A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 51. szám - Az észak-amerikai Egyesült Államok csődjoga

A JOG 375 Végül bejelenti a titkár, hogy a legközelebbi jövőben a következő közérdekű kérdések fogják foglalkoztatni a kamara választmányát : dijszerzödés; közjegyzők ügyvédi ténykedésének korlátozása, az ügyvédi képviselet kiterjesztése; ipari minták oltalma; horvát jog­segély; tömeggondnokságok aránylagos kiosztása; zugirászat; prog­resszív adó; üzletek átruházása, jogászgyülés előkészítése, referé­rendszer és a katonai büntető eljárás. A titkári jelentést helyes­léssel és tetszéssel fogadták. A jelentéshez hozzászólottak Enyiczkey Gábor és S t e r n Sámuel dr. Ezután Baracs Marcel dr. üsmertette mint előadó a kér­dést: célszerü-e egyetemi hallgatókat tanulmányaik ideje alatt ügyvédi irodákban alkamazni és amennyiben ez akár tanügyi, akár ügyvédi szempontból nem kívánatos, mi módon kellene ez ellen állást foglalni. Előadó jogi oktatásunk meddőségének egyik alapokát abban találja, hogy az arra beiratkozottak sokkal köny­nyebben találják meg kenyérkeresetöket, mint az egyéb egyetemi tanulmám okkal foglalkozók. Emezeknél az előadásoknak látoga­tása elengedhetlen előfeltétele a tanulmányok sikeres elvégzésé­nek, míg a joghallgatóknál merő fikcióvá devalválódott az egyetemi tanulás. A jogi oktatás mai rendszerén kivül, vétkesek ebben a fővárosban székelő állami és egyéb közigazgatási hatóságok, melyek dijuok- és egyéb segédszemélyzetük nagyrészét joghallga­tókból akvirálják és vétkes az ügyvédi kar is, mely őket az irodákban alkalmazza. Tagadhatatlan azonban, hogy a mult fel­fogása máris átalakulóban van, és hogy a kar érdekét szivükön hordó kartársak kötelessége, hogy a kényelemből, indolenciából vagy a viszonyok nem-kellő mérlegeléséből táplált eddigi felfogást helye­sebb irányba tereljék. Balog Arnold dr., Stern Sámuel dr. és Pollák Illés hozzászólásai után az elnök kijelentette, hogy ezen kérdésnél szo­ciális és humanisztikus szempontok előtérbe nyomulnak. A sze­gén) fiatalság a tudományos pályáról le nem szorítható, s ö maga részéről nem járulhatna soha Baracs dr. indítványához és nem látja szintén kellően előkészitettnek ezt a kérdést. Az idő előrehaladottsága miatt Fehér Miksa dr. előadása a jövő kamarai értekezletre maradt. Külföld. Az észak-amerikai Egyesült Államok csödjoga. Nemcsak az az egyre hatalmasabbá váló hatás, melyet Amerika nyerstermelése a régi Európa piacaira gyakorol, nem­csak az a bámulatos evolúció, melynek segélytvei az északame­r:kai unió mezőgazdaságot üző országból elébb a kereskedelem fejlettebb színvonalára,' utóbb a legnagyobb iparállamok sorába tudott emelkedni: de mindenekelőtt az a józan gyakorlati érzék, melyet csaknem minden intézményében tanusit, alkalmas arra, hogy felhívja figyelmünket és érdeklődésünket minden uj törvény­alkotására. Jogi intézményeit ugyanaz a szellem tölti el, meiy az angol törvényeket jellemzi; talán valamivel nagyobb a koroná­zott elnökkel biró köztársaság ragaszkodása a hagyományokhoz, talán valamivel durvább a tengerentúli köztársaság választolt királyainak törvényhozó munkája, de az bizonyos, hogy hason­lóságuk és külömbözőségük két testvéré, kiknek közös szárma­zásból eredő egységük nyoma el nem enyész, bármily távol szakadtak is egymástól. Mig az angol csődjog első nyomai VIII. Henrik koráig vezethetők vissza és ennek törvénye, meg az 189Ü. évi Bank­ruptcy-Act között számos, hol egyes csődjogi kérdéseket, hol a csődjog egészét tárgyazó törvényeket találunk: addig az észak­amerikai szövetség első csődjogi törvénye a 19. század elejé­ről való. Ez a törvény, melynek céljául az