A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 45. szám - A polgári perrendjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában. Folytatás

328 Holló Lajos kivételével általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Áttérve a részletes tárgyalásra, a bizottság a javaslat első címéhez Simonyi-Szemadam Sándor részéről, az első cim beosztására nézve Vancsó Gyula részéről, a bíróságoknak külön szakaszokban való felsorolására nézve előterjesztett módositvá­nyokat a miniszter, továbbá Sághy, Nagy Mihály, Holló és V i s o n t a i fölszólalásai után elvetette. Nyilt kérdések és feleletek. (Kérdés.) Kérdés az igazságügyminrszter úrhoz. Van-e tudomása a nagyméltóságú igazságügyminiszter urnák arról, hogy az 1892: XXIX. t. c 6. §-a és az erre vonatkozó 2i,366/1893. számú igazságügyminiszteri rendelet 20. §-a értel­mezése tekintetében eltérés van, amennyiben a törvény egysze­rűen csak azt mondja, hogy kiküldöttül :"biró, albiró, közjegyző stb. rendelhető ki, mig a fenthivatkozott rendelet szerint kikül­döttként lehetőleg kir. közjegyzőt vagy közhivatali viszonyban nem álló más személyt kell alkalmazni, és innen, hogy az ország egy részében a törvény rendelkezését tartva szem előtt, ez ügyeket rendszerint a biró, más részében a körjegyző teljesiti, és a köz­jegyző, ki rendelet szerint elsősorban volna hivatott eljárni, sok esetben mellőztetik ? Mi az álláspontja a telekkönyvvezetöknek rendszerinti, ily esetbeli kivétele tekintetében ? A rendelet és a törvény ezt csak komplikált esetekben engedi meg. A különböző gyakorlat folytán nem tartja-e szükségesnek az iránt is intézkedni, hogy az 1881. LX. t.-c. 154. §-ának 2. bekezdése, mely szerint a telekkönyvi hatóság székhelyén foganatosítandó árveréssel rend­szerint királyi közjegyző vagy birói tag bízandó meg, az ország egész területén hatályba lépjen, és ugyancsak e törvény 201. §-ának 8. bekezdése szerinti vitás kifizetésekkel országszerte a közjegy­zők bízassanak meg, mi az eljárást jelentékenyen rövidíti és a túl­terhelt járásbíróságok-és adóhivatalokat a sokszor sok fáradságot és időt igénylő utalványozási végzés szerkesztésétől és annak foga­natosításától megkíméli és amellett lehetségesiti, hogy a hitele­zők előbb jussanak pénzükhöz, és a sok kamat az utóbb követ­kező hitelező pénzét fel ne emészsze. Miután a partikuláris jogok uralma mindenütt már hanyatló­ban van, és kívánatos, hogy az országban egyöntetű gyakorlat lépjen életbe, főfelügyeleti jogából kifolyólag kéri a nagyméltó ságu miniszter ur e tekintetbeli döntését egy kir. közjegyző. Irodalom. Az állami lét alapja. Politikai tanulmány. Irta Forgón Lajos dr. Budapest 1902. P o 1 i t z e r Zsigmond és fia. Ára 4 korona. Forgón dr. művének, mint az előszóban is mondja, célja az állam és társadalom között célzatosan támasztott ellentéteket tudományosan eloszlatni s megmutatni a két szervezet közötti kapcsolatot, sőt egymásrautaltság helyzetét. Kiindul az ember lé­nyéből, természetéből s intellektuális alapon ismerteti egyrészt az ember törekvéseit, másrészt pedig a társadalom szükségét, az emberi célok megvalósítása körül. E szerint a társadalom ugy egyéni mint közös célok megvalósítására tudatosan létesített szervezet, mely­nek rendjét az emberi célok, tökéletesedés, haladás stb. érdeké­ben fönn kell