A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 44. szám - Jogi Értekezések. Szerkeszti Balogh Jenő. 1902:1-2. füzet [folyóirat-ismertető]

B20 Kúriát is. Szerző tehát igen hasznos munkát végzett, midőn a hazai és külföldi irodalom működésének sikertelenségét konstatálva, megkísérelte felállítani azokat a vezérelveket, ameyek alapján az itt felmerülő vitás kérdések egységesen megoldhatók. E vezérelvek szerinte a következők: 1. Hogy valamely körülmény osztható (másra is kiterjeszthető) legyen, ennek e őfeltétele az extraneus részes tudomása az ily körülményről. 2. A büncselekvési képességet kizáró személyes tulajdonságok oszthatatlanok. 3. A cselekmény konstitutív ismérveit tevő s a tettes személyében föltétlenül megkívántató személyes tulajdonságok megosztandók. 4. A bűnvádi eljárást kizáró személyes tulajdonságok oszthatatlanok. ü. A cselekmény bűnösségét kizáró személyes tulajdonság osztható, a tettes vagy részesek egyikének büntethetőségét kizáró ellenben oszthatatlan. 6. A cselekmény címét nem érintő, csak a büntetést enyhítő, vagy súlyosító személyes tulajdonságok oszthatatlanok. 7. A büntetést súlyosító vagy enyhítő körülmények akkor s oszthatatlanok, ha az ily tulajdonság miatt a törvény vagy tudomány az illető cselekménynek különös nevet adott. 8. A tettes vagy részesek egyikének az elkövetést könnyítő személyes tulajdonsága, amennyiben a törvény emiatt is súlyosbítja a büntetést, minden résztvevőre kihat. 9. A büntetés végrehajtásánál jelentős személyes tulajdonságok és kör oszthatatlanok. Szerző legnagyobb érdeme s müvének főbecse kétségtelenül a vezéreivek felállításában s azok beható részletes indokolásában áll. Nagyon helyesen tette, hogy elhagyta az eddigi írók által követett ingatag alapot, hogy t. i. a személyes tulajdonságokat alanyiakra és tárgyiakra stb. igyekezzék felosztani s ezáltal sikekerült neki nemcsak eredeti, de világos és könnyen alkalmazható szabályokat állítani fel. A vezérelvek közül azonban a 3-iknak szövegezése némi kívánnivalót hagy fenn, a 8-ik pedig talán tulszigoru eredményre vezethet. Az u. n. gyakorlati részben aztán a föntebbi vezérelveket az egyes büntető cselekményekre alkalmazva, egyenkint bemutatja a személyes tulajdonságokat és körülményeket, mindenütt megbírálva a tudomány és a bírói gyakorlat megállapodását. A személyes tulajdonságokat és körülményeket öt csoportba osztja; 1. személyes tulajdonságok (nem, kor, öntudatlan állapot, elmezavar, siketnémaság), 2. közhivatal és hatósági jelleg, hivatások, ál lások, 3. közjogias jellegű személyes körülmények (honosság, választójog, védkötelezettség), 4. magánjogias jellegű személyes körű! mények családjogi, szolgálati, vagyonjogi)és 5. vegyestermészetü személyes körülmények csoportjára (jogos védelem, végszükség, száztóli. stb.) Nem kísérhetjük végig szerzőt e tanulságos és gondos fejtegetéseiben, melyek felölelik a büntető-törvénykönyv egész különös s részben az általános részét is. Elég legyen kijelentenünk, hogy fejtegetései e részben teljesen meggyőzők, helyesek és judikaturánk ingadozásainak megszüntetéséhez kétségtelenül hozzá fognak járulni. Csupán e tannak két legvitatottabb gyakorlati esetére említem meg szerző álláspontját. Egyik a hivatali sikkasztás esete, amelyre nézve szerző, mondhatni hazai íróink többségével (Wlassics, Illés, Schnierer) és a