A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 51. szám - Az észak-amerikai Egyesült Államok csődjoga

376 A JOG bukási ténytől számított 4 hó alatt kell beadni és azzal szemben az adós védekezhetik. A panaszos kérheti a panaszolt vagyonának i d e i g 1 en e s z ár al á v é t e 1 é t addig is, mig a csődnyitás kérdésében érdemleges határozat keletkezik, de két jó kezessel egyetemben felelősséget kell vállalni azon esetre, ha a csőd meg nem nyittatnék, nemcsak az összes költségekért, hanem a panaszoknak az előzetes zárlat által okozott károkért is, melyeket a bíróság a kérvény elutasítása esetén külön per nélkül megállapít. Ha az adós kívánja, a csődnyitó kérvény tárgyalása jury elé utasítandó és ez dönt a fizetésmegszüntetés kérdésére, valamint arra nézve, vájjon a panaszolt elkövetett-e valamely vagyonbukási tényt ? Nem tárgyalható a hitelezők csődnyitási kérvénye, ha a csődöt nem kéri legalább három hitelező együtt, legkevesebb Ö00 dollár követeléssel. Kivételnek csak akkor van helye, ha tz adósnak tizenkettőnél kevesebb hitelezője van. Ez esetben mlr egy hitelező is kérheti a csődöt, de szintén nem-kisebb követelési összeggel. Ha ily kérvény adatik be, a bíróság ahitelezőkhöz felhívást bocsát ki záros határidőn belül való jelentkezés végett és ha a jelentkezett hitelezők száma tizenkettőn felüli, ugy ismét megkívánja a csődkérők hármas számát. A jelentkezők között azonban sem a csődnyitási kérvény beadásánál későbbi hitelezők, sem az adós rokonai nem lehetnek. Messinger Simon dr. budapesti ügyvéd. (Vége következik.) Irodalom. Kúriai bíráskodás képviselőválasztási ügyekben. Irta Pap Dávid dr. Budapest 1902. Grill Károly udv. könyvkereskedése. Nagy 8°, 96 lap, ára 2 kor. Fényes tollal és erős logikával veszi szerző éles bírálat alá a kúriai bíráskodásról szólló 1899 : XV. törvénycikket. Amit mond, az az eddig kifejlődött bíráskodásról alakult közvélemény kifejezése és azért teljes figyelmet érdemel. Attól tartottak — úgymond — hogy az ország biráit is elfogja majd a politika, a pártszenvedély. Nem lett igazuk azoknak, akik emiatt aggódtak. De bebizonyította a törvény azt, hogy mily kevés köze van az u. n. igazságszolgáltatásnak az élethez s mennyire más az életnek az igazsága mint az az igazság, amelyet a Kúria megfölebbezhetetlen módon hirdet. • Micsoda álomvilágban élhetnek az ország első birái, hogy az ő igazságuk annyira idegen a mi igazságunktól, hogy az ő érzéseik annyira nem a mi érzésünk, az ő gondolkodásuk ulja annyira távol esik a mi útjainktól . S bekövetkezett ennek az álomvilágnak a nagy szerencsétlensége. A törvényhozás közjogi pereket teremtett, melyek iránt az egész világ érdeklődik És a Kúria ezeket a pereket is álomország érzésével, logikájával, iga-sága szerint döntötte el. A jogászok erre mélységes reszignációval rámondták, hogy íme ezeket a pereket is utóiérte az a sors, amely fölött ők már rég panaszkodnak. A nép azonban megria): < Teremtő Uram Istenem, hát akkor is ilyen érzés, ilyen logika, ilyen igazság él és Ítélkezik, mikor az én követelésemről, kis birtokomról, szabadságom-, becsületem-, életemről van szó ?» A Kúriának választási ügyekben eddig meghozott ítéleteiből két dolog világos. Az egyik az, hogy az esetek megvizsgálásához