A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 9. szám - A polgári perrendjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában

34 A JOG Kelt Maros-vásárhelyen a kir. Ítélőtáblának 1903 január 24-én tartott teljes üléséből. Hitelesítette a kir. ítélőtáblának 1903 február 16-án tartott 'eljes ülése. Ternovszky Béla s. k. elnök, Simon Balázs s. k. elnöki titkár mint jegyző. Az özvegyi jognak utólagos bekebelezése egy már eszközölt tulajdonjogi bejegyzés rangsorozatában, az alapon lett elrendelve, hogy téves intézkedésekre telekkönyvi jogok nem alapithatók. A jelzálogos hitelezők a hagyatéki ingatlanokra az örökösök ellen nyilvánkönyvi jogokat csakis azon telekkönyvi állapot szerint szerezhetnek, a mely állapotban azokat az örökösök örökölték és illetve azok nékik átadattak. A pestvidéki kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság (1899 okt. 11.18,236/sz. tkv. 1899. végzése. Ezen tárgyalási jegyzőkönyvben előadottaknak, az ócsai kir. jbság 769/P. 895 sz. jogerős átadó végzésének alapján a soroksári 680. 1,223 stb. tjkvben foglalt ingatlanokból Z. Anna, Júlia, Mátyás, Róza, Magdolna, kk. Z. József, Róza, Julianna, Antal és János illetőségére az özvegyi haszonélvezeti jog özv. Z. Antalné szül. Sch. Julianna soroksári lakos javára a C. 9,409/tkv. 99. sz. feljegyzés rangsorozatában bekebeleztetni rendeltetik. Ellenben a 9, 09/tkv. 99. sz. kérvény azon része, miszerint ezen özvegyi jog a 6,473/tkv. 895. sz. tulajdonjog bekebelezésével egyenlő rangsorozatban a már jogerőre emelkedett 6,473/tkv. 895. sz. végzés kiegészítéseképp pótlólag bekebeleztessék, elutasíttatik és mint ilyen feljegyzendő; mert a tkvi rdts 128. §-a értelmében, minthogy a hagyatékátadó végzés ez irányban félrevezethetlen és határozott megkeresést (özvegyi jog bekebelezésének elrendelését) nem tartalmazza, a 6,473/tkv. 895. sz. beadvány elintézésekor ez figyelembe nem jöhetett annál is inkább, mert a tkvi rdts 130. § a.) pontja a 128. §. általános szabálya alól csakis ingatlan eladásokból (nem pedig örökösödésből) folyó teljesítések tekintetében enged és rendel kivételes intézkedést, egyebekben pedig a tkvi rdts. 122. §-ának szabályától eltérésnek helye nincs. A budapesti kir. ittábla (1901 jan. 3.5,612/900sz.) az elsőbiróság végzését megváltoztatja és az özvegyi haszonélvezeti jogot özv. Z. Antalné sz. Sch. J. soroksári lakos javára a 6,473/95 tkv. sz. tulajdonjogi bekebelezés rangsorozatában bekebeleztetni rendeli. Mert: az ócsai kir. járásbíróságnak 769/95. p. sz. hagyatékátadó végzése szerint néhai Z. Antal hagyatékához tartozott fenti ingatlanok és illetve ingatlan illetőségek az elismert örökösöknek a feifolyamodó özv. Z Antalné sz. Sch. Julianna özvegyi joga által terhelten adattak át, mihez képest özv. Z. Antalné özvegyi haszonélvezeti joga az idézett számú hagyaték átadó végzés alapján a tulajdonjognak az illető fent nevezett örökösök nevére történt bekeblezésével egyidejűleg a 6,473/tk. 95. sz. végzéssel eszközölt bejegyzéssel és ugyanazon rangsorozatban lett vo'na bekebelezendő, — és amennyiben ez meg nem történt — nyilvánvaló tévedés eredménye; és mert téves intézkedésekre telekkönyvi jogok alapithatók nem lévén, de más részről a jelzálogos hitelezők a hagyatéki ingatlanokra az örökösök ellen nyilvánkönyvi jogokat csakis azon telekkönyvi állapot szerint szerezhetvén, amely állapotban azokat az örökösök örökölték — és illetve azok nékik átadattak, figyelemmel egyszersmind a tkvi rdts. 62. §-ának végső bekezdésében foglalt arra a rendelkezésre, — mely szerint a tkvi jogok nem egyedül a bejegyzés, de az alapul szolgált okirat tartalma