A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 46. szám - Mégegyszer a temesvári kir. itélőtábla - A polgári perrendjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában

A JOG 333 Simonyi-Seemadam, Sághy, Bizony Ákos és Z b o r a y felszólalása után az első szakaszt általánosságban elfogadta és az í> § egyes pontjainak részletes tárgyalását elhalasztotta. November 7. Ülés elején először is a vagyonjogi perekre vonatkozó elsó' pont jött tárgyalás alá. Itt P 1 ó s z Sándor igazságügyminiszter érvelt behatóan a javaslat fentartása mellett. A javaslat érdemére vonatkozó elleninditványok, tekintettel a bizottság többségének már tanúsított felfogására, elmaradtak. Simonyi-Seemadam Sándor: Stiláris módosítást tesz az L. § címénél. A «járásbiróságok hatáskörébe* tartozik helyett tétessék: a «járásbiróság hatáskörébe* tartozik. Azonkívül kéri, hogy «vagyonjogi perek* helyett tétessék: «összes vagyonjogi perek*, hogy semmi kétség ne legyen, hogy az ingó- és ingatlanokra vonatkozó összes perek a járásbírósághoz tartoznak 1,000 koronáig. Plósz Sándor igazságügyminiszter a stiláris módosítást elfogadja, de az «összes^ szó felvételét szükségesnek nem tartja. A bizottság ez alapon határozott. Bizony Ákos: A fölebbviteli kérdést teszi itt ismételten szóvá és nem helyeselné, ha az ingatlanra vonatkozó perek csak akként volnának fölebbvitel tárgyává tehetők, mint a személyes keresetek. Az ingatlanokra vonatkozó perekben korlátlanabb felebbvitelt kell engedni. Mandel Pál: A régi törvényben a prejudiciális keresetek külön voltak felsorolva, kérdi, hogy nem kellene-e azt itt is tenni, vagy legalább a jelentésbe felvenni, hogy a prejudiciális perek is benne vannak a többi vagyonjogi perekben. Plósz Sándor igazságügyminiszter: Jövőben nem lesz különbség semmiféle vagyonjogi per közt. Akár prejudiciális kereset, akár nem, akár örökség, számadás, telekkönyvi, ingó, ingatlanra vonatkozó per, 1,000 koronáig mind a járásbírósághoz tartozik. Csak a státus-perek (házasság slb.) vannak innen egészen kivéve. Elnök: Ezután kimondja, hogy az 1. §. első pontja elfopadtatik Simonyi-Seemadam stiláris módosításával együtt. Mandel Pál kívánsága pedig a jelentésbe fölvétetik, ugy mint az igazságügyminiszter kijelentette. A második pont tárgyalásánál Neumann Ármin szólalt először tol. Neumann a második pont kihagyását indítványozza, mert az illetékesség kikötése és ennek a felek részéről való megengedése csak anomáliákra vezet. Hogy az eddigi törvény megengedte a járásbirói illetékesség kikötését, erre okul szolgált eddig a gyorsaság, de ma már a rendes per is gyors lesz, nincs tehát ok. hogy a kikötést megengedjük. Igaz, hogy a felek autonóm akarata ezzel sértve lesz, de a sok illetékességi kifogás legalább elesik. Az 1,000 koronán felüli perek az ügyvédi kényszert különben is elbírják. H o 1 1 ó Lajos szerint N e u m a n n a k abban igaza van, hogy a járásbirói hatáskör kikötése sok illetékességi kifogásra ad okot és sokszor a pert gyorsítás helyett csak huzza-halasztja, de ennek az az oka, hogy sok feltételhez van kötve a járásbíróság hatáskörének kikötése. Ha a felek szabad biró-választási jogát törvényileg statuáljuk, akkor meg kell engedni a helyben levő egyes kir. biró illetékességének kikötését is; minden pénzbeli és határozott ingóságra vonatkozó perben egy föltétel legyen: az Írásbeli kikötés és a pénzösszeg okmányszerü igazolása. Á többi megszorítás tehát ejtessék el. Plósz Sándor igazságügyminiszter: