A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 45. szám - A polgári perrendjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában. Folytatás

328 Holló Lajos kivételével általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Áttérve a részletes tárgyalásra, a bizottság a javaslat első címéhez Simonyi-Szemadam Sándor részéről, az első cim beosztására nézve Vancsó Gyula részéről, a bíróságoknak külön szakaszokban való felsorolására nézve előterjesztett módositványokat a miniszter, továbbá Sághy, Nagy Mihály, Holló és V i s o n t a i fölszólalásai után elvetette. Nyilt kérdések és feleletek. (Kérdés.) Kérdés az igazságügyminrszter úrhoz. Van-e tudomása a nagyméltóságú igazságügyminiszter urnák arról, hogy az 1892: XXIX. t. c 6. §-a és az erre vonatkozó 2i,366/1893. számú igazságügyminiszteri rendelet 20. §-a értelmezése tekintetében eltérés van, amennyiben a törvény egyszerűen csak azt mondja, hogy kiküldöttül :"biró, albiró, közjegyző stb. rendelhető ki, mig a fenthivatkozott rendelet szerint kiküldöttként lehetőleg kir. közjegyzőt vagy közhivatali viszonyban nem álló más személyt kell alkalmazni, és innen, hogy az ország egy részében a törvény rendelkezését tartva szem előtt, ez ügyeket rendszerint a biró, más részében a körjegyző teljesiti, és a közjegyző, ki rendelet szerint elsősorban volna hivatott eljárni, sok esetben mellőztetik ? Mi az álláspontja a telekkönyvvezetöknek rendszerinti, ily esetbeli kivétele tekintetében ? A rendelet és a törvény ezt csak komplikált esetekben engedi meg. A különböző gyakorlat folytán nem tartja-e szükségesnek az iránt is intézkedni, hogy az 1881. LX. t.-c. 154. §-ának 2. bekezdése, mely szerint a telekkönyvi hatóság székhelyén foganatosítandó árveréssel rendszerint királyi közjegyző vagy birói tag bízandó meg, az ország egész területén hatályba lépjen, és ugyancsak e törvény 201. §-ának 8. bekezdése szerinti vitás kifizetésekkel országszerte a közjegyzők bízassanak meg, mi az eljárást jelentékenyen rövidíti és a túlterhelt járásbíróságok-és adóhivatalokat a sokszor sok fáradságot és időt igénylő utalványozási végzés szerkesztésétől és annak foganatosításától megkíméli és amellett lehetségesiti, hogy a hitelezők előbb jussanak pénzükhöz, és a sok kamat az utóbb következő hitelező pénzét fel ne emészsze. Miután a partikuláris jogok uralma mindenütt már hanyatlóban van, és kívánatos, hogy az országban egyöntetű gyakorlat lépjen életbe, főfelügyeleti jogából kifolyólag kéri a nagyméltó ságu miniszter ur e tekintetbeli döntését egy kir. közjegyző. Irodalom. Az állami lét alapja. Politikai tanulmány. Irta Forgón Lajos dr. Budapest 1902. P o 1 i t z e r Zsigmond és fia. Ára 4 korona. Forgón dr. művének, mint az előszóban is mondja, célja az állam és társadalom között célzatosan támasztott ellentéteket tudományosan eloszlatni s megmutatni a két szervezet közötti kapcsolatot, sőt egymásrautaltság helyzetét. Kiindul az ember lényéből, természetéből s intellektuális alapon ismerteti egyrészt az ember törekvéseit, másrészt pedig a társadalom szükségét, az emberi célok megvalósítása körül. E szerint a társadalom ugy egyéni mint közös célok megvalósítására tudatosan létesített szervezet, melynek rendjét az emberi célok, tökéletesedés, haladás stb. érdekében