A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 46. szám - A magyar Szakhalin

334 A JOG intézkedésbe. Egy-két esetet vet föl, amelyeknél nehéz meghatározni a javaslattervezete szerint, hogy milyen birói hatáskörbe tartoznak. Szivák Imre: Még csak egy körülményt emel ki, azt, hogy az egyes-birói hatáskör túlzott kiterjesztésével az egész birói szervezet majd felbomlik. Vancsó Gyula: Semmi aggodalmat nem lát a kiterjesztésben és határozottan azt vallja, hogy az egyes-birósági rendszerre egészen át kell térni. Eddig maradi rendszer uralkodott, most az igazságügyi kormány gyökeres újításokat akar, tehát reá kell térni a modern kor követelte uj rendszerre. És ha egyszerre mindent meg nem valósithatunk, legalább haladjunk erőteljes lépésekkel a cél felé. A taxaciónál ezer jogvita merül fel, hogy a járásbírósághoz tartozik-e az ügy vagy sem. Nehéz szívvel, de az 1,000 koronán felüli kártérítés kivételéhez hozzájárul, máskülönben újólag ajánlja az összes haszonbérleti ügyeknek a járásbirói hatáskörbe való utalását. Plósz Sándor igazságügyminiszter: A javaslat, mint már emiitette, a mai jogállapotnak felel meg, ez ellen lényeges panaszok eddig nem merültek fel. Ö megvallja, hogy a bérlet- j nél és haszonbérlésnél eredetileg a kivételt nem tartotta helyes- j nek, mert szerinte ez is csak olyan vagyoni érdek, mint más. De a sürgősség szempontja volt itt a döntő, ami sürgős, az sorolandó a járásbírósághoz. Azért proponálta az eddigi jogállapot fentartását. Ha ezt kitágitanánK, nem tudja, hogy mennyi ügy menne át még a járásbíróság hatáskörébe, ő azt tartja, hogy nem kevés. A gyakorlati életnek elég van téve a javaslattal, azért annak fentartását kéri. Bizony Ákos: Elfogadja Vancsó és Heincz javaslatát, mert ő is szükségesnek találja, hogy az összes, egy jogviszonyból eredő kérdések egy perben döntessenek el. A kártérítési igényeket kivenné, mert ebből nagy bonyadalmak keletkezhetnének nagy berendezéseknél, gyáraknál stb. De minden mást az egyes bírósághoz utasítana. Sághy Gyula : O is az egyes-birói rendszert pártolja és afelé kiván feltétlenül haladni, elfogadja tehát Vantsó, esetleg Heincz indítványát, menjen minden haszonbérleti és bérleti ügy az egyes-birósághoz. A javaslatnál különben fontos az írásbeli szerződésnek bizonyos kényszere, amelyet ő helyes eszmének tart és szeretné azt lehetőleg tovább fejleszteni. Holló Lajos : Csak az igazságügyminiszter figyelmébe akar egy körülményt ajánlani. A miniszter az ügy sürgősségénél fogva tartotta szükségesnek a taxatíve felsorolt haszonbérleti ügyeket a járásbírósághoz utasítani. De egyforma sürgős csaknem valamennyi haszonbérleti ügy, mert mind ideiglenes jogviszonyra vonatkozik és ha a törvény nem világos, mennyi vita merülhet föl az illetékesség körül, ugy hogy amit egy kézzel adunk, azt a másik kézzel elveszszük. Különben örvend, hogy a miniszter nyílt kérdésnek tekinti a dolgot. Issekutz Győző : Bizony Ákos néhány példájára felelve, azt hiszi, hogy a csekély jelentőségű dolgok mindig össze lesznek köthetők a javaslat eseteivel. Elnök : Á csaknem két óráig tartó nagyérdekü vitát ezzel berekesztette és feltette a kérdést. A bizottság 11 szóval 8 szó ellenében elvetette a járásbirói hatáskör kiterjesztésére nézve tett Vancsó-féle indítványt s így az eddigi jogállapot marad fenn. Ezután szavazás alá került Pap József azon indítványa, hogy a bérleti ügyeknél az 1,000-koronás megszorítást behozzák. Itt a