest keres. Ügyvédjelölt, ki a német nyelvet is teljesen birja, szerény föltételekkel ajánlkozik ügyvédi irodába. Cim a kiadóhivatalban. PAI.LA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.