a Ház jobban értett, mint a Kúria, fonákul Ítélkezni pedig a parlamenti biróság is tudott. A másik az, hogy boldog ország lenne hazánk, ha a választási visszaélések olyan gyerekségek volnának, aminőkké azok a Kúria kezében váltak, ha a választások tisztasága igazán csak azokon az apróságokon fordulna meg, amelyek körül a bíróságok határozatai forognak. Sok hűhó semmiért; ha csak annyi a baj Magyarországon, akkor kár volt a Kúria nyugalmát megbolygatni; kár volt az országot a szelid meg a kegyetlen tanács szomorú látványosságával megzavarni és figyelmünket felhívni arra, hogy hátha van szleid meg szigorú tanács polgári és büntető ügyekben is? Mert nem hiszi el senki ez országban, hogy merő véletlen, amikor megsemmisítő itélet csak az egyik szenátus kebeléből kerül ki, mikor az egyik tanács sokkal több kérvényt utasit vissza, a másik pedig sokkal több esetben rendel vizsgálatot. Alomorszig Álomország! ? De két tényt kell szerző szerint kiemelni a Kúria mentségére az igazság érdekében. Az egyik az, hogy a Kúria elfogulatlanságán a legnagyobb skrupulozitás se találhat kivetni valót, — a legkegyetlenebb feketemájuság se mondhatná, hogy a Kúria akár pártokra, akár személyekre tekintett volna. A másik pedig ;.z, hogy olyan rossz törvényünk, mintáz 18P9 : XV. t-c egy sincsen. Felületes, sokszor érthetetlen, hézagos, csupa forma és kibujfö lyuk, mintha egyenest azért teremtették volna, hogy legyen s, — ne is, legyen kúriai bíráskodás, de ne legyen ember, aki azt megfogni tudja. S ezt a rossz törvényt a Kúria nagyon rosszul hajtotta végre, azt az életbe való átvitelkor még rosszabbá, formalisztikusabbá, zavartabbá tette, még megtoldotta egy csomó rókauttal, rejtelmes lugassal. Mintha a Kúria vissza akarná lökni azt a hatalmat, melyet a képviselőháztóf átvett és egyenest azt akarná bizonyítani, hogy az a parlamenti bíráskodás mégse volt oly nagyon rossz. Áttér most már szerző a törvény kazuisztikájára, mely azt igazolja, hogy a törvényhozás félt és bizalmatlankodott, pedig mesebeszéd az, hogy a Kúria okvetlen politizálna, ha nem volna szorítva a törvény formális meghatározásaira és a matematikára. Onnét jön az, hogy az uj törvény óta tételes visszaélési jogunk van, taxativ visszaélési kazuisztikánk; ami abban nincs benne, az mind szabad és megengedett dolog, bármennyire is tiltakozik ellene az ember józan esze s tisztességérzése. Hasonló szellemes módon bírálja azután a szerző a törvényt és az annak alapján fejlődött judikaturát. Igazi sajnálattal vagyunk kénytelenek ezen erős bírálatot tartalmazó rész ismertetésétől helyszűke miatt eltekinteni és a végkonkluzióhoz sietni, mely szerint «a kúriai bíráskodás doigában nem állotta meg a helyét sem a parlament, sem a Kúria*. Rossz törvénynek és judikaturának pedig akkor sem szabad fönmaradnia, ha sokkal kisebb esetekről van szó. A parlamentnek be kell vallania, hogy nem volt infallibilis e törvény alkotásával. Tehát el kell azt törölni és más, okosabb, hatályosabb törvényt kell tenni a helyébe. Nem kell bevárni a még hátralevő 2 esztendőt; eldőlt e törvény sorsa már eddig is. Ámikor pedig megcsinálják az uj törvényt, vessen számot magával a törvényhozás, hogy bizik-e a Kúriába i vagy sem ? Ha nem, ne adja kezébe a választási bíráskodást. De ha bizik, adjon neki igazi hatalmat és ne verje bilincsbe a birói judiciumát, ne kösse formákhoz az ő látását. Szükségtelen a felhozottak után a munkát még külön ajánlanunk olvasóink figyelmébe. r. I. mk Vegyesek. A debreceni kir. Ítélőtábla tanácsainak beosztása az 1903-ik évre. Polgári ügyek szakosztálya. I. tanács közpolgári, tkönyvi, úrbéri, (1896 : XXV. t.