A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 48. szám - A polgári perrendjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában. Folytatás

192 A JOG Vádlott a K. Ágost sérelmére elkövetett s a btk. 418. §-ban irt és büntetendő, ingó vagyon rongálásának vádja és következményei terhe alólabp. 326. §. 2. p. alapján felmentetik stb. Megokolás: Terhelt T. György tagadja, miszerint sértett K. Ágoston csikóját 1900 nov. 8-án, vagy bármikor is meglőtte volna s igy sértett kárára ingó vagyon rongálás vétségét elkövette volna. Mivel vallomása szerint ö, mint gróf B. Gy. uradalmi kerülője és hajtója igaz ugyan, hogy a kérdéses napokon vak töltéssel lövöldözött, de fegyvere semminemű golyó vagy seréttel nem volt megtöltve s igy ezen tényét beismeri. A tárgyalás rendjén kihallgatott tanú N. S. eskü alatti vallomásával bizonyítva van azon körülmény, hogy sértett csikója az egész bonchidai határon ugy az uradalmi, mint a község területén felügyelet nélkül, gazdátlanul kóborolva bitang módon legelészett, továbbá az, hogy ezen határrészben többen, szintén vadászok és orvvadászok, puskával járnak és lövöldöznek, minél fogva nem tartja kizártnak azt, hogy a lőseb vadászfegyverből is származott légyen s miután a tárgyalás rendén, valamint magán vádló sértett vallomásából kitűnik, hogy a tény elkövetésére vonatkozólag ténytanuja nincs, vádlott tagadásával szemben felmentendő volt annál is inkább, mert a szakértői orvosi vélemény sem állapítja meg azt, hogy a lövés puska, vadász fegyver, vagy sértett pisztolyából eredő és végre, hogy ezen lövés okozta a csikó elhullását. A magánvádló által felhozott azon körülmények, hogy vádlott sértettet fenyegette a csikó meglövésével, hogy vádlott vallomása ellentétes, ezek mint gyanuokok igaz hogy fenforognak, de oly bizonyítékokat, melyek alapján vádlott elitéltessék, magukban nem képeznek, minélfogva vádlott felmentendő volt stb. A kolozsvári kir. tszék, mint fölebbviteli bíróság (1902. április 4-én 767/B. sz. a.) ítélete: Az elsőfokú ítélet megváltoztatásával, T. György a btk. 416. §-ba ütköző és az ugyanazon §. szerint büntetendő idegen ingóvagyon rongálásban vétkesnek mondatik ki s a btk. 91. §. alkalmazásával 1 hónapi fogház mint fő és 100 korona pénz mint mellékbüntetéssel büntettetik, mely pénzbüntetés a behajthatatlanság esetében 5 napi fogházbüntetésre változtatik át. stb. Megokolás: Vádlott T. Gy. a telebbviteli tárgyalás rendén előadta, hogy a gróf B. Gy. bonchidai birtokán a hajtói teendőket, egy rendelkezésére bocsátott jókarban levő pisztolylyal felfegyverkezve teljesítette, és hogy azon pisztolylyal korábban többször is lőtt. Azt, hogy magánvádló csikóját ő lőtte volna meg, tagadja, sőt előbb azt is tagadta, hogy 1901. novemb. 7.-ről 8.