fönn kell tartani. A társadalom rendjének föntartására szolgáló hatalmi szervezet az állam. Államot a társadalom sem alkotni, se föntartani nem tud, mert erre az ő szervezete nem elegendő, nem határozott és nem befejezett. Előbb ily határozott és befejezett szervezetté kell alakulnia: ez a nemzet. A nemzet élete az állami lét. Az állami lét, egyrészt a nemzeten, mint alanyon nyugszik, másrészt pedig a társadalom összhangzatos működéséért jött létre, azért tartatik fönn. Társadalom és nemzet tehát az állami létben szoros kapcsolatba kerül, s ennek az egyetemes haladás és harmonikus összműködés szempontjából legsikeresebb alakulata a nemzeti társadalom. Állam és társadalom köteles megosztozni a megoldandó föladatokon s összhangot hozni a társadalmi állami életbe. Ezt pedig a nemzeti akarat érvényesítésével lehet elérni. A nemzeti akaratban egyesülnek: társadalom és állam, nemzet és fejedelem. Kiemelésre méltó e műben az egyéni érvényesülés theóriája, a társadalmi osztályok találó jellemzése, logikus felosztása a jogrendről és államrendről, a nemzeti és nemzetiségi kérdésben elfoglalt határozott álláspontja. Akik a politika elméleti tudományával foglalkoznak, sok hasznát vehetik, de mint olvasmány is érdekes és tanulságos. Tanulmány a népesedés törvényéről. Irta M a 11 h u s T. Róbert. Fordította és előszóval ellátta György Endre. Budapest, 1902. P o 1 i t z e r Zsigmond és fia kiadása. Ára 6 korona. M a 1 t h u s T. Róbert tanulmánya a népesedés törvényéről egyike azoknak a munkáknak, amelyek a tudományos haladás útjelzői és amelyekről legalább nagy általánosságban minden művelt ember hal.ott. Éppen ugy, amint Smith Ádám vagy Darwin, Kant vagy Marx munkáiról mindenki bír némi ismerettel, aki műveltségre számot tait, ugy Malthus népesedési törvénye is azok közé a tudományos kérdések közé tartozik, amelyekről napnap után történik említés. S igy az Akadémia nemzetgazdasági bizottsága kétségtelenül hasznos szolgálatot tett, amidőn a nemzetgazdaságtan e klasszikusát a magyar olvasó közönségnek is hozzáférhetővé telte. Malthus munkája körül egész tudományos irodalom támadt és az érdeklődés, amelyet keltett, az idők folyamán nem csökkent és éppen napjainkban ismét a legnagyobb erővel újult meg. Legújabban a német szociálista irodalom intézett heves támadást Malthus hires tétele ellen, hogy a népesség természetes szaporodása gyorsabb, mint az élelmiszerek szaporodása és hogy ennek folytán, ha a népesség szaporodásának gátat nem vetünk, szükségképpen nyomornak, betegségnek és a túlságos népesség elpusztulásának kell bekövetkeznie. A szociálizmus ezzel szemben arra az optimista álláspontra helyezkedik, hogy a népsűrűség fokozódása már magábanvéve létrehozza a kultúra és ezzel együtt a létfentartás eszközének oly fokozódását, amely a beállott népszaporulat ellátására elegendő. E kontroverzia ismét friss aktualitást ad Malth us müvének, amelyről köztudomású, hogy a darvinizmus előfutárának is tekintendő. Maga Darwin irja, hogy törvényét Malthus tanulmányozásának köszönheti. Megjelent: Pénzügyi Compass. 