-c.) ügyek. Elnök: Bernát h Elemér a kir. Ítélőtábla elnöke. Birák: Mérey Ottó, Kölcsey Sándor, Rottler Béla, Tomcsányi László. Tanácsjegyzők: Tóth Aurél albiró, Ternovszky Béla dr. albiró, II. tanács közpolgári, váltó, kereskedelmi, csőd és bányaügyek. Elnök: S z e g h ő István tanácselnök. Birák: Sztáncsek János, Tar Gyula, Gajzágó Béla dr., Viski Károly, Po torán István, S z a 1 a y József, Bakó József, dr. Tanácsjegyzők: Márkov i c s t lemér dr. jegyző, Ü d é n y i Nándor dr. jegyző. Sommás felülvizsgálati tanács. Elnök: Szeg hő István tanácselnök. Birák: Sztáncsek János egyúttal elnökhelyettes, Mérey Ottó, Gajzágó Bíla dr., Kölcsey Sándor, Rottler Béla, Tomcsányi László, S z a 1 a y József, Bakó József dr.Tanácsjegyzők: Tóth Aurél albiró, egyszersmind a jegyzői iroda vezetője. Ternovszky Béla dr. albiró, egyszersmind a jegyzői iroda vezetőjének állandó he yettese. Büntető ügyek szakosztálya. III. tanács. E 1 n ö k: S z é 1 I Fai kas tanácselnök. Birák: Unger Gusztáv, N a s z á d y Iván, Kiss Endre dr., U j helyi András, Horváth Bálint, J e n e y György, Szacsvay Elemér dr., Agricola Adolf, Tanácsjegyzők: Hunyor Ödön albiró, Székely Farkas dr. jegyző. Telekkönyvi vizsgáló bizottság. Elnök: Bernát h Elemér a kir. Ítélőtábla elnöke. Rendes tagok: Mérey Ottó egyúttal elnökhelyettes. Gajzágó Béla dr. Póttagok: Kölcsey Sándor, Rottler Béla. Dijnokok ügyeinek megvizsgálására alakított bizottság (1898. évi 819 I. M E. szám alatt kelt rendelet 14. §.). Rendes tagok: Sztáncsek János, Unger Gusztáv, Naszády Iván. Póttagok: Kiss Endre dr., Tar Gyula. A kir. ítélőtábla a büntető ügyi tanácsüléseket, illetőleg a büntető felebviteli főtárgyai ásókat, hetenkint kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken s ha ezek a napok törvénykezési szünnapra esnének, a következő hétköznapokon (B. ü. szab. 119. §.) a sommás felülvizsgálati tanácsüléseket pedig csütörtökön fogja tartani. Előfizetés a Jogra. Vidéki t. előfizetőink mai számunkkal postautalványt kapnak. Kérjük, hogy mentül előbb méltóztassanek lejárt előfizetésüket megújítani. A lejárat idejét az utalvány hátsó lapjára ragasztott cimszalag tünteti fői. A Jog kiadóhivatala. Na9Y gyakorlattal biró ügyvédjelölt, dr. juris, ügyvédi vagy közjegyzői irodában állást keres. Cim a kiadó hivatalban. Fiatal ügyvéd előkelő fővárosi irodába — esetleg társul — belépne. Irodát készpénzzel át is venne. Cime a kiadóhivatalban, Vidéki nagyobb forgalmú takarékpénztári ügyész keres 1903 január első felében leendő belépéssel a telekkönyvi ügyekben, a könyvek vezetésében és az irattár kezelésében járatos, kamarailag bejegyeztethető joggyakornokot. Díjazás megegyezés szerint. Cim a kiadóhivatalban. Gyakorlott, a német és tót nyelvet is biró közjegyzőhelyettes alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. PM1A4 ftÉ82VÉNYTÁR«A«ÁO NYOMDÁJA BUOWTJTEN