szavazatok aránya 9 volt 9 ellen Az elnök a javaslat fentartása mellett szavazott s igy Pap József megszorító indítványa elesett. November 8. Plósz Sándor igazságügy-miniszter előterjeszti, hogy őt az előző ülésen felhangzott aggodalmak arra birták, hogy a haszonbérleti ügyekből eredő perekben, a felmerülhető gyakori illetékességi kifogások lehető elhárítására valami intézkedést tegyen. Ez okból a javaslat idevonatkozó intézkedéseit átdolgozta, világosabb, rövidebb és precízebb kijelentésekbe foglalva a haszonbérleti jogviszonyból eredő perekre nézve a hatásköri intézkedéseket; kéri, hogy a bizottság ezt vegye tárgyalás alá. Holló Lajos örömmel járul a miniszter intencióihoz, de hogy a szöveg szabatosan áttekinthető legyen, kéri annak kinyomatását és a bizottság tagjai közt való előzetes szétosztását, a tái» gyalást azután a következő ülésen lehet megejteni. A bizottság ezt az indítványt elfogadta. Következett a javaslat 1. §. 2-ik pontjának c) alcime, amely arról intézkedik, hogy a járásbirói hatáskörbe tartoznak az egy évnél nem-régibb haszonbér fizetésére irányuló perek. Holló Lajos visszaállítani kívánja a ma érvényben levő törvény intézkedéseit, mely háromévi hátralékos haszonbért utalt a járásbirói hatáskörbe. Bizony Ákos és Sághy Gyula szintén a mai jogállapot fentartása mellett van. V i s o n t a i Soma szintén helyesli Holló intencióit és beterjeszt egy külön indítványt is, amely arra vonatkozik, hogy a haszonbérleti ügyekben engedtessék meg a feleknek a járásbirói illetékesség kikötése. Holló inditványa[eilen szólottak Simonyi-See madám Sándor, Mandel Pál, aki felhozza, hogy a haszonbérbeadó törvényes zálogjoga úgyis csak egy évre szól. Szivák Imre, mint többször kiemelte, az egyes-birói eljárásban nem nyugszik meg, mert a fölebbviteli garancia nincs meg. Issekutz Győző és Vancsó Gyula szintén az egy év mc lett vannak. Az igazságügyminiszter e kérdést nyilt kérdésnek tekinti, elnök ezután fölteszi a kérdést. A bizottság 9 szóval 6 ellen elvetette a három évre vonatkozó indítványt és az egy évet fogadta el. . Hosszabb vitát keltett Bizony Ákosnak az az indítványa is, hogy a szövegbe vétessék fel, hogy a haszonbér megfizetésén kivül egyéb haszonbéri szolgáltatások teljesítésére irányuló per is a járásbírósághoz tartozik, nehogy félreértések támadjanak. Szivák Imre, Vancsó Gyula, F a b i n y Teofil, Simonyi-Seemadam és mások az indítványt pártolják. Sághy, Issekutz, Mandel Plósz miniszter viszont fölöslegesnek tartják. A minisztere helyett a következő szövegezést ajánlja: «Egy évnél nem-régibb haszonbérkövetelés teljesítésére irányuló keresetek.* A bizottság ezt a szövegezést elfogadta. A V i s o n t a i-féle indítványt kinyomatják és a jövő ülésen veszik tárgyalás alá. Következett az f) pont, melyet Bizony Akos stiláris módosításával fogadnak el. Az 1) pontnál Issekutz Győző indítványozza, hogy a visszavonási jog Írásbeli szerződéshez köttessék. A bizottság ezt mellőzte. Ezután következett Holló Lajos amaz indítványának tárgyalása, hogy a javaslatba vétessék fel az eddigi törvénynek az a rendelkezése is, hogy a három évnél nem-régibb kamatok, életjáradék-, tartási és élelmezési kötelezettségek iránti keresetek szintén a járásbírósághoz tartoznak. Holló indítványát pártolták Simonyi-Seemadam, V e s z t e r Imre, Sághy Gyula, Vancsó Gyula és Heincz Hugó, Pap József szintén elfogadja azt, de csupán egyévi hátralékos kamatokra. Az igazságügyminiszternek