-ra viradó éjjel, tehát a csikó meglövése idejében egyáltalában lőtt volna. A tárgyalás későbbi során, mint a járásbíróság előtt is tette, beismeri, hogy egyet lőtt, de azt állítja, hogy a pisztolyban csak puskapor volt és nem célzott semmire sem, hanem csak ijesztésképen sütötte ki fegyverét. Ezzel szemben J. János tanú vallomása alapján beigazolást nyert az, hogy a csikó, mikor már meg volt lőve, a tilosban vádiott háza közelében feküdt, továbbá, hogy vádlott neje előtt azzal fenyegetődzött, hogy ha a csikó még egyszer a tilosba megy, lelövi. L. Péter vallomása alapján beigazolást nyert továbbá az, hogy vádlott a csikó meglövetése után haragos indulatlal beszélt károsról s őt szidalmazta is. Fennebbiek alapján vádlott azon beismerése következtében, hogy a kérdéses éjjel egyet lőtt s figyelembe véve a bíróság előtti azon magatartását, hogy eme ténykedését hol tagadja, hol beismerte, továbbá figyelembe véve vádlottnak L. Péter előtt tett azon vallomását, hogy lőtt, de nem tudja, hogy mit talált, — tehát nemcsak puskaporral, hanem golyóval, vagy seréttel töltött pisztolyt lőtt ki és végül figyelembe véve J. János tanú vallomásában foglalt fenyegetését és L. Péter előtt a pap iránt tanúsított ellenséges magatartását — a fentjelzett bűncselekményben bűnösnek volt kimondandó és büntetendő. A büntetés kimérésénél vádlott büntetlen előélete tekintetbe vételével a btk. 91. §. alkalmazandó volt. stb. A m. kir. Kúria (1902. október 20-án 9,063/B. sz. a.) ítélete: A semmiségi panasznak hely adatván, a kir. tszék, mint felebbviteli bíróság ítélete a bp. 385. §. 1. a. pontjában megharozott okból a 437. §. 3. bek. érteim, megsemmisíttetik, egyúttal vádlott a vád és következményeinek terhe alól a bp. 326. §. 1. pontja alapján felmentetik. Megokolás: A kir. tszék, mint felebbviteli bíróság valónak fogadta el, hogy azon éjjel, melynek folyamán a főmagánvádlónak csikója lövés által megsebeztetett, a vádlott löveggel is töltött pisztolyából lőtt, hogy vádlott előzőleg fenyegetődzött, mikép a kérdéses csikót, ha mégegyszer tilosban találja, lelövi, hogy a csikó lövés által megsebezve tilosban és vádlott háza közelében fekve találtatott, végül azt is, hogy vádlott a csikó meglövetése után haragos és ellenséges indulattal nyilatkozott a káros felől. Ellenben nem állapította meg, tehát nem fogadta el valónak sem azt, hogy vádlott löveggel töltött pisztolyból a sértett csikójára lőtt, sem pedig azt, hogy vádlott azt a csikót szándékosan lőtte meg. Minthogy pedig a btkv. 418. §-ban meghatározott idegen ingó dolog megrongálása, vagy megsemmisítése vétségének lényeges alkotó eleme épen az, hogy a megrongálás szándékosan és jogtalanul történjék, a felsorolt és valóknak elfogadott tények sem a vádbeli vétségnek, sem más bűncselekménynek tényálladékát meg nem állapítván, a kir. tszék tévesen alkalmazta a btő. törvénynek megfelelő rendelkezését, mikor vádlottat mégis bűnösnek kimondotta. Ezért a semmiségi panasznak helyt adni, a felebbviteli bíróság Ítéletét megsemmisíteni és vádlottat a vád és következményeinek terhe alól a Bp. 326. §. 1-ső pontjának rendelkezéséhez képest felmenteni kellett. Kivonat Csődök: A kedö ellen, bej. dec. Lipót. a Budapesti Kőzlöny-böl. komáromi tszéknél Verő Ignác párkányi keres 3, fsz. jan. 3, csb. Kéri Miklós dr., tg. Katinszky A kassai tszéknél Vatty János helybeli szabó ellen, bej. dec. 31, fsz. jan. 30, csb. Dubay József, tg. Szauberer Béla dr. — A debreceni tszéknél Kövér és társa hajdúböszörményi cég ellen, bej. dec. 20, fsz. dec. 24, csb. Vass Antal dr., tg. Újvárosi Szabó Lajos. — A szabadkai tszéknél Reich Ferenc bácstopolyai lakos ellen, bej. jan. 1, fsz. jan 