1902—1903. A nyilvános számadásrakötelezett vállalatok és a nagyipar évkönyve. Tizenkettedik évfolyam. Szerkeszti Kormos Alfréd. Budapest, Apolló irodalmi és nyomdai részvénytársaság. Ára kötve 10 korona. Vegyesek. Kozma Sándor síremlékének fölavatása. A magyar jogászság szinejava, élén Plósz Sándor igazságügyminiszterrel, kegyeletes ünneppel avatta föl az első magyar főügyész síremlékét f. hó elsején, a kerepesi-uti temetőben. Székely Ferenc koronaügyész gyönyörű beszédben emlékezett meg az elhunyt nagy ember életéről és érdemeiről. Beszédét e szavakkal fejezte be: «Tekints szivünkbe, kisérd figyelemmel tetteinket, és meglátod, hogy végtelen szeretetünk, eszméidhez való hű ragaszkodásunk változatlan volt és marad mindhalálig, és hogy szellemed tovább hat közöttünk nemzedékről-nemzedékre, mig magyar jogász lesz e földön.* A beszéd elhangzása után lehullott a lepel a gyönyörű síremlékről, Kallós Ede szobrászunk mestermüvéről, amely mindenben méltó az elhunythoz és büszkesége lesz a magyar szobrászművészetnek. Antik női fejben végződő, mintegy háromméteres oszlopszerü márványtábla szolgál hátterül az igazságszolgáltatást jelképező római prétor alakjának, aki komor gondok szántotta arccal fogja kezében a törvénykönyvet. — Mélyen meghatotta a jelenvoltakat Kozma Sándor szülőfalujának, a somogymegyei Kőröshegynek egyszerű koszorúja, mely ezt a fölírást viselte: Nagy fiának — a kis falu. A budapesti ügyvédi kamara 1902 december 11-én d. u. 6 órakor rendes értekezletet tart, amelynek tárgyai: 1. Jelentés a választmánynak a legutóbbi kamarai értekezlet megtartása óta folytatott működéséről Előadó Pap József dr, kamarai titkár. 2 Az ügyrend 93. §-ának b) pontja értelmében, szabályszerű időben esetleg benyújtandó javaslatok és indítványok, amennyiben azokat értekezlet elé bocsátja a választmány. 3. Az ügyrend 93. §-ának c) pontja értelmében netán előterjesztendő közérdekű panaszok. A szállodatulajdonos szavatossága. Beuthenben, Poroszországban történt, hogy egy szállodai vendég az ajtaját éjjel be nem zárta és ruháit másnap a lépcsőrácsozaton találta, mely alkalommal több tulajdonát képezett tárgy hiányát konstatálta. Több tanú azt vallotta, hogy a vendég hazajövetkor holtrészeg volt. Ennek dacára a törvényszék a vendéglőst a kártérítésre kötelezte. Felebbezésébenez utóbbi kiemelte, hogy a vendéglős csak oly tárgyak elveszéseért vonható felelősségre, melyik a vendég által a néki lakásul átadott helyiségben tartatnak. Márpedig ő nem utasította felperest arra hogy ruháit a lépcsőrácsozatra akassza. Több tanú vallomása szerint a vendég alperes vendéglőjében oly feltűnően viselkedett, hogy őt holtrészegnek kellett tartani. A felebbviteli bíróság ennek dacára a felebbezést visszautasította, mert igaz ugyan, hogy a tárgyak a lépcsőházban elvesztek, mely felperesnek ingói elhelyezésére át nem engedtetett, deezen 1épcsőház isazon helyiségeken belül fekszik, melyeket alperes üzlete körén belül használt és azért az ott elveszett tárgyakért kártérítésre kötelezendő. Alperes nem igazolta, hogy a tárgyak felperes vétkéből kerültek a lépcsőrácsra és ezáltal elvesztek. Abból, hogy felperes a szobája ajtaját be nem csukta, vétkessége nem következtethető, mert sokan nem zárják be a szállóban ajtójukat, hogy esetleges baj esetén könnyebben hozzájuk juthassanak. Szerkesztőségi üzenetek. Kremmer Géza urnák, Dunaföldvárt. Cikkét köszönettel fogadtuk és mentül előbb közölni fogjuk. PAUAS RÉ82VÍNYTÁR8A8Í0 NYOMDÁM BUDAPESTEM.