tartani. A társadalom rendjének föntartására szol­gáló hatalmi szervezet az állam. Államot a társadalom sem al­kotni, se föntartani nem tud, mert erre az ő szervezete nem elegendő, nem határozott és nem befejezett. Előbb ily határozott és befejezett szervezetté kell alakulnia: ez a nemzet. A nemzet élete az állami lét. Az állami lét, egyrészt a nemzeten, mint ala­nyon nyugszik, másrészt pedig a társadalom összhangzatos műkö­déséért jött létre, azért tartatik fönn. Társadalom és nemzet te­hát az állami létben szoros kapcsolatba kerül, s ennek az egye­temes haladás és harmonikus összműködés szempontjából legsi­keresebb alakulata a nemzeti társadalom. Állam és társadalom köteles megosztozni a megoldandó föladatokon s összhangot hozni a társadalmi állami életbe. Ezt pedig a nemzeti akarat érvénye­sítésével lehet elérni. A nemzeti akaratban egyesülnek: társada­lom és állam, nemzet és fejedelem. Kiemelésre méltó e műben az egyéni érvényesülés theóriája, a társadalmi osztályok találó jellemzése, logikus felosztása a jog­rendről és államrendről, a nemzeti és nemzetiségi kérdésben el­foglalt határozott álláspontja. Akik a politika elméleti tudomá­nyával foglalkoznak, sok hasznát vehetik, de mint olvasmány is érdekes és tanulságos. Tanulmány a népesedés törvényéről. Irta M a 11 h u s T. Ró­bert. Fordította és előszóval ellátta György Endre. Budapest, 1902. P o 1 i t z e r Zsigmond és fia kiadása. Ára 6 korona. M a 1 t h u s T. Róbert tanulmánya a népesedés törvényéről egyike azoknak a munkáknak, amelyek a tudományos haladás útjelzői és amelyekről legalább nagy általánosságban minden művelt em­ber hal.ott. Éppen ugy, amint Smith Ádám vagy Darwin, Kant vagy Marx munkáiról mindenki bír némi ismerettel, aki műveltségre számot tait, ugy Malthus népesedési törvénye is azok közé a tudományos kérdések közé tartozik, amelyekről nap­nap után történik említés. S igy az Akadémia nemzetgazdasági bizottsága kétségtelenül hasznos szolgálatot tett, amidőn a nem­zetgazdaságtan e klasszikusát a magyar olvasó közönségnek is hozzáférhetővé telte. Malthus munkája körül egész tudományos irodalom tá­madt és az érdeklődés, amelyet keltett, az idők folyamán nem csökkent és éppen napjainkban ismét a legnagyobb erővel újult meg. Legújabban a német szociálista irodalom intézett heves tá­madást Malthus hires tétele ellen, hogy a népesség természe­tes szaporodása gyorsabb, mint az élelmiszerek szaporodása és hogy ennek folytán, ha a népesség szaporodásának gátat nem vetünk, szükségképpen nyomornak, betegségnek és a túlságos né­pesség elpusztulásának kell bekövetkeznie. A szociálizmus ezzel szemben arra az optimista álláspontra helyezkedik, hogy a nép­sűrűség fokozódása már magábanvéve létrehozza a kultúra és ezzel együtt a létfentartás eszközének oly fokozódását, amely a beállott népszaporulat ellátására elegendő. E kontroverzia ismét friss aktualitást ad Malth us müvé­nek, amelyről köztudomású, hogy a darvinizmus előfutárának is tekintendő. Maga Darwin irja, hogy törvényét Malthus ta­nulmányozásának köszönheti. Megjelent: Pénzügyi Compass. 