9. csb. Solti Károly dr., tg. Frank Károly dr. — A brassói tszéknél Popper Hermann brassói vendéglős ellen, bej. jan. 7, fsz. jan. lí, csb. Elekes Andor dr., tg. Phihppi Frigves dr. - A nyíregyházai tszéknél Pavlovics Imre helybeli kereskedő ellen, bej. jan. 5, fsz. febr. 3, csb. Hangéi Károly dr., tg. Flegmann Jenő dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Schwartz Ármin helybeli kereskedő ellen, bej. dec. 23, fsz. jan. 26, csb. Vályi Sándor dr., tg. Bárczay Gyuladr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Körösvölgyi faipar rész, vénylársaság ellen, bej. dec. 30, fsz. jan. 29, csb. Genthon Ferenc dr., tg. Erdélyi S índor dr. — A kalocsai tszéknél Trenschiner Károly utóda helybeli cég ellen, bej. jan. 22, fsz. febr. 21, csb. Mándi Ede dr. tg. Hahn Béla dr. Pályázatok : A homonnai jbiróságnál albirói áll. dec. 6. (267) — A rózsahegyi kir. ügyészségnél alügyészi áll. dec. 6. (267) — — A budapesti közjegyzői kamaránál a kiskőrösi közjegyzői áll. dec. 17. (270) - A székesfehérvári jbiróságnál birói áll. dec. 10. (270) — Az aradi tszéknél birói áll. dec. 10. (270) — A komáromi tszéknél birói áll. dec. 10. (270) — A mezőtúri jbiróságnál albirói áll. dec. 11. (271) Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő előfizetőinket tisztelettel kérjük, méltóztassanak a felek neveit pontosan és olvashatóan megírni s a felterjesztés időpontját is közölni velünk. Békés I. K. Domokos-Köpe nem érk. — Dárda N. K. dr. Bősz—Lang érk. 2,491/902. p. sz. a. elöa. Illyés Károly, n. e. — Debrecen B !). dr. Lévay—Csete (5,763/902.) sem elintézve, se kitűzve nincs. — Homonna M. Gy. dr. Mizur—Rokinczky (I. G. 310/902.) hh, a sátoraljaújhelyi tszék ítélete. — Mezőtúr B. M. dr. Forray—Konkoly a Táblára érk. 9,407/902. sz. a. elöa. Csilléry, ne. — 6.818/902. k. sz. n e. — Munkács U. I. Schink—Hurnoch érk. 5,781/901. sz. a. előa. Somogyi, n. e. — Nagykőrös Sz. Gy. Beretvás —Farkas érk. 7,569/902. p. sz. a. előa. Debreczeni, ne. — Nagyszeben B. J. dr. Rociu—Tatu érk. 1,282/902. v. sz. a. előa. Grecsák, okt. 23. mv. —Paks F. G. Dobrovszky—Szarvasi érk. 7,811/902. p. sz. a előa. Asztatalos, n. e. — Trencsén S. K. dr. Ricsini-Mokricsko (7,282/901.) nov. 25. mv. — Vágujhely F. L. dr. W-iinwurm—Eisler és Halik—Zemanovics (4,975 és 3256) n. e. — Az a két szím azért miradt el, mert nem tetszett megújítani a június 30-án lejárt előfizetést. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. | Dr Ladik Gusztáv | Tájékoztató az 1836—1901. évi magyar| országi törvények rendelkezései közt ^ cimü munkája gyorsan utbaigazit arra nézve, hogy : ® 1. valamely keresett kérdésre mely törvényeink tartalmaz$ nak rendelkezéseket, hogy ^ 2. e rendelkezések közül melyek vannak hatályban, és hogy ® 3. a hatályban álló minden egyes törvényszakasznak mi a @ lényeges tartalma ? | Ügyvédeknek, biráknak és közigazgatási tisztviselőknek nélkülözhetetlen! ® Ára vászonkötésben 10 K ; az 1891 — 1899. évi törvények betűig rendes tárgymutatójának fűzött példányával együtt i5 K. A || megrendelést a szerző (Budapest, I. Gellérthegy-u. 27. sz.) az összeg beküldése esetén bérmentesen foganatosítja. PA1X»8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.