tüzetett ki, hogy egyön­tetű csődrendszert állapítson meg az Egyesült Államok egész területére, felette rövid életű volt. Életbe lépett 1800 ápril 4-én, visszavonatott 1803 december ]9-én. Nem érdektelen ez a száz év előtti eljárás. Csak kereskedők eilen volt helye. Csupán oly hitelező kérhette, kinek legalább 1,000 dollár követelése volt; ha ketten kérték, 1,500, — ha többen 2,000 dollár követelést kellett kimutatniok. A biró a kezelést ideglenesen a polgárok sorából kinevezett biztosokra (Commissionersj bizta, kiknek esküt kellett letenniök. Az adós kérelmére a csődnyitás jogossága kérdésében jury határozott. A követelések igazolása után a 200 dolláron felüli hitelezők megválasztották a tömeggondnokot (assignee). Ismerték a közadós jogcselekményeinek megtámadását is; előfeltétele az volt, hogy az ügylet a csődnyitás okául szolgált körülmény (act of bankruptcyj vagy — a kontinentális szólásmód szerint — az anyagi csőd beállta után jött-e létre és kimutatható-e a másik fél rosszhiszeműsége? A vagyonbukott, ha a törvény ellenére járt el és hitelezői megkárosítását célozta, 2—10 évi szabadságvesz­téssel bűnhődött. Ellenben az, aki a vagyonából semmit e! nem vont és a kiküldött biztosok bizonyítványa szerint becsületesen járt el, nemcsak megkapta a felmentést (discharge) és feloldatott kötelezettségei alól, ha ehhez a hitelezőknek szám és tőke szerint 2/3-ad többsége hozzájárult, hanem bizonyos esetekben még ezenfelül anyagi jutalomban is részesült; jelesül, ha a felosztás folytán a hitelezők követeléseiknek 50°/0-át megkapták, ugy a közadós az értékesítés eredményéből 5%-ot kapott 500 dollár erejéig; ha pedig a hitelezőkre legalább 7ö°/o jutott, ugy a köz­adós 10%-ra tarthatott igényt 800 dollár erejéig. Ezen rövid életű törvény után ismét az egyes államok külömböző statútumai léptek hatályba. 1841 augusztus 19-én, harmincnyolc évi szünet után, a kongresszus ujabb kísérleteket tett az észak-amerikai csődjog szabályozására, de ez a törvény még rövidebb ideig volt hatályban, 1843 március 3-án ez is visszavonatott. E szerint minden személy, kivéve bizonyos köz­bizalmi állások viselőit, kérhette maga ellen a csőd megnyitását; de csak 7,000 dolláron felül tartozó fizetésképtelen kereskedő köteles azt kérni és ilyen ellen 500 dolláron felüli hitelező kéré­sére is megnyitandó. Az eljárás nem tartalmazott lényeges eltéré­seket az első törvénytől. Megint huszonnégy évi szünet után, 1867 március 2-án ujabb törvény hozatott, mely 1874-ben módosíttatott és 1878. évben hatályát vesztette. Ez a kerületi törvényszékeket ruházta fel a csődbirósági hatáskörrel. Külön meghitelt hivatalnokok (registers) bízattak meg a csődeljárás vezetésével megfelelő biz­tosíték letétele mellett. Ezek elnököltek a hitelezői gyűléseken, megállapították a követeléseket, eszközölték a felosztást és felül­vizsgálták a gondnok számadásait, mindezt külön dijazás mellett. Mindenki kérhet maga ellen csődöt, ha tartozásai 300 dollárt meghaladnak; hitelező csak, ha 250 dolláron felüli követelése van. A gondnokot a hitelezők választják. Jogai és kötelességei ponto­san körül vannak írva. Mellette már csődválasztmány működik. Részletesen le van irva, hogy mi tartozik a csődvagyonba és mit nem lehet megvonni a közadóstól. Előnyös tételeket a költsége­ken és állami adókon és egyéb közterheken kivül csupán oly munkabérek képeznek, melyek 6 hónál nem régibbek és 50 dol­lárt meg nem haladnak. Minden más hitelező követelése arányá­ban jut kielégítéshez. A vagyonbukott a felmentvényt csak az esetben kaphatja meg, ha az egyéb törvényes feltétel fenforgása mellett a hitelezők legalább 500,'0-nyi