1902—1903. A nyilvános számadásra­kötelezett vállalatok és a nagyipar évkönyve. Tizenkettedik évfo­lyam. Szerkeszti Kormos Alfréd. Budapest, Apolló irodalmi és nyomdai részvénytársaság. Ára kötve 10 korona. Vegyesek. Kozma Sándor síremlékének fölavatása. A magyar jogász­ság szinejava, élén Plósz Sándor igazságügyminiszterrel, kegye­letes ünneppel avatta föl az első magyar főügyész síremlékét f. hó elsején, a kerepesi-uti temetőben. Székely Ferenc korona­ügyész gyönyörű beszédben emlékezett meg az elhunyt nagy em­ber életéről és érdemeiről. Beszédét e szavakkal fejezte be: «Tekints szivünkbe, kisérd figyelemmel tetteinket, és meglátod, hogy végtelen szeretetünk, eszméidhez való hű ragaszkodásunk változatlan volt és marad mindhalálig, és hogy szellemed tovább hat közöttünk nemzedékről-nemzedékre, mig magyar jogász lesz e földön.* A beszéd elhangzása után lehullott a lepel a gyönyörű sír­emlékről, Kallós Ede szobrászunk mestermüvéről, amely min­denben méltó az elhunythoz és büszkesége lesz a magyar szobrász­művészetnek. Antik női fejben végződő, mintegy háromméteres oszlopszerü márványtábla szolgál hátterül az igazságszolgáltatást jelképező római prétor alakjának, aki komor gondok szántotta arccal fogja kezében a törvénykönyvet. — Mélyen meghatotta a jelenvoltakat Kozma Sándor szülőfalujának, a somogymegyei Kőröshegynek egyszerű koszorúja, mely ezt a fölírást viselte: Nagy fiának — a kis falu. A budapesti ügyvédi kamara 1902 december 11-én d. u. 6 órakor rendes értekezletet tart, amelynek tárgyai: 1. Jelentés a választmánynak a legutóbbi kamarai értekezlet megtartása óta folytatott működéséről Előadó Pap József dr, kamarai titkár. 2 Az ügyrend 93. §-ának b) pontja értelmében, szabály­szerű időben esetleg benyújtandó javaslatok és indítványok, amennyiben azokat értekezlet elé bocsátja a választmány. 3. Az ügyrend 93. §-ának c) pontja értelmében netán elő­terjesztendő közérdekű panaszok. A szállodatulajdonos szavatossága. Beuthenben, Poroszor­szágban történt, hogy egy szállodai vendég az ajtaját éjjel be nem zárta és ruháit másnap a lépcsőrácsozaton találta, mely alkalom­mal több tulajdonát képezett tárgy hiányát konstatálta. Több tanú azt vallotta, hogy a vendég hazajövetkor holtrészeg volt. Ennek dacára a törvényszék a vendéglőst a kártérítésre kötelezte. Feleb­bezésébenez utóbbi kiemelte, hogy a vendéglős csak oly tárgyak elve­széseért vonható felelősségre, melyik a vendég által a néki laká­sul átadott helyiségben tartatnak. Márpedig ő nem utasította felpe­rest arra hogy ruháit a lépcsőrácsozatra akassza. Több tanú vallomása szerint a vendég alperes vendéglőjében oly feltűnően viselkedett, hogy őt holtrészegnek kellett tartani. A felebbviteli bíróság ennek dacára a felebbezést vissza­utasította, mert igaz ugyan, hogy a tárgyak a lépcsőházban el­vesztek, mely felperesnek ingói elhelyezésére át nem engedtetett, deezen 1épcsőház isazon helyiségeken belül fekszik, melyeket alperes üzlete körén belül használt és azért az ott elveszett tárgyakért kártérítésre kö­telezendő. Alperes nem igazolta, hogy a tárgyak felperes vétkéből kerültek a lépcsőrácsra és ezáltal elvesztek. Abból, hogy felperes a szobája ajtaját be nem csukta, vétkessége nem következtethető, mert sokan nem zárják be a szállóban ajtójukat, hogy esetleges baj esetén könnyebben hozzájuk juthassanak. Szerkesztőségi üzenetek. Kremmer Géza urnák, Dunaföldvárt. Cikkét köszönettel fogad­tuk és mentül előbb közölni fogjuk. PAUAS RÉ82VÍNYTÁR8A8Í0 NYOMDÁM BUDAPESTEM.

Next

/
Thumbnails
Contents