A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 4. szám - A jogi államvizsgák reformja

Huszonegyedik évfolyam szam. Budapest, 1902. január hó 26. Szerkesztőség; V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG \iAft (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) ÍZ IGAZSÁGÜGY ÉRMEINEK ÍÉPT1SELÉTÉRE. A MAGYAR, ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvédek. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 3 korona Fél « _ 6 « Egész « ._12 « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautal vá nynyal küldendők. TARTALOM : A jogi államvizsgák reformja. Irta F i n k e y Ferenc dr, sárospataki jogtanár — Az ügvvédkérdés. Irta P o r u t i u Emil. dettai járásbiró. — Adatok az 1880. évi XLV. t.-cikkel szabályozott és az 1892. évi XXIV. t.-cikk által módosított birtokrendezési eljárás egyszerűsítéséhez és gyorstásához. Irta G r a e's e r Dániel, erzsébetvárosi tszéki bíró. — Nyílt kérdések^'és feleletek. (Utóöröklés érvényesítése. Irta rAliquis.) Sérelem (Summum jus, summa ir.juria. Irta Vásárhelyi Dániel, nagvkikindai tszéki biró). — Irodalom (Perjogi elvek a magyar polgári perrendtartás törvényjavaslatában. Irta Pa p József dr. — A képviselőválasztások feletti kúriai bíráskodás. Irta J u's t i n u s.) — Vegyesek. MELLEKLET: Jogesetek tári. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. A jogi államvizsgák reformja. Irta FIXKEY FERENC dr., sárospataki jogtanár. A jogi vizsgálatoknak s általában a jogi szakoktatásnak több mint egy évtized óta húzódó reformálási munkájában egy jelentős lépéssel ismét előhaladtunk s örömmel konstatálhatjuk, hogy e fontos ügy végre teljesen jó uton van s a kívánatos reformok a legilletékesebb helyen, a kultuszminisztériumban teljesen megnyugtató módon terveztetnek. Szívesen üdvözöljük W 1 a ss ic s minisztert a iegköze'ebb megjelent Tervezetért, mely a jogi államvizsgáki a és a doktorátusokra teljesen egészséges, sajátos hazai viszonyainknak megfelelő, szerencsés gondolatokat tartalmaz s már mostani alakjában is alkalmasnak látszik arra hogy jogi oktatásunkat felfrissítse, jogi vizsgáink s ezáltal gyakorlati jogászaink elméleti színvonalát majdan jelentékenyen emelje. Igaz. hogy még most is csak tervezettel s nem törvényjavaslattal állunk szemben, holott C s á k y gróf már 1893-ban a képviselőházhoz nyújtott be ez iránt javaslatot, de a siker érdekében belenyugszunk e hosszú fontolgatásba, teivezgetésbe is s elfogadjuk a Tervezet azon indokát, hogy az ügy érdekében ajánlatos, ha az illetékes közvélemény összes tényezői közremunkálkodnak a mű megalkotásában. Az alapos, minden oldalról való megfontolás tényleg csak előnyére válik a reformnak, amint már is kétségtelen, hogy a W 1 a s s i c s tervezete több lényeges pontban előrevitte, javította a Csáky-féle javaslatot. A Tervezetet a miniszter megvitatás végett tette közé, ez alapon bátorkodom egy pár igénytelen megjegyzést tenni annak főelveire s a tervezett újításokra. í. A Tervezet első legnagyol b újítása adoktorátusok mai minősítő erejéneks az ügyvédi vizsga más előfeltételei közül a kötelező jogtudományi doktorságnak megszüntetése és a jog- és államtudományi doktorátusoknak teljesen uj alapokra fektetése. A Jog t. olvasóközönsége előtt, ugy vélem, teljesen fölösleges lenne a reform helyességét, horderejét, jelentőségét hosszasabban bizonyítgatnom. A kötelező doktorátus eltörlése elméleti és gyakorlati jogászaink óriás többségénél ma communis opinio és közóhaj. A kötelező doktorátus előírása az ügyvédi vizsga előfeltétele gyanánt annak idején kétségtelenül helyes gondolat volt az ügyvédi kar színvonalának emelése végett s tényleg hozzá is járult ahhoz, de a gyakorlatban számtalan helytelenségnek és bajnak lett forrásává. így előidézte az ügyvédi és birói kvalifikáció közötti termi szetellenes különbséget, illetőleg azt a visszásságot, hogy birói karunk ma tényleg kevesebb