csó'djutalékban részesültek, mely hányad 1874-ben 30%-ra szállíttatott le. Kényszeregyes­ségnek is volt helye, ha az adós egyességi ajánlatát az e célra összehívott gyűlésen képviselt vagy megjelent hitelezőknek szám­szerinti egyszerű és tőke szerinti kétharmad többsége elfogadta és ezen határozatot az összes hitelezőknek számszerinti kéthar­mad és tőke szerinti egyszerű többsége aláírásával megerősítette. Hatálytalanok a csődtömeggel szemben mindazok az ügyletek, melyeket a közadós a hitelezők kárára a csődnyitási kérvény benyújtását megelőző 6 hó alatt harmadik személylyel kötött, ha ennek a fizetésképtelenségről tudomása volt; hatálytalan ugyan­azon feltétel alatt minden előnyös kielégítés vagy biztosítás, melyet a csődkérés előtti 4 — az 1874. évi novella szerint 2 — hó alatt valamely hitelezőjének adott. Külön fejezet szól a társu­latok és testületek csődjéről. Részletesen vannak szabályozva 'a költségek. Ismét husz évnek kellett eltelnie ezen törvény hatályon­kivülhelyezése óta, mig egy 1892-ben tett sikertelen kísérlet után végre 1898-ban július hó 1-én az a szövetségi tör­vény jött létre, mely jelenleg is fennáll és melyet mint a leg­újabb csődjogi törvények egyikét, ezen lap olvasóival megismer­tetni kívántam. A törvény hét fejezetre és hetven szakaszra oszlik, melyek elsejében az angol-amerikai törvényszerkesztés bevett rendszeréi követve, körülírja a törvényben használt különleges kifejezések és szólásmódok helyes értelmét. Ezen fogalommeghatározások közül különösen fontos a fizetés képtelenségé, mely az 1867-iki törvény alapján kifejlődött joggyakorlat szerint akkor állott be, ha valaki képtelenné vált tartozásait ezek esedékessége alkal­mával megfizetni, tekintet nélkül vagyonának magasságára és tekintet nélkül arra, hogy ügyleteinek lebonyolítása folytán később valószínűleg vagy akár bizonyosan, teljesen ki fogja elégíthetni tar­tozását. Ellenben az uj törvény csak azt tekinti fizetésképtelen­nek, kinek cselekvő vagyona, helyes értékeléssel, nem elegendő tartozásainak kielégítésére, mely defintició lényegében megfelel a magyar csődtörvény 84. §-a értelmében a közönséges csőd meg­nyitásához szükségelt vagyoni elégtelenségnek, mig amaz a 248. §. értelmében a kereskedelmi csődnél megkívánt fizetésmeg­szüntetésnek felelt meg. Ki akarták kerülni ezzel azt, hogy muló fizetési zavar is már csődöt idézhessen elő. A csődbiráskodás a megyei törvényszékek (District Courts) hatáskörébe tartozik, a felebbvitel innen a kerületi felebbezési bíróságokhoz (Circuit Courts ofappeals of l he United States), az Egyesült Államok legfőbbitéiő­székéhez és a territóriumnak legfőbb bíróságához megy. 500 dolláron felüli kérdésekben elsőfokú, 2,000 dolláron felül másod­fokú jogorvoslatnak van helye. A törvény megkülömbözteti az önkéntes és a hitelezők kérelmére nyitott csődöt (voluntary and involuntary Bankruptcyi. Alig az elsőnek alanya mindenki lehet, kinek tartozásai vannak, mégis testületek kivételével, addig, bérmunkásokat és főleg mező­gazdasággal foglalkozó egyéneket kivéve, minden fizikai sze­mély, társulat és iparral vagy kereskedelemmel foglalkozó tes­tület ellen, amennyiben 1,000 dolláron felüli adósságaik vannak, a csőd a hitelező kérelmére megnyitandó. Ennek előfeltétele az, hogy az adós a vagyoni ukás vala­mely cselekményét (Act ofBankruptcy) elkövette légyen. Ilyen a vagyonelrejtés, vagyonátruházás, végrehajtás tűrése, — mindez a hitelezők megkárosítása vagy egyes hitelezőknek előnyben része­sítése végett; így szintén cesio bonorum a hitelezők javára, avagy a fizetésképtelenség elismerése. A csődnyitási kérvényt a vagyon-

Next

/
Thumbnails
Contents