judikatúrával szemben azt valja, hogy a tettes hivatalnoki minősége oszthatatlan, vagyis a nem hivatalnok részesek ily esetben csak a közönséges sikkasztás tényálladékában marasztalandók. Szerinte ugyanis a hivatalnoki minőség e cselekménynél nem konstitutív jellegű, csak a tettes bűnösségét fokozó körülmény, s így a minősítés nem terjeszthető ki a nem hivatalnok részesekre. Másik a szolgálati lopás kérdése, melyre nézve szerző a W1 a s s i c s nézetét fogadja el és indokolja bővebben, t. i. hogy a szolgálati, valamint a házközösségi viszony (Btk. 336. §. 7. és 8 p.) csak akkor osztható az extraneus tettessel, vagy részesekkel, ha a szolgálati vagy házközösségi viszony, melyben az egyik szereplő a sértetthez volt, az utóbbiaknak megkönnyítette a cselekményt, t. i. a lopott tárgyhoz való hozzájutást, ellenkező esetben ez a körülmény is oszthatatlan. Szerző álláspontja e két kérdésben egy és más szempontból vitatható ugyan, de el kell ismernünk, hogy az általa felállított vézérelvekhez teljesen hü marad ezeknél is, s éppen azokkal magyarázza a ma is vitás két eset ilyetén eldöntését. Mennyiben foglalja el azokat az irodalom és a judikatúra, azt persze csak a jövő mutatja meg. Angyal e munkája, mint ezekből látszik, ugy a tudomány, mint a gyakorlat szempontjából határozott nyeresége a magyar büntetőjognak s alapos, lelkiösmeretes és hasznos tanulmányáért méltán, tarthat igényt a hazai jogászság elismerésére. Óhajtjuk és reméljük, hogy a Jogi Ertékezések következő füzetei a jeles kezdőfüzetekhez hasonló derék tanulmányokkal fogják megörvendeztetni a hazai jogász-közönséget. Kiegészítésül meg kell említenem, hogy a Jogi Ertekezések-re a Singer és Wolfner-cégnél lehel előfizetni. Éspedig a körülbelül 30 ívre terjedő első kötetre 12 koronával. Az egyes füzetek azonban külön is kaphatók, igy a Polner tanulmánya 3 kor., az Angyalé 5 koronáért. Finkey Ferenc dr., sárospataki jogtanár. Beküldetett: A magyar birodalom története. Irta Acsády Ignác. Bpest Athenaeum irod. és nyomd, részv. társ. kiadása. E cím alatt két kötetre terjedő füzetes vállalat indul meg kiváltképp az érettebb ifjúság számára. Egy füzet ára 60 f. Minden egyes füzetet számos szövegkép és 1—2 külön melléklet fog díszíteni. Vegyesek. A Kozma Sándor-emlek leleplezése november másodikán fog megtörténni. A Csemegi-siremlék leleplezése. Szép ünnepély keretében, nagy és előkelő közönség jelenlétében ment végbe múlt hó 26-án délelőtt 11 órakor C s e m e g i Károly pompás síremlékének leleplezése a kerepesi-uti temetőben. Megjelent az ünnepélyen Plósz Sándor dr. igazságügyminiszterrel élén a m. kir. igazságügyminisztérium testületileg, a Jogászegylet képviseletében V a v r i k Béla dr., kúriai tanácselnök, a budapesti ügyvédi kamara képviseletében S z i v á k Imre elnök, B r ü 11 Ignác h. elnök, P a p p József titkár. Nóvák Sándor vál. tag; a tud. Egyetem jogi karát Schwarz Gusztáv dr., dékán képviselte, akik valamennyien koszorút helyeztek a síremlék talapzatára. Jelen volt továbbá a fővárosi jogászvilág sok kitűnősége és képviselve volt az elhunyt szülőhelye, Csongrád város közönsége is. A gyönyörű síremléket egy bizottság állította fel, melynek tagjai voltak többek közt: B e c k Hugó dr. kúriai bíró, E n y e dy Lukács min. tanácsos és Gyomai Zsigmond dr. a Jogállam szerkesztője. A síremlék tervét Donát Gyula kitűnő szobrászunk az elhunyt nagy jogtudós iránti tiszteletből és lelkesedésből ingyen készítette. A tervet Carrarában faragták márványba. A több mint négy méter magas emlékmű egy darab márványból készült, amelyen J u s t i t i a mint nőalak van ábrázolva, amint balkezével a mellszoborban kifaragott C s e m e g i t fején érintve mintegy megihleti főművé nek:azl878. évi V. t.