A javaslat intézkedése a mai jognak felel meg, egy évben körülbelül 10,000 ügyben történik ítélkezés kikötés alapján, amelyek közül csak mintegy 600 ügy kerül fölebbezés alá. Tehát az intézkedés jó. Ő nem járulhatna Holló kiterjesztő indítványához, mert igy igen bonyolult ügyek kerülhetnének a járásbíróság elé, de Neumann indítványát is mellőzendőnek találja, mert ügyvédi kényszer nélkül is ügyvédet vallanak a felek nagyobb értékű perekben. Azt pedig, hogy a kikötést egyá talán meg ne engedjük, nem tartaná helyesnek. Bizony Ákos: Fentartandónak találja a javaslat intézkedését. Teljesen igaz Holló indokolása, hogy a félre nézve nem mindegy, hogy közelebb találja-e a bíróságot vagy távolabb. A félre a biró közelsége rendkívül nagy előny. Ha, mint Neumann ajánlja, melőztetnék a járásbirói illetékesség kikötésének joga, akkor a felek közokiratba foglalnák követeléseiket, hogy mindjárt végrehajtást kérhessenek, ami az ügyfelek költségeit nagyon megszaporítaná s igy méltatlan eljárás lenne. Mandel Pál: Csak akkor fogadja el a kikötés jogát, ha a fölebbvitel kérdésében sikeresebb megoldást lehet találni. Azt hiszi tehát, hogy a hatásköri §-ra vissza kell majd térni akkor, ha a fölebbezési részt letárgyaltuk. Kérdi, hogy a külföldi okiratokra kiterjed-e az intézkedés ? Plósz Sándor igazságügyminiszter: A külföldi okiiatokban nem lehet kikötni a külföldi sommás bíróság hatáskörét, csakis valamely magyar járásbíróság hatáskörét s akkor az érvénynyel bir. Elnök: Talán azt a kijelentést egy külön pontba lehetne felvenni. Sághy Gyula: Elégnek találja, ha az igazságügyminiszter kijelentése a jelentésbe felvétetik. Szivák Imre: Azt hiszi, hogy a kikötésnek jelentősége jövőben elvész, mert nagyobb ü yekben nem kötik ki jövőre a járásbíróság illetékességét amiatt, hogy nem akarják, hogy nagy ügyekben is a kir. Táblák Ítélkezzenek és n^ a Kúria. A közokirat kérdése a 46. §-ban van megfelelően megoldva, ahol ki van mondva, hogy csak egy bizonyos meghatározott belföldi járásbíróság illetékességét lehet kikötni. Ott lehetne tehát ezt a kérdést is tisztázni. Plósz Sándor igaszágügyminiszter: Ne menjünk itt abba bele, hogy mit értünk közokirat alatt, mert ez sokszor elő fog fordulni a javaslatban, erről tehát majd a 319. §-nál szóljunk, ott lehet a felvetett indítvány felett is határozni. A bizottság ehhez a felfogáshoz hozzájárult. Simonyi-Seemadam Sándor: Kihagyandónak véli a kikötésnél, hogy «a kereset megállapításához szükséges egyéb összes ténykörülmény-ket* okiratilag kell igazolni, ez fölösleges megszorítás. Kérdi, hogy a kikötés változtatja-e a községi biró illetőségét ? Plósz Sándor igazságügyminiszter: A községi birói eljárás szabályozását ugy kontemplálja, hogy az a járásbíróság hatáskörét ne is érintse. O fakultative akarja a községi birói hatáskört megállapítani, aki akarja, igénybe veszi. Csakis a helyben lakó felekre a .ar valami pressziót gyakorolni a költségek viselése formájában. Si mo n y i-Seemadam indítványának elfogadását nem ellenzi. (Általános helyeslés.) Elnök: Simonyi-Seemadam indítványát elfogadottnak jelenti ki. Következik a harmadik pont: a bérleti viszonyokra vonatkozó intézkedések. Vancsó Gyula: A bérleti és haszonbérleti ügyeket egy pontba akarja összefoglalni, mert igy külön-külön felvéve sok anomáliára ad az intézkedés okot. Indítványozza, hogy valamint a bérleti viszonyból, ugy a haszonbérleti viszonyból folyó keresetek is mind a járásbíróság elé tartozzanak. H e i n c z Hugó: A haszonbérleti jogviszonyból eredő kereseteket szintén mind egy bírósághoz akarja utasítani; az a sok felsorolás, ami a javaslatiban van, úgyis a leglényegesebb részeket sorolja a járásbíróság hatáskörébe, a lényegtelen dolgokat tehát miért kivenni onnan. Ha a törvényszékek hatáskörét itt bizonyos ügyekben fenn akarjuk tartani, akkor inkább bizonyos területű haszonbérleteket (pl. 100 holdon felülieket) kell kivenni a járás birói hatáskörből. O ugyan valamennyit a járásbiiósághoz vinné, mert az volna a leghelyesebb. Az egész ezzel sokkal egyszerűbb is lenne. Csakis egyet tartana helyesnek, áttenni a törvényszéki hatáskörbe az 1,000 koronán felüli kártérítési kereseteket. Ide vonatkozólag indítványt is terjeszt elő. Pap József: Nem fogadja el sem Vancsó, sem Heincz indítványát, mert az értékhatárt 1,000 koronában már megállapítottuk, tehát a kivételeket taxatíve kell felsorolnunk, mint azt a javaslat is teszi. A kártérítési perekre nézve az 1,000-koronás határt itt is megtartandónak találja, mert a kártérítés nem sürgős. Indítványozza tehát, hogy a bérleti ügyek is ne feltétlenül utaltassanak a járásbírósághoz, az 1,000 koronán felüli kártérítési igények vétessenek itt is ki. Issekutz Győző: A javaslatot fogadja el és az indítványokat mellőzni kéri. A haszonbérleti viszonyból nagy komplikációk állanak elő, azokat nem adná át a járásbíróságoknak. A törvényszék is kiküldheti egy bíráját a tényállás megállapítására, igy tehát az sem indok, hogy a járásbíróság közelebb van. A kártérítési keresetekben azonban ő is megszorítaná a járásbirói hatáskört és erre vonatkozólag indítványt is terjeszt elő. Sz i v ák Imre: Mindenben a járásbirói hatáskör megszorítását pártolja, tehát semmi kiterjesztéshez nem járul hozzá, o a garanciák szempontjából vizsgálja a kérdést, ugy nem mennének az ügyek a Kúriához, ami szerinte helytelen. Tehát Vancsó és Heincz indítványa ellen van. Simonyi-Seemadam Sándor szintén ellene van az összes haszonbérleti ügyek bevonásának a járásbirói hatáskörbe. Plósz Sándor igazságügyminiszter: Á mai jognak felel meg a javaslat, csak egy pontban van a maihoz képest megszorítás, ott t. i., ahol nem a 3-évi haszonbérre hanem csakis az egyévi haszonbérhátralék-követelésre tartatott fenn a járásbíróság hatásköre Szerinte a haszonbérleti ügyekben a kártérítési perek 1,000 koronán felül úgysem tartoznak a járásbírósághoz, igy tehát a kivételt külön is felemlíteni nem volna szükséges. Fabiny Teofil: A haszonbérleti ügyek igen komplikáltak s igy azokat nem tartja mindig a járásbírósághoz utasitandóknak Holló Lajos: Melegen pártolja Vancsó és Heincz indítványát, melylyel ő is teljesen megegyező indítványt óhajt előterjeszteni. A javaslat úgyis a haszonbérleti ügyeknél a leglényegesebbeket már a járásbírósághoz utasítja, miért vegyünk ki tehát néhány lényegtelenebb dolgot s azt miért utasítsuk külön a törvényszékhez ? A haszonbérleti ügyek nem az ingatlan állagára vonatkoznak, azok pendens, ideiglenes jogviszonyokat tárgyalnak, ott a gyors birói megoldás ugy az első, mint másodfokon fölötte szükséges. Kéri tehát az összes haszonbérleti ügyeket a járásbirói hatáskörbe utasítani- Legfeljebb az 1,000 koronán fölüli kártérítési ügyeket lehetne onnan kivenni. Mandel Pál szerint a magyar jogfejlődés az, hogy a haszonbérleti viszonyokra mindjobban és jobban kiterjesztessék az egyes bíróság hatásköre Ezek az esetek, amik itt felsorolva vannak, úgyis a legfontosabbak, tehát menjünk bele a generális