elméleti kvalifikációval bír, mint az ügyvédi kar. Előidézte a doktorátusok értékének és színvonalának diszkreditálását, mert a doktorátus ma nem tudományos kitüntetés, hanem egy kényszerűségből s gyakran számos bukások árán megszerzett minősítő vizsga^; így a közönség ajogdoktort ma nem tekinti jogtudósnak, az ifjúság pedig nem a doktor cimért, hanem a doktorátusokon átvergődésért készül a szigorlatokra. Végül előidézte a budapesti egyetem jogi karának óriási zsúfoltságát s ezzel a vidéki jogakadémiák pangását, a jogi oktatás decentralizásiója helyett annak centralizációját. A Tervezet ezeken a bajokon óhajt gyökeresen segíteni s reméljük, segíteni is fog. Először is megszünteti a különféle jogszolgáltatási pályákon az elméleti képzettség eddigi különféle égét, össze-visszaságát. Az újonnan szervezendő két államvizsgát kivétel nélkül mindenkinek le ke'l lennie, aki jogvégzett akar lenni s u gy az ügyvédi, minta birói és közigazgatási pályára lépés előfeltétele a két álla mvizsg a letétele lesz. Ezzel a minősítési törvény különféle tarka intézkedései, melyek egyik álláshoz jogtudományi, másikhoz államtudományi államvizsgát, vagy szigorlatot, vagy doktorságot kívántak, teljesen megszüntettetnek s a jogszolgáltatás különböző fokozatai nem vethetik többé egymás szemére kvalifikációjuk kisebb voltát, Önként felmerült itt a kérdés, ha az ügyvédi pályára lépőktől többé nem kívántatik meg a doktorátus megszerzése, nem fog-e ez az ügyvédi kar elméleti színvonalának leszállására vezetni ? A Tervezet alapján határozottan nem-mel kell felelnünk e kérdésre. A Tervezet indokolása — mely kiváló szakférfi tollára vall — világosan kiemeli és részletesen igazolja, hogy az uj államvizsgák ugy lesznek szervezve, hogy a mai jogtudományi doktorátust póto'ják, sőt bizonyos mérvben annál is szélesebb elméleti képzettséget adjanak. (Az uj államvizsga részleteiről alább ) A Tervezet ugyanis, tekintettel az elméleti képzettség egységesítésére, az államtudományi vizsga tárgyai közé a pénzügytant, a magyar pénzügyi jog főszabályait, a közgazdaságtant i's a statisztikának főbb elveit is fölveszi, s igy a jövőre a leendő bírónak és ügyvédnek ezekből a tárgyakból is elméié.i vizsgát kell tennie, holott eddig ezeket kikerülte. A mai jogtudományi doktorátus tárgyai közül a római jog, jogbölcsészet, osztrák jog és az egyházjog nem lesznek az államvizsgák tárgyai, de ezzel az elméleti képzettség nagyobb leszállásától tartani aligha lehet, mert a római jog és az egyházjog az alapvizsga tárgyai lesznek a jogbölcsészet pedig tényleg nem államvizsga-tárgynak való, az osztrák jog pedig, hál' istennek, hogy végre kiesik a vizsgatárgyak közül s egyenesen óhajtandó, hogy az előadandó tárgyak közül is hagyassák ki. vagy 2—3 órás speciálkollégiumra szállittassék le. Az ügyvédek elméleti képzettsége tehát semmiesetre se fog leszállani az uj államvizsgák által, a birói és közigazgatási hivatalnoké pedig kézzelfogható, hogy tetemesen magasabb lesz az eddiginél. Az ügyvédi és birói kvalifikáció egységesítéséről különben a Tervezet által is kilátásba he'yezett egységes gyakorlati igazságügyi vizsga is fog gondoskodni, melynek tervezetét az igazságügyminiszter most dolgoztatja át. Ezzel a mai ügyvédi és birói vizsga is eltűnnék és az ügyvédi körök s legközelebb a mult évi országos ügyvédgyülés óhaja is teljesülni fog. Az államvizsgák ily reformja és az egységes igazságügyi vizsga oldja meg legbiztosabban az ügyvéd-kérdést, amint erre Révai Lajos ur nagyon helyesen mutatott rá a Jog f. é. 1. számában. A másik nagy eredmény, amit a Tervezettől várhatunk, a doktorátusok valódi'; jellegének, igazi tudományos színezetének helyreállítása. A Tervezet szerint az uj államvizsgák életbeléptetése után két év alatt köteles a miniszter uj doktorátusi szabályzatot léptetni életbe az egyetemeken. Az uj doktorátusok azonban nem az összes Lapunk mai esánna 12 oldalra téried.