-cikknek, a büntetőtörvénykönyvnek megalkotására; jobbkezében pedig égő fáklyát tart, amely a márkész művet, az 1878:V. t.-c.-et, megvilágítja. Az emlékmű allegóriája egyszerű, hatásában pedig rendkívül közvetlen. A gyönyörűen mintázott nőalak nemes arcvonásaival és hatalmas ruha-redőzetének finom vonalaival mélyen megkapó. A siremlék-bizottság fölszólítása folytán Kelemen Mór kúriai tanácselnök és Nagy Dezső dr. ügyvéd mondottak a sírnál ünnepi beszédet. K e 1 e m e n, aki hosszú éveken át működött Csemegi mellett a Kúria hires II. büntető tanácsában, a legnagyobb elismeréssel adózott a nagy jogtudós emlékének. Nagy Dezső dr. mint jogászt, különösen mint ügyvédet jellemezte C s e m e g i t, aki mély nyomokat hagyott hátra a nemzet kultúrtörténetében, de az emberiség kulturfejlődésében is. Ezzel az impozáns ünnepély véget ért. A végrehajtással felmerült költségek a végrehajtási törvény 27, §-a szerint a végrehajtást szenvedettet terhelik s azokat a végrehajtási fél köteles előlegezni, de nem a felet képviselő ügyvéd. A kolozsvári kir. Ítélőtábla (1902 aug. 26. 3,167/1902. sz.) Ödön fi Miksa dr. ügyvéd által képviselt H. J. végrehajtatónak, K. Zs. végrehajtást szenvedett ellen 90 K. tőke és jár. iránt a gyulafehérvári kir. járásbíróság előtt folyamatba tett ügyében, következően végzett: A felfolyamodás azon része, mely az 1902 május hó 31-én hozott 1902. V. 330/4. sz. a. fizetési meghagyást tartalmazó része ellen irányul, elfogadtatik és ennek következtében a sérelmezett végzés felülvizsgáltatván, az megváltoztatódik és P. K. kir. járásbírósági végrehajtó az 1902. évi 330/4. sz. a. fizetési meghagyás iránti kérésével elutasitlatik és nevezett bírósági végrehajtó köteleztetik 7 K 80 f. felfolyamodási költséget Ödöníi Miksa dr. ügyvédnek 8 nap végrehajtás terhe alatt megfizetni. Mert a végrehajtással felmerült költségek a végrehajtási törvény 27. §-a szerint végrehajtást szenvedettet terhelik s azokat a végrehajtató fél köteles előlegezni, de nem a felet képviselő ügyvéd, kinek terhére azok megállapítva sem lettek, ennélfogva bírósági végrehajtó szabályellenesen intézte a fizetési meghagyás iránti kérését a végrehajtató képviselője ellen és az elsöbiróság helytelenül bocsátotta ki a fél képviselője ellen a fizetési meghagyást, miértis az elsöbiróság végzésének megváltoztatásával bírósági végrehajtó a végrehajtató fél képviselője ellen intézett fizetési meghagyás iránti kérésével elutasítandó és a sikerre vezetett felfolyamodás költségeinek megfizetésére kötelezendő volt. Véglegesen nyugalmazott, középkorú, német nyelvben jártas kir. járásbiró kir. közjegyzőnél helyettesi, ügyvédi irodában ügyvédjelölti állást keres. Felvilágosítást ad Hankovszky Zoltán dr. ügyvéd, Budapest Józsefkörut 77. Viola Sándor dr. székelykereszturi ügyvéd irodájában szorgalmas és szolid ügyvédjelölt alkalmazást talál. PALLM R£8ZVÉNyTÁR8A«/lO NYOMDÁM BUDAPESTEN. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.