szerint is itélendök meg, felfolyamodónak az a kérelme, hogy özvegyi haszonélvezeti joga a fenti ingatlanokra és illetve ingatlan illetőségekre a 6,473/95 tk. sz. tulajdonjogi bejegyzés rangsorozatában kebeleztessék be — a jelzálogos hitelezők egyrészének ellenzése dacára, fenforgó esetben meg nem tagadható. A m. kir. Kúria (6,526/901 p.) a másodbiróság végzését indokainál fogva helybenhagyja. A S. E. i. §-a 5 1. pontjának alkalmazhatósága vagy alkalmazhatlansága nem attól függ. hogy vitás-e vagy nem a felek közt az a jogviszony, amely előfeltétele az idézett szakasz alkalmazhatóságának, hanem attól, hogy felperes bizonyit e a perben oly jogviszonyt. (A m. kir. Kúria felülvizsg. tanácsa 1903 jan. 8. I. G 416/y02 sz. a.) A törvény azt, hogy a csatlakozást ezzel a szóval mint műszóval kell kifejezni, nem rendeli; mig ellenben általános szabály, hogy a jogorvoslatokat még helytelen elnevezés esetén is azok tartalma szerint kell megbírálni. (A m. kir. Kúria felülvizsg tanácsa 1902 nov. 7. I. G. 215/902. sz. a.) Az igénykereset célja az, hogy a foglaltató megakadályoztassák abban, hogy a lefoglalt tárgyak követelésének kielégítésére szolgáljanak, következően az igénykereset sikeresen alapitható nemcsak tulajdonjogra, hanem minden olyan jogra is, a mely anyagi tartalmánál fogva alkalmas annak meggátlására hogy az igenyelt ingó végrehajtási árverés alá bocsájtassék ; márpedig állandóan követett bírói gyakorlat az, hogy a végrehajtást szenvedő birtoklásában levő tárgyakra vezetett foglalás nem bir jogi hatálylyal az olyan harmadik személylyel szemben, aki kimutatja azt, hogy az ő jogára való tekintettel a lefoglalt tárgyak a végrehajtást szenvedőnek nem állanak szabad rendelkezése alatt. A végrehajtató nem szerezhet több jogot a lefoglalt ingókra, mint amilyennel azokra a végrehajtást szenvedő birt. (A m. kir' Kúria felülvizsg. tanácsa 1902 nov. 11. G. 260/902. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben A V T 84 §-a szorosan magyarázandó és a 103. § rendelkezése csakis az ezen §-ban felsorolt esetekre vonatkozik, de az elévülés kezdetének meghatározására ki nem terjeszthető^ A pancsovai kir. tszék mint váltóbiróság (1901 okt. 24 en 7,532. sz. a.) Kiss Jakab dr. ügyv. ált. képv. Sz Vsának, Stityinszky Adolf dr. ügyv. ált. képv. P. Pera ell. 126 K. s jár iránti perében következőleg itélt: A som. végzés hatálvonkivülhelyezesevel felperes keresetével elutasittatik s végreh. terhével köteles 86 K. perköltséget alperesnek 2 nap a. megfizetni, stb. Megokolás Alp. kifogást emelt a som. vegzes ellen, ugy alaki mint anyagi szempontból. Alaki szempontból azért, mert a kereseti váltó lejárt 1898 aug. 20-án s igy az 1901 aug. 22-én beadott kereset, minthogy a kereshetőségi jog elévült, elutasítandó. Anyagi szempontból elutasítani kérte felperest keresetével, mert a kereseti váltó fedezeti váltó volt azon 5 mm. kukoricáért, melyet felperestől vett, a kereseti váltóval biztosított eme felperesi követelés azonban megszűnt az által, hogy 7. mm. kukoricát szállított felp. részére, kinek ekkor kötelessége lett volna a fedezeti váltót alp.-nek visszaadni. Ez állításainak igazolására hivatkozott tanukra. Felperes tagadta, hogy a kereseti váltó elévült volna, mert a váltó lejárati napja 1893 aug. 20.