szintén nem volt kifogása az indítvány ellen. A bizottság nagy többséggel el is fogadta, de csupán egy évre való korlátozással. Simonyi-Seemadam ugyanitt indítványt tesz arra nézve, hogy nemcsak a tartási és élelmezési kötelezettségekre, hanem egyéb kikötményekre is kiterjesztessék az illetékesség, miután ezek a kikötmények a jogi életbe átmentek. S zivák Imre ellenzi ennek a szónak felvételét, mert a magyar magánjog ezt a fogalmat nem ismeri. Többen pártolták S i m o n y i-S e e m ada m indítványát, de a bizottság 9 szóval 7 ellenében ezt mellőzte. (Folytatása következik.) Sérelem. \/A magyar Szakhalin. Nagy érdeklődéssel és részvéttel olvastam e lapok hasábjain a Szakhalin szigetére transzportáltak szomorú sorsát, — és mindent inkább tartottam volna lehetőnek mint azt, hogy hazánkban is ilyen Szakhalin-sziget létezzék, — de nem elitélt rabok és gonosztevők, hanem az államhatalom nevében és érdekében aktive működő törvényszéki birák és tisztviselők részére. Pár nap előtt S.-A. Ujhelyen jártam és kíváncsiságból ellátogattam a kir. törvényszéknek a megyeháza háta mögötti helyiségeibe is. Amit itt láttam és hallottam, az érdemes arra, .íogy a legtágabb körök figyelmét fölkeltse és az igazságügyi kormányzat haladéktalan intézkedését maga után vonja. Megfoghatatlan különben előttem, hogy Zemplénmegye országgyűlési képviselői ezen állapotokat eddigis az igazságügyi viták alkalmával szóvá nem tették és a kormánynak ezen szégyenletes állapotok mielőbbi megszüntetését kilátásba helyező kötelező nyilatkozatát nem sürgették. És éppoly kevéssé értem, hogy az ottani tszéki elnök és a kassai kir. ítélőtáblának— minden egyébben oly erélyes — elnöke ezen botránykövet ölbetett kezekkel nézik. És hol marad az ügyvédi kamara? Adam, ubi esi Rendkívül szük téren, a megyeháza háta mögött épült a már régóta annyira szűknek bizonyult törvényszéki épület, hogy annak egyrészét távolfekvő bérházba kellett kiköltöztetni. Esküdtszéki tárgyalásra nincs terem; a megyeháza nagyterme, mely eddig e célnak is szolgált, jövőre szintén el lesz vonva, mert a megye azt saját céljaira szükségli. Talán erkölcsi kényszert is akar evvel gyakorolni egy megfelelő igazságügyi palota építésére! Ide. ezen szük helyre szorult még a börtönépület, amelyben a járásbirósági foglyok is elhelyeztetnek; mely tehát rendszerint tul van zsuLlva. A törvényszéki birák dolgozószobáinak ablakai és éppúgy a segédhivatalok: a telekkönyvi iroda-, irattár-, pertár-, iktató- és kiadóhivatalok ablakai mind egy szük, a fogház bejáratához vezető udvarra nyílnak, melynek közepében egy nyitott csatorna kizárólag azon célnak szolgál, hogy a börtönök összes ürülékét naponta egyszer vagy többször magába fogadja. Képzelhető mármost az a penetráns büz, mely ezen udvaron annyira dominál, hogy a birák és tisztviselők ablakaikat ki sem nyitnatják! A segédhivatalok padlója alatt elvonul a törvényszéki ürüléketa fenti nyitott csatornába vezető csőhálózat, — ugy hogy a nedves falak és a kipárolgó foekáliák a levegőt még bűzhödtebbé, még egészségtelt nebbé teszik. Ehhez tessék minden hivatalszobában rosszul záró ablakokat, szemben nyiló ajtókat, nedves falakat és örökös — a csontig ható léghuzamot képzelni és nem lesz nehéz a tisztviselők és birák kétségbeejtő helyzetéről képet alkotni. Amellett a segédhivatalok helyiségei oly szűkek, hogy az irattárnak nagy része az éppoly szük folyosókon kénytelen elhelyezkedni és hogy számos