-a az elévülési időbe be nem számitható, minthogy pedig a kereset 1901 aug. 21. postára lett adva, az elévülési idő ez által meglett szakítva. A kereseti váltó fedezeti minőségére s a követelés kifizetésére vonatkozó alperesi előadások valódiságát tagadLa. Figyelemmel arra, hogy a kereseti váltóban kitett lejárati nap 1898 aug. 20. ünnepnapra esik s ugy aip. fizetési kötelezettsége, s ehhez képest felp. kereseti joga, illetve igénye érvényesítésének lehetősége csak a következő napon állott be, s igy az elévüléshez megkívántató 3 év is e nappal vette kezdetét; figyelemmel arra, hogy 1901 aug. 21-ével a 3 év bezárólag letelt: figyelemmel arra, hogy az elévülési időt csak a kereset megindítása szakítja meg, mátpedig kereset megindításának nem a kereset postára feladása, hanem annak az illetékes bírósághoz történt benyújtása, illetve beérkezése tekintendő : azt a kedvezményt pedig, hogy a kereset postára feladása egyértelmű annak az illetékes bírósághoz történt benyújtásával, nem a kereset, hanem a váltókifogások tekintetében adja meg a törvény, illetve jogszabály a feleknek. A temesvári kir. ítélő tábla (1902 január 28-án 3,872/V. sz. a.) A kir. tszék ítéletét megváltoztatja, ekképp a felperes elévülés okából keresetével el nem utasítható és az elsőbiróságot utasítja, hogy a jelen ítélet jogerőre-emelkedése után az ügy érdemében hozzon a perköltségre is kiterjedő uj határozatot, egyszersmind a felperes felebbezési költségét, amelynek melyik fél által leendő viselésének kérdését a kir. itélő tábla a hozandó érdemi határozatra utasítja stb. Megokolás: Az elfogadó ellen váltójogi kereset a V. P. 84. §-a szerint a váltó lejárattól, illetve a V. P. 103. §-ra való figyelemmel helyesen a fizetési naptól számított 3 év alatt évül el; minthogy pedig a kereseti váltó lejárati napja az 1898 aug. 20-a volt, a fizetési nap, tekintettel a lejárati napra eső ünnepre és az azt követő vasárnapra a V. T. 103. § érteim, a legközelebbi köznapra aug. 22 ére esett; tehát a 3 évi elévülési idő ettől a naptól lévén számítandó, az 1901 aug. 22-én mint az elévülési idő utolsó napján benyújtott kereset elévülés okából vissza nem utasítható stb. A m. kir. Kúria (1902 november 7-én 476/v. sz. a.) A másodbiróság Ítélete megváltoztatik és az első bíróság ítélete indokainál fogva annyival is inkább helybenhagyatik, mert a V. T. 84. § a szorosan magyarázandó és mert a 103. § rendelkezése csakis az ezen §-ban felsorolt esetekre vonatkozik, de az elévülés kezdetének meghatározására ki nem terjeszthető. A bizományos ellen a megbízó részéről a szerencsejátékra alapított kifogás bíróilag érvényesíthető, ha a bizományos és megbízója között az a megállapodás jött létre, hogy a bizományos által a megbizó megbízása alapján foganatosítandó ügyletnél a megnevezett, illetve eladott áru valóságban át ne vétessék, a felek szándéka tehát csupán a tőzsdei árkülömbözet szerinti szerencsejátékra irányult, mert a bizomány alakja a követelési igény alaptermészetét meg nem változtatja; az a körülmény pedig, hogy a tőzsdei árkűlömbözeti ügyletből előállott és elszámolt vesztesség kiegyenlítésére váltó adatik, nem tekinthető az előbbi kötelmet megszüntető oly uj követelésnek, mely a követelés alaptermészetén változást idézne elő, alperes tehát a kereseti váltók ellenében a tőzsdei árkűlömbözeti ügyletre alapított kifogást megteheti. A bpesti kir. keresk. és váltótszék, mint v. bíróság (1900 július 9-én 68,681. sz. a.) Loschitz Lajos dr. ügyv. által képv. P. és F. cégnek, Kranzthor Miksa dr. ügyv. által képv.N. Anna grófnő ell. ;j,735 frt 08 kr. iránti váltóperében következőlee itélt: S Alperes grófnő mint néhai N. Arth. grófnak a kedvezményével biró örököse, vagyis mint hagyatéki gondnok köteleztetik, hogy az 1896. okt. 2-án 3,000 ftról kiállított s néh. N. Arth. grftól elfogadott váltó alapján 3,000 frtot, ennek 1897 január 10-től járó 6o/0 kamatát és az 1897 január 27-iki som. végzésben meghatározott 14 frt 65 krt., valamint az 1896 dec. 2-án